Kecskeméti Lapok, 1876. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1876-03-26 / 13. szám
sőt megtörténik az is, hogy van oly nap, melyen semmi bevétel sincs; így állván a bevételek, nem csuda sőt nagyon természetes dolog, hogy a fizetési képtelenség beáll. Továbbá az mondatik, hogy a tanügynek különös kijelölt alapja van, ez is igaz, de nemcsak a tanügynek, hanem minden ügynek van alapja, csakhogy se egyik se másik alap nem folyik be pontosan — sőt nagyon is pontatlanul, úgy annyira, hogy bátran ki merem mondani, hogy nemcsak múlt évi, hanem 10—15 éves tartozások is vannak, melyek összege igen tekintélyes összeget mutat fel; ha valaki kétkednék ez állításomon, kérem legyen szíves a könyvelő osztályba menni, hol csalhatatlanul meg fog győződni a mondottak teljes valódiságáról. Végre, hogy egyik alapot a másikra fordítani nem volna szabad, erről a pénztári hivatalnak legkisebb tudomása sincs; ez volna csak jó a pénztári hivatalnak, ha e tárgyban szabatos utasítást nyerhetne, mert ekkor tudná magát mihez tartani és nem volna a sok kellemetlen zaklatásnak kitéve; nem ott van a hiba, hogy egyik alap a másikra fordíttatik, hanem amint fentebb is mondom, sem egyik sem másik alap rendesen be nem foly. Hogy pedig a városi pénztár fizetőképessége rögtön helyre álljon, ahhoz nem kell egyéb , mint az, hogy a múlt 1875-ik évi tartozások behajtassanak , amint ez megtörténik, el fog enyészni minden baj , nem lesz oka senkinek panaszkodni; a város tekintélye, ami legfőbb, fenn lesz tartva, a pénztári hivatal pedig meg leend kimérve a kellemetlen zaklatásoktól. Kudar Antal, főpénztárnok, SZÍNHÁZ. Egy heti szünetelés után színházunkban az előadások ismét megkezdettek, még pedig igen vígan , mennyiben egymásután két vígjáték adatott elő. A szerdán előadott „Neuralein“ kevés jövedelmet adott a jótékony nőegyletnek s ekép az előadás nem is annyira ennek javára, mint a mienkre adatott, mert — leszámítva, hogy egyesek arkádiai hangján az egy heti megviseltetés fejezte ki magát — az egész összevágó előadás kedélyes jeleneteivel bennünket mindazon élvezetekhez eljuttatott, melyekre igényeink kiterjedhetnek. Fő része volt a siker biztosításában Aradinénak, ki igen helyesen fogta fel szerepe szellemét, kellőleg előkészült s — elmondhatjuk — művészileg vitte keresztül. Sokszor gyönyörködünk Aradiné asszony szabatosan szép játékában, színpadi ritka szép alkalmazkodásában, — de nem vélünk túlozni ha azt állítjuk, hogy minden eddigi fellépései közöl — melyeknek kellő elismerést juttattunk — ez volt itteni működésének koronája ! Kiemeljük még Harayt, kinek a szabatos és mérsékelt előadás előnyére válik. Másnap újra vígjáték következett: Bokodi Antal úr fellépteül Moliere: „Fösvény“-e, mely igazi becscsel biró vígjáték nagyobb érdeklődést is megérdemlett volna, mert nemcsak a szemnek és fülnek van irva, hanem főleg az értelemnek. Bokodi úr hatással lépett fel, játéka teljesen correct, talán alakításán lett volna némi módosítani való, de különösen arczjátékában sok művészetet fejtett ki, ez is. A tegnap ünnepelt színészt ma este egy kis csárdában találjuk, környezve kancsók és egy eléggé tisztes társaságtól. Sirfyt — úgy látszik — még a koszorúk özöne sem vidította fel, mert halvány arcza még csak oly bánatos, mint tegnap volt s bús lelke a telt kancsók mellett is csak oly merengő, mintha egyedül , elzárva a magányban volna. — Még a kancsók hevítő nedvei sem bírtak egy parányi pírt erőszakolni halvány arczára, sőt merengésében sem tudták háborítani.... ő — mint látszik — annál halványabb s merengőbb, minél többet iszik. Mellette egy collegája ül, Megyesi, igen vidor kedélyű és vonzó külsejű fiatal ember s szüntelenül cseveg a társaságban, melyben — viseletéből és szavaiból ítélve — nem most van először. Az asztal mellett még két férfi ült a boldog korcsmáros-páron kívül: Nyerges a kántor és komája Miklós tanító, mind a kettő a színház rendes látogatója. Az asztaltól nem messze a kemencze mellett a csaplárnénak fogadott leánya, Terka volt, kinek mély bánatát hallgatagsága s olykori fájó sóhaja bizonyitá. Termete gyönyörű volt, de arczának csak kis részét lehetett néha látni, mert a fején levő kendő azt nagyobbrészt mindig eltakarta. — Szegény, ő beteges volt! Kötéssel foglalkozott s merengéseiben volt elmerülve, miként az asztalnál ülő Sirfy . . . úgy látszik, eme két kedély nagyon hasonló vak, de miért is nem néz már egyszer reá az a Sirfy ? ! (Folytatása következik.) [ a tetszést folyton fokozta s teljes megelégedéssel tért haza a közönség, melynek további figyelmébe ajánljuk őt. Titok. ---------------------- HELYBELI ÚJDONSÁGOK. — Keményre fordult időjárásunk végre ismét megenyhült s a rég terveit kirándulásokra kedvezőbb. Már a kedvencz ibolya is minden hölgyszobában feltalálható s a piaczon a legnagyobb kelendőségnek örvend. — Hymen. Keresztes János úr, a helybeli jogakadémia egyik derék fiatal tanára a napokban váltott jegyet a bájos Szél Mari kisasszonynyal. A legjobbakat kívánjuk az eljegyzett párnak. — Az árvíz károsultak javára városunk több előkelő hölgye műkedvelői előadást s azzal egybekapcsolt concertet rendez. A programm szerint az ápril 9 én (Virágvasárnapon) rendezendő estély első része hangverseny lesz, melyben közreműködésre eddig Dömötör Ida, John Ágnes, Kecskeméti Berta és Szilády Janka kisasszonyok nyerettek meg, második részét pedig egy rövid vígjáték előadása képezendő, melyben szinte legjobb műkedvelőink vesznek részt. — Örömmel jegyezzük fel a nemes czélú terv megindítását s a legjobb sikert jósoljuk neki. — A folyvást fokozott mérvben pusz- titó vizár az egész ország részvétét igényli a sújtottak segélyezésénél, annyival inkább remélhetjük itt a közönség tömeges pártfogását, hol a rendezők (élükön Kiss Flóra és Kovács Teréz úrhölgyekkel) a legnemesebb élvezetek egyikét kapcsolják a jótékonysági czéllal össze. — Jövő számunkban részle tesen közöljük a programmat. — F. hó 27-ikén este a „Társas-kör“ rendes gyűlésén Hanusz István tanár úr fog szívességből felolvasni. A felolvasás czime: Kecskeméttől Philadelphiáig. Ez alkalomból a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. — Lapunk múlt számában közlött azon hirt, miszerint Sághi Sándor a nyakán ejtett szúrások következtében meghalt volna: kénytelenek vagyunk helyreigazítani, — mert a nevezett a gyors orvosi segély alkalmazása folytán életben maradt. — A napokban kisérték át Jászkunkerekegyházáról a helybeli kir. tervszék börtönébe — ottani lakos id. Mudri Jánost, ki is fiú-gyilkossági kísérlettel van vádolva. Nevezett ugyanis f. hó 21-én hajnalban ágyban fekvő fiának a nyakát egy éles késsel el akarta vágni, azonban az a párnákban felakadva csak könnyű testi sértést okozott nevezett fiának a nyakán, aki is álmából felriadva az ágyból kiugrott és az udvarra szaladt, követve gyilkos szándékú apjától; itt azonban a lármára oda sietett szomszédok segitségével sikerült id. Mudri Jánost összekötözni s fiát körmei közül megszabadítani. Ekkor azután a feldühödt apa kezeit a kötelékből kiszabadítva önmagát akarta meggyilkolni s a még keze ügyében levő kést torka és hasába döfte, azonban sikertelenül, mert életben maradt és most a börtönben várja büntetését. Az ok, mely a szerencsétlen vádlottat a vérengzés elkövetésére indította, még nem tudatik. — A Muszáj külváros lakói panaszkodnak, hogy reájuk a városi hatóságnak semmi gondja nincs s ennek folytán utczáik oly rosz állapotban vannak, hogy sáros időben ki sem lehet a házakból lépni. A tanuló gyermekek csak akkor mehettek iskolába, ha fagyott. — Reméljük , hogy az útcsinálás idényében a mérnöki hivatal ő reájuk is kiterjeszti gondoskodását s a panaszolt hiányokat mielőbb orvosolni fogja. — Szerdán vagyis f. hó 29-én Gera Lina k. a. jutalmául adatik a „Rózsa-Királyné“ 4 felv. népies dráma. — Reméljük, hogy közönségünk — a kedvencz színésznő iránti jóindulatból — tömegesen részt fog venni ezen előadáson. — Jelentés a Nőegyesület javára rendezett szini előadás jövedelméről. A Nőegyesület javára rendezett szini előadás — „Nőuralom“ — fele jövedelme 53 forint 7 krajczárt tett. E fentebbi összegen kivül ajándékozni szíveskedtek Juhász Cristophori Ilona úrnő 1 forintot, özvegy Kovács Lászlóné úrnő 6 forintot. Összesen 60 frt. 7 kr. — Midőn ez alkalommal a nagyérdemű közönség szives pártolásáért a Nőegyesület köszönetét nyilvánítja, egyszersmind tisztelettel jelenti, hogy első választmányi üléséből ez összeg a legégetőbb segélyezésekre fog azonnal kiszolgáltatni. — Kecskemét, 1876. márczius 23. Horváth Döméné, a Nőegylet elnöke. — Ismételve figyelmeztetjük t. olvasóinkat a ref. főiskolai ifjúság részéről rendezendő Deákünnepélyre, mely vasárnap d. e. 10 órakor fog végbemenni. — A természettudományi társulat f. hó 22-én tartott ülésében Dr. Kecskeméti Lajos úr értekezett a gyermekápolásról. Ez érdekes munkáját lapunk számára szives volt átengedni, melyet térhiány miatt csak jövő számunkban közölhetünk. — Gyilkosság. Balla István puszta-monostori haszonbérlő számadó juhászát, Máté Istvánt f. hó 23-án — állítólag tilos legeltetés közben — agyonlőtték. A gyilkos kinyomozása iránt a lépések már megtétettek. KÜLÖNFÉLÉK. — Páratlan adakozás. Szabadszállás város kocsisa, mint biztos forrásból hallottuk, száz frtnyi összeget adott át a vizkárosultak javára. Ugyanis ötven forintot Kunszent Miklós s ötvenet Fülöpszállás vizkárosultjai részére. A páratlan adakozó évekig megtakarított filléreit adta át a szent czélra. Éljen sokáig! — A Fertő tavának medre, mely már egészen kiszáradt volt, ismét megtelt vízzel és a környékbeli lakosok most csónakok után látnak , melyen a viz tükrére bocsátkozhatnak, mely most szántóföldjeik felett elterül. — A kutya csókja veszedelmes. Sok leánykának (és sok mamának is) megvan az az inaestetikus szokása, hogy a házi kutyákat sebecskéket csókolgatják. Egy ily csók közelebb gyászosan végződött. M. kisasszony sokáig gyengélkedvén, s fölötte orvosi tanácskozás tartatott. A tanácskozásban részt vevő Wilms titkostanácsos egy ideig figyelemmel megnézte a beteget s pár, rövid kérdés után így szólt hozzá: „van a kisasszonynak talán kutyája?“ — A patiens nemmel felel. „Hanem talán volt egy?“ — szólt ismét az orvos. „Nos igen, egy kis kutya valami három év előtt“,— válaszolt a hölgy, csudálkozva a kérdéseken. — „És —ugye — ön meg is csókolta azt a kis kedvest?“ A betegnő töredelmesen vallott s az orvosok konstatálták, hogy a pátiens mája a kutyákon észlelt szalagférgektől van megtámadva. Egy rögtön teljesített operátió e diagnosist csak megerősíté. Négyszer vetette magát a beteg ily operátiónak alá, az ötödiknél meghalt. — Egy jezsuita fontos találmánya. Egger, jezsuita atya a mannsheimi rendházban villanymozdonyt (electromotor) talált fel, melyben a hajtóerőt gőz helyett villanydelejesség képezi. A mozdony gépezetét egy prágai gépész már elkészíti. A próbát kitünően kiállotta. Egger atya találmányát a philadelphiai világtárlaton ki fogja állítani. — IV. Napoleon, másnéven „Lulu“ herczeg, ki az első tüzpróbát 1870-ben Saarbrükennél állta ki sazóta wolwichi intézetben a tüzér tiszti próbatéren két ízben megbukott, kapott valahára az angol hadseregnél egy kis katonai rangot, kineveztetett a gibraltáron székelő 14-ik huszárezredhez hadnagygyá. — Aranyhegy. A philadelphiai világtárlat egyik legnevezetesebb tárgya kétségkívül azon arany- és ezüsthegy lesz, melyet a híres Flood, O’Brien, Makay és Faur pénzemberek ígérnek a kiállítási bizottságnak. Ez a hegy pedig nem közmondásbeli, hanem valóságos aranyhegy lesz, melytíz millió dollár értékű nyers aranyból és ezüstből lesz felhalmozva. E mesés fémtömeg 150 tonna súlyt fog képviselni. Ennyit termelnek öt hónapon át az összes virginiai bányákban. San Franciscóban állítólag már öt millió értékű nyers arany van felhalmozva, hogy Philadelphiába szállítsák s igy valószinü, hogy a nevezett pénzfejedelmek nemcsak ígérnek, hanem adnak is aranyhegyet. Borzasztó párbaj történt közelebb a belga-franczia határon. Egyik párizsi teremben két előkelő úr, egy gróf és egy herczeg a franczia választások miatt oly nagy vitába keveredett, hogy a gróf a herczeget arczul ütötte. E miatt másnap reggel párbajra került a dolog. Az elkeseredett küzdelemben már két sebet kapott a herczeg, de a vérvesztés daczára és bár alig állhatott lábán, nem hagyott föl a vívással és végerejét összeszedve, egyszerre oly csapást mért ellenére, hogy ez mint villám által sújtva összerogyott. Ekkor a herczeg halálsápadtan, véresen, ingadozva elővette zsebkendőjét, majd elhatározottan a hullához közeledett, a vérbe, mely a gróf mély sebéből folyt, bemártotta zsebkendőjét, ezt az elrémült tanúk szeme láttára arczához dörzsölte és igy szólt: „Önök el fogják beszélni, mint boszultam meg az arczulütést. A sértő vérével mostam meg arczomat!“ E szavak után saját két tanújához fordult a herczeg és igy folytatta: „Önökre bízom e zsebkendőt, adják át nőmnek szent kötelesség gyanánt, hogy nászajándékul adja azt leányunknak. E hozományt hagyja neki az atya mint nevének tisztaságát.“ Alighogy ezt kimondta, halva rogyott össze s arczán a kielégített becsület nyugalma mosolygott. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyílt kérdés a helybeli t. Postahivatalhoz. Alulírott bátor vagyok kérdezni a helybeli t. Postahivatalt, mi az oka, hogy a „Természettudományi Közlönyének, mely nevemre jár, már 3 száma elveszett múlt évi október, tehát 6 hó óta.