Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1875-05-23 / 21. szám
j Jjr /m ^ t " -------------------— / Nyolcadik évfolyam._________________________21. szám,_______________________ Május 23. 1875. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Negyedévre . . 1 trt. 50 hr. Félévre . . . 2 , 50 „ Egész évre . ■ . „ — „ Megjelen hetenként egyszer, Vasárnap. Szerkesztői szállás: Hal-piac, 250. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Vegyestartalmú hetilap. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor, egyszeri hirdetésnél 5 kr.; — többszörvagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik A nyilt térben való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr. számittatik. Bélyegül minden beiktatásért 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak Tóth László könyvnyomdájában, 3-ik tized Budai-nagy-utcza 184. sz. Reáltanodánk. Lesznek talán tisztelt olvasóink közül, kik megsokalják, hogy miután lapunk utóbbi számaiban a gazdasági felső népiskola több cikkben tárgyaltatott, most meg a reáliskola kerül felszínre, de engedelnet kérünk , mi azt igen örvendetes jelenségnek tartjuk, ha a sajtó mentül többet foglalkozik a tanügygyel és bizonyára egyik legnemesebb feladatát teljesíti, midőn a figyelmet és közérdekeltséget e térre irányozza. Igen természetesnek fogja mindenki találni, hogy lapunk legtöbbet a nevezett két tanintézettel foglalkozik, mert ezek csak nem rég ültettetvén új és nálunk még nem eléggé mivett talajba, alig ereszthettek mélyebb gyökereket és a biztató szó, a szeretetteljes ápolás, bármely oldalról jött légyen is, nagyon rájuk fért. Ami különösen a reáliskolát illeti, mi azt folyton bizonyos előszeretettel kísértük évről-évre mutatkozó örvendetes fejlődésében, miről a lapunkban időközökben megjelent elég sűrű felszólalásunk tanúságot tett, az a meggyőződés vezette tollunkat, hogy a reáltudományok terjesztése és fejlesztése messze kiható befolyással bírand egyáltalában az ifjabb nemzedék alaposabb mivelésére, valamint hogy az itt nyert szaktudományok fogják megnyitni a magyar ufjak számára azt a tág mezőt, melyet eddig túlnyomóan, vagy csaknem kizárólag idegen elem foglalt el, mely körülmény annyira nehezítette a magyar műipar és kereskedelemnek a külföldről való felszabadulását Valamint országszerte, úgy városunkban is néhány év óta sok történt a tanügy érdekében; azt az elismerést meg kell adnunk közgyűléseinknek, hogy ezen ügy érdekében mindig készségesnek és bőkezűnek mutatkozott, kész volt minden áldozatra , szóval hivatása magaslatán állott. Igaz, hogy súlyos körülményeink között, a minden oldalról nyilatkozó soknemű igényeknek egyszerre eleget nem tehetünk, a reáliskola eddig is bizony csak kínlódott, alig volt helye hová fejét lehajtsa, de végre is sikerült ez intézet számára őt megillető helyet kijelölni, hol kevés berendezkedés és építkezés után elég kényelemmel elfér. E tekintetben most már nincs panasz, az intézet erősen látogatott és nemcsak helybeliek , de vidékiek is szívesen felkeresik. Hanem most már más baj előtt állunk. Az a veszély fenyeget, hogy ez intézet, mely rövid idő alatt oly jó hírnévre vergődött, oly szép fejlődésnek indult, és oly gyors hanyatlásnak fog indulni, ha félúton megállunk. És félúton megállapodásnak kell tekintenünk, ha nem követjük a középtanodák újabb szervezési tervét és nem alakítjuk át az alreáltanodát felsőreáltanodává. Négy osztályú alreáltanodánál megállani, ha ezt a kormány megengedné is, annyit tenne, mint összetett kezekkel nyugodtan nézni, hogy törpül lassanként semmivé e szép intézet, s miként vesz kárba az a sok áldozat, mit a város közönsége oly készségesen hozott. Mert ne ringassuk magunkat csalódásokban; ha a szülők azt vennék észre, hogy négy évi taníttatás után abba a kényszerhelyzetbe jutnak, hogy fiaikat más boldogabb városba kell nagy költséggel küldeniük, vagy ha azt nem tehetik, az ifjaknak a megkezdett pályát abba kell hagyniuk, akkor bizonyára kétszer is meg fogják gondolni, míg elhatározzák magukat, hogy fiaikat a reáliskolába adják. Ismerve helyi viszonyainkat és tudva, hogy legkisebb számmal vannak azon szerencsések, kik gyermekeik taníttatására évenként 4 500 forintot fordíthatnának, csaknem biztossággal előre ki lehet számítani, hogy mily arányban fogna a növendékek száma évenként apadni, míg végtére is az oly szép remények közt megindult tanintézet az elmállás szomorú sorsára jutna. Mozogni és cselekedni kell tehát, nehogy az a szégyen és súlyos vád érjen bennünket, hogy nagy áldozatokkal létesített alkotásainkat önmagunk engedtük elpusztulni, erélytelenségünk és közönyünk miatt. Ernyedetlen tevékenységet kell kifejtenünk a kettős nagy cél miatt mely hevíti keblünket: a nemzeti művelődés terjesztése, fejlesztése és városunk jövőjének biztosítása. Nagy súlyt fektetünk mi arra, hogy ily tekintélyes magyar város, egy nagy magyar vidéknek értelmi ggúpontja legyen, hol a nemzeti szellem és nemzeti műveltség magasabb fejlettségében kiapadhatlan új forrásává váljék a nemzet erősbödésének. E cél elérésére egyik hatalmas eszköznek tekinthetjük elsősorban a jó középtanodákat, a gymnáziumok mellett a reáliskolákat. A magas kormány ez iránt többször nyilatkozott; ismerjük abbeli szándékát, hogy mindazon helyeken, hol a közszükséglet azt kívánatossá teszi és hol az illető helyhatóságok által hazafias törekvéseiben kellően támogattatik, nagy készséggel felső reáliskolákat kíván felállítani. Meg vagyunk győződve, hogy a város közönsége, tekintve a nagy célt, támogatását a kormánynak szívesen és készséggel felajánlja és megadja, mit annál könnyebben megtehet, mert szép épülettel rendelkezik, melyet néhány ezer forinttal felső reáliskolának átalakíthat. Nincs egyéb hátra, mint hogy a város elöljárósága e tekintetben mielőbb érintkezésbe tegye magát a közoktatásügyi minisztériummal és sürgesse, ha már a folyó évben azzal elkésett volna, legalább a jövő 1876/77-iki tanévre az 5-ik osztály megnyitását, alkalmat szolgáltattak ez intézkedést mindenkinek tudomására juttatni. Ezek után Bagi László polgármester úr szervezeti szabályaink értelmében a lefolyt áprilisról tüzetesen, s a múlt havi rendes közgyűlés óta felmerült eseményekről általában a következőket terjeszti elő: A közelebb lefolyt áprilióban városi közönségünket érdeklő több oly nagyfontosságú ügy merült fel, melyeket szervezeti szabályaink értelmében a 1. közgyűlésnek tudomására kell hoznia és azok egy részére nézve a beterjesztett hivatalos jelentések alapján jóváhagyását, más részére nézve pedig további intézkedését kikérnie. Ezek közül első helyen említi fel, hogy az úgynevezett Korhalmi-féle házat igen nagy áldozatok árán sikerült a cs. kir. katonaságtól városi közönségünk használatába átvenni és abba a reáliskolát behelyezni, miről a hivatalos jelentés közgyűlés elé terjesztve van. 2or. A kecskeméti jogakadémiának a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1874. évi május 19 én 12,917. sz. alatt kiadott és legfelsőbbileg jóváhagyott rendelet értelmében leendő szervezete és városi közönségünknek hozzájárulásával leendő fentartása iránt a dunamelléki ref. egyház küldötteivel és a helybeli ref. egyházközség megbízottaival a tanácskozás folyó évi április 16-án, a közgyűlés által az ő elnöklete mellett kiküldött bizottság közbejöttével megtartatván, annak eredményét jóváhagyás és további intézkedés végett közgyűlés elé terjeszti. 3- or. A 11-ik sz. dragonyos ezred törzskarának és az ahoz tartozó altiszti iskolának beszállásolását illetőleg egyezség foganatosítására kiküldött bizottság által az ezred parancsnokával Rodakovszki ezredes úrral, a közgyűlés részéről elfogadott feltételek értelmében az egyezség megköttetvén, jóváhagyás végett beterjesztetett, 4- et. A honvéd laktanya kiépítése iránt az árlejtés megtartatván , jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztetett, 5- öt. A törvényszéki helyiségek kiépítése tárgyában az igazságügyi minisztériummal kötött szerződés értelmében a Ladányi és Milhoffer-féle községi épületekre bekeblezett haszonvételi joga a kormánynak telektörvényszéki végzés által kitöröltetett. 6- or. A városi tanácsnak tudomására jutott, hogy a lovarda épület telkével együtt, valamint a nyomási dűlőben egy raktár is a 4480. sz. tikben a cs. kir. hadügyi kincstár tulajdonául van bejegyezve, miután az 1817-ik évi november hó 26-án kelt okmány szerint — melyben a városi tanács a lovarda felépítését elvállalta — mind a lovarda, mind a mellette álló őrház telkére nézve a városi közönség tulajdonjoga fentartatott és miután ugyanazon okmány szerint a katonai kincstár tulajdonát képező raktári épületek a város közönségének átadattak, kötelességének ismerte a városi tanács a telekkönyvnek a hivatkozott okmány értelmébeni kiigazítása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni. 7- er. Tudomására hozza a t. közgyűlésnek, hogy április 24-én a bérben leirt helyiségekből az Árvaszék a Ladányi-féle épületbe, a mérnöki hivatal pedig a városháza átalakított helyiségébe beköltözött, s hogy ezáltal és a reáliskolának az Eorhalmi-féle házba tett behelyezése által összesen 1600 frt. évi bérfizetés alól szabadult fel városi pénztárunk. 8- ar. Ápril hónapban egy rendes közgyűlés tartatott, melyben összesen 55 ügydarab intéztetett el; ezen közgyűlésnek jegyzőkönyvei hitelesíttetvén , a belügyminisztériumhoz felterjesztetett és végzései kiadványoztatak. 9- er. Ápril hónapban igtatóba adatott 902 ügydarab; elintéztetett összesen 831 ügydarab. Elnöki igtatóba érkezett s elintéztetett 6 ügydarab. 10. A közegészségi állapot — dacára a gyakori változó és kellemetlen időjárásnak — a lefolyt áprilisban teljesen kielégítő volt, mert mind a betegforgalom csökkent, mind a halálozási esetek száma a múlt havinál jóval kevesebb volt, ugyanis máriciusban a halottak száma 132, áprilban csak 108, tehát 24-el kevesebb volt. Kecskemét szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1875-ik évi május 18. és következő napjain tartott rendes havi közgyűlése. Elnök: mélt. Kiss Miklós főispán; jegyzők: Hornyik, Szálkai, Bagi, Boódor; bizottsági tagok nagy számmal. Elnök főispán úr ő méltósága az ülést reggeli 9 órakor megnyitván, előterjeszti, hogy ezen 1. havi közgyűlés a f. hó 19-ére volt kitűzve, azonban ezen napon más hivatalos elfoglaltságánál fogva városunkból elutazni kényteleníttetvén, a közgyűlés utólag mai napra—május 18-ára — tűzetett ki, miről a bizottsági tag urak kellőleg értesítve lettek, annál is inkább, mivel a lefolyt pünkösdi ünnepek