Kecskeméti Lapok, 1868. október-december (1. évfolyam, 1-13. szám)
1868-11-21 / 8. szám
Első évfolyam. 8. szám. November 21. 1868 KECSKEMÉTI LAPOK Ismeretterjesztő hetilap. Előfizetési díj: Szerkesztői iroda: Hirdetési díjak: Negyedévre...................................................1 frt 50 kr. 1-se Tized 104. sz. a., hová a kéziratok és előfizetési 5 hasábos petit sorért, egyszeri hirdetésnél 5 kr.; — több Félévre .............................................3„ — „ pénzek küldendők. szeri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. Egész évre ...................................................5 „ „ KsT* Hirdetmények elfogadtatnak Milhoffer János A nyílttérijén való közlemény 3 hasábos soráért 10 krp Kvíf’ Megjelenik e lap hetenként egyszer, Szombaton. „Szentháromsághoz“ czimzett gyógyszertárában. számittatik. s 7)-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—.— --------------------( 1 1 Kecskemét város alapítványai. Midőn 1855. évben a városi közönség a borbási, alpári és szentkirályi puszták tanyaföldeit örök váltságra bocsátotta, s azon földek birtokosaira catastralis holdanként 15 pengő forint községi nyereményt rovott, számbavétette egyszersmind a város akkori cselekvő és szenvedő állapotát s a három puszta után nyerendő 343,151 pírt. 54% krhoz számítván mindazon beruházmányokat, melyek a város községi hitelén akkor állott adósságok fedezésén túl maradtak, ezt mint tőke alapot tekintette s annak 6% kamatát átalában alapítványokra utalványozta, melyek most, az időközben föloszlatott reál-iskola helyett a két főgymnasium segélyezésére adományzott összegekkel együtt ekep fedeztetnek. 1-er. A házi adó törlesztése kimondatván, irányadónak fölvétetett az 1855-ik évi költségvetés eredménye — 20,080 psrt. 18 krban, s ezen összeg elviselésének terhe a törlesztési pénztárra utalványoztatott úgy, hogy azt ama beruházmányi tőkealap kamatjövedelmeiből, házi adótörlesztés czíme alatt, a város községi házi pénztára folyó kiadásai fedezésére évenként kiszolgáltassa. Ezen és a következő összegek tehát, mint községi örökös alapítványok a képen lesznek fenntartandók, hogy azok 6% tőkéje a közalapból kiállittassék. A házi adó megszüntetésére utalványozott 20,080 pfrt. 18 kr. folyó osztr. értékben tesz 21,084 frt. 31% krt., melynek 6% tőkéje 351,405 frt. 25 kr. 2-ot. Kecskeméten ősidőktől fogva mindenik egyházközség saját szervezettel bir, s kegyúri jogot (patronatust) gyakorol. 1855-ik év előtt, azon kívül, hogy a róm. kath. és ref. egyházközségek lelkészei a község által adományozott parochialis földekkel voltak ellátva, az egyes egyházközségek a városi közönségtől, úgy szólva, semmi rendszeres segélyt nem nyertek, egyházukat és tanintézeteiket maguk tartották fönn; ekkor és utóbb azonban a róm. kath. egyházközség részére utalványozott a városi közönség: a) elemi iskolák fenntartására . 6,300 frtot; b) a főgymnasiumra .... 2,635 „ összesen: 8,925 frtot évenként, melynek 6% tőkéje teszen 148,750 frtot. Mind ez, mind az alább következő alapítványok a volt országos főkormányszék által jóváhagyattak, megerősittettek és folyóvá tétettek. 3-ot. A helvét vallású reform, egyházközség részére utalványoztatott: a) elemi oskolák fenntartására . 6,300 frt.; b) gymnasiumra...................... 1,260 , összesen: 7,560 frt., melynek 6% tőkéje teszen 126,000 forintot. Szerkesztői példány: 4- er. Az ágostai vallású evang. egyházközség oskolájára utalványoztatott . 620 frt.; és a görög keleti szertartású egyházközség oskolájára...........................310 „ összesen: 930 frt., mely mint 6% kamat képez 15,500 forint tőkepénzt. 5- öt. A népnevelés magasztos czéljára még következő állomásokat és intézeteket alapított: a) a két gymnasiumhoz és vasárnapi oskolákhoz egy rajztanár évi fizetése .... 840 frt. — kr.; b) a róm. kath. elemi oskolák igazgatója fizetésének pótléka................................ 367 „ 50 „ c) 10 pusztai oskola-tanitó fizetése 210 frtjával . . . 2.100 „ — „ d) ugyanazoknak, mig az oskola épületek fölállittatnának és részükre fejenként két hold föld kiadatnék, földpótlék czíme alatt . . . . * . 63 „ — „ e) 8 pusztai oskolaház lakbére 63 frtjával .... 504 „ — „ f) 12 vasárnapi oskola tanító fizetése 52 frt. 50 krjával 630 „ — „ össszesen: 4,504 frt. 50 kr., melynek 6% tőkéje teszen 75,066 frt. 69% krt. 6- ot. Ide sorozzuk még azon legutóbb 1860. évi máj. 21-kén 3.999. sz. a. létesített alapítványt, mely néhai gróf Széchényi Istvánnak a magyar nemzet anyagi java és szellemi mivelődése előmozdításában szerzett halhatatlan érdemei örökemlékeül alapittatott 1000 forint o. é. tőkepénzben, melynek 60/C kamata, a helybeni két főgymnasiumban egy-egy helybeni származású, jó igyekezető tanuló ifjú részére, egyenlő részletben 30 írtjával minden tanév végével kiadassák , mint a tanigazgatóság által kitűzendő, történelmi vagy szépirodalmi tárgyú, de mindenesetre nemzeti irányú és magyar nyelven kidolgozandó tétel pályadíja. Az alapítványok összes tőkét tesznek 717,721 frt. 94 % krt. Gépkörünk hivatása. (Bevezető felolvasás.) Tisztelt polgártársak! Társulatunk nagy czélja oly világosan van alapszabályainkban kifejezve, hogy talán fölösleges is önök előtt a „Népkör“ hivatását mostani felolvasásom tárgyává tenni. Alapszabályaink 3-ik §.-a szerint a „Népkör czélja: a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy elveinek, melyek egyedül képezhetik a valódi alkotmányos élet alapelveit, társulati eszmecsere utján való fejlesztése és érvényre juttatása, a fennálló alkotmányos törvények határain belül s ez által a nép anyagi és szellemi jóllétének előmozdítása.“ Íme a czél! Épen oly világos mint a milyen magasztos. — De mit tegyünk, mely irányban haladjunk mint társulat, hogy e dicső és magasztos czélt, a magyar alkotmányosság dicsőségére megközelíthessük? E ránk nézve fontos kérdésre akarok lehető rövidséggel mostani felolvasásomban felelni. Egy oly társaságnak mint a mienk, mely a magasabb értelemben vett keresztyénségnek, vagyis a szeretet evangyéliumának három egymást kiegészítő nagy eszméjét: az egyenlőséget, szabadságot és testvériséget vallja vezércsillagául, egy ily társaságnak legelső lelkiismeretes kötelessége: tanulni, oktatni, értelmesitni, illetőleg tanulni, okulni, értelmesülni, mert az alkotmányos jogegyenlőség, az igazi, tehát törvényes szabadság és az egyesítő, áldó testvériség csak művelt és felvilágosult emberek körében tenyészhet. Ezekből következik, hogy társulatunk nagy és nehéz feladatát csak úgy töltheti be, ha mindenek előtt módot nyújt tagtársainknak a tanításra és tanulásra. Ez a mi első testvéri kötelességünk, és pedig annyival inkább, mert honunkban az egyetemes népnevelés szerfelett hiányos volt, és sok tekintetben még ma is hiányos és félszeg. Isten mentsen meg minket azon lemondó várakozástól, hogy gyermekeink majdan iskolázottabbak, tanultabbak leendőek, és így mi magunk lemondhatunk mindörökre az értelmesülés gondjairól. Isten mentse meg ettől a magyar népet, mert a haladó kor hatalmas eszméi rohanva haladnának rajtunk keresztül, s a mi bűneinkért saját utódainkat s igy a haza jövőjét is elgázolhatnák az idők feltarthatlan kerekei. Oktatnunk kell tehát a magyart, és nemcsak iskolában a gyermekeket, hanem az életben a felnőtteket is. Tanulni nem szégyen, nem tudni pedig gyalázat. — E szép czél lebegett egyletünk előtt, midőn legelőször is olvasdákat állított a város különböző részeiben; majd a kölcsönös értelmesitést hatályosabban eszközlő felolvasások és értekezések, tehát a hasznos társalgás kedvéért központi helyiségről is gondoskodott; hol nekem jutott a szerencse mostani bevezető felolvasásomat megtarthatni. Örömmel jelenthetem, hogy igénytelen előadásomat egymásután fogják követni jeles férfiak szakdolgozatai a földmívelés, ipar és kereskedés köréből, a magyar haza és alkotmány történetéből, a költészet örökszép világából, az egészségtan és nemzetgazdaság köréből, valamint az alkotmányos élet által szükségesebbé vált társalmi ismeretekről, és úgy városi mint országos közügyeinkről. — És ez így helyesen van! Mert hazánkat és ennek törvényes függetlenségét ma már nemcsak vérünkkel és életünkkel, hanem művelt magyar észszel és munkára serény s ügyes magyar kézzel védhetjük és ótalmazhatjuk meg. Jól mondá a költő: „Ha szived a hazáért Úgy lángol és eped, Hogy vérezö keservek Miatt majd megreped: Ifiú tégy s csatázz...!!“ Igen! „Tenni a jelszó, szeretett barátim“! Az alkotmányos polgárnak, különösen a mai fontos időkben nemcsak alkotmányos joga, de alkotmányos kötelessége is megismerni alkotmányos jogait és kötelességeit úgy a községi, mint az országos ügyekben, sőt még a politikai kérdésekkel is kell foglalkozniok bizonyos mértékig. Azonban a közügyek és politikai mozgalmak iránti érdeklődésünknek nem szabad a mértéken túl menni, nehogy életmódunk folytatásától s magándolgaink teljesítésétől elvonassunk. Szabad népek körében minden időben feltalálható volt a hazafiaknak ezen irányban nyilvánuló közszelleme. A hajdani dicső görög nép hazafias érzülete s nemzeti öntudata olympiai s egyéb ünnepélyek és gyülekezések által élesztetett és tápláltatott. — Angolország alkotmányos polgárai ma is meetingekben, népgyülésekben vitatják és hallgatják meg állami és társalmi életök napi kérdéseit. Míg a kényuralom vas vesszője alatt nyögő népek örök hallgatásra vannak kényszerítve, addig az alkotmányos levegő szabadabb szóhoz, önálló gondolkozáshoz szoktassa a jóravaló népet. Untig halljuk a bölcsnek látszó tanácsot, hogy a józan eszű nép maradjon kizárólag ekéjevel.