Kecskeméti Lapok, 1870. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1870-01-22 / 4. szám
4. Siam. Január 22. 1870. Harmadik évfolyam. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva, negyedévre . . 1 frt. 50 kr. Félévre . . . 3 „ — Vm ! Egész évre . . 5 „ — „ TM Megjelenik e lap hetenként egyszer, Szombaton. I Előfizetési pénzek elfogadtatnak Gallia Fülöp könyvkereskedésében Kecskeméten. . Ül |p ' H || || ®L|I ^ |® g| V,.I LAPOK Ismeretterjesztő hetilap. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor, egyszeri hirdetésnél 5 kr.; —többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik A nyilt térben való közlemény i1 hasábos soráért 10 kr. számittatik. Hirdetések elfogadtatnak Gál- f a Fülöp könyvkereskedésében Kecskeméten. — Hirdetések ezenkívül fölvétetnek még M. Zeser hirdetési irodájában. (Pest, Királyutcza 60. sz.) Városunk érdetben » tenykezés őréről. II. Előbbi czikkekben midőn jelzem, mi- szerént a gyors igazság kiszolgáltatástól távolabb állunk most, mint állottunk valaha, — mikor t. i. a birói szék, mint " sommás bíróság' működött és ítélt; — kimondám egyszersmind azt is, hogy ennek nem az 1868. LIV. t. ez., hanem mi magunk vagyunk okai. — Miért ? — e kérdésre mielőtt feleljék, lássuk előbb a volt, és jelenlegi sommás eljárás módozatait, ha váljon mégis, nem maga a törvény oka-e annak, hogy gyors igazság kiszolgáltatást nem nyerünk ? Kezdjük az idézésen. Ez előtt a panaszos a bírónál vagy helyettesénél megjelenvén, attól — városi statútumaink szerént — idézési jelvényül, a város nyomtatott pecsétét kapta, mellyet maga, vagy megbízottja, az ellenfélnek, vagy az ellenfél háznépének, a bíróság előtti megjelenés határidejének tudtul akác,«, mellett, kézbesíteni tartozott. És ezzel az idézés megtörtént. Most, bemegy a panaszos az egyes bíróhoz, s ezt az előadott panaszt azonnal jegyzőkönyvbe vezetteti, s e panasz-jegyző-könyvet annyi másolatban, mennyi a panasztott fél, elkészittetési, s az igy elkészült jegyzőkönyvekre határidőt tesz; s a jegyzőkönyveknek hites szolga általi kézbesítésével, a feleket a kitűzött tárgyalási határidőre beidézteti. Az idézés most ekként történik. Hiszen ha most ily tekervényes úton megy az ügy, csak a beidézésig is, — nem csoda, ha gyors igazság kiszolgáltatásunk nincsen? — mondja valaki. — Ki ezt hiszi, csalódik. — Lássuk csak a dolog gyakorlati oldalát. Ez előtt — elfogadható okokból — hetenként csak két napon tartatott birói szék, tehát ezen két nap valamelyikére volt panasztott a pecsét által megidézve. Most, az egyes biró naponként hivatalában lévén, elfogad, s elintéz panaszokat. Tegyük fel már most, hogy a pecséttel idézett fél nem jelent a kitűzött határidőben meg, mit tett ekkor a birói szék? — Megvárakoztatta a felet déli 12 óráig, és ekkor — mivel az idézés valósággal megtörténtéről sehonnan sem meríthetett biztos tudomást, — nem hozott, és mivel arra statútum vagy törvény által auktorizálva nem volt, nem is hozhatott makacssági ítéletet, hanem egy városi szolgának meghagyta, hogy a meg nem jelent felet, a jövő alkalommal együtt ülendő biróiszék elé rendelje, panaszos félnek is, az ezen időbeni megjelenést meghagyván. A birói szék ezen eljárását, a rosz akaratú panaszlottak már elannyira beismerték, miszerint még azt is csaknem egész pontossággal ki tudták számítani, hogy a város embere mikor fog nálluk jelentkezni: ugyanazért, — hogy ne találkozhassanak — a tanyán vagy szőllőben volt dolguk mindég. Panaszos az újabb határidőben is megjelent, de ellenfele nem. — így tehát a két nap, melyen a birói szék együtt ült, a panaszos félre nézve eredmény nélkül telt el. Mit tett, vagy tehetett ily esetben a panaszos? — Ha kereset jogát feladni nem akarta, két út volt előre, melyből tetszés szerént választhatott. • Az egyik nevezetesen azárhogy ha a múlt héten, a két napi áttogást és ásítozást még meg nem unta, a jövő héten — hasonló kilátással újra kezdhette, — vagy kénytelen volt, ügye előmozdítását, valamely arra jogosított egyénre bízni. — A birói széki eljárásnál tehát ily esetben, panaszos három napon nem dolgozott, s ügyét mindemellett is legalább két, vagy másfél héttel későbben kezdette meg , mint hitte és reménybe. Az egyes bíróság ellenben most, az idézett t. ez. 116 §-ához képpest, a megjelenésre 3, esetleges 8 napig terjedhető határidőt tűz ki, a 111. §-ban megirt jog hátrányait fenyegetés mellett; — azaz, meghagyja panasztottnak, hogy meg nem jelenés esetére, mint makacs el fog marasztaltatok — És ha alperes a kitűzött megjelenési időn túl még két óra múlva sem jelenik meg, a biró kimondja a makacssági ítéletet, s az ügy befejezve van. — Melyik a gyorsabb, s a panaszos félre nézve előnyösebb eljárás? mondanom sem kell. Tegyük fel, hogy a pecséttel idézett megjelent a kitűzött határidőben a birói szék előtt, ámde mivel gyakori esetben, azt sem tudta, ki által? és mivel az ellene emelt panasz vele nem közöltetett, védveit s bizonyitékait azonnal előadni s előterjeszteni nem tudta; — minélfogva a bíróság újabb — és körülményszertő — megjelenési határidőt kitűzni kénytelen. Az egyes biróság ellenben most, már az idézési végzésben meghagyja, hogy peres felek a kitűzött tárgyalási határidőben minden bizonyítékaikat magukkal hozzák. Elhalasztásnak tehát oly esetben lehet helye, hol az ügy alapos elbírálása, a tárgyalás folyamában felmerült tények bebizonyításáról tételeztetik föl. A bizonyítékok előállítása indokából elhalasztott tárgyalási határnapon, — a városi pecsét által megidézett — fél, a birói szék előtt, vagy képviselőjével, vagy személyesen megjelent ugyan, de vagy oly ténykörülményeket adott elő, vagy oly ténykörülmények elősorolására lett már egy vagy más oldalról, és ez alkalomra kitanítva, hogy ezek miatt az ügy, — miként a törvény rendeli — nyomban tisztába hozható nem volt; és felperes, mivel a birói szék eljárási köréhez tartozott ügyekben, a tanúk forma szerénti kihallgatása, vagy a felek kölcsönös belenyugvása hiányában , — eskü általi bizonyításnak helye nem volt — keresetével, a törvény rendes útjára utasíttatott. Az egyes biróság most, a hivatott törvény 115 §-a értelméhez képest a tanúikkal megjelent felek kihallgatása, s védveik, illetőleg szóváltásaik jegyzőkönyvbe vezetése után,— ha annak szükségességét találja — a tanukhoz — a 120. §. értelméhez képest — annyi kérdést intéz és intézhet, menynyit az ügy állás tisztába hozatalára nézve szükségesnek lát; — sőtt ezen felül, a 123. §-a szerént, az illető fél ellenzése daczára is, azon felet, kinek eskületételétől hiszi az ügy jogos és törvényszeres elintézését, lehetőnek megeskettethetni, miknek megtörténte után ítéletét rögtön kimondani, s kimondott ítéletét 24 óra alatt írásba foglalni köteles. 124. §. Az eddig előadottakkal — véleményem szerént— kimutattam azt, miként ha most gyorsabban nem nyerjük is a sommás útra tartozó ügyekben, az igazság kiszolgáltatást, annak nem a hivatkozott törvény az oka, hanem okai vagyunk mi, kik akár mert probatikát akartunk csinálni, akár mert kissé gazdálkodni is kívántunk, az egy egyes bíróság felállításával megelégedtünk. Hogy ezt nem helyesen tettük, s hogy ezen sietve segítenünk kell: meggyőződést szerezhetünk az által, ha a bírói szék hatásköréhez tartozott ügyeket, azon ügyekkel, melyek jelenleg az egyes bíróság elbírálása alá tartoznak, összehasonlítjuk. A sommás szóbeli eljárást szabályozó 1836. XX. t. sz. 2. §-a ezt mondja: „ezen bíráskodás akármely mineműségü világos és nyilvános, 60 ft. somma értéket felül nem haladó, és nyomban, vagy újabb tettekből tisztába hozható keresetekre, s ezek járulékaira terjesztetik ki.“ Később az 1840. XI. t. ez. a sommás szóbeli eljárást 200 sz. erejéig terjesztette ki. — És ezen törvényekben megirt esetekre terjedt a birói szék hatásköre egész 1868-ik évi Junius hó 1-éig. Junius 1-én lépvén az 1868. LIV. törvényczikk, s ezzel egyidejűleg az egyes