Kecskeméti Lapok, 1871. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1871-07-01 / 26. szám
TÁEGZA. Kivonat Kecskemét szab. Mr. város rom. kath. egyháztanácsa tanügyi bizottságának jegyzőkönyvéből 1871. Mártius hó 2-ról. 30/871. szám. Olvastatott a város képviseleti közgyűlésének a községhatósági tanügyi bizottság 4128/870. k. i. számú hivatalos jelentésére hozott 350/870. számú határozata, melyben az iránti nyilatkozatra hivatik fel a rom. kath. egyháztanács; vajon felekezeti népiskoláit továbbra is fentartani, avagy felekezetnélküli községi közös iskolák felállítását óhajtja? Mely határozat a 169/870. számú egyháztanácsi végzéssel hátbatolva e tanügyi bizottságnak véleményes jelentés végett kiadatván. Határoztatott: Eltekintve azon magasabb czéloktól, melyeket a népiskolai közoktatás tárgyában alkotott 1868. 38. t. sz. szellemében felállítandó községi közös iskolák a különböző vallásfelekezetű honpolgárok testvérisülésének előmozdítása; s illetőleg az ifjú nemzedéknek ily szellemben növelése által a társadalmi téren, sőt — mondhatni — az államéletre oly mélyen beható, s főleg viszonyaink között annyira kívánatos s oly fontos horderejű közegyetértés terén a törvényhozás czélzatához képest elérni hivatják; de 1) átalában tekintve azt, hogy a hivatkozott törvény a gyermekek vallás-erkölcsi és hitbuzgó nevelését a községi iskoláknak áldozatul hozni nemcsak nem kívánja; sőt azon törv. czikkely 55. §. a) pontja s 57. §-sa a hit- és erkölcstant, mint kötelezett tantárgyat tanítani rendelvén, s illetőleg a gyermekeknek külön órákban külön vallástanítók által hit- és erkölcstani oktatását az egyes hitfelekezetnek kötelességükké tevén, a gyermekeknek vallás-erkölcsös növelése veszélyezve egyáltalán nincs.— És 2) különösen helyi viszonyaink között, figyelembe véve azon körülményt, hogy miután a városunk kebelében levő hitfelekezetek legnagyobb része eddigelé már a községi iskolák mellett nyilatkozott, a városi községhatóság a közoktatást ily irányban szervezni, tehát a közös népiskolákat felállítani a 44. §. rendelete szerint köteles, és ebből kifolyólag tekintve azt, hogy a községhatóság az iskolák kellő fölszerelése és ellátására a 38. §. értelmében fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, sőt azt évről-évre lehetőleg gyarapítani köteleztetvén, e czél elérésére minden kebelbeli polgárra vagy birtokosra kivétel nélkül a 35. §. szerint adót vethet ki, minélfogva a községhatóságtól eddig iskolai czélokra nyert évi 6000 pengő Zrt. segélyösszeg élvezetétől jövőre a legnagyobb valószínűséggel nemcsak elesünk, de miután az imént említett adós iskolai alapvagyon jövedelme a 40. §. szerint csupán községi iskolaállítása és fentartására fordítható, azon eset is beállhat, hogy hitfelekezeti iskoláink érdekében tett áldozataink mellett a városi községhatóság catholicus vallású polgártársainkat — a mennyiben az általuk felekezeti iskoláink fentartásához fizetett összeg egyenes adóik öt százalékát ki nem meríti a — 36. és 44. §§. értelmében a közös iskolákra is jogosan és törvényesen megadóztatja, s annál fogva hitsorsosaink más vallásfelekezetű polgárokhoz képest aránytalan községi teherrel sujtatnának; tekintve továbbá azt, hogy a felekezeti iskolák megtartása mellet a 11. és 27. §§. értelmében kellő számú tágas, világos és könnyen szellőztethető — 60 gyermek befogadására elég férösz tantermeket állítani, s amennyiben a fenálló iskolaépületek e kellékeknek meg nem felelnének, azokat a 28. §. rendelete szerint ehhez képest átalakítani egyházközségünknek kötelessége lévén; ha itt figyelembe veszszük azt, hogy most, midőn a legutóbbi népszámlálás adataiban feltüntetett mintegy 4000 róm. kath. vallású iskolakötelezett gyermek közül csak 2000 járván iskolába, az 1. §. ellenére tanköteles gyermekeinknek csaknem hasonféle a szülők — mindenesetre kárhozatos — közönye s az illetékes iskolai hatóságok elnézése folytán minden iskolai nevelés és oktatás nélkül serdül föl, — hogy, midőn a 34. §. ellenére, mely 80 növendéknél többet egy iskolára nem enged, a nevelés- és egészségügy kiáltó hátrányára ezen számarány kétszeresénél is több gyermeket bezsúfolunk némely tantermeinkbe, mégsem vagyunk képesek a szükséges iskolahelyi- teendők a bizottsági tagok részéről sem lesz- nek többé elhanyagolva. Az egyes tisztviselők munkakörét a részletesen kidolgozandó szabályrendeletek fogják meghatározni. Hogy a közigazgatási tisztviselők mily fizetésekkel láttassanak el, azt ezúttal még nem akarom tárgyalni, mert előbb teendőiket kellene egyenként megismertetni, mit voltaképen csak úgy érhetnék el, ha czikkemet az osztályok részletes berendezésének fejtegetésével fölöttébb hosszéba nyújtanám, s ily ismertetés nélkül senki sem ítélhetné meg, hogy vagjon egyik, másik tisztviselői állás mennyire érdemes kisebb vagy nagyobb fizetésre. Annak idejében a nyilvánosság előtt hozzá fogok szólani, előre csak annyit jegyzek meg, hogy korántsem a tekintélyes állást, hanem a valódi munkát óhajtom inkább dijjaztatni. Jelen czikkem közigazgatásunk leendő szervezetét illetőleg csak egy átalános beosztási tervet tüntet föl, mely alapul szolgálatid később a részletes szabályrendeletek kidolgozására, ezek közül pedig különösen kiemelendő: a) a pénztárkezelési rendszabályok, b) árva és gyámügyek körüli eljárás, c) városi vagyonkezelés, d) szépítészeti szabályok , e) cselédügy, f) közbiztonsági felügyelet, g) közegészségügy, h) koldulás eltörlési szabályok, i) katona szállásolás, k) közgyűlési rend, s a bizottsági tagok jogai és kötelességei stb. Városunk legközelebbi alakuló közgyűlése városi képviselőinkből egy legkevesebb 30—40 tagból álló bizottságot fog választani , mely bizottság tagjainak mindezeket okvetlen munkába kell venniük. Mi jelen czikkünk elején e bizottságnak a nyilvánosság előtt segédkezni ígérkeztünk, s ez ígéretünket mennyire erőnk és tehetségünktől ki fog tölteni, okvetlen be is váltandjunk; azonban bárki átfogja a fenteb soroltak után látni, hogy ha már előre valamennyi helyhatósági szabálylyal készen volnánk s csak nyomatni kellene, lapunk két első oldala még akkor is kevés lenne azok hetenkénti közlésére, úgyhogy minden igyekezetünk mellett akkorra, mire a kiküldendő bizottság tanácskozásait megkezdendi, munkálataink és javaslatainknak legfölebb csak felét leszünk képesek a nyilvánosság elé terjeszthetni, így azon ígéretnek, miszerint a közigazgatás újjászervezésére előleges bemutatás végett egy kimerítő javaslatot terjesztünk a közönség elé, legfölebb csak felét válthatjuk be. A jelen czikkben foglalt átalános beosztási terv után azonban az egyes részletekre nézve már könnyen tájékozhatja magát az olvasó. No de legalább a közigazgatás többi részleteire nézve utólagosan fogjuk elmondani nézeteinket, s az által is tán szolgálhatunk a közügynek, mert hiszen helyhatósági szabályaink nem lesznek oly szentesített törvények, hogy azokon később bármily tetszés szerinti változtatásokat ne eszközölhetne közgyűlésünk. Sőt meg vagyok győződve, hogy a leggondosabb átdolgozás mellet is a gyakorlat mindig fog még hiányokat föltüntetni, s a többszöri módosítás és utánpótlásra nem egyszer szükség leene. Ez által azonban csak tökéletesülni fognak szabályrendeleteink. Minthogy tehát legkevésbé sem bírom kiszámítani, hogy valyon az idő rövidsége miatt, mely javaslataim fognak a nyilvánosság elől elmaradni, valamint azt sem, hogy valyon a kiküldendő bizottság tagjai közé beválasztanak-e, vagy hogy a bizottság későbbi munkálkodásában tettleges részt vehetek-e, annálfogva, a közvélemény és közhajtás némi érlelődésére szükségesnek látom néhány alkotandó lényeges szabályrendelethez előre és ezúttal csak átalánosságban hozzászólani. Ha minden javaslatom egész terjedelmében meg nem jelenhetne is, legalább ez elszórt eszméket ajánlom a kiküldendő bizottság figyelmébe. Midőn az adóbehajtás körüli eljárás lesz kidolgozandó, mindazon polgártársainknak, a kik a várostól törlesztésre birtokokat vásároltak vagy városi földeket haszonbérbe bírnak, kincstári adótartozásaikról egy nyilvántartó könyv készíttessék s találjon a kiküldendő bizottság utat és módot annak pontos vezetésére, mert az elmaradt kincstári adó a földbirtokot terheli s ha néhány évig ki nem fizettetik, arra a behajtó közegek által pénzügyi törvényeink szerint betáblázandó, e szerint a még teljesen meg nem váltott földbirtok tulajdonosa a város lévén, mint tulajdonos könnyen kárát vallhatja. Ily hanyag adófizető kezéről tanácsos a birtokot azonnal elvenni. Városunknál már úgy is több sérelmes eset merült föl. Voltak ugyanis többen, kik az adófizetéssel elmaradván, részint az általuk kirt haszonbérletet a városnak visszabocsátották, részint a törlesztésre vásárolt földbirtokoktól mint vevők elállottak, azután végleg elszegényedtek, most fölmerülvén tetemes adótartozásuk, városunknak kell minden a földbirtok után járó régibb adót megfizetni, földtulajdonos lévén, neki kellett volna felügyelnie , hogy a kincstári adó a birtok élvezője által pontosan fizettessék. — E javaslatom tudom sokaknál nem fog tetszésre találni és inkább óhajtani fogják, hogy a város az adó körül ezután is elnéző legyen, úgy de a város vagyona édes mindnyájunké s igy nem követelheti a gazdálkodó osztály közül senki, hogy városunk egyesek fölött saját kárával atyáskodjék. Ily atyáskodó eljárás követtetett el eddig a közlegelőkkel. A szájbérekért fizetendő összegeket évről évre maga a gazdálkodó osztály állapította meg. És ez eljárás ellen még tán föl sem szólalnék, ha mindenkor elég tétetett volna azon közgyűlési rendeletnek, miszerint a szájbérek előre fizetendők. Úgy de még utólagosan is bajos azokat behajtani. A város kintlevő követeléseinek legnagyobb részét, s a realizáló bizottság munkálatának legterhesebb számtételeit a fizetetlen szájbérek képezik. E folyó évben június hó 10-éig még egyetlen krajczár sem folyt be városi pénztárunkba a szájbérekből, pedig a fizetéseknek még áprilisban meg kellett volna történniök. A közlegelőkre kihajtott állatok összeírása, a két és három római számok alatti könyvek évenkénti elkészítése s a fizetések folytonos sürgetésére legalább két, három egyént kell közönségünknek tartania s azonkivül még ez apró bevételek a pénztárkezelést is fölöttébb nehezítik. Lehetne talán a város legelőit egyeseknek nyilvános árverés útján haszonbérbe kiadni, bajoskodnának azok a szájbérszedéssel, városunk csak nyerne vele, pénzéhez is könnyebben hozzájutna, így is a közlegelőket leginkább azok használják.