Kecskeméti Lapok, 1880. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1880-01-04 / 1. szám

Visszatekintés az utolsó 6 évre: Szinházi Subv.­é« Ronde- Évek Bevétel Kiadás beru- 91“”sze­ zte"_ _____ il | hazás dijak ■ »zám­a 1873/. évben 5928.401 5842.58 5636.98 550 141 187% „ || 3155.98 | 3150.33 58.57 751 89 1875/6 „ 1635.55 1618.75 54.60 996­­ 123 187% „ 1894.32 1862.81 14.54 717 127 1877, ( 2284.78) 2256.65­ 405.30 1090 133 1877, a I 2028.13 ! 2026.45 _____| 1070­­ 107 Összesen : 16,927.16 16,757.57 , 6169.99 5174* 720** Midőn ezen jelentésünk befejezéséhez értünk, szükségét látjuk hat évi működésünk alatt szerzett tapasztalataink nyomán ismételten hangsúlyozni, hogy városunk közönségének hathatós támogatása nélkül a színügy itt többé nem képzelhető. Közön­ségünk műpártolása messze el van maradva váro­sunk népességi arányától, sőt épen azon művel­tebb tisztviselői és hivatalnoki osztály, mely társa­dalmi állásánál fogva első­sorban lenne hivatva a nemesebb irányú közművelődési tényezők iránt ér­zékkel viseltetni, tanusítja feltűnő részvétlenségét, mintha e város lakói sorába sem tartozna, s ennek javadalmaiért sem társadalmi, sem nemzeti nyel­vünk fejlődése iránti kötelezettség nem illetné. Ily körülmények között mit várhatunk azon osztálytól, melynél kevesb ismereteinél fogva a szel­lemi tökélyesbülés utáni törekvés is kevesebb, vár­hatjuk-e, hogy a színművészet jóízlés, helyes íté­let iránti törekvését fejleszsze, ha buzdító példát keveset, vagy épen nem nyújtunk. Közönségünk művészet­pártoló része kitűnő színészeket igényel, ritkán lelkesül, és így az elis­merésre jogosult színi erőket sem lelkesíti. Ezeknek legjobbjai tőlünk elidegenednek, és ott honosítják meg a színészetet, valamint művészeink általában az egyetemes művészetet, hol a magyar társadalom világában melegebb éghajlatot, és ennek kebelén kevesebb tövissel hálásabb termő­földet találnak. Elődeink is itt a nevelés ügyében sokat áldoz­tak , iskolákat emeltek; egy nemes irányban veze­tett színház a jó erkölcs, helyes ízlés, hazafiúi érzelmekre lelkesülés, és az ismereteknek kitűnő iskolája. Ápoljuk ezt is, mert az itt elvetett mag, gondozva hasznos gyümölcsöt hoz nekünk a köz­művelődés mezején. Vessük el e magot, és ápolja közönségünk mind jobban, hogy szellemi termékét haszonnal élvezzék az utódok. Midőn ezennel a Tek. Törvényhatóságnak ben­nünk helyzeti bizodalmáért köszönetünket nyilvá­nítjuk, és a szinügy javára továbbra is mind job­ban tanúskodó atyáskodását kérjük, megkülönböz­­tetett tisztelettel maradunk a volt bizottság nevében Lestár Péter. *) Ez összegben városi segély 3600 frt. Természetben külön 60 öl fa. A bizottság jótékonysága 1574 frt. **) E számban igazgatók által rendezve 682. Művészek és műkedvelők által 38. Összesen: 720. A legégetőbb szükség. Kecskemét sz. kir. városnak, mint mindany­­nyian tudjuk és érezzük, annyi égető szüksége van, hogy azok közül e merész c­ímen talán többet is lehetne felsorolni, de azért mégis csak azt merjük állítani, hogy az általunk jelölendő szükség fede­zése már halasztást nem tűr, mert annak haloga­tása számtalan polgártársunknak nagyon keserűn érezhető kárt okozhat, ezt pedig sem a hatóság, sem a polgárság józanul felfogott érdeke nem kí­vánhatja. Tudva levő dolog ugyanis, hogy az egyetlen toronyóránk, melyhez mintegy 50.000 lakos kény­telen alkalmazkodni, már évek óta oly botrányosan rosszul jár, hogy ahhoz utazó, vagy különben hiva­tásában pontosan eljárni óhajtó egyén, bizton soha­sem alkalmazkodhatik. Hogy miért nem jár és nem járhat a mi óránk jól, arról volt alkalmam meggyőződni a legköze­lebb múlt november elején, midőn Muraközy gaz­­dászati osztály tanácsos úr megbízásából Juventius pesti órás segédjével, ki épen városunkban időzött, az óra járművét a helyszínén megvizsgáltuk. Mi a magunk részéről kénytelenek voltunk valójában bámulni, hogy ez az óra még jár is, holott egypár tengelye el lévén törve, mintegy cse­­repcsik közé szorítva, sodronynyal van összekötve, más helyen ismét egy darabka deszka vagy csiz­matalp pótolja az eltörött vagy elkopott vas részt, a tengőt szabályozó kampónak egyik ága egyne­gyed hüvelykkel rövidebb lévén, el-elkésik a sza­bályozással, s ekkor az egész jármű mindig egyet zökken s a mutató kétszer annyit halad mint kel­lene, a fogak szabálytalanul kikopva majd gyor­sabban majd lassabban haladnak, az agyak roppant tágak, a tengelyek kopottak lévén, folyton ide-oda csuszkálnak és ennek folytán a kerekek hajszán forognak mint a kopott agyú kocsi-kerék, a mu­tatókat forgató készüléknek mind orsói, mind ke­rekei végkép el vannak kopva s már nem is ja­víthatók. A lekopott részeket legbővebben pótolja az újnyi vastagon tapadó olaj és por keverékéből szár­mazott piszok, a­mely még télen akadályozhatná még a jó jármű rendes forgását is. Miután a szakértő így a járművet az utolsó szögig megvizsgálta, és minden egyes részre a maga véleményét megmondta, végre oda nyilatkozott előt­tünk, hogy az óramű, daczára kopottságának, még kijavítható és tökéletesen helyreállítható, s hogy számos éveken át ugyanazt a szolgálatot teheti, mit egy egészen új óra tenne. Haza menve Pestre s a számítást megtéve, november hó 16-ikáról kelt levelében azt írja: „Hogy a kérdéses toronyóra új szabályozó, új rúgók, új tok készítése és az összes részek kijaví­tása és szabályozása által pontosan járó órává ido­mítható, s hogy ezen művelet, beleszámítva az uta­zási és szállítási költségeket is, a számlapok meg­újítása nélkül 500 frtba kerülne, míg ellenben egy egészen új óra beállítása 1400 frtba jönne. Végül hozzá­teszi még, hogy a jótállást számos évekre magára vállalja.“ Tapasztalatból tudjuk, hogy némely embernek a hajaszála borzong, midőn hallja, hogy egy óra kijavításáért 500 forintot kellene kiadni, mert a pénztár rendesen üres; mi is azt mondjuk, hogy biz az egy egész összegecskét tesz, és nagyon ráfér pénztárunkra, ha takarékoskodunk, de vannak olyan elodázhatlan szükségek, melyeket kölcsön vett pénzen is kénytelenek vagyunk fedezni, ilyen­nek tartjuk mi az egyetlen toronyóránk kijavítta­tását, és pedig rögtöni kijavíttatását,­­ a) azért, hogy most ködös idő lévén, a nagy­közönség úgy sem igen látja a toronyórát, b) hogy az egyik ol­dalán már úgy is mindig félkilenczet mutat s ezen a szakértő nyilatkozata szerint már csak gyökeres javítással, illetőleg átidomítással és szabályozással segíthetünk. A toronyban lévén, bátorkodunk még fölemlí­teni az őrjárat veszélyességét is, mely maholnap tengeri kígyóvá növi ki magát s azt véljük, ennek a kijavítása is foganatosítandó lenne, mielőtt a le­szakadni készülő kérészek egypár polgártársunkat agyonütnének, vagy magában ezen monumentális épületben olyan kárt okoznának, melynek helyre­pótlása talán többe kerülne, mint az őrjárat helyre­állítása; szükséges még az őrjárat azonnali kijaví­tása azért is, mert a r. c. hitközség a legközelebbi tavaszon megkezdi az anyatemplom külső kijavít­tatását és betisztíttatását, erre pedig elkerülhetle­­nül szükséges, hogy előbb vagy ezzel a munkával együttesen javíttassák ki az* őrjárat is. ÚJDONSÁGOK. — Boldog újévet! E megszokott üdvözléssel köszöntjük mi is !. olvasóinkat ez újév kezdetén. Adjon az Isten sokat szenvedett nemzetünknek, városunknak boldogabb újévet, melyre a sok meg­próbáltatás után valóban nagy szükségünk van. Az elemi csapások minden kigondolható nemét, melylyel évek óta bujtattunk, fordítsa immár ál­dásra és javunkra, hogy szükséget nem látva s nem érezve munkálhassunk magunk, családunk és városunk boldogitásán s felvirágoztatásán. Adja Isten , hogy úgy legyen ! — A második kaszinói estély f. hó 5-én vagyis jövő hétfőn fog megtartatni. A rendezőség, miután külön meghívók ezúttal sem küldetnek szét, nyil­vánosan hívja meg az egylet minden tagját, ezek családait s az általuk bevezetett vendégeket e nép­szerűvé tett estélyre, melyen a műkedvelők ének­es zenekara fog szívességből közreműködni. Kez­dete­k órakor. — Az újévvel átalánosan fizetni kötelezett helypénzszedésnél semmi nagyobb baj , vagy — mit némelyek elhitetni szerették volna, — ellenállás sem fordult elő. Volt ugyan ki az általa piaczra vitt pár pulyka után.............akart fizetni, de mi­után felvilágosították, hogy az a csúnya valami a fizetőnek legalább 5 írtjába, vagy esetleg 24 órai elzáratásába kerülne a 2 kron túl, — megszelídült és kifizette a 2 krt. — A helybeli reform, egyháztanács, felújítva a jogakadémia tétele ellen megindított harczot, azon kellemes újévi meglepetéssel kedveskedett az általa fizetett jogtanároknak, hogy tudtukra adta határozatilag, miszerint e tanévre járó fizeté­seiket tekintsék végkielégítésnek. E naiv ha­tározathoz persze alig lehet komolyan hozzá­szólani, hanem foglal magában mégis két figyelemre méltó körülményt. Egyik az, hogy a társfenntartók és törvényes felsőbbség megkérdezése és jóváhagyása nélkül hozott ily határozatot akkor, midőn a leg­közelebbi egyházközségi nagygyűlés határozottan a jogakadémia fenntartása mellett nyilatkozott. Itt tehát az egyháztanács hatáskörén messze túl­lépett. A másik az, hogy a végkielégítésről igen furcsa fogalmai lehetnek a tanács tagjainak, a­mennyiben az mindig egy bármi oknál fogva megszűnt tehát működéssel nem járó hivatalos állást feltételez, s az illetőknek mindannyiszor mintegy jutalom vagy kegydíj gyanánt osztogattatik. Már­pedig azt hiszszük, hogy míg a jogakadémia tanárai becsületes és szorgalmas munka után jogosultan kapják fize­téseiket, addig azt a jelenlegi praesbiterium nagy­lelkűségéből élvezett kegy­díjnak, tehát végkielégí­tésnek tekinteni nem igen lesznek hajlandók. Egyébiránt ez újabb sakkhúzásra is bizonyosan meglesz az ellenhúzás, s így a játszma mindinkább közeledik a végeldöntés felé, mely hogy a döntő­körökben mielőbb megtörténjék, őszintén kívánjuk. — Olvad a hó, s ha az enyhe időjárás kemé­nyebbre nem változik, mérnöki hivatalunkat már most figyelmeztetjük, hogy a vizek elvezetéséről gyorsan intézkedjék, mert már most is sok helyen ellepi a járdát, s néhol behatol az udvarokba s az alacsonyabb helyeken fekvő boltokba. — A Kistemplom­ téren volt sertés- és egyéb lábasjószágok adásvételi helyiségét a városi hatóság újévtől kezdve az országos vásártérre helyezte át, mely intézkedés a közelebbi hetivásár alkalmával a szokásos módon ki is lett hirdetve. — Ifj. Baktai Mihály ügyvéd, a műkedvelői zenekar tagja, „Korcsolya“ czímű gyorspolkát szerzett, mely az olvadásnak indult lágy idő da­czára is elő fog adatni a legközelebbi kaszinói es­télyen. — Ámbár a törvény szerénti általános vadászati tilalom csak február l-ső napjával kezdődik, figyel­meztetjük a vadászat és vadkedvelőket, hogy fog­lyokra már január elsején beáll a vadászati tilalom s vendéglőben is a foglyot étlapra írni e hó 8 első napja után büntetés terhe alatt tiltja a törvény. — Az 1879. év összes halottai száma a r.-ka­­pitányi hivatal anyakönyve szerént 1799 volt. Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy róm. kath. született: 1452, reform. 520, mézes vall. 55, ág. vall. 31, görög kel. 0, összesen 2058. Meghalt: róm. kath. 1260, reform. 477, mózes vall. 40, ág. vall. 23, görög kel. 1, összesen 1801. Szapo­rulat róm. kath. 192, reform. 43, mézes vall. 15, ág. vall. 8, görög kel. 0, összesen 257. Házaso­dott: róm. kath. 303, reform. 120, ág. vall. 15, mózes vall. 10, görög kel. 2 pár; összesen 450 pár.­­ Az újévi köszöntők serege még talán soha nem lépett fel ily valóban ostromszerüleg, mint a legközelebbi újév napján, úgy hogy ma már ezt valódi társadalmi bajnak tekinthetjük, melyen vagy társadalmi, vagy pedig rendőri úton okvetlenül segíteni kell. Hány illetéktelen léhűtő, hány arra nem épen rászorult egyén csal ki arczátlan bekö­szöntéseivel e czimen alamizsnát, mely ha valóban jótékony czélra fordittatnék, ez ínséges és nyomo­rult időben sok éhező és didergő özvegy­ és árvá­nak volna képes enyhülést szerezni; és mig ezek szerényen meghúzva magukat várják a jóltevőknek annyi féle igénybe vett segélyét, addig az ily minden ok nélkül újévet köszöntők házról-házra járva adóztatják meg az előlük menekülni nem képes lakosokat. Hogy ez így nincs rendjén, mind­nyájan érezzük, de segíteni rajta nem tudunk. Majd talán a jövendő erre is megtanít bennünket! — A helybeli Casino-egyesület múlt évi de­­czember 28-ikán tarta évi rendes, úgynevezett tiszt­újító közgyűlését. A tisztikar, melynek élén a derék L­e­s­t­á­r Péter áll,­­ buzgósággal, ügyszeretettel és sok tapintattal vezeté a Casino ügyeit, s pénz­ügyeit annyira rendbe hozta, hogy most, évek óta először van a társulat azon helyzetben, hogy némi pénzkészlettel is rendelkezik. A gyűlésnek érde­kes lefolyása volt, a­melyből helyén­valónak lát­juk felemlíteni a következőket: először is kegye­lettel emlékezett meg a társulat múlt évben elhunyt tagjairól, jegyzőkönyvileg fejezvén ki fájdalmát a veszteség fölött, mely az egyesületet annyi kiváló tagjának kidőlése folytán érte. Ferenczy Gergely, Hajós József, Kiss Miklós, Szél Imre stb. halála társadalmunk és Casinónk közös vesztesége, kiket nélkülözni, felejteni olyan nehéz, s emléküket itt is, ott is örökítve látni... olyan jól esik! — Tekintet­tel a javult pénzügyi állapotra. B. I. színigaz­gató úr folyamodása tárgyalásánál Katona Zsig­­mond társulati tag azt indítványozta, adjon a Casinó évenként a színügy helyi érdekei támogatására 200 forintot, s ezen indítványát hévvel és eléggé bőven indokolta, s már-már megszavaztatott, midőn az indítványnak ellenzője akadt B. és L. urak szemé­lyében, s a közgyűlés az indítványban tett 200 frt helyett erkölcsi támogatást határozott. Vi­gasztalja magát Katona úr, az ő 200 frtos indítvá­nya sem ért volna többet a megszavazott erkölcsi támogatásnál! Érdekes és felemlíteni való mozza­nata volt még a gyűlésnek a korcsolyázó-társaság folyamodása, melyben tervezett tánczmulatságuk helyéül a Casinó termeit kérték. Kérelmüknek nem adatott hely, bár az érdekeltek sok port vertek fel,­­ hogy a gyűlés tagjait engedékenységre bírják, ne­vezetesen L. P. úr 50 írtot ajánlott fel a Casinó választmányának rendelkezésére — felerészben a casi­­nói könyvtár, felerészben a helybeli ínségesek ja­vára, — ha a kérvényt elfogadja, a közgyűlés azon­ban rendületlen maradt, a kérést, tekintettel külö­nösen az izraelita nőegylet hasonló kérvények­e­­ hozott végzésekre, elutasította. Nagyon helyesen! L. P. ezután — érezve tán a hibát, mit annak fel-

Next