Kecskeméti Lapok, 1888. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-01 / 1. szám

1. sz. főgymn. tanár úr emelkedett hangú költe­ményét , melyet lapunk mai tárczájában közlünk, Debreczeni Gyula, VIII. oszt. ta­nuló érzéssel és ügyes hanghordozással sza­valta el. Végül Ngs és ft. Bogyó Pál apát-plébános úr lépett az emelvényre és az ifjúságot a vallásosságra buzdító lelkes beszédje után az ünnepély véget ért. — A szánkázás évadja, úgy látszik, javában áll s utczáinkon mindenfelé nagy az élénkség. Egy mulatsággal több. Csak arra figyelmeztetjük az illető­ket, hogy a lovakat jól hangzó zajos csörgő­kkel ellátni el ne mulaszszák. Ilyenek nélkül nem is kellene megengedni a szánkázást.­­ A „Nagy-Kőrös“ czímű lap munka­társai és barátai a lap 10 évi működésének megünneplésére Tóth József, szerkesztő tisz­teletére csütörtökön az ottani nagy vendég­lőben bankettet rendeztek, melyre a rende­zőség lapunk szerkesztőségét is meghívta. Miután a meghívó elkésve érkezett, ez úton mond üdvözletet és a szives meghívásért kö­szönetet a szerkesztő. — A zenede hangversenye. A kecs­keméti zenede által, Zichy Géza gróf a világhírű művész nagybecsű közreműködése mellett Január hó 24-én a színházban rende­zendő hangverseny műsorozata a következő: 1. „Bánk Bán* (egyveleg), Erkel F. től. Előadja a műkedvelő ifjak zenekara, a czimbalomrészt Horváth Irma k. a. volt szives elvállalni. 2. „Vineta“ Alt F.-től. Mikó László karnagy vezetése alatt énekli a városi dalárda. 3. a) „Elégia“, b) „Étude“. Szerző és előadja gr. Zichy Géza. 4. „Napfény talál nekem, ro­­manze. gr. Zichy Gézától. Énekli Szabados Gézáné. 5. „Don Juan“ Mozarttól, áb­ránd. Átírta és előadja gr. Zichy Géza. 6. „Vonós négyes“. Schubert F.-től op. 125. Előadják: Nemesszeghy István, Vajda Vic­tor, Szent-Gály Gyula és Szabados Géza. 7. „Harmadik ábránd“ Huber K.-tól. Előadja Nemesszeghy István. 8. „Magyar Ábránd“, szerző és előadja gr. Zichy Géza. 9. „Serenade“, gr. Zichy Gézától. Előadja a városi dalárda, a műkedvelő ifjak zene­karának kísérete mellett; a zongorarészt Rott Lajos játsza. — Miután pedig a hang­verseny iránt már is nagy az érdeklődés, jegyekre Szabados Géza, a zenede igazga­tójánál bármikor lehet előjegyezni, hogy azután a vidékiek igényeinek is eleget te­hessünk. — Egri Kálmán, a szegedi színház ’és népszínműénekese, mint a múlt heti­­-baa jeleztük, e héten színházunk­­s­­zerepeni fog. Aradi Sándor,­­társulatunk egyik legjobb tagja f. hó 6-án tartja 25 éves színészi jubileumát s Egri az ünnepi előadásra színre kerülő „Falurosszá“-ban Göndör Sándor szerepét ját­sza. Mint halljuk, ezen kívül Egri még két darabban: „Egy katona története“ és a „Parlagi Jancsikban fog föllépni. E sze­rint a vidék legjobb népszínmű énekese há­rom legkiválóbb szerepében mutatja be magát nálunk.­­ (Beküldetet) „Pártoljuk a ha­zai ipart!“ E jelszóval hívta fel a buda­pesti Egyetem ifjúsága hazánk minden igaz magyar érzelmű polgárait a cselekvésre, s örömmel jelezhetjük, hogy ez irányban or­szágszerte megindult az üdvös mozgalom; legközelebb a karácsony ünnepek alatt Czeg­­léden egy ottani jónevű kereskedő Csörgey Lajos, a szepességi késmárki hazai czérna­­szövő-gyár termékeit nyilvános kiállításon mutatta be oly szép csoportban, hogy való­ban , hazánk ezen úgyszólva legjelentéke­nyebb iparágtermékeinek ily változatos szépségű gazdagsága, minden szemlélőt kel­lemesen lepett meg; a nevezett kereskedő úr, mint kecskeméti születésű, jelzett tár­gyak ismertetésével városunk közönségének is kedveskedni óhajtván, azokat az újév 1. 2. és 3-ik napjain az Iparegylet helyiségé­ben fogja kiállítani, melynek méltó meg­tekintésére közönségünk figyelmét felhívjuk. Több kecskemétiek , kik azt Czegléden láttuk. — Új kir. alügyész. Dr. ifj. Várady Gábor, a budapesti közalapítványi igazga­tóságnál alkalmazásban volt fogalmazó, a helybeli kir. ügyészséghez alügyésszé kine­veztetvén, ezen új állása elfoglalása végett városunkba érkezett, a hivatali esküt 1887. évi deczember hó 29-én a kir. törvényszék teljes ülésében letette. Gratulálunk , s öröm­mel üdvözöljük őt körünkben! — A megüresedett járásbírói állás betöltése elé nagy várakozással nézünk, mi aligha sokáig fog késni , mivel a pályázati kérvények a kijelölésről felvett jegyzőkönyv kapcsában már felterjesztettek, s a legkö­zelebbi minisztertanácsban hozatik javaslat a kinevezés tárgyában. Véleményünk sze­rint a pályázók közül Csorba Gábor, Sebasztiáni Károly és Oláh Imre al­­bírák legnagyobb s legjogosultabb remé­nyeket táplálhatnak. De bármelyiket érje is a szerencse, az előléptetés nem jut érdem­telennek, s igy megnyugvással várhatjuk az eredményt. — Kecsenovics Pál, k­r. főgymnasi­­umi tanár, a karácsonyi ünnepek alatt a rend kormánya által Privigyére lett áthelyezve,­­ a­hova már el is utazott. — Körvadászat. A helybeli vadász­­társaság folyó hó 8-án, jövő vasárnap, egy napra terjedő vadászatra fog kirándulni P.­­Jakabra. — Sorsjegyek. A Rongyos Egyesület megkezdett programmjához hiven, ismét bo­­csájt ki 10 krajczáros sorsjegyeket, melyek-­­­kel igen értékes nyereménytárgyak lesznek kisorsolva. A múlt évi kereslet után ítélve , azt hisszük , hogy a tervben, vett 480 darab aligha kevésnek nem fog bizonyulni, de ki-­­­vánjuk is és felhívjuk áldozatkész közönsé­günk érdeklődését, hogy e sorsjegyeket mi­nél nagyobb mértékben terjeszszék, vásárol­ják, mert míg az Egyesület magasztos czél­­j­ját a nagyobb mérvű pártfogás folytán mind jobban megközelítheti, másrészt a résztvevők filléreit a felségért rongyos gyermekek hálás könnyei bőven jutalmazandják. A kisorsolás Vizkereszt előtti csütörtökre, folyó hó 5-re van határozva. — Kecskemét t­. város zálogintézeté­nél az értékpapírokra adott előlegek után a három havonként utólagosan fize­tendő kamat 100 frtig 8%-­ban, 100 frton felül 300 frtig 7%-ban, és ezen felül 6 */a %-ban állapíttatott meg. — A bűnügyi vizsgálatok vezetését a helybeli kir. törvényszéknél bent a köz­pontban a beköszöntött új évtől kezdve Csorba Károly törvényszéki bíró veszi át; ezen elnöki intézkedés tapintatosságát szó nélkül nem hagyhatjuk, mert ez­által a vizsgálat, mint a bűnügyi igazságszolgálta­tás igen lényeges része, egy tevékeny, szak­avatott férfiút nyer, az előadóbírák pedig megszabadulnak ama tehertől, hogy vete­­rádájuk mellett még csődügyekben — mely­ben bírói tag által teljesítendő a vizsgálat — bűn­vizsgálatot is foganatosítsanak. — A szepességi és kézsmárki szövő­gyárak termékeinek az Iparegylet helyi­ségében leendő kiállítása iránt a következő felhívást vettük: „Azon országszerte meg­indult hazafias mozgalomból folyólag , hogy hazai ipartermékeink pártolása, illetve fo­gyasztása által, hazánk anyagi helyzetének javulására, nemzetünk boldogítására mun­káljunk , alulírt, mint magyar kereskedő e közérdekű nemes czélt elősegíteni hazafias kötelességemnek tartván , vállalkoztam ha­zai vászon szövő ipartermékeinknek a nagy­­közönséggel könnyű módon megismerteté­sére , e czélból a szepességi kézsmárki ha­zai szövő gyáraknak változatosságban gaz­dag , jóság és szépségben kitűnő termékeiből­­ Kecskeméten az Iparegylet helyiségében az újév 1. 2. - ik napjain nyilvános kiállítást rendezek, melynek naponként d. e. 9 órától 12-ig, d. u. 2-től 4-ig, minden dijnélküli szives megtekintésére bátorkodom a nagyér­demű közönséget tisztelettel meghívni. Csör­gey Lajos: — Fertőtlenítés. Most, hogy annyi betegség uralkodik városunkban s némelyik nagy áldozatokat követel, sürgősen ajánl­juk figyelembe vételét ama közegészségügyi szabályoknak, melyek minden házi­gazdá­nak kötelességévé teszik, hogy udvarát s tisztán tartsa s a rothadó anyagokat onnan eltávolítsa. Különösen vendéglősöknek, ká­­í­véháztulajdonosoknak kell nagy gondot for­­dítaniok arra, hogy a hatóságilag előírt szabályok a gyökeres fertőtlenítést illetőleg­­ naponként pontosan végrehajtassanak. Csakis­­ igy vethetni gátat a ragadós nyavalyák ter­jedésének. — A „Kecskeméti kereskedő ifjak egyesülete“ ez évi tisztújító közgyűlését f.­­ hó 25-én délután 2 órakor saját helyiségé­­ben tartotta meg. Az 1888. évi tisztviselők­­ és választmányi tagok következőleg válasz­tattak meg: vezérelnökké: Dr. Kovács Pál jogakadémiai tanár úr, administráló elnökké: Hacker Lajos úr, alelnökké Lőwy Soma úr, titkárrá: Biró István, jegyzővé: Strasser Adolf, pénztárnokká: Alföldi Lajos, ellen- t­őrré: Metzger Béla, könyvtárnokká : Csillag Miksa, segéd-könyvtárnokká: Steiner Mihály, háznagygyá: Kiss Ferencz. Választmányi rendes tagokká: Matyasovsky Béla, Kohári Sándor, Várady Mihály, Szilágyi Mór, Zilzer Lajos, Schwimmer Zsigm., Weisz Gyula, Goldberger Ödön, Galandauer Adolf, Nagy Mihály. Választmányi póttagokká: Herz Ármin, Papp Kálmán , Benedek Adolf, Steiner Zsigmond. — Öngyilkosság. Inácsi Csatlós Tóth János szőlőkapás a múlt héten lövés által vetett véget életének. Tettének oka: „ke­­­­resd az asszonyt“, ez esetben egy rosszhirű leányzót, kivel Inácsi ismeretséget kötött, mit megtudván a vele házasságban élő neje, az állapotot bizonyára nem hagyta szó nélkül. — Kinek kell ingyen egy díszes ké­pes naptár? az fizessen elő a 25.000 pél­dányban megjelenő „Budapest“ czímű képes politikai napilapra legalább egy­­/4 évre. Fenáll 11 év óta, környezve a legjobb erők által. Előfizetési ára: egész évre 12 frt; félévre 6 frt; negyedévre 3 frt; ellenzéki kis képes politikai napilapot járat­hat, a „Kis Ujság“-ot, mely Budapesten Wodianer F. és Biai bpesti könyvnyomdász, könyv- és hirlap-kiadóhiv.-ban jelenik meg. A „Kis Újság“ nemzeties ellenzéki po­litikát követ, szívós kitartással, lankadatlan erélylyel küzd a haza boldogságáért, s a honfenntartó magyar faj uralmáért. A „Kis Újság“ nagy gondot fordít, hogy olvasóinak igényeit minden tekintetben teljesen kielégítse. Úgy a főváros, mint az ország és a külföld minden hírét naponként híven és gyorsan közli. A nevezetesebb na­pi eseményeket szép kivitelű képekkel illusz­trálja. Ezenkívül rendkívül érdekfeszítő, — többnyire a fővárosi életből merített, — regé­nyeket közöl, a­melyek bárki által könnyen élvezhető népies nyelven vannak megirva. Előfizetési árak: félévre 4­50, egy ne­gyed évre 225 és havonkint 75 kr. Mutatvány­számok bárkinek ingyen kül­detnek. KECSKEMÉTI LAPOK 75 krajczárért egy egész hónapig bárki egy jól szerkesztett népies irányú MOZAIK. Indok. — Lelkész: Hát mondd csak Faragó Jóska, miért nem vállalod el a sírásói állást? — Jóska. Hja, megkövetem, tiszte­lendő úr, attól félek, hogy a ki másnak vermet ás, maga esik bele. Pihen. — No, látod kis fiam, egy szép gyermek vagy, ha nem sírsz! — Sírok én még — felelt durczásan a gyermek — csak­hogy most pihenek. Meghálálta. — Orvos: Kérem ez több, mint a mennyit kívánhatok. Ön 100 frtot akar fizetni, holott csak 50 frtot ígért arra az esetre, ha anyósát meggyógyítom; szerencsétlenségre azonban meghalt. Ur: Épen azért, doktor úr! Ön többet tett, mint a mennyit ígért s nem volnék tisztességes ember, ha meg nem hálálnám fáradságát. Korai értelem. — Vallástanító: „A ki jámbor és jót cselekszik, az a mennyországba jut. Nos Gusztika mond meg csak mi történik azzal, a ki rosszat cselekszik“ ? Gusztika egy ügyvédnek gyermeke: „Azt védeni fogja a papa“. A pap és a házasulandók. — Pap: No fiam, hát egybe akartok kelni ? De meg­­gondoltátok-e, hogy mi a házasság? — Vő­legény : Igenis tiszteletes uram! megkérdez­tük, mennyit fog kóstálni az esküvés! Pap és paraszt. — Paraszt: Hogy van az tiszteletes uram, hogy a papok mindig azt prédikálják, hogy imádkozzatok és dol­gozzatok , s én még egyetlen papot se lát­tam dolgozni? — Pap: Jaj atyámfia, az úgy értendő, hogy: mi imádkozzunk, ti pedig dolgozzatok ! Csak azt sajnálja. — Após (vejéhez): Nos hát, hogy vagy megelégedve leányom­mal? Vő: Igen jól, csak azt az egyet saj­nálom , hogy ki nem dobott apám, mikor megkértem a leánya kezét. Mi fájt jobban? — Nemde, Móricz, éles fájdalom volt az, mikor a borbély a fogadat kihúzta? — A húzás csak hagyján, hanem aztán mikor fizetni kellett 50 kraj­­czárt, az jobban fájt nekem. Altiszti iskolából. —Őrmester. Mit kell tennie a katonának, hogy temeté­sén az előírt teljes végtisztességet megkapja? Baka: Őrmester úrnak, jelentem alás­­san: — meghalni. Vizsgálaton. — Tanár: Mi kell egy orvosnak az amputáláshoz! Orvosnövendék: Egy — pácziens. GAZDASÁG. A parafa versenytársa. Délafrika Kaffrania nevű tartományából most egy világos színű faanyag jön a keres­kedésbe; jellemző tulajdonai, hogy 3-szorta könnyebb, mint a mi parafánk, szövege finomabb, egyenletesebb és terjedékenyebb. Külseje olyan mint valamely fabélé, sima metszésein selyemfényű és nagyítóüveg alatt számtalan kis lapja szivárnyszínekben ragyog; törése felületein egészen a bodza­bél szemcsés kinézését nyújtja, keresztmet­szete az évgyűrűkhöz hasonlóan konczentrikus vonalakat mutat, melyek gyakran egymásba futók, e mellett észrevehetők benne bélsu­garak és szétszórt barna pontok. Möller szerint, ki a Pharmacent­ Centralhalleban ismertette, a mikroskop arra tanít, hogy e fának alapanyaga rendkívül táglikacsos és finomtalú szövetből képződött, melynek sejtjei ÜZLET. Értéktőzsdei heti jelentés. A „Magyar Mercur” pénzügyi szaklap tudósítása. A tőzsde ezúttal hűtlenül elpártolt régi hagyományaitól. Az év vége felé ugyanis, mikor szabály szerint emelkedett az érték­papírok árfolyama, a­minek előidézéséhez nagy mértékben hozzájárultak maguk a pénzintézetek , a­melyeknek érdekükben ál­lott, hogy a tárczájukban levő nagy érték­­papírkészletet minél magasabb összegben vehessék föl az évi mérlegbe; hozzájárult másod­sorban a januári nagy szelvénybe­váltás közelsége, a­mely azzal kecsegtette a tőzsde látogatóit, hogy az ily módon fo­lyósított összegek éleszteni fogják a tőke­­befektetésre irányzott kedvet. Ezúttal, saj­nos , mind e szép remények füstbe mentek, minek oka a politikai helyzet állandó bi­zonytalanságában rejlik, a­mely a legna­gyobb tartózkodást erőlteti a közönségre. A forgalom egészben véve lanyhult és az ár­folyamok többnyire csökkentek. A bankrészvények nem tarthatták meg múlt heti árfolyamukat, mert közel­fekvő az aggodalom , hogy az intézetek min­den eshetőségre való tekintettel tartaléktő­kéiket fognak igyekezni gyarapítani, mi­által természetesen az osztalék csökken. Hasonló kedvezőtlen tünetek mutatkoztak a járadékpiac­on, a­hol újabb kibocsá­tásoktól tartottak, bár a félelem ez esetben is jogosulatlan, amennyiben a járadékok kellő garanc­iát nyújtanak biztos kamatjö­vedelmük által. Helyi értékekben való­ságos pangás mutatkozik hosszabb idő óta. Kereslet alig, de annál nagyobb kínálat mutatkozik. Vasúti részvényekben gyenge forgalom. A sorsjegypiac­on a többiektől elütő jelenséget észleltünk , amennyiben kü­lönösen a kisebb sorsjegyek áremelkedést mutatnak, tanúságot téve a közönségnek ez irányban jelentkező vétel kedvéről. A valuta szilárdult.* Értékpapír- és sorsjegytulajdonosok­nak készséggel szolgál fölvilágosításokkal a „Magyar Mercur“ kiadóhivatala, Budapest, hatvani-utcza 15. szám. Sertésvásári jelentése az első magyar sertéshizlaló és kölcsönelő­legező részvénytársulatnak. Budapest-Kőbánya, deczember 30. Heti állagárak: magyar vás.­ára 240—320 klg. nehéz 49—50 kr., 180—240 kg. nehéz 48—49 kr., öreg 300 kg. nehéz 46—47 kr.; vidéki sertés 45*/1—46*/, kr. Transitóban: szerbiai 45 W.—47 kr.; romániai 48—49 kr. Élesig árak: Kukoricza 5.30 kr., árpa 5.80 kr- Helyi állomány: decz. 23. maradt 75,112 db-Felhajtás: alvidékről kövér . . 415 db. Deczember hóban a szappanfőzők feldolgoztak......................... 256 „ 5,694 „ Marad állomány: 78,060 db. „ sovány . . 289 „ Szerbiából .... 984 „ Romániából .... 2182 „ M. államvasúttal kövér 672 „ ,, sovány 3795 „ Vidéki ... . . 305 „ 8,642 „ 83,754 db. Hl hajtás.­. Felvidékre .... 14 db. Bécsbe (m. h. 421 db.) 821 „ Bécsújhelybe ... — „ Csehországba . . . 340 „ Bodenbach .... — „ Rutka.......................... — „ Oderbergen át . . ■ — „ Délnémetországba . . — „ Olaszországba . . . 130 „ Budapesti fogyasztás . 3111 „ Kőbányai szál. . . . 158 „ Kültelki.................... 477 „ Magyar államvaspályán 387 „ 3 elég gazdagon pettyezettek. A konczentrikus vonalak keskeny parenchum szalagok és barna pontokkal ellátott edénykék, melyek egyesével vagy párosával vannak beágyazva az alapszövegbe, valamint a parenchym szalagok közé. E fából egy 50 köbcm. ki­terjedésű darab csak 2.5 gr. súlyú, míg hasonló térméret mellett a parafa 9—10­­ grammot nyom. Szövegének világos­ sárga színe egyszerű vegyészeti kezeléssel hófehérré tehető, ru­galmassága minimális, egy 13 mm. vastag lap néhány kalapácsütés alatt kártya vas­­t­­agságra nyomható össze, de vízben eredeti kiterjedését újra visszanyeri földuzzadás foly­­­­tán. Az így meghízott faanyagot akár újakkal lehet összenyomni és ekkor már ere­deti vastagságának alig felére dagad föl ismét. A csaknem teljesen vízhatlan para­fával szemben ez új para a víz átömlését könnyen megengedi. Hogy mely fából való, még Európában nem tudjuk , de az bizonyos, hogy a paratölgy e féle anyagának haszná­latát itt ott meg fogja szorítani. Schwein­­f­urt már régebben hozott Európába a Fehér- Nílus környékéről hasonló faanyagot, mely­nek ambaco a neve, az a pillangós virágú Herminiera elaphroxylon nevű fából szár­mazik.

Next