Kecskeméti Lapok, 1870. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1870-05-28 / 22. szám

­­ gél New­ Providenceba utazik, szíveskedjék azt Don Josénak átadni, ki ott horgonyoz. VI. Hogy mekkora volt fájdalma Don Josénak, mi­dőn Pepita levelét elolvasta, azt leírni lehetetlen. Sirt, haját tépte s az istenség ellen kihívó szitkokat hányt, a melyek az előtt njakán nem jöttek keresztül. A levélnek tartalma a következő volt: „Uram! Szivem szorul, midőn a következő sorok meg­írására tollat ragadok, de azt meg kell tennem. Ön egy becsületes nő becsületét akaró pellengére állítani: ön megvet, de én önt még jobban, mert önben — bármint fáj is azt kimondanom, egy szemtelen szere­lemkalandort voltam szerencsétlen szeretni; mondom voltam, és ha tudnám, hogy egy erecske van bennem, mely önért buzog, rögtön kitépném. Örökre átkozan­­dom a perczet, mely engem önnel összehozott. Én önt és úgy kerülendem, mint ön engem, s hogy ez életben sohase találkozzunk, már intézkedések tétettek, Havannah Pepita Bollegas. “ Cormusától tudomására esett Pepitának viszo­nya Gabrielával, továbbá az is, hogy június 20-án leend az összeketés s hogy az összeketés napján azonnal elhagyandják Amerikát, miután egész vagyo­nukat pénzzé tették. Don Jose most már mindent tudott. — „Eleget éltem“ mondó, é­s bárányból tig­ris lett.* * * Rövid idő múlva azon megdöbbentő rémhír fu­totta be Cubát, hogy egy kalózhajó űzi a tengeren garázdálkodásait és pedig különösen a Bahama szi­getek körül. Mintegy húsz hajót rabolt már ki, s annyira rettegésbe hozta rövid idő alatt a hajósvilá­got, hogy már e felkiáltásnál: „a tüzes G.!“ a leg­népesebb hajók futásnak eredtek. — Ez elnevezést onnan kapta, mivel a hajó árboczán picziny lámpák íigy valónak összecsinálva, hogy azok egy tüzes G-t alakitanak, s a hajósok elbeszélése nyomán, a mely hajó a tüzes G.-t megpillantó, az már elveszettnek tekinté magát. —Az volt a csodálatos benne, hogy a hajósok sohasem láták meg távolról, hanem csak azt vették észre, hogy 20—30 ölnyire fölvillan a tűzsugár, s fogva voltak, — ellentállásról szó sem lehetett. Mint beszélék, a kapitány fekete bársonyálezát s mellén egy aranyból készített mintegy hüvelyknyi G betűt viselt; a nőket különösen gyűlöli, parancsai legénységének, a kik szintén álczát hordtak — jelek­kel s füttyentés által adattak. A new­ providencei s a cubai kormányzók annak, ki a hírhedt kapitányt élve vagy halva hozza Havanná­ba vagy New-Providence-ba, 250 font sterlinget ígértek.­ Ezen díj az elfogási mód szerint 300 fontig emeltethetett, de nem találkozott vállalkozó. Egy kiküldött spanyol hadi­hajó a tenger fene­kére sülyesztetett, a legénység legyilkoltatott egy ki­vételével , kit, hogy a kormányzót az eseményről tudósítsa, — mily vakmerőség! — C. de la Puntánál dobtak ki a szárazra. VH. Július 20-ának reggele feltűnt. A díszes székesegyház terén, Havanahban, a őket, hogy különböző feladatot teljesítsenek. Ha tehát fel akarod ismerni női hivatásodat, fordulj női természetedhez és ez megtanít! Boldog vagy, ha ezen az isten által megszen­telt téren híven megmaradsz! Avagy nem ismered-e a görög mesét amaz Antitusról, ki mindaddig legyőzhetlen vala, míg az anyaföldön maradt, de innen felemeltetve, ellensége által letiportatok ? Őrizkedjél, nem barátod az neked, ki téged szülő­ termé­szetedtől elcsábitni óhajt, kecsegtet s úgy látszik, hogy fel is emel, de épen ezzel veszi el életerődet! Szánandó vagy, ha ki­csinyled— s restelsz az lenni a mi lehetsz, csak azért, hogy azt hajhászd, a­mit tel­jesen soha sem érhetsz el. Mindig csak fél férfi lészen az, ki egész nő lehet! Miben áll tehát a te sajátságos női lényed, mely által a férfi-nemtől külön­bözöl? A mi tettedet illeti, hiányzik nálad az erő, mely az erős nemnek sajátsága, a­mi által ez nehezebb dolgokra képes. A férfinál az erőnek érzete bátorságot szül és ösztönzi kiható munkásságra. A szépnem, mint a boncztan is tanít, egyátalán más­ként van alkotva, szervezete gyengébb, finomabb alkata arra mutat, hogy a nő sokkal inkább önmagába zárkózó, elfogadó, a külhatásokat gyöngédebben érző s töké­letesebben magába ölelő ... A nőnek is van ugyan ereje, de egészen más mint a férfié. A férfierő cselekvésben, a női erő tű­résben nyilatkozik. A férfi leküzdi az akadá­lyokat , hős a csatákban; a nőnek hősi ereje — gyakran dicsőbb mint amaz — a szevedé­­sek békés elviselésében, a nélkülözésben, a nyomorban... bizonyítja meg magát.------­De ez már a szellemi térre tartozik. Igen szépen mondja Riehl: *) „Csak egy em­beri szellem van, de van férfiúi és női lé­lek s ezt a felettébb különböző ideg-, csont-, vér- és izom­képződés szüli. Innen szárma­zik egy elkülönített férfiúi és női hivatás!“ A férfi és nő közötti különbség, min­dent egybefoglalva, abban áll, hogy a férfi inkább öncselekvő, a nő inkább fogé­kony (elfogadó). Azt mondjuk: in­kább , mert minden ember szükségkép ön­cselekvő is, fogékony is, amennyiben a külvilágra — s ez viszont ő reá hat; de az egyik mégis túlnyomó. — A nő is lehet, legyen is munkás kifelé s környezetén bi­zonnyal meg fognak látszani hatásának nyomai; de lágy és hajlékony természeté­nél fogva sokkal inkább arra hivatott, hogy magába ölelje mindazt, mit környezete kö­zel visz hozzá.­­ A nőre sokkal élénkebben hat minden, mint a férfira, mélyebb be­nyomás gyakorolható reá, úgyhogy a­mit egyszer a női lélek megragad, az teljesen áthatja egész lényét, mint a költő kifejezi. A női gyöngédség, mint gyenge nád, meg­hajol az indulat leglágyabb fugalma alatt. A férfi sokkal inkább törekszik önállóságra s mindenkép igyekszik maga körül egy új világot alkotni; a nőnek eleme, hogy más­ra támaszkodjék s odaadhassa magát — olyan, mint a folyondár, megfogódzik, hogy ne ingadozzék és ha élő törzsre nem lehet, sziklákra kúszik. A szeretet egyik nemnél sem nagyobb, mint a másiknál, de mindkettőnél külön­böző. A férfi szeretete ott erős, hol ő te­het másokért; a nő sokkal inkább képes alkalmazkodni, mindenbe mintegy beleélni magát. A hol határozott fellépés vagy el­­lentállás kell, ott a férfi van helyén, de a feláldozó önodaadásban a nő könnyen felül­múlja őt! A férfi egyenesen s keresztül hatol mindenen, s épen azért igen könnyen a durva, merev szigorúság terére rohan; a nő simulékony s a legnagyobb nehézségeken óvatosan megy át, a durva szegleteket gon­dosan kerüli vagy elegyengeti, közvetít, en­gesztel .... A férfira is hat a külvilág, de mennyire másként mint a nőre! A férfi azonnal saját tevékenységével fogadja a benyomásokat, a­menyiben vagy gondolkozik a dolgok felett, vagy akaratja szerint igyekszik ido­mítani azokat. A férfinál nagyobb a gon­dolkozó és akaraterő. A női nemnek ereje és gyengesége az érzelem; mindent érzel­mének itélőszéke elé állít, s mindaz, a­mi szivét nem illeti vagy talán megsérti, reá nézve elveszett. A férfi okot keres s a sze­­­­rint cselekszik; a nőnél a szeretet az ítélő­­biró , a­mit nem szerethet, azt már elitélte! A nő is meggondol mindent, sőt sok­szor élesebb elmével bir mint a férfi, de gondolkozása mégis másszerív. Azt szokták mondani: a nő szívével gondolkozik! S valóban úgy is van, hogy a női értel­met a szív kormányozza. — A férfi in­kább tárgyilagos (objectiv,­ a nő inkább alanyi (subjectiv). Amaz feszült érdekkel szemléli a dolgokat úgy a mint azok vannak; a nőnél fődolog, hogy mik a dolgok ő reá nézve; hidegen nem tud szembeállani a tárgyakkal, annyira nyu­­godtan nem vizsgálhat, hogy csupán azt tudja meg, milyen természetűek azok; ren­desen csak akkor fordul valamihez teljes lélekkel, ha szive meg van nyerve, vagy ha a tárgy azokat illeti, kik az ő szivének szerettei. Avagy nem így van-e?! Mond­játok meg ti magatok a­ nők, szeretitek-e ti a tartós feszült gondolkozást, szerettek-e tépelődni oly dolgokkal, melyek körül el­métekkel kellene huzamos és agytörő ku­tatásokat végeznetek; nemde e munka ba­rázdákat vonna sima homloktokra s elher­­vasztaná „két orczátok tejben úszó rózsáit“! A természet titkai közt minden nagyobb­­szert­ felfedezést, a tudományok és művé­szetek haladását, az ipar és t­zlet fejleszté­sét férfiak eszközölték. A­mit a női­ nem e téren nyújthat, alig több, mint hogy a meglevőt felfogja s engedi, hogy mindaz hatást gyakoroljon reá. — A férfi alapot, okot fürkész, s ha megtalálhatta, határo­zottá, következetessé lesz a fejlesztésben, nem ritkán a legnagyobb egyoldaliságig, félszegségig és durvaságig.­­ A nő közvet­lenül érzelmeit követi s a vele született ta­pintatosság által gyakran csodálandó helyes irányban vezettetik. Igaz, hogy a megkez­dett irányról nagyon könnyen lesikamlik s következetlensége nem ritkán a legvisszata­­szitóbb szeszélyességig űzheti őt. Azonban viszont az is tagadhatlan, hogy következet­lensége sokszor igen szerencsés — — és kedves. Feltűnően áldásos intézkedése a terem­hintóknak hosszú sora állott meg. A teret elláthatlan tömegű csőcselék nép lepte el, mely a város legszebb leányát, mint menyasszonyt kívánta látni. A menyasszony épen úgy mint a vőlegény föl­indultnak lenni látszott, mindkettő e naptól jobban félt, mint annak örült volna. Gabriele továbbra akarta halasztani az összekelést, mivel az ominosus „tüzes G.“-től, melynek ő is hírét vette, rettegett, másrész­ről pedig menekedni akart Cubától, mert Don Jose bosszújától tartott. A menyasszonynak is voltak lelki furdalásai, melyeket legyőzni igyekezett. A szertartást a püspök maga végezte. A mint a templomból kimentek, Pepita csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel tudta lábait a h­intóig vonszolni, hová midőn beült, igy szólott férjéhez: — „Láttad őt?“ s félelemtől remegett. — „Kit?“ kérdé az. — „Don Josét, a mint a kijáratnál egy oszlop mögől oly gúnyosan nevetett felénk?“ — „Ejh, ehj, a hasonlóság mily gyorsan képes téged félelembe ejteni“ , monda a férj, ajkait mosolyra késztetvén, míg vére ereiben majdnem megfagyott. Az ő figyelmét sem kerülte ki a fölemlített férfiú. Ismerőiktől, rokonaiktól és Pepita anyjától, ki e szigeten akart meghalni, elbúcsúzván és ez utóbbi áldását vévén, még az­nap délután elhagyák a ha­vannai gyönyörű kikötőt. Még sokáig nézték a távolból szép Dubajokat, mig az végre a zivataros felhőkkel teli láthatáron eltűnt. — „Zivatar lesz“, mondá phlegmával a kapitány. *) Müncheni tanár, Europa-hirű culturliistoriai művei: Familie, Land und Leute; Bürgerliche Gesellschaft. Különösen ajánlható nőinknek a Familie.

Next