Kecskeméti Lapok, 1875. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1875-07-04 / 27. szám

KECSKEMÉTI LAPOK. VEGYESTARTAIMÉ HETILAP. . •• í ~ ----------------—-------j---------------------------------­Előfizetési díj: Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Hirdetési díj: Egész evre 5 Irt., félévre 2 trt. 50 kr., VASÁRNAP. BUDAI-NA(t\ -Ú TCZA 184. SZÁM. 5 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. — ------ többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár­Az előfizetési pénzek, E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető j leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban i úgy a hirdetések is Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadó- I megkezdhető. dójának czimzendők. hivatalhoz intézendő. ' Bélyeqdij minden beigtatdsórt 30 kr. * —:--------- - - --------------------:--------------------------,----t_________________________ ___* Értesítés. Miután a kecskeméti deák párt által alapitott „Kecskeméti Lapok “-at ugyanazon pártnak fenállott lapbizottsága beszüntette s erről a t. közönséget az elébbi számban értesítette; van szerencsém ezennel köztu­domásra juttatni: hogy a kecskeméti sza- badelvíí-párt a lapokat átvette, azon elha­tározással, hogy azokat nagyobb keretben és az átalakult viszonyokhoz képest, saját érdekében tobább folytassa. E lap czime, alakja és előfizetési ára egyelőre megmarad a régi; tartalma azonban a megnyert szel­lemi erő, új szerkesztő és ügybuzgó mun­katársak közreműködésével gyarapodva s iránya a szabadelvű-párt érdekeihez alkal­mazva , változni fog. Ideiglenesen szerencsés volt a lap új bizottsága Dömötör Sándor urat szerkesztőül megnyerni, kinek ismert képessége biztosítékot nyújt arra, hogy a pártmozgalmak viszontagságai közt nyol- czadik évfolyamában álló lapot, a nagy közönség életérdekei fejlesztésével, az elő- baladás zászlója alatt küzdve, szükségessé sőt nélkülözhetlenné tegye; mely nagy czélra a t. közönség figyelmét és pártfogását a szabadelvű-párt lapbizottsága részéről tisz­telettel kikérem. Kecskemét, június 30. 1875. Lestár Péter. Szerkesztői nyilatkozat. Mint a föntebbi értesítésből látja a t. olvasóközönség, a „Kecskeméti Lapok“ to­vábbi átalakított folytatását a helyi szabad­elvű-párt vette át s a szerkesztést ideigle­nesen én vállaltam el. A lap e félévben — amennyiben rövid idő alatt politikai tartalmú lappá változik át — új aerába lép. Iránya teljesen szabadelvű, mint az or­szágos szabadelvű-párté. Igaz ugyan, hogy ezen átmeneti szer­kesztőség alatt lapunk speciális politikai kérdések és tárgyak vitatásával közelebbről nem foglalkozhatik; ámde sem elméletileg kétségbe nem vonható, sem concrét viszo­nyaink között a történeti események teljes megtagadása és figyelmen kívül hagyása nélkül nem tagadható: hogy egy ország politikai átalakulása, egy hatalmas, erőtel­jes új politikai párt keletkezése az egész társadalomra, annak minden rétegére ellen- állhatlan befolyással van. így történt ez hazánkban is. Az országosan megalakult szabadelvű- j párt hóditó ereje összes közéletünk viszo­nyait áthatotta, reformálta, társadalmunkat úgyszólván regenerálta. Ennek élesztő hatása — bár tán cse­kélyebb mérvben, mint az ország legnagyobb részében — városunk gyönge fejlettségű tár­sadalmi életében is érezhető. S teljes a hi­tem, hogy ha ezen, a gondviselés és a nemzet géniuszának intő szózatára egygyé tömörült párt hivatásszerű feladatainak meg- j felel, tetterejét egész teljében kifejteni ipar­kodik: városi közéletünk rövid időn szintén újjá alkottatik, s társadalmunk megiíjodva s megizmosodva kél ki elébbi zilált, erőtlen állapotából. Ezt munkálni föladata a helyi szabad­elvű-pártnak ; elősegélni hivatása lapunknak minden keretébe illő morális eszközzel ad­dig is, mig mint politikai tényező befolyá­sát nagyobb súlylyal, hatékonyan érvé­nyesítheti. Figyelemmel kiséri e közlöny közéletünk nyilvánulásának minden mozzanatát, városi törvényhatóságunk működését, intézkedéseit; kiváló gondot fordít közmivelődésünk, elő- haladásunk emelésére; a népnevelés-, köz­oktatás- és egészségügyre; s átalán közéle­tünk fejlesztésére s a közérzület erősbi- tésére; a kereskedelem, ipar és gazdaság terén reánk vonatkozó egyetlen mozzanatot sem mellőzend, különben is főczélja lévén, hogy azokat saját viszonyainkhoz alkalma- zottan fejtegesse. Ugyanazért midőn a lapbizottság bizal­máért ezennel őszinte köszönetemet kifeje­zem , egyszersmind tisztelé'ttel felkérem a helybeli társulatokat, egyleteket és intéze­teket s a város kebelében levő testületeket: hogy e lapot kölcsönös bizalommal felka­rolva , körükben és kebelükben felmerülő minden mozzanatról jelentéseiket, értesíté­seiket vagy észrevételeiket, saját és a kö­zönség érdekében e helyi közlöny számára beküldeni szíveskedjenek. Az újdonságok rovatának élénkítése tekintetéből is kérem az érdekes!) liirek és közlésre méltó események leírását bekül­detni. Lapunk teréről a jó ügy hátrányára szolgáló meddő személyes viták, terméket­len feleselések kizárva lesznek; a hírlapiro­dalom valódi hivatása és méltósága lévén előttünk első sorban a mérvadó. A szabadelvű-párt közlönyének szellemi támogatására szives közreműködésüket már eddig is megajánlották: Bóodor Sándor, Bóka Péter, Csilléry Benő, Dékány István tanár, dr. Dékány Ráfael, Fekete István ügyvéd, Fórián Ká­roly , Hanusz Istváp, Hollósi Zsigmond, Hornyik János, Horváth Béla, Horváth Döme, dr. Horváth János, Jausz József, Katona Zsigmond, dr. Kecskeméti Lajos, Kis Lajos ügyvéd, Lestár Péter, Madarassy László, Máté Sándor igazgató, Muraközy j János, Nagy Ferenc akad. tanár, Nagy Lajos, Papp Sándor, dr. Szeless József, j Szűcs Imre, Vámos Béla, Virányi Ignácz tanár, Zimay Károly, Zombory László és Györfi Balázs urak. E névsor maga is elég kezesség lapunk ! béltartalmára nézve; s ha még hozzáteszem , hogy mind a szabadelvű-párt, mind alólirott még több jeles férfi közreműködését kikérni és megnyerni iparkodand: azt hiszem, e lap jövője szellemi tőke tekintetében biztosítva ! leszen. A lap czime — legalább egyelőre az át­meneti szerkesztőség alatt — a régi marad. Teljes tisztelettel kérem annálfogva e lapnak eddigi előfizetőit, hogy megrendelé­seiket ismételni, a nagy közönséget pedig, hogy az új erővel és új irányban megindí­tandó lapra minél nagyobb számban elő­fizetni szíveskedjenek; figyelmeztetvén egy­szersmind a t. közönséget: hogy a további megrendelésről mielébb gondoskodni mél- tóztassék, nehogy a lap szétküldésében fen- akadás történjék. Előfizetési-dij: postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva évnegyedre . . 1 frt. 50 kr. félévre . . . 2 „ 50 „ egész évre . . 5 „ — „ A lap megjelenni fog hetenkint egyszer, vasárnap. A hirdetési s nyílttéri közlemé­nyek dija, szerkesztői s kiadói iroda e lap mindenik számának homlokán olvasható. A lap szellemi részét illető közlemények ugyanoda a szerkesztőséghez; hirdetések és felszólalások a kiadósághoz intézendők; az előfizetési megrendeléseket és előfizetési pén­zeket közvetlenül Tóth László nyomdász úrhoz kérem beküldetni. Kecskemét, 1875. júl. 2. Dömötör Sándor, ideig], felelős szerkesztő. A ritka madár. / Újabb időben sokat foglalkoznak a lapok egy madárfajnak hazánkbáni megjelenésével és úgy tüntetik fel őket, mintha ezek valami különös és soha nem látott csodái volnának a világnak, pedig tudom, hogy városunk t. ez. polgárai közül igen sokan emlékeznek azon nagy csapatban járó tarka madarakra, melyek 1838. évben városunk határá­ban is széliében láthatók voltak és köznéven ko- zári fecskéknek neveztettek. Ugyanezen mada­rak látogatják jelenleg is a Garam völgyét, hol az idén kiválólag sok a cserebogár. E madarak nem fecskék és nem is tartoznak a fecskék osztályába, noha ezek is rovarevők, hanem a seregélyekébe, melyeknek egyik válfaját képezik és melyekhez életmódjokra is legtöbbet hasonlítanak; színezetük változatossága megegyez a mi tarka harkályunkéval és polgártársaink azonnal rá fognak ismerni a kozári fecskének neve­zett madárseregre, ha a tudományosan rózsari­gónak, rózsaszínű seregélyrigónak (Tur- dus roseus Lin. Pastor roseus Tem.-nek) nevezétt madarat leirom: E madár 8 hüvelyk hosszú, fején hátrahajló bóbitát visel; feje, nyaka, szárnya és farka aczél zománczú s ibolyaszinben játszó fekete, farka vége finom fehér széllel szegélyezett; torka, melle, hasa és háta élénk rózsaszínű. A jérczék hasonló színe­zetűek , de nem oly diszesek, mint a kakasok; csőre mindeniknek hasonlít a seregélyéhez, csakhogy oldalt kissé összelapult, mint a harkályé. Ezen madarak valódi hazája Délázsia, Afrika éjszaki része és felső India; Görög-, Spanyol- és Olaszországba többször átcsapnak, nálunk azonban gyérebben mutatkoznak. Faoduban vagy rözseraká- sok között fészkelnek és pedig rendesen többen egy társaságban; néhány év előtt a pöstyéni erdőkben számos fészket találtak Landbeck és gróf Lázár, melyekben 4—6 rózsarigó tojás volt. Keleten sáskamadárnak nevezik őket, mivel a vándorsáskákat több ezerre menő csapatokban szok­ták követni és közülök naponta 30—40-et felemész­teni, mi által e kártékony rovarokat sokkal hatá­* B / / /A s' Nyolczadik évfolyam. __________ 27. szám. -----^ Július 4. 1875.

Next

/
Thumbnails
Contents