Kecskeméti Lapok, 1870. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1870-01-01 / 1. szám

tóinak minden szomszéd birtokával s illető közsé­­­­gekkel átalános határjárás tartassák, melynek foga­­natositása a városi tanácsra bizattatott. Az 1869. XII. XIII. XIV. XV. törvény­czik­­kek hiteles példányai megküldetvén, kihirdettettek. Barsvármegye közönsége az Eszterházi-féle kép­tárnak államköltségen leendő megvásárlása tárgyá­ban az országgyűlés képviselő­házához felterjesztett folyamodványát, pártolás végett közölvén: ugyan­azon értelemben a kérvényezés elrendeltetett. A második honvédzászlóalj huszárkeretének pa­rancsnoksága részéről kérdés intéztetvén a városban: várjon a kaszárnia ingyen, vagy a szokott katonai szállásdíj mellett engedtetik használtatni? Minthogy­­ a bútor, fűtés, világitás költségének czime alatt a szállásdij nagyobb része különben is visszatarta­­tik,­­ a legénység szobái minden dij nélkül ingyen átengedtettek; az istállók után azonban, a város­­ részéről kiszolgáltatandó istállószerek költségeinek pótlására, a kormányhatóság által kirendelt szál­lásdíj követeltetik. A honvédhuszárság részéről elkorlátolt lovarda készíttetése kivántatván, elhatároztatott, hogy a fentartás nehézségei miatt nem korláttal, hanem szükséges árkolattal körítendő lovárda-helyiség fog kijelöltetni, melynek kimutatása iránt beterjeszten­dő vélemény és jelentés, valamint a rendes katona­ság használatában levő ilyetén lovárdatér meghatá­rozása végett is a kebelbeli gazdászati bizottság utasíttatott. A városi közönség pesti két háza közül egyik 70 év óta nem a tulajdonos Kecskemét város, hanem a vételre kiküldött akkori tanácsnok F. S.­­ nevén állott a telekkönyvben, mert Pest sz. kir. város hatósága Kecskemét város közönségének mint kihalhatlan testületnek egyetlenegy háznál­­ többet szerezni nem engedett s a másik háznak nevére íratását mindig megtagadta. Most midőn e két szomszédos ház telke egyesittetni s három emeletes bérházzá fölépittetni czéloztaték, — vala­­hára Pest sz. kir. város törvényszéke, a megválto­zott birtokviszonyokhoz képest, s a tárgyiratok alapján tartott pertárgyalás utján, a másik ház­nak is Kecskemét város nevére telekkönyveztetését elrendelte , — miről a törvényszéki ítélet megkül­detvén , megnyugtató tudomásul vétetett s a per­költség utalványoztatott. Az országos magyar képző­művészeti társulat felhívására s a kebelbeli tanügyi bizottság javasla­tához képest, egy 200­ forintos részvény megren­­delésével, Kecskemét város közönsége a társulat alapitó tagjai sorába lépett. Nagyobb számú községi tárgyak s magán kér­vények elintézése után a közgyűlés d. u.­­­­4 óra­kor véget ért. Matyis olvasása után már annyira fölvilágosodott 1880-ban, miserint nem is nízs többi arra, ki azs okosabb, hanem: kinek milyen azs oldala?! Hát azs intelligencsia gyülhelye a kasinó meg­van-e míg? Micsoda, azs intelligencsia?? Annak már híre sincs, azsokat megettík mokrák.! Kesenem sípén! Ha itt ilyeneket is megesnek, akkor maradok csak inkább Irgísben! Azs Irgísi Csigán Vajda. Irgís, 1870. Jan. 1. Tistelt Serkesti uraság! ín is megálmodtam Kecskemét jivendíjít, hogy mikínt fog kinízsni tízs estendí múlva. Hja, bizs azs nagyon furcsán fog kinízsni. Mostani emberek alig ismernek rá majd kípire. Sebb less-e, nem-e, bizs­ín nem igen tudnám megmondani, élig azs hozszsá, hogy azs egís város azs ín h­imemre elirgí­­sedik. — A somsídi határtul a városig a lakosok hátramenő forgalma miatt a legjivedelmezsebb fekete föld sivár homokká változ­ik. A ki vasúton gyin, azs nem gyin homokot, hanem azsírt láthat ! is somorúságot azs indóházsnál, a hun a drága búzsa fel van halmozsva, is zsákostul egyitt össerohad. Kilípve azs indóházibul, az­onnal sembe ötlik, hogy a nagy sár miatt maga a frakker is gyalog van, mehets te is idegen sivevíny, ki elgyittíl megnízsni 1880-ban városunk gyenyereségeit! Legeléssel is gyenyerkedhetel a város főútcsáján, a sép és hossú körösi utcsán, melyen ugyan nincsenek boltok, de mégis alig bírod kikerülni a kirakatokat. Beírve a piacsra, tapaszalhatod, hogy bizs azs most is csak olyan sárfísek, mint ezselítt tízs estendí elítt volt. Azs egís városban semmi új , kivívén kit nagy épü­­leten van némi változ­ás, amennyiben mindkettőnek alig van teteje, vakolata pedig már ípenséggel semmi sincs. Miféle kit madárijestő ípület ezs? kérdém egyik ismerős atyaút. Bizs azs azs egyik a város­­h­ázsa, azs a másik meg a kollégium! — Hát ezs idő serint ki a polgármester és ki azs egyházi fígondnoka, hogy így a saját képmássukra seretik hagyni azs épületeket? Kicsoda?? az­t sem tudja kigyelmed? ám legyen, megmondom, de máskor el ne áruljon nap előtt, hogy ilyen kit híres nagy hazsafit sem akar ismerni, mint a mi polgármeste­rünk : Asztalos János, és református egyházi fígond­­nokunk, Kálniczky János, hogy tartsa meg őket sokáig a jóságos Devla! Az­t hisem, mondanom sem kell, hogy bizs­án kissé csodálkoz­tam, is megbátorkodtam az­t is kér­­dez­ni ism­erősömtül, hogy hát nem kaptak ez seknél okosabb kit nagy fírfiút ? Hová gondol kigyelmed ?! — kiáltott fel ismerősöm,, — hát nem tudja figyel­med, hogy a nap a sok „Népzsásló“ és „Ludas­ Színház. Vasárnap, Deczember 26-án, bérletszünetben a „Miatyánk Isten“ négy felvonásos népszínmű adatott a nagyszámú közönség előtt. A darab először adatvan színpadunkon, — az volna a rendje, hogy legalább , tartalmát elmondjuk. De azon körülmény, hogy a színlapon, a szakaszok czímével a szó szoros értel­mében minden tartalma a darabnak kimerítőleg elő van adva, nem engedi, hogy itt ismétlésekbe bo­­csátkozzunk.­­ A­mi az előadást magát illeti, az olyan volt, hogy nincs miért okot keresni a kifo­gásolásra. — Átalában véve összevágó s minden nehézkességtől ment volt. Az egyes szereplőkről is sokszoros elismeréssel szólhatunk. Lénárdné és­­ Tamás­iné, bár tulajdonképen említésre is alig méltó szerepeik voltak, tettek annyit az egész elő­adásért, mit a férfiaknál, általuk kicsinylett szere­pekben még eddig ritkán láttunk. A férfi szereplők közül Ferenczi, Kocsis, Szecy, Földessi, Balogh dicséretesen működtek. Földessy urat azonban arra kérjük, hogy a szennyet s piszkot oly élethiven előtükröztetni a színpadról az hiede­lem nem engedheti meg, mint a hogy azt ő az első felvonásban zsinóros dolmányával elétüntette, — tartsa azért magát vissza oly öltönyök szinpadra hozatalától, melyeknek puszta látása is v...............a készteti a nézőt. Demj­énről azontúl, hogy a már egyszer kiürített pohárból való hajtogatás mellett is úgy le tudott esni székéről, mintha igazán be lett volna csípve, egyebet alig mondhatunk. Szeles­­ hogy szerepét ma sem tudta, tán mondanunk sem­­ kell? de hogy Kovács mily figyelmetlen a közön­ség iránt, ha néha fellép is, azt nem hallgatjuk el.­­ Ön, uram, e társulatnál elsőrendű színész és igaz­gató lévén, kétszeres figyelmet tartozik fordítani a közönséggel szemben színpadi magaviseletére. Ha nem tetszik játszani, tessék elhinni, egy cseppet­­ sem búsulunk miatta, de azt, ha játszik, hogy sze-­­­repére figyelmet fordítson, megvárjuk öntől. Úgy nézett ki a sok becsületes bajuszos magyar arcz között, borotválatlan borotvált arczával, mint azon bajor sörfőző, ki maskarába öltözik, de még álar- r­czát nem tette föl. Vagy azt hiszi, hogy Kecske­méten mindez így is jól van?-------Csalódik Kovács­­ úr, nagyon csalódik. Kedden, dec­ember 28-án, Kocsis István te­hetséges és igyekező színészünk javára hirdetve volt „Mari, egy anya a népből“ , de részvétlenség folytán az előadás máskorra halasztatott. Őszintén sajnál­juk mind a jutalmazandót, mind a társulatot, de ki kell újból mondanunk, hogy egészben önök az okai a közönség ilyen magaviseletének. Azonban folytonos igyekezet, jó darabok s jó előadások még visszavihetik a közönséget. — Kocsis úr érdekében pedig — kiről közönségünk e rovatban annyi dicsé­retest hallott—joggal kérdezhetjük, hogy jutalom­játékát mért nem hirdetik előre és a szinlapokat idejében mért nem hordatják ki? vagy tán őt is nélkülözhetőnek véleményezi a társulat oraculuma? Újdonság’ és vegyes. — Boldog újévet kívánunk lapunk olva­sóinak ! Áldást és békességet Hazánknak! — Mérgezési kísérlet. A facséti rumin főpap két szolgálójával, összesen 6 személy, isme­retlen tettesek által megmérgeztetett. A gyors or­vosi segélynek azonban sikerült a megmérgezetteket megmenteni. A tetteseket kutatják. — Öngyilkosság. Ebner Nép. János nagy­kereskedő a „Pesti első magyar biztositó társulat“ igazgató tagja Szerdára viradóra szobájában halva találtatott. Egyenesen szivének irányzott pisztoly­­lövéssel vetett véget életének. — Ebner közbecsülés­­ben állt s öngyilkossága átalános feltűnést okozott. — Időjárásunk valahára megváltozott. Az örökös esőzés megszűnt és Csütörtökre viradóra úgy megfagyott, hogy sártengerünkön úgy járunk-ke­­lünk, mint valaha a zsidók a Verestengeren, t. i. száraz lábbal. — A pesti egyetemen új katonai tanfolya­mot nyit meg Tóth Ágoston ezredes. A tanuló ifjúságot, különösen az önkénteseket figyelmeztetjük e tanfolyamra, hol magukat a katonai ismeretekben és hadászati tudományokban kiképezhetik. — A „Népkör“ decz. 29-én d. e. közgyűlést tartott, mint halljuk, tisztújítását is megtartotta, sem erről azonban, sem a gyűlés menete és tárgyai­ról legkevesebb sem jutott tudomásunkra, miután a paradicsomot láng­pallosú angyalai nem őrizték féltékenyebben, mint a „Népkar“ vezetői a kört és híveiket, nehogy valamikép egy tisztátalan jobb ol­dali bejuthasson, és alkalma nyíljék a jó- és rész­­tudás fájának gyümölcsét megizletni és az igazhivő­­ket az egyedül hazafias és üdvözitő igéktől eltán­torítani. — Székesfehérvári iskolák ügyében 27-én tartott képviseleti ülésben hosszú és heves vita után a városi iskolák újra katholikus jellegüeknek nyil­vánitottak. — Temesvárott is népgyülés tartatott a pesti népgyülés által kezdeményezett önálló bank ügyé­ben; de az illetők semmi határozatra nem jutottak. — Szilágyi Virgil jan. 15-dikével „Kor­szellem“ czim alatt politikai, egyház-politikai s tár­sadalmi folyóiratot indít meg. Előfizetési ára egész évre 4 forint. — Hymen. Szecy Albert itt működő színész, ki egyúttal színműveket is ír, a kedves fiatal szí­nésznő Kovács Róza kisasszonnyal e hó 3-án tart­ja egybekelését. A színtársulat, a közszeretetben álló boldog fiatal pár, házassági jutalomjátékos f. január hó 4-én Dózsa Györgyöt fogja eljátszani. Mind az előadandó színmű , mely Jókainak egyik legjobb darabja, mind a jutalmazandók méltán megérdemelnék, hogy a t. Közönség minél számo­sabban jelennék meg. — Madarassy László fiatal írónk ismét egy UJ vígjátékon dolgozik, czime „Jegyváltás álarcz alatt,“ mint hírlik f. hó 15-én kerülend színre. — A Darázs, czimü életlapra felhívjuk t. olvasóink figyelmét, nemcsak azért mert igen ügyesen betölti helyét, hanem egyúttal azon okból, mert jövőre Kecskemét város és lakosainak ügye­ivel is foglalkozand. — Előfizetési ára: évnegyedre 1 ft. 50 kr.; előfizethetni Szegeden Burger Zsig­­mond könyvkereskedésében. — Tamásiné jutalomjátéka, ha jól hallot­tuk , e hó 20-án leend. A jeles színésznő már ko­rábban is megérdemlett volna egyet. — Kovács Mór igazgató színtársulatát népszínmű énekessel óhajtaná szaporítani, mi azonban inkább szeretnők, ha oly tagot szerződ­tetne vagy vendégszerepeltetne, ki a társalgási darabokban tűnnék ki, mert az itteni színházba já­­ró közönség a népszínműveknél előbbre tesz egy ügyes kis vígjátékot. — A kecskeméti gazdasági gőzmalom decz. 26-án tartott közgyűlésében ideiglenes elnök Lestár Péter úr röviden előadván a gőzmalom épí­tésének körülményeit, bemutató a számadásokat, úgy az ideiglenes választmánynak az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslatát, mely rövid vita után egészben elfogadtatott, a számadások megvizs­gálására pedig egy küldöttség neveztetett ki. A be­mutatott számadásokból az tűnik ki, hogy a 60,000 forint alaptőke az eddigi építkezés által egészben igénybe vétetvén, az építkezés és felszerelések töké­letes befejezésére még 15,000 forint szükségeltetik, mely összeg vagy új részvények kibocsájtása által, vagy a mostani részvényekre pótfizetések útján esz­közölhető. A választmány azon javaslatát terjeszti a közgyűlés elé, hogy a szükséges 15.000 forint minden részvényre 25 forint utánfizetéssel szereztes­sék be, mely javaslatot a közgyűlés elfogadott. Végre az elnök, igazgató, és 26 választmányi tag megválasztása hozatott szóba. Az igazgatói állo­másra 1.000 forint évi fizetéssel pályázat fűzetett ki. — Az elnök és 26 választmányi tagja a szava­zási­ ivek beadására a gőzmalom helyiségében, decz. 31., jan. 1. és 2. délelőtti órát tűzettek ki. Az elnöki állás betöltésénél nagy korteskedések történ­nek, és nem annyira az érdemet és tehetséget te­kintik, hanem itt is mint a ref. egyház tanácsánál a politikai színezetet, Lestár Péterre, ki annyi szor­galmat és fáradságot fejtett ki a gőzmalom építése körül, azt tartják: „A mór megtette kötelességét, a mór mehet“, vagy prózai nyelven: ti felépítettétek a malmot, a kész malomban majd mi leszünk az urak! — Czapik János városunk fia, és szegedi énekmesterről a „Zenészeti Lapok“ igen szépen em­lékszik meg, azt mondva, hogy nemcsak kitűnő zongorász, de tehetséges zeneszerző is­ a­ki egész lélekből híve és egyik előharczosa a művészet ügyé­nek a vidéken. Mi is tiszta szívből örülünk e mű­­értői elismerésnek, és Czapik úrnak szerencsét kívá­nunk, és azt, hogy legyen méltó társa szinte, a ze­nészeti téren sok dicsőséget aratott Zimay László városunk fiának. — Aradon Kramm szabómester, ennek neje és szolgálója 27-én viradóra lakásukon meggyilkol­tattak és kiraboltattak. — A Tisza és mellékfolyóinak kiáradása által 40 négyszög mértföldnél nagyobb terület van vízzel elborítva. — Dékány Imre a vásári-nagy-utczai Dra­­gojovics-féle házban csinos kis „Bor- és sör­csar­nokot“ nyitott, hol jutányosan lehet étkezni.

Next