Kecskeméti Lapok, 1879. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1879-07-06 / 27. szám

a legnagyobb tőkét, a legmagasabb kamatot várni, s ez az arany utáni vadászat gazdáinkat is megkapta; nagyon keveset törődnek azzal, hogy telek és föld, s ami vele összefügg a tőke kissebb jövedelmét adja ugyan, de viszont nagyobb mértékben biztosítja magát a tőkét, s mintha csak vaksággal volnának megverve, a jövőre való tekintet nélküli hévvel a „legmagasabb gyümölcsöztetés“-t várják „legnagyobb biztonság“ mellett, oly követelés, amely nemzetgazdasági törvények szerint de facto sohasem legfeljebb látszólag valósítható meg. Ekként több évre, vagy évtizedre lehet ugyan nagyobb jövedelmet kierőszakolni, de e kényszerfolyam később minden esetre megboszulja magát. A földmivelés nem speculationális tér, mint az ipar és kereskedés, amelyeknek e mulatságot át kell engednünk, s ha mégis e térre vannak, a pillanatnyi jövedelmek mesterséges úton minden esetre feljebb szállnak, mint a hogy nemes lovat ostorcsapással végmegerőltetésre is rá bírhatunk, de ekkor e megerőltetésnek valamint a lónál, úgy a telek és földnél megvan a maga határa, s telek és föld ki van merülve és el van értéktelenitve. Van eset, midőn a bérleti rendszer ajánlatos , akkor helyi, belső, vagy személyes érdekekből önkényt következik; a bérleti rendszer czélszerűsége azonban általános szabályal nem állítható fel. De e tárgy fölött szóban és írásban oly kitűnő szakférfiak nyilatkoztak már, hogy feleslegesnek tartom e helyen e kérdést még bővebben fejtegetni, s ekként bezárom a gazdasági divat fölötti futó gondolataimat, azon reményben , hogy nem fog senki sem félreérteni, a következő mondattal: „Mindennek van határa, s így az újítás és tudás utáni vágynak kell lennie.“ Bautz A. Értesítés a kecskeméti róm. kath. főgymnasium életmozzanatairól 1878/9-ik tanévben. A m. kir. közoktatásügyi magas minisztérium főhatósága alá tartozó gymnasiumokban s igy a kecskeméti róm. kath. főgymnasiumban is ez évben foganatba vétettek olyan módosítások és czélszerűbb beosztások, melyek kétségkívül a kiadandó új tervezetben is meg fogják állani helyeket, az I. VII. és VIII. osztályokra nézve az 1878/9-ik tanévtől fogva, a következők rendeltettek: I. Az I. osztályban: a) Elmaradt a német nyelv egészen; ez pedig azon indokból történt, hogy sok évi tapasztalás kimutatta azon nehézséget, melylyel a gymnasiumban két, sőt némely intézeteken három nyelvnek nyelvtanilag rendszeres és egyszerre való megkezdésével küzdenie kell. A kiadandó új tantervben a németnyelv tanítása pedig nyerni fog az által, hogy kevesebb osztályon át az eddiginél több óra fog reá fordittatni. b) A rajz eddigi 4 órájából elmaradt 1 óra. A német nyelv hetenkinti 2 órája s a rajz egy órája a magyar nyelv tanítására fordittatott, s igy a magyar nyelv előbbi három órájával hetenkinti 6 órában taníttatott. A magyar nyelv tananyagának felosztása az I. osztályban a következő volt: a) Elbeszélő prózai s költői olvasmányok (különösen a népmonda, magyar történeti monda, klasszikus mythus, néprajz köréből) értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése. — Könyv nélkül tanult versek szavalása. B) Nyelvtan: egyszerű mondat és mondatrészek ; fő- és mellékmondat megkülönböztetése. Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. Szóképzés gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával. — Az előképzők. b) Két hetenként egy írásbeli, vagy házi, vagy iskolai dolgozat, mely főleg a nyelvtan és helyesírás begyakorlását tartotta szem előtt; a feladat felfogására a tanulók az iskolában szóbelileg készíttettek elő. c) A rajz (eddig hetenként 4 óra helyett) a rajzoló mértan 3 órával. Tananyagának felosztása a következő: planimetriai elemek, pontok, vonalak és szögek fekvési s mérési viszonyai. A legfontosabb sík-idomok tulajdonságai s alakítása, u. m. három-, négy- és sokszög, különösen a szabályosok és a kör. Az idomok összeillősége, symetriája, hasonlósága és a terület meghatározása. A kerülék és néhány más fontosabb görbe vonal. A mértani ornamentális rajzolás elemei rendszeresen haladó táblarajzok után, előbb rajzeszközökkel, majd szabad kézzel. H. A VII. osztályban: a) Elmaradt a philosophiai propaedentika (eddig hetenkint 2 óra), mely e tanévben csak a VTH. osztályra volt szorítva. b) A német nyelv tanítására az eddigi 2 óra helyett 3 fordittatott. Tananyaga: a nyelvtani ismeretek ébren tartása mellett nagyobb költői s prózai művek olvasása, tekintettel a magyar irodalmi tanításra. Az olvasmány, annak tárgyi s szerkezeti magyarázatán kívül, felhasználandó német szólásmódok, synonymák magyarázatára s csoportosítására. Havonkint írásbeli gyakorlatok, még pedig vagy az olvasmányok tartalmának német nyelven való elmondása, vagy a magyar próza fordítása németre. A prózai olvasmány főleg az irodalmi (stilistikai, rhetorikai, poétikai) tanulmányokra való tekintettel a tudományos stílus megértésére vezessen. c) Mennyiségtan 3 óra helyett 4. Tananyaga: Betűszámtan a szám- és mértani haladványok, kamatkamat-számolás, a kölcsönök törlesztése. Mértan: a tömörmértan. III. A VIII. osztályban: Az elemző mértan elmaradt, helyette a menynyiségtan többi bevégzett tananyagának kellő begyakorlása. A többi osztályok és tantárgyakra nézve az eddigi tanterv és órabeosztás változatlanul maradt. E tantervi módosításoknak életbeléptetése mellett folyt 1878/9. tanévben az oktatás. IV. I. osztályra be volt írva 62, II. oszt. be volt írva 44, III. oszt. be volt irva 35, IV. oszt. be volt irva 31, V. oszt. be volt irva 30, VI. oszt. be volt irva 31, VII. oszt. be volt irva 26, VIII. oszt. be volt irva 27 ; összesen: 286. — Évközben kimaradt: I. osztályból 6, II. oszt. 5, III. oszt. 1, IV. oszt. — V. oszt. 3, VI. oszt. 2. meghalt, VII. oszt. 4, VIII. oszt. 2; összesen: 23. Meghalt 1. Az év végéig maradt: I. osztályban 56, II. oszt. 39, III. oszt. 34, IV. oszt. 31, V. oszt. 27, VI. oszt. 28, VII. oszt. 22, VII. oszt. 25; összesen: 262. —Vallásuk szerint: rom. kath 196, gör. kel. 4, helv. v. 3, ág. v. 2, héber 57; öszszesen: 262. Nyelveket beszélnek: Magyart 171, magyar, ném. 77, magyar, ném., tót 4, magyar, tót 71, magyar, ném., oláh 2, magyar, oláh 1; öszszesen: 262. Szüleik polgári állása szerint: értelmiségi 58, önnálló őstermelők (földbirtokosok s bérlők) 68, önálló kereskedők s iparosok 109, magántisztviselők 15, személyes szolgálatot tevők s munkások 36. Származási helyeik szerint: Helybeli 158, Pest-Pilis-Solt-K.-Kun megy. 37, Torontál m. 8, Krassó m. 8, Bars m. 3, Trencsén m. 2, Jász- N.-K.-Szolnok m. 10, Zala m. 2, Baranya m. 1, Hont m. 2, Csongrád m. 23, Szatmár m. 2, Sáros m. 3, Tolna m. 2, Zágráb 1, Csanád m. 3, Árva m. 1, Heves m. 3, Esztergom m. 2, Zólyom m. 1, Bihar m. 1, Liptó m. 2, Temes m. 3, Komárom m. 1, Nógrád m. 2, Hunyad m. 1, Veszprém m. 2, Somogy m. 1, Nyitra m. 1; összesen: 286. A bejegyzett tanulók valláserkölcsös nevelésével s oktatásával 13 kegyes tanitórendi s 5 világi tanár foglalkozott. T. Dr. Schwarcz László úr ez évben is a haladott tanulókat örvendetes sikerrel gyakorolta a gyorsírásban, miért is neki úgy az intézet, mint az oktatásban részesített tanulók nevében nyilvános köszönetet mondunk. Mi az előmenetelt mind a szép erkölcsökben, mind a tanulmányokban illeti, 209 helyeslést nyert És ha egyéb erénye nem volna századunknak a nemes vetélkedésnél, melyet az egész világ tanúsít a szegediek veszteségének hallatára, már ezért nem tudnánk eléggé áldani a minden nemzetek istenét, mert napról napra látjuk, hogy nemzetek kikkel évszázadon át politikai súrlódásban éltünk, népek, kikről azt hittük hogy hírünket sem ismerik, százezreket gyűjtenek az ínség enyhítésére és az adományt kicsinyeivé, öntehetetlenségük felett szánakozó s mentegetődző irat kíséretében küldik a legnagyobb összegeket. Hálátlansággal vádoltathatnám azonban saját nemzetem és városom irányában ha elmulasztanám megemlíteni méltóságos Dáni Ferencz főispán úr e néhány szavait: „Barátom mi, Szeged város közönsége márczius 13-ika óta még egy krajczárt sem költöttünk e tömérdek nép élelmezésére, s ezt mind a jó szomszéd községeknek köszönhetjük, kik a felett vetélkedtek, hogy melyik hozhat hamarabb és több segélyt. Mondja meg a jó kecskemétieknek , hogy első és legkedvesebb kötelességemnek ismerem, a legelső alkalommal személyesen mondani köszönetét Kecskemét város nemes szivü tisztviselő karának és közönségének irántunk tanúsított nagylelkűségéért.“ Ezek azok, kedves olvasó, miket egy nap tapasztaltam, miknek tolmácsolására vállalkoztam, midőn e rövidke értesítés írásához kezdettem. És melyekből én Szeged város jövőjére aggodalom nélkül el merem mondani, amit Horatius a szilárd férfi jellemzésére mondott: ,,Si fractus illabatur orbis Inpavidum ferient ruinae.“ Adja isten. Dr. D. B. tanuló között 29-re megy azok száma, kik jeles, 61-re, kik jó előmenetellel futották meg ez évi pályájukat, 25-en olyanok, kik egy, 28-an pedig két vagy több tantárgyban meg nem feleltek. Rajza négy alsó osztályban kötelező tantárgy; félgymnasiumi tanulók közül 41-en tanultak rajzolni. Franczia nyelvet tanult 7, gyorsírást 32, szépírást az I. és II. osztály növendékei, műéneket 88 , zenét 39, tornászatot a fölmentetteken kívül az összes tanuló ifjúság. Érettségi vizsgálatot 22 tanuló állott ki, kitüntetéssel érettnek nyilváníttatott 8, érettnek 14, 14 lép szerzetes tanári, 1 papi, 3 jogi, 1 orvosi, 1 mérnöki, 1 erdészeti s 1 bányászati pályára. (Folytatása következik.) ÚJDONSÁGOK. — A tegnapra tervezett hangverseny különféle oknál fogva szeptemberre halasztatott, a mikor az újonnan alakult úri czigány-banda is be fogja mutatni magát, mely már eddig is szép eredménynyel dicsekedhetik. — A városi segéd- és kezelő-tisztviselő személyzet tegnap zártkörű nyári mulatságot rendezett a műkertben. A rendezés jó kezekben volt, s hiszszük, hogy a siker is minden tekintetben megfelelő volt. A „Kecskemét“ legutóbbi számában a jogakadémiáról lapunkban megjelent czikkre oly megjegyzéseket tesz, amelyeket nem hagyhatunk egészen szó nélkül. Nem akartunk kikötni vele, s azért csak ott szólaltunk fel előbbi közleményei ellen, ahol olvasó közönségének valótlanságokat tálalt fel, így például akkor, mikor a közgyűlésről hozott hírében a valódi tényállást elferdítette. Most azt mondja és azzal gyanúsítja e lapok szerkesztőjét és főmunkatársát , hogy az akadémia fenntartása mellett önérdekből szólalt fel. Megváltjuk, hogy egyátalán nem látunk benne szégyelni, vagy megróni valót, ha azon intézet mellett szólalunk fel, amelyet megvédelmezni, amelynek fentartásáért küzdeni első és főkötelességünknek tartjuk, mert ez intézetnek erőnket és tehetségünket felajánljuk, s ez intézet ezen ajánlatunkat épen azért fogadta el, mert bízott az intézet iránti őszinteségünkben és becsületes jóindulatunkban. Amit ígértünk azt meg is tartjuk, akár fogja az egyház a maga ígéretét megtartani, akár nem, s ebben a triumviri academiae delendae Mádi-Paragh-Német elkedvetleníthetnek, de meggátolni nem fognak. Azt mondja a „Kecskemét“, hogy a jogakadémia ránk nézve tárczakérdés. Lássuk. A népgyűlésen a jogakadémia mellett felszólalók közt nem volt egyetlen egy iuris professor sem, de igenis volt gymnasii professor, aki azt hirdeti, hogy az egyház vagyona a gymnasii professorok javára még az ötvenes években,egy 48-as a Bach-korszakra hivatkozik, mely köztudomásúlag mindent fenekestül felforgatott!) leköttetett, úgy, hogy még a harangkötél is nem az egyházat, hanem a gymnasti , professor urakat illeti. Ám legyen i de kérdjük, váljon kevesebb erő tulajdonítható-e azon szerződésnek , melyet már az alkotmány helyreállítása után, tehát nem az erőszaknak engedve, hanem egészen szabad akaratból eredőleg kötött ugyanezen egyház a superintendentiával és a várossal? s ha igen, szeretnék tudni azon okot is, hogy miért? váljon azért-e, hogy a „Kecskemét“ szerkesztője, mint az egyház jegyzője semmittevésért évenként 400 fitot vegyen fel, mikor köztudomású dolog, hogy a tisztelt ügyvéd úr jegyzőkönyvet sem tud felvenni, vagy azért-e, hogy „pro fidelibus servitiis “, sem a superintendentia, sem a minisztérium által meg nem erősített, ugyancsak semmit sem tett és sokat amit nem kellett volna tett tanárnak ezernél több forintot fizethessen ki ? vagy azért-e, hogy a triumvirátus hívei évenként száz-kétszáz forinttal többet vehessenek fel? Ami a kérdéses vezérczikket illeti, azt sem a szerkesztő, sem a főmunkatársak nem írták, hanem írta e lapok belmunkatársa, aki a „Kecskemét“ tisztelt szerkesztőjének pártfogására ép oly kevéssé számít, mint e lapok szerkesztője és főmunkatársa. Ahol a tisztelt ügyvéd úr a jogról okoskodik, ott ép oly tudatlanságot és járatlanságot árul el, mint ott, ahol jegyzőkönyvet kell felvennie. Az akadémia ügyeiben a tanév megnyitása és bezárása iránt nem az egyház, hanem a jogakadémiai tanács határoz és intézkedik, s e tanács a megnyitás iránt már intézkedett, s azért a tanfolyam meg fog nyílni, akár tetszik a triumvirátusnak, akár nem. Amit az észrevételező még összehadar, az ép oly unalmas mint a milyen ostoba, s azért azzal komolyan foglalkozni nem is lehet. Ha az egyháztanács minden áron akarja, — ám bláme álja magát. — A kecskeméti jótékony nőegylet f. hó 6-án d. u. 3 órakor tartja alakuló közgyűlését az „Olvasókör“ helyiségeiben. — Ifj. Sz. Nagy Károly, mint értesülünk, elhagyja városunkat és Budapestre teszi át lakását. Sajnáljuk, hogy e képzett zenész nem tudott meg-