Kecskeméti Lapok, 1868. október-december (1. évfolyam, 1-13. szám)

1868-11-21 / 8. szám

Első évfolyam. 8. szám. November 21. 1868 KECSKEMÉTI LAPOK Ismeretterjesztő hetilap. Előfizetési díj: Szerkesztői iroda: Hirdetési díjak: Negyedévre...................................................1 frt 50 kr. 1-se Tized 104. sz. a., hová a kéziratok és előfizetési 5 hasábos petit sorért, egyszeri hirdetésnél 5 kr.; — több­ Félévre .­............................................3„ — „ pénzek küldendők. szeri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. Egész évre ...................................................5 „ „ KsT* Hirdetmények elfogadtatnak Milhoffer János A nyílttérijén való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr­p Kvíf’ Megjelenik e lap hetenként egyszer, Szombaton. „Szentháromsághoz“ czimzett gyógyszertárában. számittatik. s 7)----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­---------------—.— --------------------( 1 1 Kecskemét város alapítványai. Midőn 1855. évben a városi közönség a borbási, alpári és szentkirályi puszták tanya­földeit örök váltságra bocsátotta, s azon földek birtokosaira catastralis holdanként 15 pengő forint községi nyereményt rovott, számbavétette egyszersmind a város akkori cselekvő és szen­vedő állapotát s a három puszta után nyerendő 343,151 pírt. 54% krhoz számítván mindazon beruházmányokat, melyek a város községi hite­lén akkor állott adósságok fedezésén túl marad­tak, ezt mint tőke alapot tekintette s annak 6% kamatát átalában alapítványokra utalvá­nyozta, melyek most, az időközben föloszlatott reál-iskola helyett a két főgymnasium segélye­zésére adományzott összegekkel együtt ekep fedeztetnek. 1-er. A házi adó törlesztése kimondatván, irányadónak fölvétetett az 1855-ik évi költség­­vetés eredménye — 20,080 psrt. 18 krban, s ezen összeg elviselésének terhe a törlesztési pénztárra utalványoztatott úgy, hogy azt ama beruházmányi tőke­alap kamatjövedelmeiből, házi adótörlesztés czíme alatt, a város községi házi pénztára folyó kiadásai fedezésére évenként kiszolgáltassa. Ezen és a következő összegek tehát, mint községi örökös alapítványok a képen lesznek fenntartandók, hogy azok 6% tőkéje a közalapból kiállittassék. A házi adó megszün­tetésére utalványozott 20,080 pfrt. 18 kr. folyó osztr. értékben tesz 21,084 frt. 31% krt., melynek 6% tőkéje 351,405 frt. 25 kr. 2-ot. Kecskeméten ősidőktől fogva minde­­nik egyházközség saját szervezettel bir, s kegy­úri jogot (patronatust) gyakorol. 1855-ik év előtt, azon kívül, hogy a róm. kath. és ref. egyházközségek lelkészei a község által adomá­nyozott parochialis földekkel voltak ellátva, az egyes egyházközségek a városi közönségtől, úgy szólva, semmi rendszeres segélyt nem nyertek, egyházukat és tanintézeteiket maguk tartották fönn; ekkor és utóbb azonban a róm. kath. egyházközség részére utalványozott a városi közönség: a) elemi iskolák fenntartására . 6,300 frtot; b) a főgymnasiumra .... 2,635 „ összesen: 8,925 frtot évenként, melynek 6% tőkéje teszen 148,750 frtot. Mind ez, mind az alább következő ala­pítványok a volt országos főkormányszék által jóváhagyattak, megerősittettek és folyóvá té­tettek. 3-ot. A helvét vallású reform, egyházközség részére utalványoztatott: a) elemi oskolák fenntartására . 6,300 frt.; b) gymnasiumra...................... 1,260 , összesen: 7,560 frt., melynek 6% tőkéje teszen 126,000 forintot. Szerkesztői példány: 4- er. Az ágostai vallású evang. egyház­község oskolájára utalványoztatott . 620 frt.; és a görög keleti szertartású egyház­község oskolájára...........................310 „ összesen: 930 frt., mely mint 6% kamat képez 15,500 forint tőkepénzt. 5- öt. A népnevelés magasztos czéljára még következő állomásokat és intézeteket alapított: a) a két gymnasiumhoz és vasárnapi oskolákhoz egy rajz­tanár évi fizetése .... 840 frt. — kr.; b) a róm. kath. elemi os­kolák igazgatója fizetésének pótléka................................ 367 „ 50 „ c) 10 pusztai oskola-tanitó fizetése 210 frtjával . . . 2.100 „ — „ d) ugyanazoknak, mig az oskola épületek fölállittatná­­nak és részükre fejenként két hold föld kiadatnék, földpót­lék czíme alatt . . . . * . 63 „ — „ e) 8 pusztai oskolaház lak­bére 63 frtjával .... 504 „ — „ f) 12 vasárnapi­ oskola ta­nító fizetése 52 frt. 50 krjával 630 „ — „ össszesen: 4,504 frt. 50 kr., melynek 6% tőkéje teszen 75,066 frt. 69% krt. 6- ot. Ide sorozzuk még azon legutóbb 1860. évi máj. 21-kén 3.999. sz. a. létesített alapít­ványt, mely néhai gróf Széchényi Istvánnak a magyar nemzet anyagi java és szellemi mivelő­­dése előmozdításában szerzett halhatatlan érde­mei örökemlékeül alapittatott 1000 forint o. é. tőkepénzben, melynek 6­0/C kamata, a helybeni két főgymnasiumban egy-egy helybeni szárma­zású, jó igyekezető tanuló ifjú részére, egyenlő részletben 30 írtjával minden tanév végével ki­adassák , mint a tanigazgatóság által kitűzendő, történelmi vagy szépirodalmi tárgyú, de min­denesetre nemzeti irányú és magyar nyelven kidolgozandó tétel pályadíja. Az alapítványok összes tőkét tesznek 717,721 frt. 94 % krt. Gépkörünk hivatása. (Bevezető felolvasás.) Tisztelt polgártársak! Társulatunk nagy czélja oly világosan van alap­szabályainkban kifejezve, hogy talán fölösleges is önök előtt a „Népkör“ hivatását mostani felolva­sásom tárgyává tenni. Alapszabályaink 3-ik §.-a szerint a „Népkör czélja: a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy elveinek, melyek egyedül képezhetik a valódi al­kotmányos élet alapelveit, társulati eszmecsere utján való fejlesztése és érvényre juttatása, a fenn­álló alkotmányos törvények határain belül s ez által a nép anyagi és szellemi jóllétének előmoz­dítása.“ Íme a czél! Épen oly világos mint a milyen magasztos. — De mit tegyünk, mely irányban ha­ladjunk mint társulat, hogy e dicső és magasztos czélt, a magyar alkotmányosság dicsőségére meg­közelíthessük? E ránk nézve fontos kérdésre akarok lehető rövidséggel mostani felolvasásomban felelni. Egy oly társaságnak mint a mienk, mely a magasabb értelemben vett keresztyénségnek, vagyis a szeretet evangyéliumának három egymást kiegé­szítő nagy eszméjét: az egyenlőséget, szabadságot és testvériséget vallja vezércsillagául, egy ily társa­ságnak legelső lelkiismeretes kötelessége: tanulni, oktatni, értelmesitni,­­ illetőleg tanulni, okulni, értelmesülni, mert az alkotmányos jogegyenlőség, az igazi, tehát törvényes szabadság és az egyesítő, áldó testvériség csak művelt és fel­világosult emberek körében tenyészhet. Ezekből következik, hogy társulatunk nagy és nehéz fel­adatát csak úgy töltheti be, ha mindenek előtt módot nyújt tagtársainknak a tanításra és tanu­lásra. Ez a mi első testvéri kötelességünk, és pedig annyival inkább, mert honunkban az egyetemes népnevelés szerfelett hiányos volt, és sok tekin­tetben még ma is hiányos és félszeg. Isten mentsen meg minket azon lemondó várakozástól, hogy gyer­mekeink majdan iskolázottabbak, tanultabbak leendőek, és így mi magunk lemondhatunk mind­örökre az értelmes­ülés gondjairól. Isten mentse meg ettől a magyar népet, mert a haladó kor ha­talmas eszméi rohanva haladnának rajtunk keresz­tül, s a mi bűneinkért saját utódainkat s igy a haza jövőjét is elgázolhatnák az idők feltarthatlan kerekei. Oktatnunk kell tehát a magyart, és nemcsak iskolában a gyermekeket, hanem az életben a felnőtteket is. Tanulni nem szégyen, nem tudni pedig gyalázat. — E szép czél lebegett egyletünk előtt, midőn legelőször is olvasdákat állított a város különböző részeiben; majd a kölcsönös értel­­mesitést hatályosabban eszközlő felolvasások és értekezések, tehát a hasznos társalgás kedvéért központi helyiségről is gondoskodott; hol nekem jutott a szerencse mostani bevezető felolvasásomat megtarthatni. Örömmel jelenthetem, hogy igény­telen előadásomat egymásután fogják követni jeles férfiak szakdolgozatai a földmívelés, ipar és ke­reskedés köréből, a magyar haza és alkotmány történetéből, a költészet örökszép világából, az egészségtan és nemzetgazdaság köréből, valamint az alkotmányos élet által szükségesebbé vált tár­salmi ismeretekről, és úgy városi mint országos közügyeinkről. — És ez így helyesen van! Mert hazánkat és ennek törvényes függetlenségét ma már nemcsak vérünkkel és életünkkel, hanem mű­velt magyar észszel és munkára serény s ügyes magyar kézzel védhetjük és ótalmazhatjuk meg. Jól mondá a költő: „Ha szived a hazáért Úgy lángol és eped, Hogy vérezö keservek Miatt majd megreped: Ifi­ú tégy s csatázz...!!“ Igen! „Tenni a jelszó, szeretett barátim“! Az alkotmányos polgárnak, különösen a mai fontos időkben nemcsak alkotmányos joga, de al­­­kotmányos kötelessége is megismerni alkotmányos jogait és kötelességeit úgy a községi, mint az or­szágos ügyekben, sőt még a politikai kérdésekkel is kell foglalkozniok bizonyos mértékig. Azonban a közügyek és politikai mozgalmak iránti érdeklő­désünknek nem szabad a mértéken túl menni, nehogy életmódunk folytatásától s magándolgaink teljesítésétől el­vonassunk. Szabad népek körében minden időben felta­lálható volt a hazafiaknak ezen irányban nyilvánuló közszelleme. A hajdani dicső görög nép hazafias érzülete s nemzeti öntudata olympiai s egyéb ünnepélyek és gyülekezések által élesztetett és táp­­láltatott. — Angolország alkotmányos polgárai ma is meetingekben, népgyülésekben vitatják és hall­gatják meg állami és társalmi életök napi kérdé­seit. Míg a kényuralom vas vesszője alatt nyögő népek örök hallgatásra vannak kényszerítve, addig az alkotmányos levegő szabadabb szóhoz, önálló gondolkozáshoz szoktassa a jóravaló népet. Untig halljuk a bölcsnek látszó tanácsot, hogy a józan eszű nép maradjon kizárólag ekéje­vel.

Next