Kecskeméti Lapok, 1869. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1869-07-03 / 27. szám
Tessék most már a tehetségesebbeknek, a hivatottabbaknak szólani az ügy érdeméhez! Berekesztésül még csak egy szót kérek. Ha a város szabályozása érdeméből e lapokon közlött soraim képesek lettek volna babérokat kiérdemelni, teljesen meg lehet arról mindenki győződve, hogy azok élvezetét én minden közpolgártársammal megosztottam volna, az egyetemes „közpolgár“ név alatt. — De már arra nem vihetvén a jó lelkiismeret, hogy a kaptam, és — úgy vetegetem a dolgot — hogy még kapandó hatalmas notabénék miatt a tisztelt olvasó közönség, az egyetemes „közpolgár“ név alatt én helyettem, egy egészen ártatlan polgártársamat mosolyogjon meg: im, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a K. L. 22. 29. 25. számaiban a város szabályozását tárgyazó sorok írója én vagyok Sziládi Lajos, okleveles mérnök*) Válasz Sz. L. úr jóakarata kérdésére! E lapok 23-ik számában ön azon kérdést szíveskedik tenni: hol akadt meg azon egy forint, mely az iparegyleti bár alkalmával egy 3 forintos családi jegyért fizetett 5 forintosból visszamaradt, amennyiben tisztelt neve a felülfizetők közt 1 forinttal szerepelt. Részünkről nem vagyunk azon előnyös helyzetben, hogy ezen reánk nézve kényes tárgyban határozott felvilágosítással szolgálhassunk, annál inkább, mert mint emlékezünk azon este 3 darab 5 forintost vettünk a pénztárba és ezt K. M., M. L. és M. P. urak voltak szívesek fizetni. Hogy ön is felülfizetett, az tény, mert az egy forinttal be is jegyeztetett és ha négy darab 5 forintos lett volna a pénztárban épen a bementijegyek összeszámlálásának perczében (mint arra tán emlékezni szíveskedhetik) megtörténhetett tévedésünket készséggel vallanánk be, mert hidje el ön, lelkünkből óhajtottuk volna a nemes czélhoz és azon igazán sok fáradsággal rendezett estélyhez méltóbb eredményt. Annálfogva engedje tisztelettel kérnünk: csalhatlanul bizonyos-e ön abban , hogy 5 forintost adott, avagy 5 darab egyforintost? mert ez utóbbi esetben, minthogy a pénztár bezárásánál a pénztár és az ellenőrzés között különbség nem volt, azt kellene hinnünk, hogy ön tévedett; ha azonban csalhatlanul bizonyos abban, hogy 5 forintos bankjegyet adott, mi akkor az egy forintot készséggel megtérítjük. Engedjen részünkről is most egy kérdést tenni: nem jobb lett volna-e önnek is ezen szerinte fent akadt egy forint elintézése végett a rendező bizottsághoz fordulni inkább, mint a nyilvánosság útját választani, mert mig igy becsületünket gya*) Biztosítjuk J. Sz. L. mérnök urat, hogy becses közleményeiért nemcsak „megmosolyogni“ nem kívántuk, de érdeklődését ugyannyira méltányoljuk, hogy a város szabályoztatásának mint legnagyobb érdekű napi kérdésünknek tisztázása végett, utóbb még, a városi közgyűléshez e tárgyban benyújtott előterjesztésének közlését is szívesen megajánljuk. Sz e rk. nusitani sietett, magát úgy tüntette fel, mint a ki mások jellemével semmit sem gondol. Kecskemét, 1869. junius 29. Nagy Imre, Schubert Antal, mint pénztárnok, kiküldött jegyző. Bódis János, mint ellenőr. A kecskeméti „József gőzmalom“ május-junius havi üzletforgalmának kimutatása: Bevétel .... 8.926 ft 68 kr. Kiadás.................... 5,352 „ 97 „ Maradvány . . . 3,573 „ 71 „ Ezen eredmény legélénkebb cáfolat, a kecskeméti lapok 26-ik számában „Népbank“ czim alatt e társulatot is kiméltelenül érintő közleményre. A részvényesek érdeksérülése fölött hullajtott könyek, a Nilus lakójaékint felismertettek. — Vonatkoznia 2X24-re, annyiban találtuk szükségesnek, hogy értésére adjuk, miként egyesületünk szótárában eme kifejezések: „Üzérek cheque, üzérek korifeusai, Schweiger zsebükben létt ismeretlen tényezők. Szereplési viszketeg nélkül mindannyian közvitézek, nyilvános tiszta kezelés, melyet a közönség jogos igényeinek kielégítésével — nem riadva vissza bármely téren, mindenkor a közjólétet előmozdító nemes versenytől — czélozunk részvényeinknek becsületes polgári hasznot eredményezni. A siker iránti hiszékenységünk pedig csakis azon alapul, hogy legnagyobb részt számítás emberei lévén, tudjuk, hogy „mi a 2 X 2“! Az igazgató választmány. A kecskeméti gazdasági gőzmalom néhány t. részvényese a június hóra kitűzött 10°/0 befizetést még nem teljesítették; ezennel felszólitatnak, miszerint ezen kötelezettségüknek 8 nap alatt tegyenek eleget. Kecskemét, 1869. julius 1. Milhoffer János, pénztárnok, szült mézet a közönséges sejtekbe rakják mindennnapi használatra, s jöhető szükség eseteire. A mézes sejtek száját viaszszal födik be, s ha lépeiket a belérakott méz sulya lehullással fenyegeti, oszlopokat tudnak emelni, melyekkel azokat megoltalmazzák s biztosítják. A herék ezen munkában semmi részt nem vesznek , azért midőn a társaság többé hasznukat nem veszi már, t. i. miután a királynőt termékenyítették , a dolgozó méhek irgalom nélkül agyonszurkálják őket falánkjaikkal. E gyilkos cselekmény júniustól augusztusig szokott megtörténni,kiterjed még a nimfaherékre is. A királynő sem vesz részt a dolgozók foglalkozásaiban; de minthogy a gyarmat boldogsága az ő termékenységétől függ, mindnyájan kímélik, mondhatni kényeztetik. Amint tojni kezd, az egész gyarmat előtt tisztelet s becsület tárgya lesz. Vetélytársat a gyarmatban meg nem szenved maga mellett, s ha netán akadna mégis, azzal élet-halál harczra kél. A legnagyobb kasban sincs több egy királynőnél. A fiatal királynő még a kasból ki nem mehet, nem tojik, azonban születése után néhány nappal, ha az idő szép kimegyen a herékkel együtt. És a kéjutazás annyira magasban történik, hogy az ember szemmel nem is kisérheti, de csakhamar viszsza tér s negyvennyolcz óra múlva tojni kezd, az e végre előre készített sejtek ravndenikébe egy-egy tojást rakván. Első nyarában nem igen sokat tojik, s csakis olyan tojásokat, mikből dolgozók kelnek ki. Télen pedig egészen megszűnik tojni, hanem mikor az idő tavaszodig s újra kezd tojni. Termékenysége ekkor bámulatos. Három hét alatt 12 ezer tojásnál is többet tojik. Mikor 11 hónapos, a hímes tojásokat akkor kezdi tojni, dolgozós tojásokkal vegyesen. A nős tojások még ezután következnek. A tojások háromnegyed napos korukban kelnek ki. De minthogy lábuk nincs, ki nem mászhatnak, s élelmüket nem kereshetik, mindenben a dajkákra szorulnak. Ezek bizonyos pép forma eledellel látják el őket, még pedig nem szerint különbözővel s midőn eljö az idő, hogy nimfává kell átalakulniok — a sejt száját viaszszal beragasztván — szépen bezárják őket. A dolgozó méh lárvája — mely sejtébe szintén bezáratott — testét bizonyos selymes gumóba fonja be születése után 5 nappal — s három nap alatt nimfává változik, mely állapotában, miután nyolczadfél napon át vesztegelt, utolsó átalakulásán is át esik t. i. tökéletes állattá lesz. A hímlemez átalakulásokon 21 nap alatt esik át, míg a nők végső átalakulása már a 13-ik napon végbe megy. Kifejlődésökre az eledel minősége nagy befolyással van, mert ezek a furcsa dajkák, a növendékeiknek adandó eledel elcserélésével, tetszésök szerint nevelhetnek dolgozókat vagy királynőket, mit tisztán láthat mindenki, midőn a kasból a királynő elvész, s az egész kasban egyetlen nős tojás sincs még. A dolgozók akkor néhány közönséges sejtet elrontanak, belőle királynő sejtet készítenek , egy lárvát belétesznek s bőven tartják olyan eledellel, minővel a nő lárvákat szokták táplálni; és az által ez a dolgozós lárva (mi ha rendes eledelével tápláltatik, semmi esetre sem történt volna) királynőméhké alakul. Mikor a fiatal királynő végső átalakulásán át esett, hogy sejtjéből kijöhessen, sejte födöjének széleit elrágja, mire az egész gyarmat nagy lázadásba jön. Egyfelől a dolgozó méhek a kivágott sejtet más viaszszal betapasztani, s igy a fiatal királynőt újra sejtébe zárni törekszenek; másfelől a vén királynő igyekszik az ifjabbik sejtéhez utat találni, hogy azt agyon szúrja s tőle mint vetélytársától megszabaduljon. De a dolgozók csoportonkint kézbe vetik magukat s félre tolják. Folyvást nő a zenebova, mig végre a vén királynő — úgy látszik — nagy méreggel kirohan a kasból követtetve egy sereg here és dolgozó által, melyeknek egyedüli királynője volt. A fiatal méhek pedig — minthogy még ezek a költözködésre igen gyengék lennének — a kasban maradnak. A fiatal királynők is kiszabadítják magukat és egymással harczra kelnek, s a melyik társait leölvén életben maradt, az lesz az új társaság királynője, mely az elősorolt munkálatokat újból kezdi. A méhek azon cselekményét, midőn a kasból a vén királynővel imigy kirohannak, a méhészek rajzásnak nevezik. Egy kasméh hajó idő jár rá, három négy rajt is ereszthet, de a későbbi rajok mindig gyengébbek. A raj nem széled el a kirepülés alkalmával, hanem királynője körül egybeseregelve marad s a méhészek uj kasokba telepítik. A királynő halála azonban, valamint a gyarmat erőtlensége, nagy ellenségeik háborgatásai, mégis sokszor elszéledésre bírja őket. Ekkor valamely általuk előre kikémett szerencsésebb kasba mennek szerencsét próbálni. E szerencsepróba azonban a legtöbbször rájuk nézve szomorúan végződik. Mert azon kas méhei, melybe vonulni akartak, irgalom nélkül visszaverik s összeszurkálják őket. Azon kasba — melyben nem született — idegen méhet ha szintén magára jönne is — egyet sem fogadnak be. Miről ismerik igy egymást?.... ki tudná azt megmondani!... Néha egész kis méh megrohanja a másikat, hogy raktárait kirabolja s ha valamelyik fölülkerekedik, a legyőzött gyarmat népét egytől egyig leölik, mézét elhordják, saját lépeikbe rakják. Újdonság és vegyes. A kecskeméti takarékpénztár múlt hónap 24-én tartott teljes számú válaszmányi gyűlése elhatározta, hogy eddigi működését kiterjeszti s a takarékpénztárt összeköti egy önsegélyző népbankkal, átalános zálogkölcsön és terményzálogkölcsönnel. A takarékpénztárnak e hasznos intézkedését örömmel üdvözölheti a nagyközönség, a takarékpénztár pedig méltán reménytheti, hogy a közönség beismervén azt, miszerint ez intézkedés által meg kíván és meg is fog a takarékpénztár felelni az alapszabályokban benfoglalt azon elvnek, melyhez képest nem annyira saját érdekét tekinti, mint a közjót előmozdítani kívánja, és igy a közönség pártfogására bizton számíthat e kitűnőleg üdvös tervének kivitele körül. — A kath. autonómiai előcongressus junius 28-án titkos szavazattal, egyháziak és világiakból álló 18 tagú bizottmányt választván, a világi részről a többek közt megválasztották lapunk felelős szerkesztőjét Horváth Döme urat is. — Június 30-án d. u. fél 6 órakor a villám leütött Gyenes Pál mérnök úr házára, a kéménysarkát lecsapva onnan a tetőre, a tető oldalát közepén beszakítva, a konyha falát pár helyen leütve, a konyha ajtajában ülő dajka haját leperzselve, az ambitus oszlopát összezúzta. Szerencse Meghívás. A kecskeméti takarékpénztár 1. évi július hó 11-kén d. e. 10 órakor az új városház teremében rendkívüli közgyűlést tart — melyre a t. ez. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgya: a takarékpénztárral összekötve egy önsegélyző népbank felállítása iránti javaslata a választmánynak. Kecskemét, 1869. évi junius 26. a választmány által Lestár Péter, igazgató. Kimutatás a kecskeméti takarék-pénztár 1869. június hónapi forgalmáról. Bevétel: 5°/0 Betételek..................18,183 ft. 35 kr. 4% » 4,740 „ „ 3% „ 895 „ 51 „ Különféle dijak . . .... 298 „ 46 „ Kölcsönök után befizetett kamatok . 1,396 „ 28 „ Visszafizetett kölcsönök előlegek után 4,307 „ — „ „ „ váltók után 49,774 „ — „ Pesti magyar kereskedelmi bank : 12,000 „ — „ Összesen: 91,594 ft. 60 kr. Pénztár állás május 31-kén . . . 13,045 „ 67 „ Főösszeg: 104,640 ft. 27 kr. Kiadás: 5% betét és tőkésített kamat . . . 18,211 ft. 98 kr. 4% n n n • • • • 2,344 „ „ 3% n n „ „ • • • 634 „ 66 „ 5% folyó kamat kifizettetett ... 186 „ 40 ,, 3% ismét „ „ ... — „ 56 „ Kölcsönök, állampapír- s értékre . 6,248 „ — „ „ váltókra...... 65,380 „ — „ Tisztviselők s szolga fizetése . . . 134 „ — „ Üzleti folyó költség...... 25 „ 78 „ Kölcsön kamat................ 166 „ 84 „ Összesen: 93,332 ft. 22 kr. Pénztár állás junius 30-án . . . 11,308 „ 05 „ Főösszeg: 104,640 ft. 27 kr. Markovits György, könyvvivő. Felelős szerkesztő: Horváth Döme. Szerkesztőtárs: Hornyik János, hogy a számos tagú család nem volt otthon, mert hihetőleg nagyobb szerencsétlenség történik. — A kecskeméti színházat a jövő téli színházi idényre több igazgató felkérte, köztük a szorgalmas és rendszerető Szuper Károly is; a közönség régi óhajtásával találkoznék a színháztulajdonos úr, ha Szuper úrnak alkalmat adna, hogy egy jól rendezett társulattal látná el télre a közönséget, csakhogy ez esetben sohá a szerződés megkötése nem halasztható, hogy Szuper urnak is ideje legyen Kecskemét igényeinek megfelelő tagokról gondoskodni. — A szinháztulajdonos úr vegye figyelmébe a közönség óhajtását is. — A kecskeméti dalkar, pártolói tiszteletére folyó hó 3kán a régi színház helyiségében dalestélyt rendezend, — felhívjuk e szorgalmas és szerény társulat élvezetet ígérő estélyére a közönség figyelmét, a fiatalságnak pedig titokban megsúgjuk, hogy — táncz is leend.