Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1885-07-12 / 28. szám
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM, 28. szám. KECSKEMÉTI LAPOK ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre 5 frt 1 kr. | Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre . . 2 „ 50 „ | Egy szám ára 12 kr. Előfizetni az év folytán minden hónap elején lehet. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP HIRDETÉSI DÍJ : 4 hasábos petit sor 5 kr., többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP SZERKESZTŐ LAKIK: KATONA J.-UTCZA, 35. SZ. KIADÓHIVATAL: BUDAI-UTCZA, 186. SZ. A kaszárnya-kölcsön. Lapunk olvasói előtt bizonynyal tudva van, hogy a lovaskaszárnya építésügye már meglehetősen előhaladt, ésannyira, hogy már jóformán csak az építésre mélhatlanul szükséges pénz előteremtése képezi a legnagyobb akadályt. Nem azért, mintha épenséggel akadály volna, mert hiszen ilyen gazdag és jóhitelű városnak mint Kecskemét, néhány százezer forintot beszerezni könnyű feladat, hiszen csak még néhány év előtt a padlásról is lehullott nállunk húsz-harminczezer forint. De mégsem épen könnyű egy hétnyolczszázezer forintba kerülő kaszárnya költségére szükségelt pénz visszafizetési módozatait megállapítani, mert a katonai intézők ugyan megkívánják a huszár s lova tüdejének szükséges, sőt felesleges köbméter levegőt, megkívánják a huszár részére a palotaszerű kaszárnyát , de mikor arról van szó, hogy mit fizetnek, egyszerre ugyancsak kurtává lesz a centiméterjük. — Úgy áll a dolog, hogy 7—800 ezer forintos kaszárnyáért adnak 30, jó esetben 32 ezer forintot, évenként tehát körülbelül 4%-it, minthogy pedig ilyen olcsó pénzt kapni Magyarországon lehetetlen, mert a legolcsóbb is belelő 48/ 0 °/C-iba, ez nem teszen egyebet, minthogy adjunk a magunk erejéből 800 ezer forintot s a mellett annak kamatára fizessünk rá 8, 0%-ot ! Ezzel megszámolni már egy kissé nehezebb, annyival is inkább, mert bizony ilyen nagy öszszeg már a mai világban nem igen hullik le a városháza padlásáról, hanem biz azt kölcsön kell venni. A kölcsön visszafizetésére tudvalevőleg igen helyesen a kiirtandó szt.-királyi erdő faállományának ára és a kiirtott föld haszonbér-jövedelme fordíttatik, ámde ez maga, bár a hosszú törlesztési idő alatt a kamatok apadása folytán rendkívül nagy összeget letörleszt, mégsem elegendő. Nézetünk szerint tehát a számítást akként kell megejteni, hogy a készletben levő téglát, t. i. a kaszárnya építéséhez szükségeltető mintegy 6 millió darabot beszámítás nélkül fel kel használni, ami már legalább 90,000 frt értéket képvisel. Ehez vegyük azt, hogy a 778 ezer forintban előirányzott költségvetés valószínűleg jelentékenyen le fog apadni s talán 720—730 ezer forintban megállapodni , miáltal már a kölcsöntörlesztésre igen egészséges számítást lehet tenni. Ezen számítás alapja természetesen az, hogy a katonai kincstár a beépített összegnek még csak kamatot sem adván, azt és azon felül a tőketörlesztést a magunk erejéből kell pótolni, amit a lakosság külön megterheltetése nélkül megtehetünk a szentkirályi erdő kiirtása és helyének haszonbérbeadása által, amely úton azon terület még a kölcsön lebonyolítása után is a mostaninál óriásilag többet jövedelmezend és a már készletben levő téglának felhasználása által. A számítás e szerint úgy álland, hogy miután a kölcsön felvételénél le cours differenczia van a kölcsönvevő kárára és azon kívül a kölcsönösszeg leija biztositékul benntartatik s ez csak az utolsó részlet törlesztésekor adatik ki: 730 frt költségből 90 ezer forint téglaárat leszámítva, 640 ezer forint kölcsönveendő összeg helyett fel kell venni 680 ezer forintot, melyért 38/2 év alatt 5 % % törlesztéssel vissza kell fizetni 1.439.900 forintot, amelynek visszafizetésére szolgál: 1) a kaszárnya építése alatt a kölcsönösszeg felhasználásáig abból remélhető időközi kamat 9,000 frt, 2) a kaszárnyától remélhető évi 32,000 frt bér 37 évre (az első 1/2 év alatt épül) .... 1.184,000 frt, 3) a szentkirályi erdő fájáért remélhető . . . 94,000 frt, 4) a szentkirályi erdő helyének haszonbére fejében holdanként 12 frtjával remélhető mintegy 260,000 frt, 5) a kölcsönből viszszatartandó% 38/2 évi 4%# kamatával megtéríttetik ........................... 11,781 frt összesen tehát: 1.558,781 frt, amely szerint világos, hogy a köl-s csön letörlesztése után még 118,881 frt fölösleg marad a közpénztár javára és azonfelül a szentkirályi erdőterület sokkal jövedelmezőbbé tétetik és továbbá ott állandó kaszárnya, a mely a közvetett hasznon kívül is behozhat évi 30—32.000 forintot. Ezeket tudva, látva, hogy tehát így külön megterheltetés nélkül is képesek vagyunk felépíteni, lehetetlen fel nem sóhajtanunk, hogy bárcsak látnók már az alapkőletétel ünnepélyes adását! F. KECSKEMÉTI LAPOK TÁRCZÁJA Nevető szép szemek... Nevető szép szemek, Pici piros ajkak, Csalóka remények, Keserű fájdalmak, Aranyos napsugár, Bűbájos kikelet — Nem gyújtja dalra már Az én bús lelkemet. .. De téged köszöntlek Te borongó felleg, Találó képmása Az én bús lelkemnek, Lesárgult falevél , Üres fecskefészek , Ködös, borongás ősz Üdvözöllek téged! Szivemben valami Nehéz érzés támad, Amint végig nézem Ezt a hervadt tájat, A hol minden fűszál, Minden hulló levél, A múlandóságról, Enyészetről beszél. Hajh! lehull a virág . . . Kialszik az élet . . . S ez a sóvárgó szív, Amely annyit érzett, Ez a fő, mely gondol, Ez a fáradó kéz, Mind, mind . . . porráészen. Örökre elenyész! . .De nem, az nem lehet! . . . Én édes Istenem Lelkemnek szárnyain Hozzád emelkedem, Hallgasd meg a miért Ajkaim rebegnek: Adj új hitet az én Sóvárgó lelkemnek! Szappanos Sándor: A hét története. — Vendégek oszlása a vonatok menetrendje szerint. — Olasz muzsikusok. — Rendőrök kurtavason. — Titkárválság a nőegyletnél. — Állatsereglet vagy minek nevezte el egyik helybeli lap a Casino nyári helyiségét, ahova pedig kijár ma már a Casinonak örege fiatalja. Ahogy elkészült, az elsők között akik ott megjelentek, volt az öreg Bagi László , Szappanos István, meg az egyenes tartású Szálkai Gerő. Ezek is az állatsereglethez tartoznak, no azt a bókot bizony isten nem érdemelték meg attól a laptól. De akárminek nevezzék is el azt a helyiséget, összegyűlik ott naponta igen szép társaság. A múlt hét folyamán is társas vacsora volt kint. Félszáz embernél több gyűlt össze, kik türelmetlenül várták ama pillanatot , mikorra a pörkölt megfőlt abban a nagy bográcsban, melyből az orra és gyomorra ingerlőleg ható párák szállottak fel. Ennek volt aztán tulajdonítható, hogy mikor kész volt a vacsora, futott mindenki az asztalhoz, magát evőeszközökkel felfegyverzendő. Már amint az asztalhoz letelepedtek, jósolni lehetett, hogy mi fog történni. Itt egy hosszú asztal. Melléje öreg urak telepedtek. Ezek elmennek az estéli vonat megérkeztével. Ott egy másik asztal, jó beszélgetős czimborák sorakoztak melléje. Vacsora után ezek beállnak erősen a fogyasztók közé a bor és parádi-vizet illetőleg. Hiába, a parádi-vizes bor a politikai discussiók éltetője. Ez az asztaltársaság megvárja bizonyosan a gyorsvonatot s ha az kiindul a pályaudvarból, ők is majd elindulnak hazafelé. Közép tájon hosszúra elnyúlt asztal mellé egy társaság telepszik, mely nem tud aludni a melegtől. A beszéd fonalábólazt a következtetést lehet vonni, hogy nemzeti színjátékot akarnak rendezni. Elmennek a hajnali vonat megérkezésével. A leglombosabb fa alá húzott asztalhoz telepedett az arany fiatalság, kikhez társul szegődött egypár szalmaözvegy ember. A bor és víz hosszúra elnyúlt hűtőben áll s jégdarabok kaczérkodnak a hűtőbe helyezett üvegekkel. Ez a társaság innen csak akkor indul meg, ha a reggeli vonat megérkezik. És ez amint itt elmondva van, úgy is történt. A vonatok megérkezése és indulásához fűződött a különböző asztaltársaságok hazaindulásának menetrendje. A Bandi czigány a júnior ki is szimatolta mindjárt megérkezésekor, hogy melyik asztal az, melyiknél az ő bandájára is leszen szükség. Az arany fiatalság asztala mögé telepedett le s húzta keservesen szívhez szállólag. Pezsdült a vér, élénkült a kedély. Felhangzott a nóta s fogyott a bor és Ágnes-viz. Az arany fiatalság aranyos jövőjére gondolva kaczintgat. Puha párna, szerető nő, angyali feleségre gondol s e fölött való lelkesedésében eldúdolja azt a nótát: „Minden este furulyázok csendesen“. Az a közéjük vetődött egypár szalmaözvegy ember nem lohasztja le a lelkesedést, örülnek ők is az örvendőkkel, hiszen nem is olyan régen volt, mikor neki szilajodva a nőtlenség szabad állapotában, ők is hasonló érzelmektől áthatva húzatták: „Ház- Közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság ülése f. hó 7-én d. e. 11 órakor tartatott meg a városháza tanácstermében Szapáry István gróf főispán elnöklete alatt. Olvastatott a polgármesteri jelentés a közigazgatás 1885. június hóban való menetéről. A városi főpénztár forgalma volt a háztartási alapnál bevétel június hóban 38,969 frt 45 kr., kiadás 39,034 frt 28 kr.; az iskolai alapnál bevétel volt 8,220 frt 16 kr., kiadás volt 9,030 frt 68 kr.; a városi adópénztár forgalma volt összesen 6114 frt 85 kr. A közbiztonság állapota a rendőri hivatalos jelentés szerint kielégítő volt. A vagyonbiztonságot egy lopási eset zavarta, a személybiztonságot szintén egy. A szegénymenházban ellátást nyert 26 férfi és 36 nő; a mértékhitelesitő hivatal 194 dr. tárgyat hitelesített. A pest-pilis-solt kiskunmegyei m. kir. építészeti hivatal jelentése szerint az. év első felében a város belső és külső területén leszolgáltatott és felhasználtatott igás közmunka 3534/2, gyalog közmunka 12,3201/2. A közmunka-váltságból a lefolyt félévben befolyt a hátralékok-, bírságok- s folyóváltságból 6382 frt 60 kr.; a posta- és távirdaforgalom gyarapodott. A közigazgatási bizottsághoz intézett fellebbezések adóügyekben: Grosz Adolf hadmentességi dijra 16 frtra leszállittatott; Török László I. oszt. keresetadó törlése iránti kérvénye elutasittatott; Quirini Miklós házosztályadó ügye iránt helyszíni szemle rendeltetvén el, ennek megejtésére az adófelügyelő elnöklete alatt Zombory László és Györffy Balázs küldettek ki. Az adófizetés kedvezőbb volt a múlt év e hóban eszközölt befizetéseknél, az illetékbefizetés kedvezőtlen, állami végrehajtó nyer a behajtásra alkalmazást. Az árvaszék jelentése szerint bevétel volt június hóban 16,731 frt 44 kr., kiadatott 16,442 frt 1 kr. Nagykorúvá lett 27 árva, hagyaték letárgyaltatott nyolcz. A tiszti főorvosnak június hóról szóló jelentése szerint az egészségi állapot ezen hóban kielégitő volt. Leggyakoriabbak voltak az emésztési szervek betegülései, különösen a gyermekeknél a bélhurut. A hőkhurut még mindig járványosan mutatkozott, de jelentékenyen csökkent. A beoltottak száma a hó végén meghaladta az 1400-at. Május 31-től június 28-ig terjedő időszakban élve született 148 gyermek; ezen születésekkel szemben állott 117 halálozási eset; a születések tehát 31 esettel múlták felül a halálozásokat. A városi kórházban ápoltatott 38 beteg; ezek közül gyógyult 16, javult 2, meghalt 4, ápolás alatt maradt 16; az elhaltak közül egy haldokolva hozatott a kórházba. A kapitányi hivatal jelentése szerint a kihágási ügyek szaporodtak. Oka, hogy azok nagyobb mértékben bevonattak a hivatalos eljárás körébe. A fegyelmi bírságpénzek hova fordítása iránt a belügyminiszter kérdést intézvén, e tárgyban szabályrendelet terveztetett, melynek értelmében a jelzett bírságpénzek az árvaház alap javára lennének fordítandók; a tervezetet a közigazg. bizottság a közgyűlésnek beterjeszti azzal, hogy javaslatba hozza az említett bírságpénzeknek a nyugdíjalap javára leendő fordítását. Domokos k.apellátása a minisztérium által elutasíttatott, Sánta Lajos építkezési ügyében beadott fellebbezése elutasíttatott. Balla Istvánnak a hadsereg kötelékből elbocsájtása iránti kérelmének hely adatott. Bába István a hadsereg kötelékéből való elbocsájtásába a hadparancsnokság beleegyezett, Szegedi Gáboréba szintén. Tantó Imre részére a nősülési engedély kiadása javaslatba hozatott. 1885. JULIUS 12. KÖZÉRDEK, Kecskemét — Konstantinápoly! Kérded nyájas olvasóm, hogy mint kerül össze egy gyékényre a mi kedves városunk az ozmán birodalom fővárosával? Nem akarok sokáig adós maradni a felelettel. Van mind a két városnak a többi között egy jellemző tulajdonsága, ugyanis mindkettő rengeteg mennyiségű ebbel van megáldva — ezért említjük ezúttal a két várost egy füst alatt. Konstantinápoly utczáin és terein annyi „kopek“ (eb) csatangol, hogy egy utazó nem habozott a török fővárost „Ebek városa“ czímmel illetni; nekünk meg csak az a szerencsénk, hogy városunkatnem most kell elnevezni, mert különben félő, hogy Kecskemét helyett („mét“ tudós Hornyikunk szerint a „járás“-sal egyértelmű lévén) „Kutyamét“ lenne a neve.