Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)

1873-02-23 / 8. szám

vagy mm 1# H |n| Hg| ft 0 PH P fi B IB 5 H ■ 1 Mm hirdetésnél 5 kr.;—többszöri Hatodik évfolyam:_____________________________8. szám.____________________Február 23. 1873. Előfizetési dij: __­­ _ _ ___ ___ Hirdetési dijak: Vidékre, postán- +ff3?* aBP 4P M 5 hasábos petit sor, egyszeri helyben, házhoz hordva: g# || I & * 1# |L || fi jf pC 'Jj * | I fi Ilii I# ^^^árken^dés'tdk­ík ’^ Félébe'"6.' 3­­ T 1 H I \i I fi I I I I ff | I § pL nt én^ 3 ínwábos* soráért 1 O^kr" Megjelen hetenként egyszer: JJ |J JJ jj[|| JO || JJ ijj p BélyegdJ m­otorfigtatásért JPJT“ Szerkesztői szállás: Hirdetések elfogadtatnak Gál-Hal-piacz, 250. sz., hová a . ....... h­a Fülöp könyvkereskedésében­, lap szellemi részét illető VBQVCStdrtab­ill ll 6 t | I 3 D t&I d“akímMenaTap’ anyagi közlemények küldendők. U 3 J U ^ 1 U 1 IC1IIIIU II u II­I UI p. részét illető közlemények kü­l­dendők. Még egyszer a pesti ház felépítése és szükségleteink. Kecskemét sz. k. város bizottsági köz­gyűlése hosszas, elkeseredett és majdnem személyeskedésbe átcsapó vita után elhatá­rozta a városi közönség pesti házainak föl­­építtetését, még­pedig oly formán, hogy — azon összeggel, a­mely a fölépítéshez szük­séges lenne, nem rendelkezvén — a fölépít­­tetés kölcsön vett pénzen eszközöltessék. A kölcsön összeg 300,000 írtban hatá­­roztatott fölvétetni, a­melynek biztosítására kijelöltettek: a fölépítendő ház és Bugacz- Monostor puszták. Ezek történtek a múlt­ nyáron. Azóta pedig az egész építtetési s kölcsönfölvételi ügy függőben van. Mielőtt tehát a végleges lépések és in­tézkedések mindkét tekintetben annyira meg­tétetnének, hogy már minden felszólalás vagy figyelmeztetés késő lenne, el akarunk egyet-mást mondani, illetőleg fel akarjuk az illetők és a közönség figyelmét egy­né­mely körülményre hívni. E tekintetben nehézséget okoz az, hogy­­ tulajdonképen hol is kezdjük. Tehát kezdjük a kir. törvényszék fe­­nyítő osztálya, ügyészség, járásbíróságok és fegyencek számára a „Cserepes“-nél épí­tendő helyiségeken. E város közönsége annak idejében kö­telezvén magát arra, hogy a kir. törvény­szék, ügyészség, járásbiróságok és fegyen­cek elterelhetése végett a „Cserepest“, „La­dányi“ és „Milhoffer“-féle házakat áten­gedi; időközben pedig fölmerülvén annak szükségessége is, hogy a városi közönség az állami alreáltanoda felállításakor — an­nak elhelyezése végett — célszerű helyiség adása iránt elvállalt kötelezettségének egy­szer valahára eleget tegyen: erre vonatko­zólag a bizottsági közgyűlés azon egymás­utánban állapodott meg, illetőleg azt hatá­rozta, hogy a kir. törvényszék fenyítő osz­tályának, ügyészségnek, járásbíróságoknak és fegyenceknek elhelyezése végett a „Cse­repes“-nél fog elegendő új helyiségeket épít­tetni; az azután visszanyerendő „Ladányi“­­házban az állami alreáltanoda fog elhelyez­tetni, a „Milhoffer“-ház pedig más célra lesz használható. Megjegyeztetni kérjük itt, hogy a bi­zottsági közgyűlés fentebbi határozatában súlyt fektetett arra, illetőleg a „Cserepes“­­nél eszközlendő új építkezések megtételét csak azon feltétel alatt határozta el, ha ezen új építkezés befejezés után azon — egy na­­gyobbszerű törvényszéki helyiség építése céljából elvállalt— közel 100.000 írtra menő kötelezettség alól feloldoztatik, illetve, ha azon összeg, a­melybe a „Cserepes“-nél szándékolt építkezés kerül, azon mennyi­ségből, a­melyre annak idejében a városi közönség magát kötelezte, levonatik, vagy abba betudatik. Ezen új építkezés által tehát a városi közönség egy­felől egy már régen elvállalt, de még mind­eddig nem teljesített kötele­zettségétől szabadulhatván meg, más­felől pedig egy újabban magára vett olyan kö­telezettségének tehetvén eleget, a mely kö­telezettséget minden esetre s mielőbb telje­sítenie kell, annál is inkább, mivel a ki­kötött időből már nem sok van hátra; — prózai nyelven szólva — egy csapással két legyet ütve agyon; azonkívül pe­dig az állami alreáltanodának a Ladányi házba áthelyezése után a „B. Kiss Pál“-féle ház is szabad rendelkezése alá jutna a vá­rosi közönségnek, és azon haszonbéri ösz­­szeget sem kellene fizetni, a­mely most a 3-ik osztály számára kivett helyiségtől fizet­tetik; a jövő iskolai évben pedig, ha addig a fentebbi építkezés keresztül­vitele meg nem történik, még a 4-ik osztály részére kiveendő helyiségtől is fizettetni fog. Ezen építkezési ügy tehát egynek elég fontos és sürgős is arra nézve, hogy benne mielőbb végleges intézkedés tétessék, vagy ha valahol fölakadt, vagy akadály gördít­­tetett elébe, azon akadály elhárítására a kellő lépések azonnal megtétessenek. Egy másik sokkal fontosabb és sürgős­nek is elég sürgős a népoktatás ügye. A felekezeti népiskoláknak községiekké átalakítása alkalmával elég sajnosan tapasz­taltatok és eléggé szomorú világot vetett a népoktatásnak nálunk nagyon is elma­radt állapotban létére azon körülmény, hogy a tanköteles gyermekeknek itthon a városban alig fele, a tanyai iskolákban pedig fele sem részesült elemi oktatásban, sőt a városi közönség több pusztáján máig sincs iskola. Hogy ez így nem maradhat, az min­denki előtt tisztán állhat, a­ki a népokta­tás fontosságáról csak némi fogalommal bír is. Kisdedóvodánk még csak egy van ugyan, de tavaszig még háromnak felállítását ren­delte el a bizottsági közgyűlés. Felső népiskolánk is csak egy van még, az is csak az első osztályból áll, pedig a népoktatási törvény minden 5.000 lakossal bíró községet kötelez egy felső népiskola felállítására. Polgári és ipariskolánk pedig még egy sincs. Ha mindezekben a hiányzókat pótolni akarjuk, pénzre, még­pedig sok pénzre lesz szükségünk. Harmadiknak itt van mindjárt a köve­zés kérdése, a­melyre vonatkozólag nem is szaporítjuk a szót, hanem a t. olvasót egyszerűen fölkérjük, tekintse meg, milyen állapotban van különösen a NI.-Körösi, de a többi főutca is, a főtért és mellékutcá­­kat számba sem véve, vagy idézze vissza emlékezetébe, hogy esős időjáráskor minő állapotban szoktak azok lenni, és ha a 1. olvasó a kettő közül egyiket vagy másikat megteszi, minden további indokolás nélkül bizonyosan azon következtetésre jut, hogy legalább a II.­Kőrösi­ utcának kiköveztetése már tovább nem halasztható, s annak még ez év folyama alatt okvetlenül meg kell történnie. *) Hogy erre megint sok pénz kell, az nagyon világos és természetes. Negyediknek megemlíthető az új város­ház építésének ügye. Erre vonatkozólag nézzünk csak szét először is még a múlt század első felében — mint a tanácsterem mennyezetén látható — 1746-ban épített, valóban a városházán. Már maga az öszbenyomás nem lehet a vidékiekre és idegenekre kedvező, ha meg azok az egyes hivatalos helyiségeket is szemügyre vennék, akkor meg épen nem lehetnének a 45.000 lakossal, egy nagy törvényszékkel, egy fő- és 3 aljárásbíróság­­gal, egy jogtanodával, két gymnasiummal, egy alreáltanodával, egy gazdasági szak­osztállyal összekötött felső népiskolával stb. bíró, önálló törvényhatóságot képező szabad királyi városról jó véleményben. Ehhez járul, hogy az egyes hivatalos helyiségek, például a polgármesteri szoba és előszoba, az iktató, kiadó és kiadási pénztárnok szobái, levéltár; a könyvvezető, főjegyző és aljegyző szobái; az iroda, a pénzügyi osztály szobái; a bevételi­­ adó­pénztárnok, a szállásmester és gazdászati osztály szobái, valamint a kapitányi hiva­tal helyiségei is kicsinyek, szűkek, egész­ségtelenek, minden tekintetben célszerűtle­nek, és ily nagy város közönségéhez a mai korban már egyáltalában nem illők, minden kritikán — bírálaton — alu­­liak; a tanácsteremben pedig nem azon je­lenet ismétlésétől lehet tartani, a mely 1861. évben a „Cserepes “-ben történt, hanem attól, hogy egyszer a már nagyon is el­korhadt állapotban lehető menyezet­­ ben levőket, mint az egérfogó teteje ott fogja agyonnyomni. Ezen kívül az árvaszék és jogügyi osz­tály Buttinger Antal úr házában, az épít­ .) Bizony jó volna az, ha nem az egész város gyalog járdázatának elkészítése még a Körösi­ utca kiköveztetésénél is sürgősebb és halaszthatatlanabb szükség. Szerk.

Next