Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1875-05-23 / 21. szám

j Jjr /m ^ t " -------------------— / Nyolcadik évfolyam._________________________21. szám,_______________________ Május 23. 1875. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Negyedévre . . 1 t­rt. 50 hr. Félévre . . . 2 , 50 „ Egész évre . ■ . „ — „ Megjelen hetenként egyszer, Vasárnap. Szerkesztői szállás: Hal-piac, 250. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Vegyestartalmú hetilap. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor, egyszeri hirdetésnél 5 kr.; — többször­vagy terjedelmes hirdetések­­nél árleengedés adatik A nyilt térben való közle­mény 3 hasábos soráért 10 kr. számitta­tik. Bélyegül­ minden beiktatásért 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak Tóth László könyvnyomdájában, 3-ik tized Budai-nagy-utcza 184. sz. Reáltanodánk. Lesznek talán tisztelt olvasóink közül, kik megsokalják, hogy miután lapunk utóbbi számaiban a gazdasági felső népiskola több cikkben tárgyaltatott, most meg a reáliskola kerül felszínre, de engedelnet kérünk , mi azt igen örvendetes jelenségnek tartjuk, ha a sajtó mentül többet foglalkozik a tanü­gygyel és bizonyára egyik legnemesebb feladatát teljesíti, midőn a figyelmet és köz­érdekeltséget e térre irányozza. Igen ter­mészetesnek fogja mindenki találni, hogy lapunk legtöbbet a nevezett két tanintézettel foglalkozik, mert ezek csak nem rég ültet­­tetvén új és nálunk még nem eléggé mivett talajba, alig ereszthettek mélyebb gyökere­ket és a biztató szó, a szeretetteljes ápolás, bármely oldalról jött légyen is, nagyon rájuk fért. A­mi különösen a reáliskolát illeti, mi azt folyton bizonyos előszeretettel kísértük évről-évre mutatkozó örvendetes fejlődésé­ben, miről a lapunkban időközökben meg­jelent elég sűrű felszólalásunk tanúságot tett, az a meggyőződés vezette tollunkat, hogy a reáltudományok terjesztése és fej­lesztése messze kiható befolyással bírand egyáltalában az ifjabb nemzedék alaposabb mivelésére, valamint hogy az itt nyert szak­­tudományok fogják megnyitni a magyar ufjak számára azt a tág mezőt, melyet eddig túlnyomóan, vagy csaknem kizárólag idegen elem foglalt el, mely körülmény annyira nehezítette a magyar műipar és kereskedelemnek a külföldről való felsza­badulását Valamint országszerte, úgy városunkban is néhány év óta sok történt a tanügy ér­dekében; azt az elismerést meg kell ad­nunk közgyűléseinknek, hogy ezen ügy érdekében mindig készségesnek és bőkezű­nek mutatkozott, kész volt minden áldo­zatra , szóval hivatása magaslatán állott. Igaz, hogy súlyos körülményeink között, a minden oldalról nyilatkozó soknemű igé­nyeknek egyszerre eleget nem tehetünk, a reáliskola eddig is bizony csak kínlódott, alig volt helye hová fejét lehajtsa, de végre is sikerült ez intézet számára őt megillető helyet kijelölni, hol kevés berendezkedés és építkezés után elég kényelemmel elfér. E tekintetben most már nincs panasz, az intézet erősen látogatott és nemcsak hely­beliek , de vidékiek is szívesen felkeresik. Hanem most már más baj előtt állunk. Az a veszély fenyeget, hogy ez intézet, mely rövid idő alatt oly jó hírnévre ver­gődött, oly szép fejlődésnek indult, és oly gyors hanyatlásnak fog indulni, ha fél­úton megállunk. És félúton megállapodásnak kell tekintenünk, ha nem követjük a középta­nodák újabb szervezési tervét és nem ala­kítjuk át az alreáltanodát felsőreáltanodává. Négy osztályú alreáltanodánál megál­­lani, h­a ezt a kormány megengedné is, annyit tenne, mint összetett kezekkel nyu­godtan nézni, hogy törpül lassanként sem­mivé e szép intézet, s miként vesz kárba az a sok áldozat, mit a város közönsége oly készségesen hozott. Mert ne ringassuk magunkat csalódá­sokban; ha a szülők azt vennék észre, hogy négy évi taníttatás után abba a kény­szerhelyzetbe jutnak, hogy fiaikat más bol­dogabb városba kell nagy költséggel külde­niük, vagy ha azt nem tehetik, az ifjaknak a megkezdett pályát abba kell hagyniuk, akkor bizonyára kétszer is meg fogják gon­dolni, míg elhatározzák magukat, hogy fiaikat a reáliskolába adják. Ismerve helyi viszonyainkat és tudva, hogy legkisebb számmal vannak azon szerencsések, kik gyermekeik taníttatására évenként 4­ 500 forintot fordíthatnának, csaknem biztosság­gal előre ki lehet számítani, hogy mily arányban fogna a növendékek száma éven­ként apadni, míg végtére is az oly szép remények közt megindult tanintézet az el­­mállás szomorú sorsára jutna. Mozogni és cselekedni kell tehát, ne­hogy az a szégyen és súlyos vád érjen bennünket, hogy nagy áldozatokkal létesí­tett­ alkotásainkat önmagunk engedtük el­pusztulni, erélytelenségünk és közönyünk miatt. Ernyedetlen tevékenységet kell kifejte­nünk a kettős nagy cél miatt mely hevíti keblünket: a nemzeti művelődés terjesztése, fejlesztése és városunk jövőjének biztosítása. Nagy súlyt fektetünk mi arra, hogy ily tekintélyes magyar város, egy nagy magyar vidéknek értelmi ggúpontja legyen, hol a nemzeti szellem és nemzeti műveltség ma­gasabb fejlettségében kiapadhatlan új for­rásává váljék a nemzet erősbödésének. E cél elérésére egyik hatalmas eszköz­nek tekinthetjük első­sorban a jó közép­­tanodákat, a gymnáziumok mellett a reál­­iskolákat. A magas kormány ez iránt több­ször nyilatkozott; ismerjük abbeli szándékát, hogy mindazon helyeken, hol a közszükséglet azt kívánatossá teszi és hol az illető hely­hatóságok által hazafias törekvéseiben kel­lően támogattatik, nagy készséggel felső reáliskolákat kíván felállítani. Meg vagyunk győződve, hogy a város közönsége, tekintve a nagy célt, támogatását a kormánynak szívesen és készséggel felajánlja és megadja, mit annál könnyebben megtehet, mert szép épülettel rendelkezik, melyet néhány ezer forinttal felső reáliskolának átalakíthat. Nincs egyéb hátra, mint hogy a város elöljárósága e tekintetben mielőbb érintke­zésbe tegye magát a közoktatásügyi minisz­tériummal és sürgesse, ha már a folyó év­ben azzal elkésett volna, legalább a jövő 1876/77-iki tanévre az 5-ik osztály meg­nyitását, alkalmat szolgáltattak ez intézkedést mindenkinek tudomására juttatni. Ezek után Bagi László polgármester úr szer­vezeti szabályaink értelmében a lefolyt ápril­isról tüzetesen, s a múlt havi rendes közgyűlés óta fel­merült eseményekről általában a következőket ter­jeszti elő: A közelebb lefolyt ápril­ióban városi közön­ségünket érdeklő több oly nagyfontosságú ügy merült fel, melyeket szervezeti szabályaink értel­mében a 1. közgyűlésnek tudomására kell hoznia és azok egy részére nézve a beterjesztett hivatalos jelentések alapján jóváhagyását, más részére nézve pedig további intézkedését kikérnie.­­ Ezek közül első helyen említi fel, hogy az úgynevezett Kor­­halmi-féle házat igen nagy áldozatok árán sikerült a cs. kir. katonaságtól városi közönségünk hasz­nálatába átvenni és abba a reáliskolát behe­lyezni, miről a hivatalos jelentés közgyűlés elé ter­jesztve van. 2­­or. A kecskeméti jogakadémiának a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1874. évi május 19 én 12,917. sz. alatt kiadott és legfelsőbbileg jó­váhagyott rendelet értelmében leendő szervezete és városi közönségünknek hozzájárulásával leendő fen­­tartása iránt a dunamelléki ref. egyház küldötteivel és a helybeli ref. egyház­község megbízottaival a tanácskozás folyó évi ápril­is 16-án, a közgyűlés által az ő elnöklete mellett kiküldött bizottság köz­bejöttével megtartatván, annak eredményét jóvá­hagyás és további intézkedés végett közgyűlés elé terjeszti. 3- or. A 11-ik sz. dragonyos ezred törzskarának és az ahoz tartozó altiszti iskolának beszállásolását illetőleg egyezség foganatosítására kiküldött bizott­ság által az ezred parancsnokával Rodakovszki ezredes úrral, a közgyűlés részéről elfogadott felté­telek értelmében az egyezség megköttetvén, jóvá­hagyás végett beterjesztetett, 4- et. A honvéd laktanya kiépítése iránt az árlejtés megtartatván , jóváhagyás végett a közgyű­lés elé terjesztetett, 5- öt. A törvényszéki helyiségek kiépítése tár­gyában az igazságügyi minisztériummal kötött szer­ződés értelmében a Ladányi és Milhoffer-féle köz­ségi épületekre bekeblezett haszonvételi joga a kormánynak telektörvényszéki végzés által kitö­röltetett. 6- or. A városi tanácsnak tudomására jutott, hogy a lovarda épület telkével együtt, valamint a nyomási dűlőben egy raktár is a 4480. sz. tikben a cs. kir. hadügyi kincstár tulajdonául van beje­gyezve, miután az 1817-ik évi november hó 26-án kelt okmány szerint — melyben a városi tanács a lovarda felépítését elvállalta — mind a lovarda, mind a mellette álló őrház telkére nézve a városi közönség tulajdonjoga fentartatott és miután ugyan­azon okmány szerint a katonai kincstár tulajdonát képező raktári épületek a város közönségének át­adattak, kötelességének ismerte a városi tanács a telekkönyvnek a hivatkozott okmány értelmébeni kiigazítása iránt a szükséges intézkedéseket meg­tenni. 7- er. Tudomására hozza a t. közgyűlésnek, hogy­ ápril­is 24-én a bérben leirt helyiségekből az Árvaszék a Ladányi-féle épületbe, a mérnöki hivatal pedig a városháza átalakított helyiségébe beköltözött, s hogy ezáltal és a reáliskolának az Eorhalmi-féle házba tett behelyezése által összesen 1600 frt. évi bérfizetés alól szabadult fel városi pénztárunk.­­ 8- ar. Ápril hónapban egy rendes közgyűlés tartatott, melyben összesen 55 ügydarab intéztetett el; ezen közgyűlésnek jegyzőkönyvei hitelesíttetvén , a belügyminisztériumhoz felterjesztetett és végzései kiadványoztatak. 9- er. Ápril hónapban igtatóba adatott 902 ügydarab; elintéztetett összesen 831 ügydarab. El­nöki igtatóba érkezett s elintéztetett 6 ügydarab. 10. A közegészségi állapot — dacára a gyakori változó és kellemetlen időjárásnak — a lefolyt ápril­isban teljesen kielégítő volt, mert mind a beteg­­forgalom csökkent, mind a halálozási esetek száma­­ a múlt havinál jóval kevesebb volt, ugyanis már­­i­ciusban a halottak száma 132, áprilban csak 108,­­ tehát 24-el kevesebb volt. Kecskemét szab. kir. város törvényható­sági bizottságának 1875-ik évi május 18. és következő napjain tartott rendes havi közgyűlése. Elnök: mélt. Kiss Mik­lós főispán; jegyzők: Hornyik, Szálkai, Bagi, Boódor; bizottsági tagok nagy számmal. Elnök főispán úr ő méltósága az ülést reggeli 9 órakor megnyitván, előterjeszti, hogy ezen 1. havi közgyűlés a f. hó 19-ére volt kitűzve, azonban ezen napon más hivatalos elfoglaltságánál fogva városunkból elutazni kényteleníttetvén, a közgyűlés utólag mai napra—május 18-ára — tűzetett ki, miről a bizottsági tag urak kellőleg értesítve lettek, annál is inkább, mivel a lefolyt pünkösdi ünnepek

Next