Kecskeméti Lapok, 1886. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1886-01-03 / 1. szám
1. sz. KECSKEMÉTI LAPOK 3 végezte s — több családnak lévén házi orvosa — betegeit szorgalmasan látogatta. Halála előtt négy nappal tüdőgyulladásba esett, mely a már 69 éves aggastyánt sírba is vitte. Béke poraira! — Népesedésünk. Városunk népesedési statisztikájának kiegészítésére a következő születési és halálozási adatok állanak rendelkezésünkre a lefolyt 1885. egész évről. Az ez évben szülöttek összes létszáma: 2112; a meghaltaké: 1548, így tehát a születések száma 564-el múlja fölül a halálozásokét. Vallásfelekezet szerint róm. kath. született: 1429, elhalt: 1076 (szaporulat 353); reform, vallású született: 583, elhalt: 417 (szaporulat 166); izraelita született: 61, elhalt: 24 (szaporulat 37); ágostai evang. vallású született: 38, elhalt: 27 (szaporulat 11); görög keleti vallású született: 1, meghalt: 4 (fogyatkozás 3). Ez adatok népesedési mozgalmunk terén a javulást kétségtelenül igazolják. S ha a közegészségi törvény városi hatóságunk kitartó erélye, s tiszti orvosi karunk buzgó közreműködésével mindjobban végrehajtatik, az 1890. évi népszámlálás a 10. év előttihez képest fokozottan kedvezőbb eredményt fog e tekintetben felmutatni. — Egyházi pénztárnok-választás. Az elhunyt Dr. Kocsis József róm. kath. egyházközségi pénztárnok állása a közzétett pályázat szerint vasárnap, január 3-án töltetik be az egyháztanács által. Ezt megelőzőleg egy kiküldött bizottság csaknem az egész múlt hét folyamán ülésezett és tanácskozott. Czélja volt e bizottságnak az egyházi pénztár leltározása, de hivatása egyszersmind javaslattétel oly irányban is, hogy a pénztárkönyvek vezetése és kezelése s az ellenőrzés gyakorlása minél inkább javíttassák és könnyítessék, s minél jobb és czélszerűbb alapokra fektettessék. — Ismét gyászhir. Özvegy Erdélyi Ferenczné szül. Minke Rozália asszony, mint részvéttel értesülünk, újév napján délután szivszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Minden izében derék, szorgalmas magyar asszony volt. Férje halála után ennek jóhirű könyvkötő-üzletét átvette, s szorgalmas utánlátással magának igen tisztes megélhetést biztosított. Halálát egy gyermeke és testvérei gyászolják. Nyugodjék békével! — A statisztika Kecskemét felöl. A „Budapesti Hírlap“ újévi száma azt mondja, hogy „a legelső magyar város Kecskemét, utána Hód-Mező-Vásárhely, Debreczen , Szeged , Székesfehérvár, mely után mindjárt az ország tarka-barka színezetű fővárosa jön (58% magyar, 35% német). A sor végén Pozsony, Selmecz, Pancsova, a legutolsó Versecz. Szaporodási szempontból első Székes-Fehérvár , utána Hód-Mező-Vásárhely, Kecskemét, Szabadka; legrosszabb a születési arány a halálozásával szemben Szatmár-Németiben, hol úgy áll ez arány, mint 1: 14-hez. A vereskereszt-egylet kecskeméti fiókja a múlt év december hó 31-ik napján „Sylvester-estélyt“ rendezett a szerb és bolgár sebesültek javára a Kaszinó termeiben, amely eltekintve az anyagi haszontól kitűnően sikerült. Bátran elmondhatjuk, hogy ez estély volt a múlt évi estélyek legsikerültebbje, de anyagi haszon nélkül, mert haszon az vajmi csekély volt, és tán kérdik, hogy miért ? hát azért, mert a közönség a nemes czélra rendezett estély iránt a már annyira megszokott közönyt, részvétlenséget tanúsított. Ez nálunk régi szokás, a mi közönségünk nagy része szívesebben áldoz a karikán ugráló bohócz és csepűrágóknak, mint a sebesülteknek; a mi közönségünk részvétlenségét nem bírja megtörni semmi sem, hire van annak még Kukutyimban is. A páratlan és fesztelen jókedv tette ez estélyt kitűnően sikerülté, s együtt tartotta az ott voltakat hajnali 3 óráig. A tüzes vérű fiatalság 9 órakor perdült tánczra, járva a kopogós csárdást, a tipegő mazurt, a szédületes keringőt fáradhatlan buzgalommal. A négyeseket 30 pár tánczolta. Ott voltak: Szeless Aranka, Tassy Irma, Mónus nővé- írek, Nagy Matild (K.Szentmártonból), Bánó nővérek, Zágonyi Mariska, Kovács Vilma, Bogoss Vilma, Szokolay Ida, Májerfy Juliska, Abele bárónő, Dr. Szeless Józsefné, Horváth Béláné, Gáli Ferenczné, Pacsu Mihályné, Papp Sándorné, Hacker Lajosné, Dr. Tassy Pálné, Dr. Turcsányiné, Vojnárovicsné, Mádi Jánosné, Pataki Imréné, Györffy Balázsné, Dr. Kovács Pálné, Kovács Istvánná, Ujszászy Gyuláné, Hodovát Józzsefné, S. Kovács Mihályné, Szeless Kálmánná, Mónus Ferenczné, Szokolay Mihályné, Májerfy Jánosné, Ugrik Mihályné, Bogoss Endréné, dr. Puteáni Béláné és Zolnay Antalné úrnők. A tombola a részvétlenség miatt ez alkalommal elmaradt. — A „Kecskeméti közs. tanitó-testület által f. é. január 9-én tartandó hangverseny- I nyel egybekötött jótékony czélú tánczestélyre a meghívók széthüldettek, akik esetleg meghívót még nem kaptak és arra igényt tartanak, keretnek a rendezőségnél jelentkezni. Egyúttal a rendezőség örömmel jelenti , hogy a baranyai tisztséget Dömötör Sándorné úrnő kegyes volt elfogadni. — A Tanárikar cége alatt kedélyes vacsora volt múlt hó 30-án a „Próféta“ helyiségében. A részt vettek csak azt saj-tnálták, hogy oly „korán“ oszlott szét a társaság, mikor recreatio ideje járta. Közbámulat tárgyát képezte egyik tagnak általa kitűnően dressirozott postagalambok röpítése. Professor emberek eleme lévén a tudományos vitatkozás, ez alkalommal is egy nagy horderejű „bibliai“ kérdés elméleti és gyakorlati eldöntése forgott szőnyegen. Megegyezés nem jött létre, mert mindkét fél még most is azt tartja, hogy neki volt igaza. Kár, hogy lapunk új szerkesztője nem volt jelen, hogy a kérdést mind illetékes szakember eldönthette volna. Valószínűleg félt, hogy majd agyontoaszirozzák. Ilyen különben nem is volt, mert az egyik ülve mondatván, a másik pedig többszörös közbeszólások és leülésekkel megszakittatván — toaszul nem számit. — Az 1886-ik esztendő nemcsak azért eredeti a maga nemében, hogy 53 péntekje lesz, — az év ugyanis, hacsak nem szőke, ugyanazon nevű nappal végződik, amilyennel kezdődött, hanem azért is, mert nagy idők óta nem volt olyan hosszú a farsang, mint az, mely e hóz ikén áll be. Ennek oka a rendkívül későn (ápr. 25.) eső húsvét, egy nappal előbb 1859-ben volt; akkor a szentgyörgynapi harczolkodás húsvét vasárnapra esett, most pedig az legalább nagyszombaton lesz. Az ideihez hasonló későn a husvét csak 1943. és 1954-ben lesz. A főtemplom orgonája, mint hírlik, csak jövő februárban készülhet el, pedig erélylyel dolgoznak fölépítésén. Az egyház főgondnoka szerencsének vallja ez orgona készíttetését, mert olyan erősen megviselte az idő a chorus gerendáit, hogy katasztrófa következhetett volna be azok esetleges leszakadásakor. Most az egyház vasra építtetett, melynek tartóssága nem egy századra szól. A kath. egyháznál meglehetős izgatottságban tartja a kedélyeket a pénztárosi hivatal betöltése, mindenesetre hasznos lesz a körültekintés, hogy anyagi és erkölcsi biztosítékot nyújtani képes tisztviselőre tehessen szert az egyház ezen állomáson is. Zavart vagyoni viszonyú ember oda nem igen lesz alkalmas, miért is nem kenyéradásról lehet ott szó. — Kinevezés. Muraközy Gyula úr, törvényszéki joggyakornok, a helybeli kir. törvényszékhez aljegyzőnek neveztetett ki. — Sok szerencsét kívánunk az igazán megérdemlett előléptetéshez. — A „Kecskeméti közs. tanító-testület“ táncrestélyt rendező bizottsága a kitűzött nemes czél mennél sikeresebb elérésére való tekintetből az iskolaszék tanügyi bizottságát megkereste az iránt, engedné meg a tanügyi bizottság, miszerint az osztálytanítók a jobb módú szülők iskolába járó gyermekeitől egy-egy belépti jegyet küldhessenek szüleiknek, hogy az így nyerendő összeg által a bevétel méginkább növekedjék. A tanügyi bizottság a rendezőség e kérelmét készségesen megengedte , mihez képes a jövő hét folyamán az illető osztálytanító egy-egy belépti jegyet fog küldeni a jobb módú szülékhez. — Mi csak helyeseljük a t. rendező- iség messzeterjedő figyelmét s felhívjuk egyúttal a t. szüléket: ne vonják meg áldozatukat a nemes czél eszközétől, mert részvételük által a nemzet tiszteletre legméltóbb, felaggott napszámosain s árván maradt gyermekein könyörülnek! A né.közönséget szinte kérjük, hogy ezen, a legnagyobb más igényeket is kielégítő s a farsangi idő alatt s a legkellemesebbnek ígérkező tánczestélyt tömeges látogatásában részesíteni el ne mulaszsza! — Tolnainé jutalomjátéka. A színigazgatóság hibás intézkedésének tudható be részben, hogy Tolnainénak először kitűzött jutalomjátéka nem volt megtartható. E hibát helyrepótolja az igazgatóság azzal, hogy Tolnainé jutalomjátékát csütörtökre, január 7-ikére újból napirendre tűzte , mely alkalommal színre kerül a „Csókon szerzett vőlegény“, mulattató, eleven vígjáték. A közönség részéről reméljük, hogy ő kedvelt színésznőt, ki nagyon sokszor bebizonyította, hogy érdemes a közönség jóindulatára , a megérdemelt pártolásban fogja részesíteni. — A kecskeméti ügyvédi kamara deczember hó 31-én tartotta múlt évi utolsó választmányi ülését. A szokásos évi rendes közgyűlés megtartásának határideje f. évi január hó 31. napjának d. e. 10 órájára tűzetett ki. — Körvadászat. A kecskeméti vadásztársulat deczember hó 27-én körvadászatot rendezett a jakabi buczkásokban, mely alkalommal 106 drb. nyúl esett zsákmányul. — A „Dragollovich Döme“ czímű régóta fönnálló, jóhírű czég annyiban változott, hogy most „Dragollovich Döme és Fiai“ nevet vett föl. — Krausz Dávid eljegyezte Venetianer Flórát, Venetianer Albert úr kedves leányát. Legyen boldogság a részek ! — A „Budapesti Hírlap“ mulatsága, hogy múlt évi 357-ik (decz. 29.) száma újdonságai közt „Lepipálták Nagy-Kőröst“-féle el Imésséggel törekszik olvasóit deríteni, nem méltó hozzá: kímélhette volna kecskeméti előfizetőit. Ha már benne vagyunk a „Budapesti Hírlap“-ban, jelezhetjük újdonság szedőjének, hogy hóesést tánczterem- Iben Dove is emleget, a jeles meteorolog. Bővebben olvashatni ilyen tüneményről John Tyndall: „A hó, mint a mozgás egyik neme“ Budapest 1874. czimű munka 530-ik lapján. A sikkasztó nyúl históriája pedig ugyancsak 500 írttal Félegyháza mellett Jakabszállásán esett meg vagy 7 év előtt. A vállalkozók lapja jelzi, hogy Ung vár új közvágóhíd építését tervezi, elkészítése 5500 írtba fog kerülni. A Trencsénben létesítendő katonai laktanya pedig 334,603 t frt 60 krba kerül. Érdekes az összehasonlítás a mi hasonló czélú építkezéseinkkel. — A Tisza garázdálkodása. A télnek még derekán sem vagyunk, tehát távol a jégengedéstől, a hóolvadástól, s a folyami menti helyeken a jégzajlás már is érezteti elementáris hatalmát s romboló erejének pusztító hatásait. Egy Szolnokról érkezett levélből idézzük a következőket: „Szolnokon legnagyobb újság az új esztendő küszöbén az, hogy a Tiszával most nagyon meggyűlt a bajunk, mert amint a roppant hidegek folytán decz. 16-án beállott, vastag jégkéreg borította be. Ez még magában nem lett volna baj, de abból már nagy baj keletkezett, hogy a befagyás után néhány napra a víz nagyon megáradt, s ezen áradás által az elmélkedő folyam a vastag jégborítékot iszonyú ropogással feltolta, s a rettentő jégdarabokat vitte magával. Minthogy pedig a víz folyton áradt, haladó emelkedése közben a jégdarabokat egymás tetejébe sodorta; ebből természetesen borzasztó jégtorlódás alakult, mely haladó útjában mindent összerombolt, a mit ezen útjában talált. Talált pedig sok mindent, a miből bizony alig maradt épen valami, a fenyőtalpakat össze-vissza zilálva hányta egymásra, malmokat összetört, a gőzhajóállomás kikötő gépezetét tönkre tette, a fürdőház benthagyatni szokott alsó építményét összezúzva a szintén összezilált lápokra felszorította, melynek széttörött roncsai oldalvást meredeznek ki a jégtorlatok között, stb. A kár, mint mondják, mintegy 150 ezerre tehető; talán kissé túlzott lehet ez a felszámítás, de még nagyobb kártól félnek a felengedéskor, attól nevezetesen, hogy nem lehetvén most az iszonyú jégtömeg közül kimenteni a még használható anyagokat, olvadáskor majd darabonként szakad szét a jégkéreg, s zajlás alakjában viszi tovább, Isten tudja hová, feltartóztathatlanul a Tisza a nagy fakészletet!“ — Beküldetett. A „Kecskemét“ lap múlt évi 51. számában „Ivóvizet a népnek!“ czim alatt állítólag a „VI. VII. X. és Y. tized nagy részének lakosai“-tól egy levél jelent meg, amely egyenesen személyem , — mint a városi közönség által fúratott szivattyús kutak ez idő szerinti felügyelője — ellen volt irányozva. Alulírott a hivatkozott levél tartalma ellen megtevem észrevételeimet, kértem a „Kecskemét“ lap tekintetes szerkesztőjét : szíveskedjék saját igazolásomra nyilvánosságra hozni, miszerint a becses lapjában közzétett állítások valótlanságon alapulnak s nem egyebek, mint költött s a n. é. közönség véleményét teljesen félrevezető hírek. — A „Kecskemét“ lap tekintetes szerkesztője „szerkesztői üzenetek” rovatában megtagadta kérelmemet elfogult indokolása mellett, s hozzá, illetőleg a nyilvánosság elé terjesztett soraimat nem adta ki. — Ezúttal nem maradt tehát más teendőm hátra, mint határozottan kijelenteni, miszerint a „Kecskemét“ lap 51. számában „Ivóvizet a népnek“ czim alatt foglaltak a valóságnak épen nem felelnek meg, miért is hitelt nem érdemelnek. Szabó László sk., lakatosmester. —III. évi decz. 24-től bezárólag 31-ig meghaltak. 011 Juliánná özv. Iires Istvánna 86 éves kath., Sárga József leánya Erzsébet 3 hónapos kath., Körösi Zsuzsánna özv. Szomor Sándorné 51 éves ref., Kurucz Sándor fia Sándor 2 éves kath., Dr. Kocsis József nős orvos 69 éves kath., Cziriák Judit férjnélküli nő 37 éves ref., Orbán József fia László 7 hónapos kath., Radó Piroska Csuka Tóth Ferenczné 54 éves kath., Patik László leánya Teréz 2 hónapos kath., S. Nagy János fia János 3/a éves kath., Bencsik Antal fia József 6 éves kath., Bóna Lajos fia Pál 15 hónapos ref., Racskó János fia János 4 hónapos kath., özv. Tóth Apollonia néh. Lakatos Jánosné 60 éves kath., Rúzsa István fia István 2 éves kath., Oláh János fia János 3/a éves, kath., Márkli István nős szőlőmives 49 éves kath., Szurok György nős kertész 67 éves kath., Nagy József leánya Sára 7 hónapos ref., Szabó Verona kéjhölgy 19 éves kunsztmártoni szül. kath., Könyves János fia István 4/a éves ref., Bognár Krisztina Rimóczi Antalné 32 éves kath., Batka Ferencz leánya Rozália 7 éves kath., özv. Kiss Péter városi szegény 38 éves kath., néh. Balog József leánya Vilma 5 éves kath., Német Anna Varga Antalné 31 kath., Kiss Juliánná özv. Furkó Istvánná 72 éves kath., Tóth Mihály fia Ferencz 80 hónapos kath., Oláh János leánya Juliánná 5 hetes kath., Gulyás Molnár Imre Jókupecz 65 éves kath., Marozsi Sándor fia Ferencz 9 éves ref., Bálint Rozália Révész Jánosné 50 éves kath., Könyves János fia Sándor 3 éves ref., Könyves János fia János 8 éves ref., néh. Józsa Mihály leánya Teréz 4 éves kath., Szotyka Faragó József özv. juhász 67 éves kath., Német Terézia Bódog Jánosné 48 éves kath. Gazdaság. A Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület választmányának, 1885. évi deczember hó 24-ik napján, Csilléry Benő úr elnöklete alatt tartott ülésében a következő tárgyak nyertek elintézést: Olvastatott a m. kir. földmivelési minisztérium 52,906. sz. alatti leirata, mely mellett közöltetett czimzett minisztérium által, az amerikai szőlővesszők eladása iránt kibocsájtott hirdetmény; ennek tartalma kivonatban a következő: Amerikai szőlővesszők csakis zár alatt levő, azaz olyan községek határába szálithatók, melyekben a philoxera fellépése már megállapítva van. Ezen vesszők 1886. tavaszán adatnak el következő árakon: a) Hazai telepekről származó vesszők, Ripária sauvage — gyökeresek ezre 20 frt, a simának ezre 10 frt. Francziaországból hozott ugyanezen vesszők ára, ha a hazai telepekről az igényeket kielégíteni nem lehetne, gyökeresnek ezre 40 frt, simának ezre 10 frt. b) Kísérletezésre ajánlhatók a Francziaországból való behozatal útján szerzendő következő fajta amerikai szőlővesszők: 1. Jacquez gyökeres erre 50 frt, sima 10 frt. 2. Vitis Solonis „ 50 frt, „ 10 frt. 3. York Madeira „ 60 frt, „ 15 frt. A fent nevezett fajták, mint a philoxérának ellenálló alanyok, s ennélfogva bortermelésre való használat czéljából nemes szőlőfajtákkal beojtandók. A fent kitett árakban a csomagolás és a telephez legközelebbi vasútállomáshoz való szállítás költségei is benfoglaltatnak, a telepek által előlegezett vasúti és hajószállítási díjak azonban a vevők által fizetendők. Úgy a vesszők ára, mint a szállítási költségek utólag fognak a vevőktől beszedetni. Ezen szőlővesszőkből azonban csak olyan szőlőbirtokosok vásárolhatnak, kik bélyegmentes községhatósági bizonyítványnyal igazolandják azt, miképp a szőlőmivelés képezi kizárólagos kereseti forrásokat. Ezen bizonyítvány egy kitöltendő megrendelési ívhez csatolva, az országos borászati kormánybiztosi hivatalhoz küldendő fel Budapestre a fővámházban. Olvastatott a m. kir.földmivelési minisztérium által, 60,548. sz. alatt a közgazdasági előadóhoz intézett s ennek támogatása végett ez egyesülettel közlött leirata, melynélfogva czimzett minisztérium által szokásba vett tenyészbikák vásárlása és eladása iránt szükséges lépések foganatba vételére a helyi közgazdasági előadó fölhivatik. E szerént megvásároltatnak alkalmas fiatal magyar faj tenyészbikák 2'/a—3 éves korig, a nyugoti fajtákból 1 '/a — 2 éves korig; azonban fekete tarka bikák semmi áron sem vásároltatnak. Viszont ilyen tenyészbikákat is engedtetnek , illetőleg eladatnak úgy magánosok, mint községeknek, mely adásvételnél az illetők , a körülményekhez képest, némi kedvezményre tarthatnak számot. Mindkét irányban jelentkezni óhajtóknak, a lolirott a kéznél levő iratok alapján bővebb utasítással készségesen szolgál. Egyleti jegyzőnek azon jelentése alapján , hogy a városi műkertben levő egy éves egyesületi fűztelepről szedett 4500 darab nemes fűzdugvány áll a választmány rendelkezésére, azon egyleti tagok, kik ebből részesülni óhajtanak, fölhivatnak, hogy ez iránti igényeiket alelkottnál bejelenteni szíveskedjenek. A kiosztás a jelentkező tagok között aránylagosan és díjtalanul fog eszközöltetni. Az egyesület részére 1886-ra a következő raklapokra történt előfizetési megrendelés: „Gyümölcsészeti füzetek“, „Borászati lapok“, „Méhészeti és Gazdasági lapok“-ra összesen 13 frt 24 kr. értékben. Egyleti jegyző azon jelentése, hogy a választmánytól kiindult kérelmezés folytán , a m. kir. földmivelési minisztériumtól ide 15 liter vadalma mag küldetett, tudomásul vétetvén és köszönettel fogadtatván, erről a czimzett minisztérium köszönetét tartalmazó felirat útján értesittetni, a megérkezett antag pedig, a már jelentkezett 24 egyleti tag között, egyenlő arányban kiosztatni határoztatott. Ezek mellett még több rendbeli házi ügy elintézése után a gyűlés eloszlott. Kecskeméten, 1885. deczember 30. Csereklyei Károly, egyleti jegyző.