Kecskeméti Lapok, 1878. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1878-01-06 / 1. szám

(Hetényiné) volt képes meggyőződést kelteni az­­ iránt, hogy szerepét teljesen ismeri. Tökéletesen hibásan játszott Javert (Balázsi), ki a becsületes és pontos hivatalnokból torz alakot csinált. Nem szeretnék, ha a közönség kritikánkat félreértené, s azt a társulat hátrányára magyarázná; feladatunk nem áll bókok elmondásában, hanem abban, hogy a jó ízlést, helyes irányt és valódi művészetet terjeszteni segítsük, s azért legyen bár magunknak legkeserűbb, kimondjuk azt a­mit ennek érdekében kimondandónak tartunk. Társulatunk emberekből áll, s ezek ép úgy magukon viselik a­­ gyarlóság bélyegét, ép úgy hibázhatnak, mint má­sok. De van bennük igyekezet, komoly törekvés ,­­ több mint sok másban, s ez elismerést és pártfogást érdemel. Ha nem érdemlenék meg, nem vesződ­nénk velük. KÜLÖNFÉLÉK. — A kecskemét-vidéki gazdasági egyesület he­lyiségében (Kaszinó épület földszint) a télfolyama alatt vasárnaponként népszerű felolvasások tartat­nak a gazda közönség számára; az első felolvasást folyó január hó 13-án délután 3 órakor az állat­­tenyésztésről, különösen pedig a lótenyésztésről Szi­­nyai László városi állatorvos úr tartja, melyre az egyesület t. tagjai és az érdeklődő gazda közönség tisztelettel meghivatnak. Kecskemét, január 4. 1878. Csilléry Benő, gazd. egyes. h. elnök. — Hymen. Ujszászi Imre barátunk, jó nevű fiatal ügyvéd f. hó 2-án jegyezte el a kedves Mol­nár Teréz kisasszonyt N.­Körösről. Boldogságot kí­vánunk a frigyhez. — Hymen. Szalontay József, városunk egyik legszorgalmasabb tisztviselője, közelebb váltott je­gyet a k­özkedveltségü Dékány Juliska kisasszony­nyal. Őszinte szívből kívánunk teljes boldogságot és megelégedést a leendő új párnak, s egyszersmind azon óhajtásunknak adunk kifejezést, vajha a jó példa e bekövetkezett új esztendőben városunk házasulandó ifjai között minél több követőkre ta­lálna s megkezdett „hymen“ rovatunkat ez évben is minél változatosabbá, tehetnék! — A Silvester-éj, mint rendesen, úgy most is több társaságot gyűjtött egybe, kik vidám beszél­getés és pohárköszöntések közepette ülték meg a kimúlt 1877. év halotti torát, s köszöntötték és üdvözölték az újdonszülött 1878-at. Voltak azon­ban, kik nem épen ily tiszta szándékkal gyűltek egybe s botrányosan megzavarták e temetési és születési szertartást. Az esetet, mert nem ismerjük az indokokat, most nem szellőztetjük, de miután a nyilvánosság kritikáját aligha fogja kikerülni, alkalmilag mi is véleményt nyilvánítunk. — Városunk közigazgatási szervezetének újjá­alakítása tárgyában a közgyűlés által kiküldött bi­zottság f. hó 3-ikán tartó első ülését. Mint halljuk, a takarékosságot különösen hangsúlyozták, mit kü­lönösen a hivatalok számának csökkentése által vélnek elérhetni. Óhajtjuk, hogy törekvéseiket siker koronázza!­­ A helybeli ügyvédi kamara múlt vasárnap tartotta rendes évi és választó közgyűlését; a vá­lasztásból nem lett semmi, mert bár a helybeli kar­társak szép számmal jelentek meg, még­sem vol­tak annyian, hogy a választást megejthessék, miért is a választás megejtésére újabb határidőül jan. 30. napjának d. u. 3. órája tűzetett ki. Az évi jelen­tésből kiemeljük, hogy a múlt év végén 105­ ügy­véd és 45 ügyvédjelölt maradt bejegyezve. Az igtató­­könyvbe 763. sz. érkezett, melyek mind elintéz­­tetvén, hátralék nem maradt. A múlt évben befe­jezetlenül maradt 30 panaszhoz az év folyamán érkezett 31 s igy lett összesen 61, melyből 12 db. folyóban maradt, 13-ban pedig a vizsgálat van fo­lyamatban. — Néhai Fleischer Bernátné szül. Schweiger Josefina úrnőhöz a kolozsvári m. k. tudomány­­egyetem és annak m­athematikai-physikai karának dekanatusa, dr. Fleischer Antal egyetemi nyá­v­­tanár elhunyta alkalmából részvétnyilatkozatot kül­dött, kifejezést adva azon fájdalmas érzelmeknek, melyeket az oly korán elhunyt hazafi, tudós, em­ber és barát váratlan elvesztése keltett. Az egye­temi részvétnyilatkozat következőleg szól: „Mélyen tisztelt Nagyságos Asszony! A kolozsvári m. kir. tudom, egyetem tanácsa mély megillető­déssel érte­sült azon gyászeseményről, mely Dr. Fleischer Antal egyetemi ny. r. tanár halálában legközelebb­ről Nagyságod anyai szivét sujtá pótolhatlan vesz­teséggel , de egyszersmind a tudomány ügyét, egye­temünket és annak tanári testületét s a szerető tanítványokat is a lehető legérzékenyebben érinté. Nagyságodnak, a testvéreknek és rokonoknak mély gyásza a legmelegebb részvét érzetét keltik keb­leinkben s a midőn ennek az egyetemi tanács meg­bízása következtében ezennel nyílt kifejezést adok, kifejezést kell adnom azon sajgó közfájdalom érze­tének is, hogy az elhunyt kedves pályatársban egyetemünk tanári kara legjobbjainak egyikét, a tudománynak önfeláldozásig buzgó tevékenységű s közszeretetben állott munkáját veszitek el. Adja az ég, hogy az idő Nagyságod mély fájdalmára az enyhületet hozza meg, s lelje vigaszát azon tudat­ban , hogy az elhunyt jelesek szerzett érdemei s tisztelt emléke a halál után is fenmaradnak, s hogy a néhai, eddigi tanári működése és tudományos irodalmi munkássága által nevét nemcsak az egye­temen , hanem az egész hazai és külföldi tudomány­világ előtt is megörökítette. Fogadja Nagyságod mély gyászában a nagyságoddal együtt gyászoló egyetemi tanács melegen érzett részvétének őszinte nyilvánítását. Az egyetemi tanács folyó évi decz. 1-én tartott üléséből. Kolozsvárit, 1877. decz. 3-án. Dr. Grenersich Antal, a kolozsvári m. k. tudora, egyetem e. i. rectora.“­­ A megbúsitott anya ke­servét mi nem oszlathatjuk el, de legyen meggyő­ződve róla, hogy veszteségét érezni és méltányolni tudjuk.­­ A kosárfonás érdekes látványt nyújt azok­nak, kik a gazdasági egyesület helyiségébe belép­nek, látva, mint alakulnak a gyenge fűzvesszők az emberi kéz könnyen elsajátítható ügyessége által hasznos házi és gazdasági eszközökké. Érdekességét csak fokozza az, hogy az u. n. intelligens osztály­ból, sőt még a nők közül is többen, kik e hasz­nos házi ipar meghonosítása érdekében nem sajnál­ják útjaikat kissé megerőltetni, szintén tettleges részt vesznek a kosárfonásban. Az eredmény, te­kintve az idő rövidségét, teljesen kielégítő s kész kosarak máris nagy mennyiségben állnak rendel­kezésre, melyeket a gazd. egyesület jutányosan áruba bocsát. Óhajtandó, hogy kivált a szegényebb néposztály saját érdekében teljesen magáévá tenné ez iparágat, mely a munkaszünetelés téli óráiban is biztos keresetforrást nyújtana! — Némethy György, színtársulatunk igazgatója és Jány Gyula, a magyarban magát erősítő vendé­günk közt támadt kellemetlen meghasonlásról regél a kósza hír. Reméljük, hogy mint értelmes és mivelt emberekhez illik, az összeütközést kiegyenlítik még mielőtt a kifecsegett titok napfényre jönne. Ne ke­resse egyik sem, melyik kettejük közül a hibás , s mindketten elkerülik a megszólást. Színházlátogató közönségünk szívesen látja Jány urat színpadun­kon, de elismeri azt is, hogy az igazgatónak sza­bályaitól eltérni bajos. — Az „Olvasókör“­1. hó 26-ikán tartja — szo­kott farsangi — bálját, melyre a t. közönség figyel­mét előre is felhívjuk. — A városi jégverembe szorgalmasan hordják a jeget; a szükségletnek egyik felét a szép és tiszta tiszai jég képezi, s ezt hihetőleg még e héten be­takarítják. Sohasem legyen rá szükségünk. Hir szerint Molnár György színész Kecske­métre szándékozik jönni vendégszerepelni. Szívesen látjuk s örvendeni fogunk , ha színpadunkon üdvö­zölhetjük.­­ (Az időjárás.) A gyönyörű őszi napok után beállott tél a legjobb, melyet kívánhatunk. Dombot és lapályt hótakaró fed, s a 13 fok Beaumureig szálló hideg jéggé fagyasztja a vizet, dérré a viz­­párákat. A fáknak levelektől megfosztott merev ágait most dér ékesíti, s a természet szépségei iránt fogékony festő vászonra festve azt, a mit szeme lát, a tél legszebb képét adhatja. Vajha a tavasz és nyár el ne oszlatná azon reményeket, melyeket keblünkben a szép tél ébreszt.­­ Városi kaszinónk vasárnap tartott rendes évi közgyűlésén a választmány majdnem teljesen megmaradt, csupán a leköszönt pénztárnok helyére választatott meg Molnár János gyógyszerész pénz­tárnokká, az e választás által megürült választmá­nyi tagságra pedig Gáli Ferencz eszéki elnök, jegy­zők lettek: Sági Mihály és Szegedi György ügyvédek. — Jutalomjáték. Folyó hó 8-án lesz Balázsi N. jutalomjátéka. Ajánljuk a tehetséges fiatal színészt a közönség figyelmébe. — Felhívás: A török segélyző bizottság felhívja mindazokat, kik vele számadási viszonyban álla­nak , hogy ebbeli ügyeiket 1. évi január hó­t-ikáig a városházánál Antal Péter elnök úrnál annál is inkább intézzék el, mivel azontúl semminemű köve­telést nem érvényesít, egyszersmind kijelenti, hogy addig segélyt is elfogad. Kecskemét, 1878. jan. 3. A bizottság. — A kecskeméti izr. nőegylet javára rende­zett tánczvigalom alkalmával felülfizetni szívesek vol­tak: Schwarcz Józsefné úrnő 7 fttal, Puliczer G. úr 6 írttal, Kovács Lászlóné úrnő 5 fttal, Schwarcz Ignácz úr, Schwarcz Ignáczné úrnő, Csillag Ig­­náczné úrnő, Pintér Gyula úr, Puliczer Gusztáv úr és Dr. Mannheimer Ignácz úr 4—4 fttal, Lőwy Zsigmondné úrnő, Puliczer B. úr, Wittmann Ká­roly úr és egy ismeretlen­ 3—3 fttal, — Madarassy László úr, Lipthay Pál úr, Dr. Steiner Miksa úr, Fischmann Simonna úrnő, Birkovics úr, Behr Ká­­rolyné úrnő, Mannheimer Ignáczné úrnő, Schweiger Fülöpné úrnő, Brachfeld Sándor úr, Szemző Sán­dor úr, Fischer Ágnes úrnő, Schlesingerné úrnő, Pfeifer Jakabné úrnő, Katona Zsigmond úr, Schwarcz J. úr és Friedman H. úr 2—2 fttal, — Safranek szá­zados úr, Mády úr, Klein, Schwarcz és Sárközy urak, Pacsiné, Paukerné, Hetényiné és Tatay Jenőné úrnők, ifj. Bagi László, Vitéz Géza, Révész Bencze, Steiner József, Pollák Adolf, Hacker Fe­rencz, Nagy Ferencz, Reiner Károly, N. N., Bleyer László, Venetzianer, Pollák Lipót, Pataki János, Kohn József, Wiener Ign., Strasser Zsigmond és Rothfeld I. urak, Hazayné úrnő, Milhoffer J., Dö­mötör, N. N.—N. N. urak, Schveiger Móriczné úrnő, Meczner, Lövik, Pollák Pál, Steiner Zsig­mond , N. N. urak, Kovács Istvánné úrnő, Gyenes Gyula, Friedman H., ifj. Grósz Zsigm. és Kóhn Lipót urak, Kóhn Ignáczné úrnő, Witz Gusztáv úr, Lichtner Dávidné, Dr. Scheiberné, Fischer Miksáné, Schveiger Józsefné és Dömötör Sándorné úrnők, Hellsinger, Fischer Zsigmond, Csillag Gusz­táv, Hellsinger Károly, Dr. Millhoffer Antal, Adler Károly, Grósz Gáspár, Fischer Bernát, Czvanczár I., Keresztes János, Schwarcz Gusztáv, Policzer Gusztáv, Rág László, Szigethy Sándor, N. N., Nád Nándor, Hoffman Lázár, Chlunszky Antal, Vitéz László, Keller Lajos urak, ifj. Lőwy Gyu­­láné úrnő, ifj. Millhoffer István, Kovács Pál, Pa­­taky B., Zsittvay és Török A. urak 1—1 fttal, Mérey és Szigethy S. urak 1 írt. 50 és 50 kr. és Kada Elek úr egy drb 2 ftos ezüsttel; midőn az egylet nevében az itt elsorolt felülfizetőknek köszö­­netünket nyilvánítjuk, egyúttal hálás elismerésün­ket fejezzük ki a jegyek elárusítása körüli szíves fáradozásukért: Rothfeld Berta, Lithner Berta, Schwarcz Flóra, Hirsch Matild, Csillag Janka, Spiller Flóra, Kohn Imre, Schwarcz Laura, Grósz Róza, Hacker nővérek, Gallia Auguszta, Schlesin­­ger Herman, Grósz Gizella és nővére, Weisz Teréz és nővére, Kecskeméty Bertha és Weisz nővérek­, kisaszszonyoknak, úgy a helybeli olvasókör 1. vá­lasztmányának a terem dij leengedés melletti átadá­sáért. A választmány nevében: Hoskó József, titkár. EGYVELEG. Az aranygyapjas vitézek. Ő Felsége a király újév napján miniszterét Andrássy Gyula gróf ő Ex­­cellentiáját nagy kitüntetésben részesité. Sajátkezű­­­leg irt levelében aranygyapjas vitézzé nevezte ki s megküldé neki a rend jelvényeit. Az aranygyapjas vitézek rende a legkitűnőbbek közé tartozik , s mint a térdszalagosaké Angliában, csak főuraknak ado­­mányoztatik. Régenten csak fejedelmi ranggal birók nyerhették el, de későbben a hűbéres viszonyok megszűnte következtében mindinkább tágítottak a szigoron. A „Pester Lloyd“ szerint hazánkfiai közül a rend tagjaivá a legutóbbi tizenöt évben a követ­kezők neveztettek ki: 1862-ben Galanthai Eszterházy I Miklós herczeg és Erdödi Pállffy Antal Károly herczeg, 1867-ben Cziráki és Dénesfalvi Cziráky János gróf, 1869-ben Tolnai Festetich Tassilo gróf. Ezóta hazánkfiai közül senki sem részesült e kitün­tetésben , csak a legelső­ magyar ember, a király fia, Rudolf koronaherczeg Ő Fensége (1876-ban). E tizenöt év alatt a „Lloyd“ csak egy külföldit említ, Miksa bajor herczeget, mint az aranygyapjas renddel kitüntetettet (megkapta 1875-ben). A rend burgundiai eredetű, s III. Jó Fülöp burgundiai her­czeg által 1430-ban január 10-én Brüggében alapit­­tatott. A rend nagymestere maga a herczeg volt s tagjainak száma 31 ben állapíttatott meg. Miksa­­ császár házassága folytán Burgundia s a mi vele járt a Habsburg házra szállt. V. Károly császár halála után, ki a tagok számát 51-re emelte, a rend nagymestersége „felix Ausztria“ spanyol ágára szállt, de 1715-ben a spanyol örökösödési háború után VI. Károly császár (mint magyar király III. Károly) megnyervén Németalföldet, az ott keletke­­­­zett aranygyapjas rend nagy mesterségét is igénybe vette, s minthogy Ausztria és Spanyolország ez­­­iránt megállapodni nem tudott, azóta két ily rend­­ állott fenn, melyek egyikének feje az osztrák csá­­­­szár, másikának a spanyol király. A király minisz­tere iránti bizalmának hathatósb bizonyítékát alig adhatta, mint ezt az említett kitüntetéssel tette. * * * Lapunk utolsó számának újdonsági rovatában bérfinomító szerül dr. Lerosse „Ravissante“ nevű I gyártmánya ajánltatik. Minthogy olvasóink közül­­ nem mindenki lesz azon kedvező helyzetben, hogy I a párizsi toilette-szert megszerezhesse, sokkal egy­szerűbb és olcsóbb, helyben megszerezhető szert ajánlunk. Francziaországban a XVI., XVII. és XVIII. század első feléig a nő egyik legfőbb szép­ségének és méltán, a finom bőr tartatott, s mit tettek az ez időbeli courtisane-ok ? Ninon de Len­clos, a XVII. század legelfogulatlanabb, s hozzá­tehetjük történetileg ismert legeszesebb leánya, a kibe szépsége miatt Richelie- től fogva minden udvari kitűnőség, ifjú és vén szerelmes volt, a kibe késő vénségében saját, külföldön nevelt s e miatt anyját nem ismerő fia, midőn anyját meg­látta, szerelmes lett, s ennek következtében magát megölte, kérdeztetvén, mily bűbájos szernek van birtokában, hogy késő koráig megtudta óvni bő­rének finomságát s ezzel arczának az ifjúság üde­­ségét? — vizes korsójára s mosakodásnál használta rongyocskájára mutatott. E téren tett újabbi vizs­

Next