Kecskeméti Lapok, 1880. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1880-07-04 / 27. szám
részben a cognacnak köszönhetik, melylyel ezen borok érlelve, tüzelve és zamatozva vannak. A cognac az első évben áruba nem igen bocsátható , mert hogy e szesz kellő finomságot nyerjen, legalább is két évre van szüksége; mentül öregebb , annál finomabb, keresettebb és drágább. A finom cognac elárusítása könnyen eszközölhető, mert nincs főváros, vagy tengerparti kikötő, hol abból raktárak ne lennének. Ezeket előre bocsátva, világos, hogy városunk, mely egyike az ország legnagyobb bortermő vidékeinek , boraink értékesítésére semmi helyesebbet nem tehet, mint ez iparág felkarolása. Fölötte szükséges és hasznos intézkedés fog az lenni a bortermelőkre, mert látják, hogy oly években, midőn az Isten áldása bővebben száll szőlőinkre, a bor ára oly csekély , hogy az a szőlőre fordított költségeket nem fedezi, s szegény szőlőbirtokosok boraikat kénytelenek vagy potom áron elvesztegetni, vagy oly rossz edényekben elhelyezni, melyekben a bor okvetlenül elromlik, s igy vagy annyi, s egyformán csak kára van a termelőnek. Hasznosnak ígérkezik tehát a cognac iparág fölkarolása az által, hogy kivitelre, kereskedésre alig alkalmas boraink — még inkább évenként nagy menynyiségben megromlott boraink, melyek teljesen veszendőbe mentek volna, — cognacká átváltoztatva mindig értékes vagyont képviselnek. A kormány által városunknak ideiglenesen kölcsönzött cognac-gépen az eddig kifőzött borok nagy részben mind romlottak voltak, mégis igen kielégítő eredmény mutatkozott, mert 8—9 akó borból lett egy akó, habár nem finom is, de meglehetős minőségű, gazdag szesztartalmú cognac. E borok akója legjobb esetben is alig ért 2 frtot o. é., egy akó közönséges cognac ára 30—40 frt. Azonban, hogy városunkban készítendő cognacnak jövője legyen, szükséges 1-ször, hogy tökélletes, jó és valódi cognacot állítsunk elő, és így nem csak romlott, de legjobb minőségű borainkat is használjuk föl cognac-gyártásra; 2-szor: a gyártásra tapasztalt és gyakorlott egyén alkalmaztassák, olyan, ki e munkával gyakorlatig is foglalkozott. Értesítés a kecskeméti róm. kath. főgymnasium életmozzanatairól 1879/80-ik tanévben... A tanártestület ez évben azon átmeneti intézkedéseket emelte érvényre, melyeket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. magas minisztérium 1879-ik évi 17,630. sz. a. kelt rendeletével kiadott; igy: I. A magyar nyelv és irodalomra nézve, a múlt 1878/79. iskolai évben életbe lépett az I. osztályban az új tanterv; ennek alapján a most lefolyt évben az új terv mind a két alsó osztályban alkalmaztatott. A III osztályban a nyelvtannak rendszeres áttekintésével fejeztetett be a grammatikai cursus; ehhez járult a hangsúlyos verselés ismertetése. A IV. osztályban a stylus általános törvényei folytatva. A prózai és a költői stylus különbsége tüzetesen. — A hangsúlyos és mértékes verselés. Az V. osztályban folytattatott a stilistikai tanítás s pedig a szerkezettan. A VI. osztályban tárgyaltatott a rendszeres rhetorika az új tervben kitűzött megfelelő olvasmányokkal. A VII. osztályban az idén még a régi terv szerint folytattatott a tanítás, az új tervben kiszemelt és megfelelő olvasmányok figyelembe vételével. A VIII. osztályban a magyar irodalom fejlődésének áttekintése. A régibb irodalomnak Bessenyeiig rövid tárgyalása után főleg az újabb irodalom tüzetes ismertetése, a nevezetesebb irodalmi jelenségek méltatása és a főbb irányok megjelölése mellett. II. A latin nyelv és irodalom: a latin nyelvtan tanításában az új tanterv csupán módszeres változtatásokat tett, illetőleg pontosabban részletezte a teendőket, azért az alsó I—IV. osztályokban teljességgel irányadó volt. A felsőbb osztályok latin irodalmi tanításában csupán az V. osztályban történt módosítás, amennyiben Cicero Catuja és Laeliusa helyett az új terv Livius olvasását szabja elő és Ovidius-féle szemelvények helyett általában lyrai szemelvényeket követel; ezen módosítással az új terv a latin tanításban teljességében érvényesült, megjegyezvén, hogy az idén a VI. osztályban Livius és Vergilius, a VH-ikben Cicero és Vergilius, a VIII-ikban Horatius és Tacitus tárgyaltattak. III. Görög nyelv: az új terv, az attikai nyelvjárással való kezdetet véve irányadóul, lényegesen nem külömbözik a régitől s teljességében irányadó volt. IV. Német nyelv és irodalom: az idén már az új terv értelmében csak a III. osztálytól fogva taníttatott. Az új terv előirányzása, mely a múlt évben már részben a felsőbb osztályokban érvényesült, az idén teljességgel irányadó volt. V. Történelem: az idén csupán azon módosítás történt, hogy a III. osztályban elmaradt a történeti tanítás, főleg azon czélból, hogy jövő évvel a IV. osztálylyal az új tervet teljes életbelépéssel meg lehessen kezdeni. Azon felül a VIII. osztályban 3 óra vézetett csak a magyar történet tanítására. VI. Földrajz: a földrajz az alsó három osztályban taníttatott. Az I. osztály földrajzi anyagának meghatározásában az új terv volt irányadó. A III. osztályban , hol több földrajzi anyagnak végzése követeltetik , az óraszám háromra emeltetett. VII. A természetrajz tanítása a régi terv évértelmében indult meg; az ásványtani tanítás a H. osztályban megszűnt, s egyébként is módszer tekintetében az állat- s növénytan tárgyalásában nem a rendszer ismertetése, hanem a természetrajzi szemlélet ápolása volt irányadó. A felsőbb osztályokban már az idén indult meg a IV. osztálylyal az új tanterv életbelépése, annál is inkább, mert a főbb bevezető chemiai s physikai alapfogalmak a régi terv szerint már a III. osztály tananyagában előfordultak. Az V. és VI. osztályban még a régi terv felosztása volt az irányadó, de az újnak részletes felvilágosítása figyelembe vétetett; azon felül a VI. osztályban is 3 óra fordíttatott egész éven át a természetrajz tanítására. VIII. A természettan tanítása a III. osztályban az idén is megmaradt; némikép pótlásul szolgált a physikai földrajznak, melyet az új terv előír; a IV. osztályban azonban, hol mechanikai elemek taníttattak, elmaradt a vegytan. A VII. és VIII. osztályban a physika tananyaga az új terv értelmében osztatott be, heti 5—5 órával. A vegytan a VI. osztályban elmaradt, valamint a különvált mennyiségtani földrajz a VIII. osztályban, helyébe lépett a kosmographia. IX. A mathematika tanításának új tervéből életbe lépett a múlt évben az I. osztályban a számtan és rajzoló geometria tervezete; az idén folytattatott a II. osztályban. A III. osztályban a számtani oktatás folytatta a régi menetét előirányzásával együtt. Ugyancsak a III. osztályban a rajzolással kapcsolatban taníttatott a téri alaktan. A IV. osztályban megkezdetett az algebrai tanítás már az új terv értelmében, úgy, hogy évről évre folytatva jöjjön alkalmazásba a tervezet előirányzása; a rajz ez osztályban a rendszeres planimetria előkészítését tekintette fő feladatának ebben az új tervnek a III. és IV. osztályra kiszabott anyagának legfontosabb részeit irányadóul tekintve. Az V., VI. és VII. osztály algebrai és geometriai tanítása ugyanaz maradt az idén, mint a lefolyt évben. A VIII. osztályra hetenként 3 órában jutottak a régi terv algebrai és geometriai anyagának fennmaradt részei, u. m. a határozatlan egyenletek, egybevetéstan elemei; b) gömbháromszögtan. A felsőbb osztályok algebrai s geometriai tanitásában figyelembe vétetetett az új tervezet módszeres irányadása. X. A philosophiai propaedentika a VIII. osztályban az új tanterv értelmében taníttatott. (Folytatása következik.) Hol lakunk? — Hamisa István. — (Folytatás.) Levegőréteg az, melyben mi épen oly otthonossággal légzünk, mint a halak a másodikban t. i. a vízben, mert egész szervezetünk a levegőhöz van alkotva. Úgy, hogy ha belőle valamely véletlen bennünket oly módon rántana ki, mint a halász horga a halat, épen úgy kellene kapkodnunk levegő után, mint azt a hal cselekszi lételeme, a víz után és kezdenénk vérzeni, mint a hal, melynek vérlökései a víznek óriási nyomásához vannak alkotva. Léghajósok és hegymászók tudják, mit tesz ritkított levegőben légzeni. Glaisher és Coxwell angolok 1862-ben 11 kilométernyi (majd 1 */2 mértf.) emelkedtek föl léghajón és mivel ott a lég közönséges nyomásából, mely egy középtermetű emberre 150 métermázsányi súlylyal nehézkedik , csak xyb résznek voltak kitéve, szélhűdés kerülgette őket a légzési nehézségek miatt, finomabb véredényeik megszakadván, orruk, füleik, szemök vérzeni kezdett, de ha mindez nem történik is vala, maga a megritkult elény a légkeverékben nem lehetett elegendő, hogy a vérnek szükséges égését folyamatban tartsa. Sietni kellett tehát a szelep megnyitásával, mert légsúly mérőjük csak 165 milliméter magasan állt, holott annak közönséges magassága 731 mm. szokott lenni. Földünk olyan gömb, melynek háromféle hosszúságú átmérője van. Az, melyet Guineától vonhatunk a Nagyóceánig, 1719’68 mértföld hosszú, amely Ceylon szigetétől Közép-Amerikához tart, 464 méterrel rövidebb, a sarki átmérője pedig közel 6 mértfölddel kisebb az elsőnél. E gömbnek belseje izzó és a kéreg, melyen lakunk, melybe kútjaink és a bányák fúrvák, nem épen vastag. Bányák és artézi kutak mélyében eszközlött melegmérésekből az tűnt ki, hogy egyre-másra minden 33 m. mélységnél egy fokkal emelkedik a kőzetek melege. E hőnövekvés egy mértföldnél 227 fokot tesz ki, 7 mértföldnél pedig közel 1600 fokot, melynél megolvad a vas, gránitkő, bazalt és az ismert anyagok legtöbbje. E boríték, mondja E. Reclus, a föld átmérőjéhez képest csak vékony hártya, melyről egy 4 milliméter vastagságú papírlemezzel bevont és egy méternyi átmérejű cseppfolyós gömb nyújthat némi képzeletet. Számos geológ nézete szerint ilyen cseppfolyós földünk belsejében a láva és olvadt kőzetek tengere, melynek mint a külső óczeánnak, szintén megvannak a maga áramlásai, árapályai; a porfir, diorit és ophit hegyek e tűztengernek hullámfodrai s a tengerpartokon elhelyezkedett Etna, Pic de Teyde, Mauna Loa az ő kitöréseik és láváikkal azon viharokról tanúskodnak, melyek az általunk lakott földburok alatt zajonganak. Más geológok nézete az, hogy a tűzhányók nem a föld heven folyó egész béltartalmából hoznak fel mutatót a napvilágra kitöréseik alkalmával , hanem csak egyes vulkáni tűzhelyek kéményei gyanánt szerepelnek. Szerintük tehát a föld belseje nem volna egészen izzó anyaggal kitöltve. Ezek nézetének ad kifejezést Verne Gyula is „Utazás a föld középpontja felé“ czimű ismert szép regényében , midőn hőseit a föld alá mélyen leviszi és azok nem panaszkodnak tűrhetlen hőségről csak akkor, midőn a stromboli vulkán tűzhelyéhez jutnak. De mind a mélyebb bányákban, mint pl. a selmecziben is, majdnem meztelen kénytelenek a munkások a nagy hőség miatt dolgozni: a legkiválóbb geológokkal együtt mi is azon nézetben lehetünk, hogy a föld belseje bár igen magas hőfokú, de cseppfolyóvá nem válhatik a külső réteg óriási nyomása miatt. A világtér ellenben, honnét megszámíthatlan csillagezer tekint le ránk, rémítő hideg. Ponillet—142° C. hidegre becsüli. Minden esetre hidegebb, mint a minő mérsékletet eddig bárhol megfigyeltek. Glaisher léghajója 15° meleg időben emelkedett föl és 50 percz alatt —24° C. hideget jelzett hőmérője, amint 11, mértföldnyi magasságig emelkedtek. Jakuczkban 1838. évi január 31-ikén —60° C. hideget tapasztaltak, Gmelin meg Kiringában —84-et, — ha ugyan hitelesnek tekinthető e legutolsó adat. De már a —60° is olyan mérséklet, melynél a hőmérő higanyából szöget lehet kovácsolni, melynél a vasnak érintése úgy éget, mint a parázs, melynél szélhűdés kerülgeti a legszívósabb szervezetű embert is. Mig tehát a fölület, melyen lakunk, vékony rétegével pokoli tüzet burkol, mely lábaink alatt izzik, — addig fejünk fölött a világtérnek fagyasztó hidege dermedez, melytől bennünket csak a terjengős, mozgékony levegőburkolat védelmez. Olyan gyönge, finom, laza e burok, hogy még jelenléte is csak akkor tűnik föl, midőn mint szél vagy vihar mozgásban van, akkor is munkáját látjuk csak, őt magát nem. És mégis e gyarló ernyő alatt mily biztonságban érzi magát az ember a földteke külsején, mely még a meteorok és hullócsillagok, részéről is szünet nélküli bombázásnak van kitéve. És még mindezek mellett földünk még csak nem is áll, hanem szédítő sebességgel kereng, rohan, és ragadtatik tova égből-égbe. Saját tengelye körül 24 óra alatt fordul meg és minket itt (majd a 47-ik szélességi fokon) percenkint 2 */2 mértföldnyi sebességgel sodor magával kelet felé, — az egyenlítő alatt lakók hozzánk képest valódi szédelgők, mert kevés híján 4 mértföldnyi sebességgel kanyarodnak perczenkint kelet felé. Csak az a jó, hogy sebes mozgásunkat nem érezzük, épen úgy, mint ki gyorsvonaton utazik és a táviró póznák visszafelé látszó mozgásából következtet a sebességre, melylyel őt a gőz szárnya tova röpíti. (Vége következik.) ÚJDONSÁGOK. — Miután több oldalról, de kivált az érdeklettek részéről azon gyanú merült fel, hogy lapunk múlt számában a helybeli ezredparancsnokról s a tisztikarról irt megjegyzéseket önkénytes írta , ezzel szemben határozottan kijelentjük, hogy a kérdéses czikket az önkénytesek sem nem írták, sem nem íratták, egyszóval annak megjelenéséről tudomással sem bírtak. Szerkesztőség: — Molnár Sándor úr, a helybeli reform, főgymnasiumnál két év óta működött segédtanár, ki nemcsak a tanári vizsgát tette le kitűnő eredménynyel, hanem rövid itt működése alatt is kartársainak teljes elismerését és ragaszkodását kivívta, közelebb a pesti reform, főgymnasiumhoz hivatván meg, intézetünktől eltávozik. Lehetetlen ez alkalomból hallgatással mellőznünk a reform, egyháztanács eljárását, — lehetetlen megbotránkozásunknak kifejezést nem adni a fölött, hogy az iskola- és oktatásügy rovására s hátrányára évek óta betöltetlenül hagy egy rendes tanszéket, s midőn azt egy magát kiválólag képesített és érdemesített