Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
1873-02-23 / 8. szám
vagy mm 1# H |n| Hg| ft 0 PH P fi B IB 5 H ■ 1 Mm hirdetésnél 5 kr.;—többszöri Hatodik évfolyam:_____________________________8. szám.____________________Február 23. 1873. Előfizetési dij: __ _ _ ___ ___ Hirdetési dijak: Vidékre, postán- +ff3?* aBP 4P M 5 hasábos petit sor, egyszeri helyben, házhoz hordva: g# || I & * 1# |L || fi jf pC 'Jj * | I fi Ilii I# ^^^árken^dés'tdkík ’^ Félébe'"6.' 3 T 1 H I \i I fi I I I I ff | I § pL nt én^ 3 ínwábos* soráért 1 O^kr" Megjelen hetenként egyszer: JJ |J JJ jj[|| JO || JJ ijj p BélyegdJ motorfigtatásért JPJT“ Szerkesztői szállás: Hirdetések elfogadtatnak Gál-Hal-piacz, 250. sz., hová a . ....... ha Fülöp könyvkereskedésében, lap szellemi részét illető VBQVCStdrtabill ll 6 t | I 3 D t&I d“akímMenaTap’ anyagi közlemények küldendők. U 3 J U ^ 1 U 1 IC1IIIIU II u III UI p. részét illető közlemények küldendők. Még egyszer a pesti ház felépítése és szükségleteink. Kecskemét sz. k. város bizottsági közgyűlése hosszas, elkeseredett és majdnem személyeskedésbe átcsapó vita után elhatározta a városi közönség pesti házainak fölépíttetését, mégpedig oly formán, hogy — azon összeggel, amely a fölépítéshez szükséges lenne, nem rendelkezvén — a fölépíttetés kölcsön vett pénzen eszközöltessék. A kölcsön összeg 300,000 írtban határoztatott fölvétetni, amelynek biztosítására kijelöltettek: a fölépítendő ház és Bugacz- Monostor puszták. Ezek történtek a múlt nyáron. Azóta pedig az egész építtetési s kölcsönfölvételi ügy függőben van. Mielőtt tehát a végleges lépések és intézkedések mindkét tekintetben annyira megtétetnének, hogy már minden felszólalás vagy figyelmeztetés késő lenne, el akarunk egyet-mást mondani, illetőleg fel akarjuk az illetők és a közönség figyelmét egynémely körülményre hívni. E tekintetben nehézséget okoz az, hogy tulajdonképen hol is kezdjük. Tehát kezdjük a kir. törvényszék fenyítő osztálya, ügyészség, járásbíróságok és fegyencek számára a „Cserepes“-nél építendő helyiségeken. E város közönsége annak idejében kötelezvén magát arra, hogy a kir. törvényszék, ügyészség, járásbiróságok és fegyencek elterelhetése végett a „Cserepest“, „Ladányi“ és „Milhoffer“-féle házakat átengedi; időközben pedig fölmerülvén annak szükségessége is, hogy a városi közönség az állami alreáltanoda felállításakor — annak elhelyezése végett — célszerű helyiség adása iránt elvállalt kötelezettségének egyszer valahára eleget tegyen: erre vonatkozólag a bizottsági közgyűlés azon egymásutánban állapodott meg, illetőleg azt határozta, hogy a kir. törvényszék fenyítő osztályának, ügyészségnek, járásbíróságoknak és fegyenceknek elhelyezése végett a „Cserepes“-nél fog elegendő új helyiségeket építtetni; az azután visszanyerendő „Ladányi“házban az állami alreáltanoda fog elhelyeztetni, a „Milhoffer“-ház pedig más célra lesz használható. Megjegyeztetni kérjük itt, hogy a bizottsági közgyűlés fentebbi határozatában súlyt fektetett arra, illetőleg a „Cserepes“nél eszközlendő új építkezések megtételét csak azon feltétel alatt határozta el, ha ezen új építkezés befejezés után azon — egy nagyobbszerű törvényszéki helyiség építése céljából elvállalt— közel 100.000 írtra menő kötelezettség alól feloldoztatik, illetve, ha azon összeg, amelybe a „Cserepes“-nél szándékolt építkezés kerül, azon mennyiségből, amelyre annak idejében a városi közönség magát kötelezte, levonatik, vagy abba betudatik. Ezen új építkezés által tehát a városi közönség egyfelől egy már régen elvállalt, de még mindeddig nem teljesített kötelezettségétől szabadulhatván meg, másfelől pedig egy újabban magára vett olyan kötelezettségének tehetvén eleget, a mely kötelezettséget minden esetre s mielőbb teljesítenie kell, annál is inkább, mivel a kikötött időből már nem sok van hátra; — prózai nyelven szólva — egy csapással két legyet ütve agyon; azonkívül pedig az állami alreáltanodának a Ladányi házba áthelyezése után a „B. Kiss Pál“-féle ház is szabad rendelkezése alá jutna a városi közönségnek, és azon haszonbéri öszszeget sem kellene fizetni, amely most a 3-ik osztály számára kivett helyiségtől fizettetik; a jövő iskolai évben pedig, ha addig a fentebbi építkezés keresztülvitele meg nem történik, még a 4-ik osztály részére kiveendő helyiségtől is fizettetni fog. Ezen építkezési ügy tehát egynek elég fontos és sürgős is arra nézve, hogy benne mielőbb végleges intézkedés tétessék, vagy ha valahol fölakadt, vagy akadály gördíttetett elébe, azon akadály elhárítására a kellő lépések azonnal megtétessenek. Egy másik sokkal fontosabb és sürgősnek is elég sürgős a népoktatás ügye. A felekezeti népiskoláknak községiekké átalakítása alkalmával elég sajnosan tapasztaltatok és eléggé szomorú világot vetett a népoktatásnak nálunk nagyon is elmaradt állapotban létére azon körülmény, hogy a tanköteles gyermekeknek itthon a városban alig fele, a tanyai iskolákban pedig fele sem részesült elemi oktatásban, sőt a városi közönség több pusztáján máig sincs iskola. Hogy ez így nem maradhat, az mindenki előtt tisztán állhat, aki a népoktatás fontosságáról csak némi fogalommal bír is. Kisdedóvodánk még csak egy van ugyan, de tavaszig még háromnak felállítását rendelte el a bizottsági közgyűlés. Felső népiskolánk is csak egy van még, az is csak az első osztályból áll, pedig a népoktatási törvény minden 5.000 lakossal bíró községet kötelez egy felső népiskola felállítására. Polgári és ipariskolánk pedig még egy sincs. Ha mindezekben a hiányzókat pótolni akarjuk, pénzre, mégpedig sok pénzre lesz szükségünk. Harmadiknak itt van mindjárt a kövezés kérdése, amelyre vonatkozólag nem is szaporítjuk a szót, hanem a t. olvasót egyszerűen fölkérjük, tekintse meg, milyen állapotban van különösen a NI.-Körösi, de a többi főutca is, a főtért és mellékutcákat számba sem véve, vagy idézze vissza emlékezetébe, hogy esős időjáráskor minő állapotban szoktak azok lenni, és ha a 1. olvasó a kettő közül egyiket vagy másikat megteszi, minden további indokolás nélkül bizonyosan azon következtetésre jut, hogy legalább a II.Kőrösi utcának kiköveztetése már tovább nem halasztható, s annak még ez év folyama alatt okvetlenül meg kell történnie. *) Hogy erre megint sok pénz kell, az nagyon világos és természetes. Negyediknek megemlíthető az új városház építésének ügye. Erre vonatkozólag nézzünk csak szét először is még a múlt század első felében — mint a tanácsterem mennyezetén látható — 1746-ban épített, valóban a városházán. Már maga az öszbenyomás nem lehet a vidékiekre és idegenekre kedvező, ha meg azok az egyes hivatalos helyiségeket is szemügyre vennék, akkor meg épen nem lehetnének a 45.000 lakossal, egy nagy törvényszékkel, egy fő- és 3 aljárásbírósággal, egy jogtanodával, két gymnasiummal, egy alreáltanodával, egy gazdasági szakosztállyal összekötött felső népiskolával stb. bíró, önálló törvényhatóságot képező szabad királyi városról jó véleményben. Ehhez járul, hogy az egyes hivatalos helyiségek, például a polgármesteri szoba és előszoba, az iktató, kiadó és kiadási pénztárnok szobái, levéltár; a könyvvezető, főjegyző és aljegyző szobái; az iroda, a pénzügyi osztály szobái; a bevételi adópénztárnok, a szállásmester és gazdászati osztály szobái, valamint a kapitányi hivatal helyiségei is kicsinyek, szűkek, egészségtelenek, minden tekintetben célszerűtlenek, és ily nagy város közönségéhez a mai korban már egyáltalában nem illők, minden kritikán — bírálaton — aluliak; a tanácsteremben pedig nem azon jelenet ismétlésétől lehet tartani, a mely 1861. évben a „Cserepes “-ben történt, hanem attól, hogy egyszer a már nagyon is elkorhadt állapotban lehető menyezet ben levőket, mint az egérfogó teteje ott fogja agyonnyomni. Ezen kívül az árvaszék és jogügyi osztály Buttinger Antal úr házában, az épít .) Bizony jó volna az, ha nem az egész város gyalog járdázatának elkészítése még a Körösi utca kiköveztetésénél is sürgősebb és halaszthatatlanabb szükség. Szerk.