Kecskeméti Lapok, 1868. október-december (1. évfolyam, 1-13. szám)

Hajagos. A­mennyiben a közgyűlés a jelen­tésből arról győződött meg, hogy földjeinket a tiszaszabályozó társulat legkevésbé sem helyezte oly állapotba, mely kötelessége lett volna, s mint­hogy egyik lényeges föltétel volt az is, hogy zsi­lipek állíttassanak, jelentse ki, hogy mindaddig, mig a zsilipek el nem készülnek, s ármentesítendő földterületeink hasznossá nem tétetnek, a fizetéseket városunk csak annyiban teljesítendi, mennyiben a gát netán hasznára van. A határozat ez értelemben hozatott. Olvastatik a honvédelmi minisztérium leirata, melyben a város közönségét az újonczozási törvé­nyek kihirdetéséről értesíti, továbbá arról, hogy városunk újonczjutaléka 122 főben lett megálla­pítva; végül a leiratban az is megemlíttetik, hogy az útlevél nélkül csavargókat, habár lajtántúliak volnának is, a város besoroztathatja. (Fölkiáltások: Kaisert besoroztatjuk.) Olvastatott a helybeli mészárosok folyamodása, melyet a belügyminisztérium véleményezés végett leküldött. A vélemény megadhatása végett próba­­vágatás határoztatott. Következett nehány megyeközönségi átirat, melyek részint egyszerűen tudomásul vétettek, ré­szint követeink figyelmébe ajánltattak. A leletezé­sekre vonatkozó rendelet pedig másolatban az illető hivataloknak adatott ki, oly megjegyzéssel, hogy leletezéseiket ne a törvényszék könyveiben, hanem magán­jegyzeteikben tartsák nyilván. Továbbá a m. k. pénzügyi felügyelőségnek egy régebben tárgyalt szabály rendelete nyomán, a házadó fölszólamlási bizottság kiegészítése végett két tagot választott: Szeles Ferencz és Juhász Sándort egyhangúlag. Végül Kecskeméti Lajos orvos házának lerom­bolása iránti javaslat, s a becslevél olvastatott fel, midőn is a becslevél ellen kifogások tétettek, mígnem határozottá lett, hogy a becslevélnek mérnökileg leendő átvizsgálása, s netán kijavítása után a becsát a levonandók leszámításával azon­nal fizettessék ki. Ezzel a gyűlés 1­2 órakor végetért. Fővárosi és vidéki levelezés. Pest, Sept. 26. Üdvözlöm a „Kecskeméti Lapok“-at! és szív­ből üdvözlöm a távolból is! Ha valahol, úgy bizonyára Kecskeméten rég érzékenyen érezhető és égető szükség volt, hogy kebelében egy, leginkább a helyi, társadalmi, köz­ségi, egyleti és intézeti ügyekkel, s a helyi gaz­­dászati és forgalmi viszonyokkal szakavatottan foglalkozó lap keletkezzék. S alig van hely az or­szágban , hol egy tisztán tárgyilagosan és ügysze­retettel szerkesztendő lap a közre több hasznot és üdvöt fogna áraszthatni, mint épen a jóravaló né­pességének szorgalma és sokoldalú tevékenységé­vel, és szellemi fogékonyságával hazánk nagy vá­rosai közt méltán feltűnő, de saját közügyei iránt is, nemesebb irányban, még mindig nem elegendő érdekeltséget tanúsító Kecskeméten. Azért is ismételt üdvözlet a keletkező lapnak; sok szerencsét és kitartást hozzá! Én részemről, mint a közügyeknek egyik sze­rény napszámosa, minden körülmények közt szíve­sen csatlakozom a segédkezéshez, s azt, a közelebb újabban megkezdett országgyűlésnek ügymenetéről­ hű ecsetelésével, egyelőre meg is kezdem. Különben lehetlenségnek is tartom, hogy a saját nemzetének sorsát intéző országgyűlés ügymenete a józaneszű kecskeméti népet ne érdekelje, s annál inkább ne érdekelje, mert ezentúl az országgyűlés életében aligha fog egy-két hét úgy eltelleni, hogy a sző­nyegen forgó országos tárgy eldöntése szőlőföl­dünket is, mint a nemzettest egyik törvényható­sági tagját, többé-kevésbé közvetlenül ne érintse. September 16-án, szünetelés után, a nemzet­­gyűlés újabban elkezdetvén, azóta máig — nem szá­mítva a naponta tartatni szokott osztályüléseket és értekezleteket — hat országos ülés tartatott. Mindgyárt az első ülésen találkoztunk egy rég sajnosan nélkülözött, kinntételével rég fájlalt nagy­nevű és jellemű hazánkfiával, a Bács megyéből má­sodízben is képviselővé elválasztott Vuk­ovi­ch Sebővel. A jelenlevők által, s nagyon természe­tesen, szives és osztatlan „éljennel“ lett fogadva. Utánna Deák Ferencz indítványa, hogy az úrbéri összes maradványok teljes elintézéséig is, — a népjólléten ólomsúlyként nehezedő szöllődézsma törvényhozásilag azonnal intéztessék el, s még ez évben államközvetítés útján megszűntnek és meg­változnak nyilváníttassák, s egyhangúlag el lett fogadva, s a minisztérium a szöllődézsma iránti tör­vényjavaslatnak azonnali beadására lett utasítva. Septemb. 19-én ismét Zsedényi Ede sze­­pes megyei képviselő interpellálván az illető minisz­tériumot, hogy a bevett vallások viszonyai feletti törvényjavaslatot szándékozik-e s mikor benyújtani? Dr. Eötvös József vallási s oktatási miniszter válasz helyett magát az óhajtott törv.­javaslatot mutatta be. Az utóbbi országos ülésekben be lett mutatva Lónyai pénzügyminiszter által az 1868-ik évi or­szágos költségvetés, Gorove ipar s kereskedelmi miniszter által a szöllődézsma iránti törv. javaslat, s Horváth Boldizsár igazságügyminiszter által a magokat 1848 előtt az úrbéri tartozások alól szerződésileg megváltott községek méltányos kár­pótlása iránti törv. javaslat. S ez utóbbi törv. ja­vaslat, mint magát szinte már korábban megváltott községet, Kecskemétet is, közvetlenül érdekli. Ez országos ülések egyikében, tekintettel a hátra levő rövid országgyűlési idő­tartamra, Eötvös József és Deák Ferencz indítványára elhatá­roztatott, hogy a már régebben beadott nép­ok­tatási törv. javaslat az osztályok által előzetesen tárgyaltassék, s a szinte országosan rég várt tör­vénykezés iránti törv. javaslat a főbb elvek ki­jelölése és újabb megvitatása végett a 15-ös szak­­bizottsághoz utasíttassék, s ha az e részbeni főbb elvek ki lettek jelölve, és országgyűlésileg megvi­tatva, a napi falat kenyérként szükséges törvény­kezési törv­ javaslat egészben fogadtassék el. Deák Ferencz és Tisza Kálmán indít­ványára szinte határozatba ment, hogy tekintettel a már három hónap híján letelendő 1868-ik évre, az ez évi országos költségvetés átalánosságban és részletekben a kiküldött pénzügyi 15-ös bizottság jelentése szerint vita nélkül fogadtassék el, fenn­tartatván és kimondatván azonban, hogy a pénz­ügyminiszter által már az e napokban beadandó 1869-iki országos költségvetés mind elvekben, mind részletekben egyenlően megvitatás tárgya fog ma­radni. S e határozat folytán Sept. 25-ikén a f. évi költségvetés vita nélkül el is lett fogadva. Ezek átalánosságban a hat országos ülés főbb eredményei. De történtek ott egyes életmozzanatok, a­melyek minket közvetlenül is érdeklenek, így ér­dekel a Sept. 19-iki országos ülésben a közlekedési miniszterhez a vasúti szállítások tárgyában tett interpelláló. Tudvalevő dolog, hogy az elárusított gabona­­készlet a vasúti indóházaknál, s így Kecskeméten is, hétről hétre elszállítatlanul halmazban hever. S e viszás eljárás, annál inkább, mert újabb fel­advány nem is fogadtatik el, a gabona árra és el­adásra természetesen káros hatással van. E viszás helyzet lehető orvoslatára a kecske­méti kereskedőség által a két képviselő felkéretvén, az interpellációt Kiss Miklós követtársam már a második országos ülésben megtette, kérdést tevén: várjon a t. közlekedési minisztériumnak a vasúti viszás és felette káros szállítás módjáról van-e tu­domása? s annak elhárítására tett-e már kellő in­tézkedést? Hollán Ernő államtitkár közelebbre az adandó felvilágosítást és lehető akadály­elhárítást megígérte. A nép­oktatási törv­ javaslat felett a Kecs­kemét városi összes néptanítók, mint szak­férfiak, legjobb meggyőződéseik és tapasztalataik alapján nyomatott emlékiratot állítván össze, annak országgyűlési bemutatására általuk képviselőik ké­rettek fel. S az emlékirat, rövid méltányló szavak kíséretében, a Sept. 25-iki ülésben általam jön bemutatva. Egyelőre a kérvényi bizottsághoz lett előzetes tárgyalás végett utasítva. A megszavazott ez évi országos költségvetés, mint kir. városi polgárokat, különösen is s kedve­­zőleg érdekel bennünket. Szinte tudvalevő dolog, hogy a 48 előtti idők­ben a kir. városok törvénykezési költségeiket jobba­dán a felvallásoktól járó dijakból szokták fedezni. E dij fizetések más alakban és mennyiségben most százalék neve alatt az állampénztárba folynak. S igy 1861 óta törvényszékeiket a kir. városok saját erejükből tartják fenn. Pedig ép oly igazságos, hogy miként a megyei törvényszékek fenntartási költségei az állam által fedeztetnek, úgy a rende­zésig is e tekintetben a kir. városi törvényhatósá­gok költségei is kárpótoltassanak. Ez érdekben, épen a Kecskemét városi képvi­selők kezdeményezése folytán, a többi összes vá­rosi képviselők tettek is lépést az országgyűlésen. S az indítvány általuk, Deák Ferencz vezérle­tével megtétetvén, már korábban javaslat­tétel végett a pénzügyi bizottsághoz lett utasítva. S e javaslat a kir. városok törvénykezési költségeinek megtérítése tárgyában közelebb be is adatott. Addig is, még az 1869-iki országos költség­­vetés tárgyalása alkalmával e javaslat is tárgyal­tatnék, a pénzügyi bizottság javaslata szerént a kir. városok, de csakis a kir. városok, ez évi törvénykezési költségeik fedezéséül húsz perczent, az általuk bemutatott költségvetésből minden község által saját érdekében egyenlően viselendő rendőri költségek fejében levonatván — 570,000 frt lett el­fogadva. S igy Kecskemétnek, mint már a felelős kor­mány által tényleg a kir. városok közé sorozott tör­vényhatóságnak, 36,500 írtra önmaga által bejelen­tett és igazolt törvénykezési költségei, a fönntebbi arányban 29,200 írtig meg fognak már ez évre is térülni. S erősen hisszük, hogy a jog és igazság alapján a kir. városi municipiumok jövendőre e te­kintetben teljes kárpótlást reménylhetnek. S nem számítván a kir. várossággal még most is önállólag együtt járó eminens jogok gyakorlatát, ez előny is a kir. városságnak egyik tényleges haszna. De szabadjon még egyet záradékul, a kárpit mögött történtet szellőztetnünk. A folyó évi fogyasztási adónak tárgyalása al­kalmával még a nyáron ki lett mondva, hogy a lőre, vagy, miként nálunk szokták nevezni, a csiger, már e folyó évre is adómentes. S tévedésből a pénzügyi szabályok e kedvezményt az 1869-ik év elejével rendelték életbeléptetni. S Kecskeméten már ez értelemben — de több felé — ki is lett hirdetve. Véletlenül az épen honn járt képviselők egyike e viszáságról értesülvén, feladatának ismerte a té­vedésről az illető minisztériumot felvilágosítani, s kieszközleni, hogy a viszás eljárás megszüntessék. Már az e mai hivatalos közlönyben a pótren­delet ki van adva, s gondolom a lévének már ez évi adómentessége Kecskeméten is ki lesz hirdetve. Ennyit országgyűlési tudósításaim kezdemé­nyéül. Hetenként, ha horn szívesen veendik, tör­ténetim ecsetelésemet szívesen folytatni fogom.* Horváth Döme: Tiszelt Serkesző uraság! Hallottam besírni, hogy vidéki levelez­eket sí­­vesen lát.**) ha tetsik, filcsapok én is vidéki leve­­lezsűnek, mert az irgísben lakom.­­ Ismeri-e ser­kesző uraság az­t a kezsmondást, hogy azs is baj, ha van, azs is baj, ha nincs. Ha nem ismeri, elmondom. Volt egy malacsom a tavassal, följe­lentettem városházsára, hogy a kizslegelűt hasnál­­hassa, mikor ki akartam kildeni, segénke megtes­tált. — Kigyütt intigető czédula, fizsessek malacso­­mírt. Mentem financsokhoz, elmondtam segínke­­letít, kérdezstek hova csináltam húsát, az­után mutassam meg, milyen nehézs volt; mondtam, mír­­jenek meg, akkor voltam sázshús font, mióta meg­ettem, vagyok sázshúsonkettő, nagyságos financs urak elkergettek. Alig sabadultam financsoktól, be­perelt a város, fizsessek sájbírt. His azs én sám nem vámhivatal, hogy minden disnóért, a mi rajta kevestül megy, fizsessenek! Elmentem városházsára főjegyzső urasághoz, kértem sípon, fordítson engem valahová. Főjegyzső úr kezsgyűlést irt, az s­egís sobáját végig írta; azsután elküldett precseptor ura­sághoz, a kinek három hivatala van: precseptor, kocsis és doctor. Gondoltam, ez a nagy ember, majd segít. Mikor hozszsá beléptem, mind a két sémivel mosolygott, az­t hitte pézst viszek, az­ apja is ott ilt mellette, pipázsott; haja, sakála fehér mint a hegedi vonója, hanem a zsír tudós ember, kiolvasta akkora bibliából, mint a sappan­­tábla, hogy nem a magam, hanem a malacsom sa­játul kell fiz­etni, a faírt, a mit segénke meg nem evett; ha nem fizsetek, az­t mondták, forduljak más feli. Besóltam polgármester őmíltóságához. Őmíl­­tósága alázsatos panasomat meghallgatta, azsután sóit egy sujtásos urasághoz, ki sobájában azs ástál mellett írt, hogy gyíjen velem sappanfezső uraság­hoz, azs talán segíthet rajtam. Lappanfezső ura­­ságot sokáig kerestük, míg azs istállóban megta­láltuk, sidta kocsisokat, hogy vakarjanak. Ő sem segíthet, mondá, hanem kírjek meg egy kis ura­­ságot, a sok kis uraságok köz­űl azst, melyik leg­­feketébb. Gondoltam azs erdeghezs kild. Kis ura­ság is elkildett, hogy gyírek fiskális urasághoz, a ki bepirelt. Fiskális uraság barátságos férfi, kiej­­tése fakaszott azs enyim,­l sem segíthet, mondta, meg kell fiz­etnem a sájbírt, hanem költségit el­emeli velem, dipla vagy semmi. Elvitt a csuklás­­hoz, kártyát kírt, ín is kettőt, í is kettőt, gustál­­tunk sípén, mindig kiabálta: napfény! gondoltam, a sémit bántja, azsért is míg nem látott, oldal­­zsebembűl olyan schlagert vágtam a seme elé, hogy még azs ástál is jajgatott bele. Hála Isten, csakhogy ennyitől is megsaba­­dultam! — Azs Irgisi csigán vajda. Helyi újdonságok. Nehogy balmagyarázatokra adjunk okot, kije­lentjük, hogy azzal egyedül olvasóinknak óhajtunk kedveskedni, midőn lapunk az ígért negyedrét évtől eltérőleg a „Fővárosi Lapok“ kedvelt alakjában jelenik meg. — Sokan szándékozván városunkban a do­hánytermesztésre törvény által megszabott földte­rületeket jövő évre megváltani, előre is már do­hány­magok beszerzéséről gondoskodnak. Megjárta az ily, minden politikai pártnézetek hangoztatása nél­küli, tisztán a tények elsorolására szorítkozó tudósításokat, országgyűlési követeink bármelyikétől mindenkor nemcsak hogy a legszívesebben veendü­nk, de választóik iránti figye­lemből, tőlök méltán meg is várhatjuk, s mit legutóbbi találkozásunk alkalmával szóval is megmondottunk, ezúttal lapunk hasábjain kijelenthetjük, hogy országgyűlési kép­viselőinknek a politikai vitatkozásoktól elvont bármely tudó­sítás vagy nyilatkozatai közzétételére , lapunk mindenkor a legszívesebben nyitva áll. Szerk. **) Jól hallotta, szívesen látjuk. (Szart.

Next