Kecskeméti Lapok, 1870. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1870-07-09 / 28. szám
Harmadik évfolyam. 28. szám. Julius 9. 1870. Előfizetési dij: Hirdetési dijak: '“sr" FfiPPFFlfflm ¥ A Tm 17 s&s helyben, hírehez hordva: mM Hl | Wff H Ilii 18 Sj H EH §■ HEH H gj# vagy terjedelmes hirdetések-Negyedévre. . 1 frt. 50 kr. KjC KIJE ||| 'A raB áj §» $ Él BPfj Si |8 Hj U| Hl^r I | H nél árleengedés adatik. KSTévre: :5; i; 1% S il ni Im I ■ Ilii I iI I I ■ II 1 1 1 lm VC**“ Megjelenik e lap hetenként IV JJf |J Lj JLjL Jj JLJJ[ Ll J. JL JJ II Jf, II JS\ - "" ^' s^mutatik egyszer, Szombaton. küs® km®» BEM81 mathera !i m KeSI BH BEM WBM mSISr SSU H9I S rr-—^ • ' Hirdetések elfogadtatnak Gáliig Előfizetési pénzek el- hia Fülöp könyvkereskedésében fogadtatnak G a 11 i a Fülöp I jf ■ « rr I * ■ I Kecskeméten. — Hirdetések ezenkönyvkereskedésében Kecs- ISITlGrCtlBrieSZlO 061113 0. h!rC!£n^ kemeten. * I úteza 00. sz.) Egy tekintet társulatainkra. Az utóbbi három év alatt, — nem lehet tagadni,— hazánkban az egyesülés eszméje, nem csak szavakban, de tényekben is meglepőleg kifejlődött. Az egyesülés szükségéről , ha anyagilag és szellemileg haladni, s a kor követelményeihez képest megélni kívánunk, az emberek átalánosságban meg lettek győződve. Sőt az egyesülés iránti törekvés, tele jóakarattal ugyan, hanem egyszersmind önerejöket túlbecsülőleg, egyelőre az elégnél is nagyobb terjedelemben, és erőt forgácsolólag nyilatkozott. A mi városunkban ez utóbbi három év alatt egyesület szinte nagy számmal keletkezett. S hozzá számítvárt a már korábban alakult, de tételüket nemcsak föl nem adott, hanem új életet megkísérlő régibb egyleteket, bátran elmondhatjuk, hogy a társulati téren nálunk ez idő szerint, korlátolt anyagi erőnkhöz, és sok tekintetben még mindig fejletlen, még mindig szűkmérvű társas viszonyainkhoz képest, egyletek egyelőre elegendő számmal találtatnak. Hogy a helyzetet teljesen fölismerjük, hogy láthassuk, józanon, és a közügy érdekében mit várhatunk társulatainktól? hogy tájékozhassuk magunkat: jövendőre mi irányban kelletik még egyleteknek keletkezniük? s hogy a meglevőknek is üdvösebben, szerény nézetem szerint, mi irányzattal és törekvéssel kellene működniök? mindez indokokból nem lesz felesleges, tényleg létező társulatainkra, és azoknak helyzetére egy tekintetet vetni. Jelenleg létezik nálunk, még a harmincas évekből a casinoi egyesület, a takarékpénztári egyesület, az iparegylet, az olvasó- és népkör, két rendbeli polgári dalárda, a gazdasági gőzmalomegyesület, az izraelita nőegylet, a közelebbről alakult kecskemét-vidéki gazdasági egyesület, s a jótékony nőegylet. A tanítói és egyéb a nevelés körébe vágó egyletekről, az úttal szólani nem kívánok. A casinoi egyesület, még gr. Széchenyi kezdeményezése idejéből, egy a régiebbek közül az országban. Mindjárt a pestfővárosi casino után keletkezett. A város ép e czélra, s a legkedvezőbb helyen, a piac közepén, czélszerű termekkel ellátott díszes épületet állított, és annak legnagyobb, legszebb részét, a megalakult casinoi egyesületnek elejétől kezdve máig, teljes elismerést érdemlő ügyszeretettel, mérsékelt bérösszegért szokta átengedni. Az egyesület akkoriban feladatának szépen megfelelt. A műveltebb társalgási tévés — még akkor az emberek tisztán különböző politikai pártnézet miatt nem lévén egymástól elidegenedve, nem lévén külön sajátszerű klubbokra elszakítva, mind a községhatósági, mind a vidéki megyei életnek itt e mozgalmasabb, életpezsgőbb korszakában, az emberek egymás irányában, sőt az itt tartózkodott tisztikarral szemközt— bizalmasabbak, méltányosabbak lévén — ily kedvező constellátiók mellett a kecskeméti casino, közel két évtizeden keresztül keresett helylyé vált, s az e vidéki műveltebb osztálynak nem egy alkalommal, a fűszeres társalgási téren kiválólag keresett központja volt. A forradalom utáni években a kedvező helyzet megváltozott, de sőt az akkori gyanúsító korszakban, az egyesület egyidőre be is lett tiltva. Csakhamar ismét engedélyeztetett ugyan, s bár mint akkoriban egyetlen társalgási hely, meg-megnépesedett, de az érzett elnyomatás jegében arégi háziasság, kedélyesség, a közszellem még mindig, huzamos ideig hiányzott belőle. Országos ébredésnek kellett bekövetkeznie. S ez a Kazinczy-ünnnepélyek egyöntetű teremtésével létesülvén, a casinoi egyesület is szikrát kapott, s ügybuzgó tagjai irányadása és többek közreműködése mellett nemcsak e példányképül szolgált hazafi ünnepélyt megtartotta, hanem azontúl, éveken keresztül, testületileg is egyes tagjaiban, a társulati téren, a hazafiság terén, szerény hatáskörében, közvetve és közvetlenül mindent elkövetett, hogy a közügyek iránt a népességben meleg édekeltség fejlődjék, hogy a hazafiúi közszllem és közérzület, mind inkább tért fogaivá terjedjen és nyilatkozzék, hogy sajátesolált anyagi helyzetének rendszeres javítsa mellett, jótékonyczélú hangversenyek, ebadások felkarolásával, s a közügyek szogálatában folytonos tevékenységgel és áldottkészséggel a kecskeméti névnek őrségos közbecsülést szerezzen. És itt, ez alkalommal, lehetlen hálával vissza nem emlékezni,az e dicséretes kezdeményezés és tevékeység élén állott el:nökére az egyesületi!«., a köztisztelet és szeretetben méltán résisült, boldogult barrátunk ifjabb Fórár Györgyre; lehetetlen elismerést nem nyilvánítani ügysze- rető buzgalmuk ésevékenységükért az utána következett: Kis Miklós, Kovács József és Lestár Péer elnök utódjainak. A közszolgálat téré, az önzetlen törekvésnek, az ügy szerető, folytonos tevékenységnek, lehetlen elég-utóbb elismerésre, !— rokonnyilatkozatra nem találnia. És ime: a casim egyesület máig létezik, részvevő tagja szokottnál nagyobb számmal találtatnak, helyisége jó részben meglepő szépen van fölszerelve, szellemi élvezetre közel kétezer kötetnyi választékos könyvtárral rendelkezik, társas életre, a közélet nemesi nyilvánulására kedvező terül és alkalmul önként kínálkozik , s mi lehet mégis az oka, hogy jelenleg, a közelebbi évekből dicséretesen megszokott közügyi tevékenysége, a társas téren irányadó példája mintha megszakadt volna? mintha nemes hivatása és hatáskörének nem a tőle az utóbbi években megszokott érvben felelne meg? E rejtély némileg indokát, az országos politikai helyzettel szinte nálunk is megváltozott helyzetben, de leginkább a mi rajtunk múló ténykörülményekben találja. Mi két-három évvel ezelőtt szinte két, vagy talán három politikai pártra is szakadtunk. Minekünk csakhamar második természetünkké vált: a politikai pártérzetet és gondolkozást soha sem hagyni otthon, soha sem tisztán politikai, például követés politikai tisztválasztási alkalmakkal érvényesíteni, más emberben az embert és hazafit mindenütt és mindenben a tisztán politikai pártembertől határozottan soha el nem választani; többé-kevésbé feladatunkká tettük, hogy a politikát átvigyük a társas, a családi életbe, elidegenedjünk politikai különérzet és gondolkozás miatt egymástól, kétkedjünk egymás hazafiságában, olykor még jellemében is, gyanúsítsuk lehetőleg egymást, kerüljüka politikailag másként érzők és gondolkozók társaságát , ne vegyünk részt a politikailag más úton járók által kezdett, vagy folytatott közügyi cselekvényekben, de sőt szigeteljük el magunkat sajátszerű klubbjainkba, azon műveit közhelyektől is, amelyek a politicát egyik fő czélul nem tekintik, s ahol különnemű politikai érzelem és gondolkozással vegyest, társaloghatnánk és megélhetnénk. Ez a mi több-kevesebb eltéréssel sajnálatos , s többé-kevésbé egészben reánk illő társas helyzetünk. E visszás helyzet, s némileg talán azon hozzájárult körülmény is, hogy egyes befolyásos egyének, egyesületi bizodalmi tények realizálásánál olykor tévesen, érzékenyen ignoráltattak, ezek szerintem együttesen leginkább okozzák, hogy bár sokan az egyesületi szép számú tagokból a régibb aláírásoknál fogva az egyesületnek tagjai lenni meg nem szűntek, még mindig távol tartózkodnak, a legjobb akaratú intenziókhoz nem csatlakoznak, tényleg nem segédkeznek, s igy az egyletnek erősbödését és üdvös törekvését, ha megkísérti is, a kellő eredmény nem mindig követi; hatásköre