Kecskeméti Lapok, 1886. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1886-01-03 / 1. szám

1. sz. KECSKEMÉTI LAPOK 3 végezte s — több családnak lévén házi or­vosa — betegeit szorgalmasan látogatta. Ha­lála előtt négy nappal tüdőgyulladásba esett, mely a már 69 éves aggastyánt sírba is vitte. Béke poraira! — Népesedésünk. Városunk népesedési statisztikájának kiegészítésére a következő születési és halálozási adatok állanak ren­delkezésünkre a lefolyt 1885. egész évről. Az ez évben szülöttek összes létszáma: 2112; a meghaltaké: 1548, így tehát a születések száma 564-el múlja fölül a halálozásokét. Vallásfelekezet szerint róm. kath. született: 1429, elhalt: 1076 (szaporulat 353); reform, vallású született: 583, elhalt: 417 (szaporu­lat 166); izraelita született: 61, elhalt: 24 (szaporulat 37); ágostai evang. vallású szü­letett: 38, elhalt: 27 (szaporulat 11); görög keleti vallású született: 1, meghalt: 4 (fo­gyatkozás 3). Ez adatok népesedési moz­galmunk terén a javulást kétségtelenül iga­zolják. S ha a közegészségi törvény városi hatóságunk kitartó erélye­, s tiszti orvosi karunk buzgó közreműködésével mindjobban végrehajtatik, az 1890. évi népszámlálás a 10. év előttihez képest fokozottan kedvezőbb eredményt fog e tekintetben felmutatni. — Egyházi pénztárnok-választás. Az el­hunyt Dr. Kocsis József róm. kath. egy­házközségi pénztárnok állása a közzétett pályázat szerint vasárnap, január 3-án töl­tetik be az egyháztanács által. Ezt meg­előzőleg egy kiküldött bizottság csaknem az egész múlt hét folyamán ülésezett és tanácskozott. Czélja volt e bizottságnak az egyházi pénztár leltározása, de hivatása egyszersmind javaslattétel oly irányban is, hogy a pénztárkönyvek vezetése és kezelése s az ellenőrzés gyakorlása minél inkább ja­víttassák és könnyítessék, s minél jobb és czélszerűbb alapokra fektettessék. — Ismét gyászhir. Özvegy Erdélyi Fe­­renczné szül. Minke Rozália asszony, mint részvéttel értesülünk, újév napján délután szivszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Minden izében derék, szorgalmas magyar asszony volt. Férje halála után ennek jóhirű könyvkötő-üzletét átvette, s szorgalmas után­­látással magának igen tisztes megélhetést biztosított. Halálát egy gyermeke és test­vérei gyászolják. Nyugodjék békével! — A statisztika Kecskemét felöl. A „Bu­dapesti Hírlap“ újévi száma azt mondja, hogy „a legelső magyar város Kecskemét, utána Hód-Mező-Vásárhely, Debreczen , Sze­ged , Székesfehérvár, mely után mindjárt az ország tarka-barka színezetű fővárosa jön (58% magyar, 35% német). A sor végén Pozsony, Selmecz, Pancsova, a legutolsó Versecz. Szaporodási szempontból első Szé­kes-Fehérvár , utána Hód-Mező-Vásárhely, Kecskemét, Szabadka; legrosszabb a szü­letési arány a halálozásával szemben Szat­­már-Németiben, hol úgy áll ez arány, mint 1: 14-hez.­­ A vereskereszt-egylet kecskeméti fi­ókja a múlt év dec­ember hó 31-ik napján „Sylvester-estélyt“ rendezett a szerb és bol­gár sebesültek javára a Kaszinó termeiben, a­mely eltekintve az anyagi haszontól­­ kitűnően sikerült. Bátran elmondhatjuk, hogy ez estély volt a múlt évi estélyek leg­sikerültebbje, de anyagi haszon nélkül, mert haszon az vajmi csekély volt, és tán kérdik, hogy miért ? hát azért, mert a közönség a nemes czélra rendezett estély iránt­­ a már annyira megszokott közönyt, részvétlenséget tanúsított. Ez nálunk régi szokás, a mi közönségünk nagy része szívesebben áldoz a karikán ugráló bohócz és csepűrágóknak, mint a sebesülteknek; a mi közönségünk részvétlenségét nem bírja megtörni semmi sem, hire van annak még Kukutyimban is. A páratlan és fesztelen jókedv tette ez es­télyt kitűnően sikerülté, s együtt tartotta az ott voltakat hajnali 3 óráig. A tüzes vérű fiatalság 9 órakor perdült tánczra, járva a kopogós csárdást, a tipegő mazurt, a szé­dületes keringőt fáradhatlan buzgalommal. A négyeseket 30 pár tánczolta. Ott voltak: Szeless Aranka, Tassy Irma, Mónus nővé- í­rek, Nagy Matild (K.­Szentmártonból), Bánó nővérek, Zágonyi Mariska, Kovács Vilma,­­ Bogoss Vilma, Szokolay Ida, Májerfy Ju­liska, Abele bárónő, Dr. Szeless Józsefné,­­ Horváth Béláné, Gáli Ferenczné, Pacsu Mi­­hályné, Papp Sándorné, Hacker Lajosné, Dr. Tassy Pálné, Dr. Turcsányiné, Vojná­­rovicsné, Mádi Jánosné, Pataki Imréné, Györffy Balázsné, Dr. Kovács Pálné, Kovács Istvánná, Ujszászy Gyuláné, Hodovát Józ­­­zsefné, S. Kovács Mihályné, Szeless Kál­mánná, Mónus Ferenczné, Szokolay Mi­hályné, Májerfy Jánosné, Ugrik Mihályné, Bogoss Endréné, dr. Puteáni Béláné és Zol­­nay Antalné úrnők. A tombola a részvétlen­ség miatt ez alkalommal elmaradt. — A „Kecskeméti közs. tanitó-testület által f. é. január 9-én tartandó hangverseny- I nyel egybekötött jótékony czélú tánczes­­télyre a meghívók széthü­ldettek, a­kik eset­leg meghívót még nem kaptak és arra igényt tartanak, keretnek a rendezőségnél jelent­kezni. Egyúttal a rendezőség örömmel je­lenti , hogy a baranyai tisztséget Dömötör Sándorné úrnő kegyes volt elfogadni. — A Tanárikar c­ége alatt kedélyes vacsora volt múlt hó 30-án a „Próféta“ helyiségében. A részt vettek csak azt saj-t­nálták, hogy oly „korán“ oszlott szét a tár­saság, mikor recreatio ideje járta. Közbá­mulat tárgyát képezte egyik tagnak általa kitűnően dressirozott postagalambok röpítése. Professor emberek eleme lévén a tudomá­nyos vitatkozás, ez alkalommal is egy nagy horderejű „bibliai“ kérdés elméleti és gya­korlati eldöntése forgott szőnyegen. Meg­egyezés nem jött létre, mert mindkét fél még most is azt tartja, hogy neki volt igaza. Kár, hogy lapunk új szerkesztője nem volt jelen, hogy a kérdést mind ille­tékes szakember eldönthette volna. Valószí­­nűleg félt, hogy majd agyontoaszirozzák. Ilyen különben nem is volt, mert az egyik ülve mondatván, a másik pedig többszörös közbeszólások és leülésekkel megszakittat­­ván — toaszul nem számit. — Az 1886-ik esztendő nemcsak azért eredeti a maga nemében, hogy 53 péntekje lesz, — az év ugyanis, hacsak nem szőke, ugyanazon nevű nappal végződik, a­milyen­nel kezdődött, hanem azért is, mert nagy idők óta nem volt olyan hosszú a farsang, mint az, mely e hó­z­ ikén áll be. Ennek oka a rendkívül későn (ápr. 25.) eső hús­­vét, egy nappal előbb 1859-ben volt; akkor a szentgyörgynapi harczolkodás húsvét va­sárnapra esett, most pedig az legalább nagy­szombaton lesz. Az ideihez hasonló későn a husvét csak 1943. és 1954-ben lesz.­­ A főtemplom orgonája, mint hírlik, csak jövő februárban készülhet el, pedig erélylyel dolgoznak fölépítésén. Az egyház főgondnoka szerencsének vallja ez orgona készíttetését, mert olyan erősen megviselte az idő a chorus gerendáit, hogy katasztrófa következhetett volna be azok esetleges le­szakadásakor. Most az egyház vasra építte­tett, melynek tartóssága nem egy századra szól. A kath. egyháznál meglehetős izgatott­ságban tartja a kedélyeket a pénztárosi hi­vatal betöltése,­­ mindenesetre hasznos lesz a körültekintés, hogy anyagi és erkölcsi biz­tosítékot nyújtani képes tisztviselőre tehes­sen szert az egyház ezen állomáson is. Za­vart vagyoni viszonyú ember oda nem igen lesz alkalmas, miért is nem kenyéradásról lehet ott szó. — Kinevezés. Muraközy Gyula úr, tör­vényszéki joggyakornok, a helybeli kir. tör­vényszékhez aljegyzőnek neveztetett ki. — Sok szerencsét kívánunk az igazán megér­­demlett előléptetéshez. — A „Kecskeméti közs. tanító-testület“ táncrestélyt rendező bizottsága a kitűzött nemes czél mennél sikeresebb elérésére való tekintetből az iskolaszék tanügyi bizottságát megkereste az iránt, engedné meg a tan­ügyi bizottság, miszerint az osztálytanítók a jobb módú szülők iskolába járó gyerme­keitől egy-egy belépti jegyet küldhessenek szüleiknek, hogy az így nyerendő összeg által a bevétel méginkább növekedjék. A tanügyi bizottság a rendezőség e kérelmét készségesen megengedte , mihez képes a jövő hét folyamán az illető osztálytanító egy-egy belépti­ jegyet fog küldeni a jobb módú szü­l­­ékhez. — Mi csak helyeseljük a t. rendező- i­ség messzeterjedő figyelmét s felhívjuk egy­úttal a t. szüléket: ne vonják meg áldoza­­t­­ukat a nemes czél eszközétől, mert rész­vételük által a nemzet tiszteletre legméltóbb, f­elaggott napszámosain s árván maradt gyer­­­­mekein könyörülnek! A n­­é.­közönséget szinte kérjük, hogy ezen, a legnagyobb má­­s igényeket is kielégítő s a farsangi idő alatt s a legkellemesebbnek ígérkező tánczestélyt tö­meges látogatásában részesíteni el ne mu­­­­laszsza! — Tolnainé jutalomjátéka. A színigaz­­gatóság hibás intézkedésének tudható be részben, hogy Tolnainénak először kitű­zött jutalomjátéka nem volt megtartható. E hibát helyrepótolja az igazgatóság azzal, hogy Tolnainé jutalomjátékát csütörtökre, január 7-ikére újból napirendre tűzte , mely alkalommal színre kerül a „Csókon szer­zett vőlegény“, mulattató, eleven víg­játék. A közönség részéről reméljük, hogy ő kedvelt színésznőt, ki nagyon sokszor be­bizonyította, hogy érdemes a közönség jó­indulatára , a megérdemelt pártolásban fogja részesíteni. — A kecskeméti ügyvédi kamara deczem­ber hó 31-én tartotta múlt évi utolsó vá­lasztmányi ülését. A szokásos évi rendes közgyűlés megtartásának határideje f. évi január hó 31. napjának d. e. 10 ór­ájára tűzetett ki. — Körvadászat. A kecskeméti vadász­társulat deczember hó 27-én körvadászatot rendezett a jakabi buczkásokban, mely alka­lommal 106 drb. nyúl esett zsákmányul. — A „Dragollovich Döme“ czímű régóta fönnálló, jóhírű czég annyiban változott, hogy most „Dragollovich Döme és Fiai“ nevet vett föl. — Krausz Dávid eljegyezte Venetianer Flórát, Venetianer Albert úr kedves leányát. Legyen boldogság a részek ! — A „Budapesti Hírlap“ mulatsága, hogy múlt évi 357-ik (decz. 29.) száma újdonságai közt „Lepipálták Nagy-Kőröst“-féle el­ I­mésséggel törekszik olvasóit deríteni, nem méltó hozzá: kímélhette volna kecskeméti előfizetőit. Ha már benne vagyunk a „Bu­­­­dapesti Hírlap“-ban, jelezhetjük újdonság szedőjének, hogy hóesést tánczterem- I­ben Dove is emleget, a jeles meteorolog.­­ Bővebben olvashatni ilyen tüneményről John Tyndall: „A hó, mint a mozgás egyik neme“ Budapest 1874. czimű munka 530-ik lapján. A sikkasztó ny­úl históriája pedig ugyan­csak 500 írttal Félegyháza mellett Jakab­­szállásán esett meg vagy 7 év előtt.­­ A vállalkozók lapja jelzi, hogy Ung­­­ vár új közvágóhíd építését tervezi, elkészí­­­­tése 5500 írtba fog kerülni. A Trencsénben­­ létesítendő katonai laktanya pedig 334,603 t frt 60 krba kerül. Érdekes az összehasonlí­tás a mi hasonló czélú építkezéseinkkel. — A Tisza garázdálkodása. A télnek még derekán sem vagyunk, tehát távol a jégengedéstől, a hóolvadástól, s a folyam­i menti helyeken a jégzajlás már is érezteti elementáris hatalmát s romboló erejének pusztító hatásait. Egy Szolnokról érkezett levélből idézzük a következőket: „Szolno­kon legnagyobb újság az új esztendő kü­­­­szöbén az, hogy a Tiszával most nagyon meggyűlt a bajunk, mert a­mint a roppant­­ hidegek folytán decz. 16-án beállott, vas­tag jégkéreg borította be. Ez még magában nem lett volna baj, de abból már nagy baj keletkezett, hogy a befagyás után néhány napra a víz nagyon megáradt, s ezen ára­dás által az elmélkedő folyam a vastag jég­­borítékot iszonyú ropogással feltolta, s a rettentő jégdarabokat vitte magával. Mint­hogy pedig a víz folyton áradt, haladó emelkedése közben a jégdarabokat egymás tetejébe sodorta; ebből természetesen bor­zasztó jégtorlódás alakult, mely haladó útjá­ban mindent összerombolt, a mit ezen útjá­ban talált. Talált pedig sok mindent, a miből bizony alig maradt épen valami, a fenyőtalpakat össze-vissza zilálva hányta egymásra, malmokat összetört, a gőzhajó­állomás kikötő gépezetét tönkre tette, a fürdőház benthagyatni szokott alsó építmé­nyét összezúzva a szintén összezilált lá­pokra felszorította, melynek széttörött ron­csai oldalvást meredeznek ki a jégtorlatok között, stb. A kár, mint mondják, mintegy 150 ezerre tehető; talán kissé túlzott lehet ez a felszámítás, de még nagyobb kártól félnek a felengedéskor, attól nevezetesen, hogy nem­ lehetvén most az iszonyú jégtö­meg közül kimenteni a még használható anyagokat, olvadáskor majd darabonként szakad szét a jégkéreg, s zajlás alakjában viszi tovább, Isten tudja hová, feltartóztat­­hatlanul a Tisza a nagy fakészletet!“ — Beküldetett. A „Kecskemét“ lap múlt évi 51. számában „Ivóvizet a népnek!“ czim alatt állítólag a „VI. VII. X. és Y. tized nagy részének lakosai“-tól egy levél jelent meg, a­mely egyenesen személyem , — mint a városi közönség által fúratott szivattyús kutak ez idő szerinti felügyelője — ellen volt irányozva. Alulírott a hivatkozott levél tartalma ellen megtevem észrevételeimet, kértem a „Kecskemét“ lap tekintetes szer­kesztőjét : szíveskedjék saját igazolásomra nyilvánosságra hozni, miszerint a becses lap­jában­ közzétett állítások valótlanságon ala­pulnak s nem egyebek, mint költött s a n. é. közönség véleményét teljesen félrevezető hí­rek. — A „Kecskemét“ lap tekintetes szer­kesztője „szerkesztői üzenetek” rovatában megtagadta kérelmemet elfogult indokolása mellett, s hozzá, illetőleg a nyilvánosság elé terjesztett soraimat nem adta ki. — Ez­úttal nem maradt tehát más teendőm hátra, mint határozottan kijelenteni, miszerint a „Kecskemét“ lap 51. számában „Ivóvizet a népnek“ czim alatt foglaltak a valóságnak épen nem felelnek meg, miért is hitelt nem érdemelnek. Szabó László sk., lakatosmester. —­III. évi decz. 24-től bezárólag 31-ig meghaltak. 011 Juliánná özv. Iires Istvánna 86 éves kath., Sárga József leánya Erzsé­bet 3 hónapos kath., Körösi Zsuzsánna özv. Szomor Sándorné 51 éves ref., Kurucz Sán­dor fia Sándor 2 éves kath., Dr. Kocsis Jó­zsef nős orvos 69 éves kath., Cziriák Judit férjnélküli nő 37 éves ref., Orbán József fia László 7 hónapos kath., Radó Piroska Csuka Tóth Ferenczné 54 éves kath., Patik László leánya Teréz 2 hónapos kath., S. Nagy János fia János 3­/a éves kath., Bencsik Antal fia József 6 éves kath., Bóna Lajos fia Pál 15 hónapos ref., Racskó János fia János 4 hó­napos kath., özv. Tóth Apollonia néh. La­katos Jánosné 60 éves kath., Rúzsa István­­ fia István 2 éves kath., Oláh János fia Já­nos 3­/a éves, kath., Márkli István nős sző­­lőmives 49 éves kath., Szurok György nős kertész 67 éves kath., Nagy József leánya Sára 7 hónapos ref., Szabó Verona kéjhölgy 19 éves kunsztmártoni szül. kath., Könyves János fia István 4­/a éves ref., Bognár Krisz­tina Rimóczi Antalné 32 éves kath., Batka Ferencz leánya Rozália 7 éves kath., özv. Kiss Péter városi szegény 38 éves kath., néh. Balog József leánya Vilma 5 éves kath., Német Anna Varga Antalné 31 kath., Kiss Juliánná özv. Furkó Istvánná 72 éves kath., Tóth Mihály fia Ferencz 80 hónapos kath., Oláh János leánya Juliánná 5 hetes kath., Gulyás Molnár Imre Jókupecz 65 éves kath., Marozsi Sándor fia Ferencz 9 éves ref., Bálint Rozália Révész Jánosné 50 éves kath., Könyves János fia Sándor 3 éves ref., Könyves János fia János 8 éves ref., néh. Józsa Mihály leánya Teréz 4 éves kath., Szotyka Faragó József özv. juhász 67 éves kath., Német Terézia Bódog Jánosné 48 éves kath. Gazdaság. A Kecskemétvidéki Gazdasági Egye­sület választmányának, 1885. évi deczember hó 24-ik napján, Csilléry Benő úr elnöklete alatt tartott ülésében a következő tárgyak nyertek elintézést: Olvastatott a m. kir. földmivelési minisz­térium 52,906. sz. alatti leirata, mely mel­lett közöltetett czimzett minisztérium által, az amerikai szőlővesszők eladása iránt kibo­­csájtott hirdetmény; ennek tartalma kivo­natban a következő: Amerikai szőlővesszők csakis zár alatt levő, azaz olyan községek határába szálit­­hatók, melyekben a philoxera fellépése már megállapítva van. Ezen vesszők 1886. tavaszán adatnak el következő árakon: a) Hazai telepekről származó vesszők, Ripária sauvage — gyökeresek ezre 20 frt, a simának ezre 10 frt. Francziaországból hozott ugyanezen vesszők ára, ha a hazai telepekről az igényeket kielégíteni nem le­hetne, gyökeresnek ezre 40 frt, simának ezre 10 frt. b) Kísérletezésre ajánlhatók a Franczia­­országból való behozatal útján szerzendő következő fajta amerikai szőlővesszők: 1. Jacquez gyökeres erre 50 frt, sima 10 frt. 2. Vitis Solonis „ 50 frt, „ 10 frt. 3. York Madeira „ 60 frt, „ 15 frt. A fent nevezett fajták, mint a philo­­xérának ellenálló alanyok, s ennélfogva bortermelésre való használat czéljából nemes szőlőfajtákkal beojtandók. A fent kitett árakban a csomagolás és a telephez legközelebbi vasútállomáshoz való szállítás költségei is benfoglaltatnak, a te­lepek által előlegezett vasúti és hajószállí­­tási díjak azonban a vevők által fizetendők. Úgy a vesszők ára, mint a szállítási költ­ségek utólag fognak a vevőktől beszedetni. Ezen szőlővesszőkből azonban csak olyan szőlőbirtokosok vásárolhatnak, kik bélyeg­mentes községhatósági bizonyítványnyal iga­­zolandják azt, miképp a szőlőmivelés képezi kizárólagos kereseti forrásokat.­­ Ezen bi­zonyítvány egy kitöltendő megrendelési ívhez csatolva, az országos borászati kormánybiz­tosi hivatalhoz küldendő fel Budapestre a fővámházban. Olvastatott a m. kir.­­földmivelési minisz­térium által, 60,548. sz. alatt a közgazda­­sági előadóhoz intézett s ennek támogatása végett ez egyesülettel közlött leirata, mely­­nélfogva czimzett minisztérium által szokásba vett tenyészbikák vásárlása és eladása iránt szükséges lépések foganatba vételére a helyi közgazdasági előadó fölhivatik. E szerént megvásároltatnak alkalmas fiatal magyar faj tenyészbikák 2'/a—3 éves korig, a nyugoti fajtákból 1 '/a — 2 éves korig; azonban fekete tarka bikák semmi áron sem vásároltatnak. Viszont ilyen tenyészbikák­at is enged­tetnek , illetőleg eladatnak úgy magánosok, mint községeknek, mely adásvételnél az ille­tők , a körülményekhez képest, némi kedvez­ményre tarthatnak számot. Mindkét irányban jelentkezni óhajtók­nak, a lolirott a kéznél levő iratok alapján bővebb utasítással készségesen szolgál. Egyleti jegyzőnek azon jelentése alap­ján , hogy a városi műkertben levő egy éves egyesületi fűztelepről szedett 4500 darab nemes fűzdugvány áll a választmány ren­delkezésére,­­ azon egyleti tagok, kik ebből részesülni óhajtanak, fölhivatnak, hogy ez iránti igényeiket alelk­ottnál bejelenteni szí­veskedjenek. A kiosztás a jelentkező tagok között aránylagosan és díjtalanul fog esz­közöltetni. Az egyesület részére 1886-ra a követ­kező r­aklapokra történt előfizetési megren­delés: „Gyümölcsészeti füzetek“, „Borászati lapok“, „Méhészeti és Gazdasági lapok“-ra összesen 13 frt 24 kr. értékben. Egyleti jegyző azon jelentése, hogy a választmánytól kiindult kérelmezés folytán , a m. kir. földmivelési minisztériumtól ide 15 liter vadalma mag küldetett, tudomásul vétetvén és köszönettel fogadtatván, erről a czimzett minisztérium köszönetét tartal­mazó felirat útján értesittetni, a megérke­zett ant­ag pedig, a már jelentkezett 24 egyleti tag között, egyenlő arányban kiosz­tatni határoztatott. Ezek mellett még több rendbeli házi ügy elintézése után a gyűlés eloszlott. Kecskeméten, 1885. deczember 30. Csereklyei Károly, egyleti jegyző.

Next