Kecskeméti Lapok, 1889 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-06 / 1. szám

1­­87.. KECSKEMÉTI LAPOK 3 következményei. A polgári elem mellőzését, kicsinylését csak megemlítve, gondoljunk vissza arra, hogy hány dicsőségre vágyó ifjú, elhagyva szülő­földjét, hazáját, idegen hadúr szolgálatába állott. S midőn a haza feljajdúlt s fiaitól, szülötteitől véradót kí­vánt: az idegen— talán épen ellenségessé lett hatalomnak tett engedelmességi fogadalom hány harczra edzett honfi karját bénította meg, vagy pedig — borzasztó elgondolni is ! — hánynak adta kezébe a gyilkoló fegyvert testvérei­ vérei és szülő­hazája ellen!! To­vábbá, hogy a hajdani tiszturak viselkedé­séről mostan ne is legyen emlékezet — mert régiekről szólok! — mivé vált a katonai szellem uralma alatt a „legénység“ is?! Ma­napság e tekintetben is elmondhatjuk: „nem úgy van már mint volt régen!“ Hazánkban mostan, mióta a continens legalkotmányo­sabb uralkodója , koronás királyunk , nem csak Hadura­s első katonája országéinak hanem egyszersmind első polgára is! — manapság, midőn a nemzeti érzület megizmosodott, a jó katonában is nem három , hanem négy főkellék kívántatik meg; s ez a negyedik, s ez a legújabb és legszentebb: a hazafias polgári érzület! Itt e mai fényes ünnepélynek kulcsa! Egy polgári érzületű , Ő felsége által magas rangra emelt katonának hozta el a polgári elem elisme­rését, nagyrabecsülését, hódoló tiszteletét , meleg szeretetét! Mélyen tisztelt Ezredes úr? Méltóságod többet egy évtizednél töl­tött városunkban, közöttünk, mint száza­dos jött ide s mint dandárparancsnok távozik körünkből. Katonai pályályának legszebb emlékei itt töltött éveihez szövőd­tek . Ő felsége, a legfőbb Hadúr itt és innen emelte magas rangra, de nem kevésbé szép és magas azon rang, melyre Méltóságodat hazafias polgári érzületéért a népfönség a polgári társadalom emelte. Mi változhatlan tiszteletünkkel, szeretetünkkel jutalmazzuk , ezzel kisérjük fényes pályályán mindenhova s ezzel őrizzükk meg emlékét városunkban mindenha! S azt kívánjuk: Áldja meg az Isten hosszú élettel, egészséggel, erővel­­hogy emelkedhessék a legmagasabb katonai rangra s majd akkor is, majd ottan is hosz­­szú időkön át tehessen nagy szolgálatokat, dicsőségére a koronának és édes Hazánknak egyaránt! A kaszinó elnökének éljenzéssel fogadott beszédjére Wojnárovits ezredes meleg szavakban köszönte meg a neki ren­dezett ovácziót. Beszédjében felemlítette, hogy már az emberi természetben rejlik, hogy az emberek sorsukkal nincsenek kibé­külve, mindig magasabbra, sokszor képzelt szerencse után törekszenek. Az emberi ter­mészet e hajlama azonos a világ folytonos fejlődésével. Ha örül is előléptetésének, mégis fájdalmas kebellel gondol az elválásra, mert közöttünk a jóindulatnak, igazi ma­gyar nyílt szívűség és előzékenységnek, soha meg nem zavart jó viszonynak annyi bizonyítékát tapasztalta. Megköszönve a megtiszteltetést Kecskemét város polgáraira és a kaszinó testületre emelt poharát, kívánva, hogy társadalmi missziójának teljesítésében akadályokra sohasem találjon. Ezután Les­tár Péter polgármester beszélt, ki rövid, de annál nagyobb hatást keltett fel köszön­tőjében hangsúlyozta, hogy mily ellentétes­­­latt kell szólnia, mert örül, hogy a kitüntetés olyat ért, kit becsült és nagyon szeretett, de fáj neki, hogy el kell veszítenünk azt, kit körünkben oly jól esett látnia. De ha fájdalmában vigaszta­lást keres, megtalálja azt az ezredes utód­jában, ki ennek örökségét, mindnyájunk szeretetét, becsülését és tiszteletét átveszi. Élteti Halasy Pál a­l­ezredest, kívánva neki erőt, egészséget és oly gyors előme­netelt , mint elődjének. Pokorny Herman ezredes rövid, talpraesett felköszöntőjében Wojnárovits ezredest, Gáli Ferencz tör­vényszéki elnök pedig Pokorny ezredest él­tette , ki mióta közöttünk van , tiszti kará­val együtt mindig megmutatta, hogy fel­adatának tekinti a baráti érzelmek ápolását. Dr. Szelese József a Molináry ezred tisztikarára emelte poharát, azon ezredre, melyet már a nóta is megörökített és a mely városunkkal úgy­szólván össze van forrva, velünk mindig a legjobb viszonyban élt, a mi természetes is, hisz katonasága a mi vérünkből való vér. Ezután Dr. Szeless József, a vadásztársulat nevében intézett néhány őszinte búcsúszót a távozó ezredes­hez. Ezzel a szép ünnepély véget ért, a társaság egy része azonban folytatta azt egészen a késő éjféli órákig. — A közigazgatási bizottság f. hó 8-án Gr. Szapári István főispán elnöklete alatt ülést tart. — A szent-lőrinczi puszta bérletét a herczegi uradalomtól Hoytsy Pál ország­­gyűlési képviselő nyerte el 57,500 frt évi bérösszegért. — Népesedési mozgalom városunkban az elmúlt 1888. évben. Hogy közegészség­­ügyi állapotaink a múlt évben nagyon ked­vezőtlenek voltak , minden kommentár nélkül bizonyítják ezt a következő szomorú statisz­tikai adatok: a róm. kath. egyházban született 1485, meghalt 1431 és így a sza­porulat csak 54, a házasságok száma 270; a református egyházban született 592, meghalt 615 és így az apadás 23, a házasságok száma 166; az evangélikus egyházban született 44, meghalt 38, házasság pedig 11 köttetett; az izraelita hitközségben született 65, meghalt 51, a házasságok száma 11. Haladunk. Városunk kiépítése, ut­­czáinknak tereinknek rendezése, kikövezése lassan bár, de évről évre fokozatossan halad előre, nád fedelű viskóink folytonosan fogy­nak, azokat a mai kor igényeinek megfele­lően berendezett díszes épületek váltják fel, girbe gurba utczáink kiegyenesednek , s a fe­neketlen sár helyén kövezet domborodik. A mérnöki és építési osztálynak előttünk fekvő kimutatása szerint a múlt évben a város konserválásának nagy munkája ismét egy lépéssel előbbre jutott, a kimutatás sze­rint a múlt évben 56 új laképület emeltetett és 24 nádas fedelű ház teteje vézetett cserép­vagy zsindely­fedél alá, kiköveztetett a Széchenyi- és Plébánia-tér, a Templom- és Plébánia-utcza,­­továbbá a Mária-utcza egy­­része, a gyalog közlekedés könnyítése végett nem kevesebb mint 403­0 méter gyalog­járda készíttetett. — Dr. Kecskeméti Sándor , egyik jeles fiatal orvosunk, múlt hó 29-ikén a szegény zsidó gyermekeket segélyző egyesület javára felolvasást tartotta „férfiak hiúságáról.“ Felolvasó a nőknek szűkebb körű, ártatlan, sőt kedves hiúságát oltalmába veszi a fér­fiaknak szélesebb körű, az életet inkább le­­folyásoló, sőt gyakran romboló és vészthozó hiúságával szemben; ez állítását­ úgy a saját tapasztalataiból, mint a történelemből vett példákkal igyekezett bizonyítani. A szellemes ötletekben gazdag felolvasást a nagyszámú közönség (különösen a hölgyek) élénk tap­sokkal jutalmazta. A felolvasást kedélyes társas vacsora követte, hol az első toastot egy gyönyörű szép menyecske mondotta a felolvasó egészségére. Később a fiatalság tánczra kerekedett, mely a reggelig órákig tartott. Az egyesület jótékony czéljaira ez alkalomból következő adakozások folytak be: özv. Schweiger Füilöpné, Máth testvérek, Goldberger Lipót, Dr. Schwarz László, Hacker Lajos, Schwarz Gusztáv 2—2 frt, Lőwy Soma, J., Augner Fülöp, Brachfeld Sándor, Steinwarz Józsefné, Fleischer Ber­nátné, Fispán Mór, Szilágyi Zsigmond, özv. Steininger Antalné, Witz Antalné, Metzger Béla, Vitéz Gyula, Feuermann József, Brachfeld Vilmos, Dr. Kecskeméti Sándor, Hacker Adolf, Szilágyi Mór, Ungár Salamon , Fuchs Samu, Szemző Sándor, Behr Dezső, Reiner Károly , Fleischmann Samu, Borsodi S. és Kővári Miksa 1—1 frt. — Klein Mór 60 kr.. — ifj. Steiner Zsigmond, Zilzer Lipót, Dobosi Irma, Reinitz Kálmán , Schnit­zer Mártonné, Spitzer Mór, Rosenbaum Antal, Lévai Antal, Pintér Bernát, Scheiber József, Medák I., Gallia Emma , Mór Mór, Nagy Sándor, Klein Sándor, Schiffer Adolf, Kővári Fülöp, Szigeti Adolf, Schwarz Sán­dor, Pollák Mór, Spieler Ignácz és fia, Grósz Adolf, Zinner Mór, Lustig Lipót, Kohn Gábor, Gr­ósz Lipót, Witz Gusztáv, Braun Pál és Weisz Gyula 50—50 kr. Hirsch Antal és Csillag Sámuelné 40 — 40 kr. Klein Károly és Steiner Márkusné 30—30 krt. Fogadják a nemeslelkű adakozók ez úton is őszinte köszönetü­nket. — A toronyóra megint szeszélyeskedik, különben ez a modern betegsége nem mai keletű. A hideg, a szél, szóval az időjárás szerint úgy jár, a­hogy neki tetszik , egy­szer egy fél órával előre megy , máskor meg épen annyira hátrafelé.­ Igaz , hogy sokkal magasabban jár, mint mi, de azért nem ártana neki egy kis rendreutasítás! — Táncztanítás. Müller Lajos, budapesti táncz és illemtanár, ki városunk­ban már két ízben tartott táncztanitási cziklust, f. évi április hó­­­én nálunk újból táncz-tanfolyamot nyit. Az országosan ismert kitűnő táncz és illemtanárra már előre is felhívjuk intelligens közönségünk figyelmét. — Halálozás. Hornyik József főreál­iskolai tanárt és családját gyász érte. Kis­fiuk Pistika f. hó 4-én reggeli 4 órakor 4 napi szenvedés után meghalt. A kis halott temetése, f. hó 5-én d. e. h­all órakor ment végbe. Őszinte részvéttel osztozunk a szülők gyászában , vigasztalja meg szomorú sziveket a kérlelhetlen sors végzésében való megnyug­vás és a remény, mely megmaradt gyer­mekeikben oly szépen ígérkezik. Béke lengjen a kis halott hamvai fölött! — Olcsóbb a sör! A javadalmi hivatal vezetője január hó elsején abban a kellemes meglepetésben részesítette a sörfogyasztó közönséget, hogy a pohár sör árát 10 kr-ról 8 krajra szállította le. A sör árának e le­szállítására a javadalmi hivatalt azon kö­rülmény indította, hogy a múlt évben a sör árának felemelése határozottan a városi javadalom hátrányára történt, mert a sör megdrágítása folytán annak fogyasztása csaknem a felére apadt le. Itt is bebizo­nyult tehát, hogy jobb a sűrű garas, mint a ritka forint. — A Zenekedvelők Egyesülete újév napján a kegyesrendiek templomában Führer miséjét szép szabatossággal adta elő. Elis­meréssel kell szintén megemlékeznünk a ta­nulók énekéről, mely a zenével kellemes öszhangban olvadt össze, úgy a két k. r. növendékpap által énekelt betétről gradua­­lera és Szabados Gézáné által offertóriumra előadott Ave­ Máriáról Weisztól, melyet csinosan énekelt. Üdvözöljük az egyesületet működésének e terén is, hol reméljük szintén több ízben fogunk játékában gyönyörködhetni. — Hymen. Lévai Antal, városunk­ban előnyösen ismert bútorkereskedő és kár­pitos ma esküszik Nagy-Kőrösön örök hű­séget Deutch Teréz kisasszonynak. Tartós boldogság és megelégedés legyen osztályrészük! — Jubileum és jótékonyság. Nesz­­veda István, váczi felszentelt püspök úr, ki városunkban az utolsó években a bérmálás szentségének feladása végett két ízben meg­fordult és leereszkedő, nyájas modorával mindazoknak, kik vele érintkeztek, rokon­­szenvét és szeretetét érdemelte ki, e na­pokban tartotta 25 éves kanonoki jubileumát. A méltósága ez alkalomból Váczon az egy­házi és világi testületek tisztelgését üdvöz­letét fogadta, és e nap emlékére a szegény tanítók gyermekei javára létesített tápinté­zetre már előbb adományozott 7000 frtnyi alapítványát 10,000 írtra egészítette ki. A derék és nemeslelkű főpap jubileuma al­kalmából fogadja tőlünk is őszinte szerencse­­kivánatainkat ! — Nyilvános számadás. A polgári dalkör múlt évi deczember 26-án megtartott tánczestélyén belépti­ jegyek árából befolyt 126 frt. —felülfizetésekből 5 frt 40 kr., összesen tehát bevétel volt 131 frt 40 kr., a kiadás 118 frt 10 kr., a tiszta jövedelem e szerint 12 frt 90 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Mester Gergely 1 frt, Tényi Mária 50 kr., Farkas László 20 kr., Kiss Mihály 20 kr., Veroszta Zsigmond 20 kr., Cseh Andor 20 kr­, Tóth Lajos 50 kr., Rapcsányi István 1 frt, Habola Pál 40 kr., Király Rozika 1 frt, Gruber Mátyás 20 kr., a kiknek nagylelkűségéért hálás köszönetet mond a kecskeméti polgári dalkör. — Tisztújító közgyűlés! A helybeli kereskedő ifjak egyesülete m. hó 25-én tar­totta az évi rendes közgyűlését a „Nádor“ czímű saját helyiségeiben. A gyűlésen Hacker Lajos elnökölt, az „évi jelentés“ kiemel­kedő pontjaként fölemlítjük , hogy az egye­sület tagjainak száma az utóbbi időben soha nem tapasztalt számra emelkedett. Továbbá van az egyesületnek 1000 irtot tevő kész­pénz vagyona, 500 kötetre terjedő legújabb és legjelesebb irodalomi becsértékű könyvtára. Ezek után a tisztviselők és választmány megválasztása titkos szavazás útján történt. Megválasztottak: vezérelnökké Dr. Kovács Pál, administráló elnökké, Hacker Lajos, alelnökké: ifj. Tóth István, titkárrá: Biró István, pénztárnokká: Behr Dezső, ellen­őrzé: Strasser Adolf, jegyzővé: Kohn Márton, könyvtárnokká: Csillag Miksa, segéd könyv­tárnokká: Rosenstock Zsigmond, háznag­­­­gyá: Galandauer Adolf. Választmányi­­tagokká: Miltényi Aurél, Metzger Béla, László Zoltán, Behr Sándor, Vajda Fe­rencz, Fuchs László, Spakovsky Lajos, Kovács Ferencz, Nagy Mihály, Kecskeméti Miksa; póttagokká: Papp Kálmán, Stei­ner Zsigmond, Lichtner Márton, Hacker Sándor. Mire ügyeljünk értékpapírjainknál. Az értékpapírok tulajdonosainak sok mindenre kell ügyelniük, s ezt az illeték saját érdekükben meg is cselekszik. Mégis tapasztaljuk, hogy gyakran a legtájékozot­­tabb értékpapírtulajdonos is figyelmen kívül hagy egy igen fontos­ körülményt, t. i. az értékpapírok tőkeesedékének szoros ellenőr­zését. Pedig ez annál kívánatosabb, mivel annak elnézése érzékeny kamat- és tőke­­veszteséget von maga után. Ismeretes, hogy a kamatozó értékpa­píroknál kétféle esedéket különböztetünk meg és pedig: szelvényesedéket és tőkeese­­déket. A tőkeesedék rendszerint csak a sorso­lás alá eső értékpapíroknál jelentkezik és mintegy helyettesítője a más alakban nyil­vánuló tőkefelmondásnak. A tőkeesedék azon időpont, melynek elteltelte után a kisorsolt értékpapír többé nem kamatozik. A kisorsolt értékpapírok beváltását ille­tőleg nemcsak hazánkban, hanem külföldön is azon eljárás honosíttatott meg, hogy a kisorsolt értékpapírral bemutatandók mind­azon szelvények is, melyek később válnak esedékesekké, mint a kisorsolás folytán — maga az értékpapír tőkéje; — mivel ellen­kező esetben a hiányzó szelvények, hivat­kozással a kamatozás megszűntére, magából a beváltási tőkéből vonatnak le. Önként ér­tetődik, hogy ily eljárás mellett súlyos vesz­teséget szenvednek azon értékpapírtulajdo­­nosok, kik értékpapírjuknak törlesztésre történt kisorsolásáról tudomást nem vettek, vagy arról maguknak meggyőződést nem szereztek és a kezeik közt levő értékpapír­juknak folytatólagos szelvényeit jóhiszemű­­leg beváltották. Ez esetben tehát az értékpapírtulaj­donosnak nemcsak a tőkéje lesz megcsor­­bítva, de kamatvesztesége is érzékeny. Hogy ezen veszteség nagyságáról tiszta képet nyerjünk, a következő példát hozzuk fel: Egy 160 frt névértékű 5%-kal kamatozó értékpapír, mely 10 évre szóló szelvényivvel tehát 20 drb. félévenként esedékes szelvény­nyel van ellátva , a­k­ik szelvényesedék ide­jében tőketörlesztésre kisorsoltatik , az értékpapír tehát az 5-ik szelvényesedéktől megszűnt kamatozni. Az értékpapírtulajdonos elnézvén érték­papírjának törlesztésre történt kisorsolását jóhiszeműleg beváltja a folytatólagos 5-ik szelvényt és így tovább egészen a 20-ik szelvényt is. Mivel a szelvényeknek elfogytával ille­tékes helyen új szelvényivnek kiadatását fogja szorgalmazni, csak akkor nyer tudo­mást arról, hogy értékpapírjához nemcsak hogy új szelvényivet nem kap, de hogy el­lenkezőleg ő tartozik megtéríteni azon ösz­­szeget, melyet az 5-ik és ezt követő egész 20-ik szelvény beváltása folytán élvezett. Az illető értékpapírtulajdonos ez eset­ben a beváltásról a következő számlát nyeri: 100 frt névértékpapír beváltási összege teljes névértékben . 100 frt le az illetéktelenül beváltott 16 darab (5-iktől 20-ik szel­vényig) szelvényértéke a 2 frt 50 kr. 40 frt kijár az értékpapírtulajdonosnak 60 frt Hogy ezen veszteségek óriási össze­gekre rúgnak, nem szükséges külön indokol­nunk. Elég ha felemlítjük, hogy a járadé­kok és részvények kivételével a kamatozó értékpapírok nagyobbára sorsolás alá esők, és hogy az időközönként megjelenő sorsolási közlönyökben és hirdetményekben nagy mérv­ben növekszik azon értékpapírok száma, melyek kisorsoltattak, de a tulajdonosok által beváltásra mindeddig bemutatva nem lettek. A napi sajtó is újabban behatóan tár­gyalta a kisorsolt értékpapíroknál felmerülő veszteségek kérdését annélkül, hogy az azok kikerülésére c­élra leghelyesebb eljárás iránt megállapodás jöhetett volna létre, legtöbb esetben utalás történt az e czélra külön köz­hírré tett hivatalos hirdetményekre és a magán­vállalatokban megjelenő sorsolási hírlapokra és értesítésekre, melyek szoros figyelemmel kísérését ajánlották az illető értékpapírok tulajdonosainak. Igaz, hogy hazánkban e czélra szak­lapok jelennek meg, mindamellett a kül­földön jelesen Németországban a sorsolás alá eső értékpapíroknál felmerülő veszteségek csökkentésére egyes intézetek követésreméltó intézkedéseket léptettek életbe , így egyebek közt a legfontosabbat említve azt, hogy azon értékpapírtulajdonosok, kik kisorsolt érték­papírjuknak szelvényeit jóhiszeműleg bevál­tották azok értékét ugyan megtéríteni tar­toznak , de viszont méltányosságból az il­lető intézetek csekélyebb, rendszerint 20 százalékot javukra számításba hoznak és ez­által az értékpapírtulajdonos veszteséget le­hetőleg mérsékelik. Ezen eljárás a méltányos­ságon kívül eddig ugyan még nagyon vitatott de mégis, fenálló jogi alappal is bír, mert tagadhatatlan , hogy az értékpapír kibocsáj­­tója a kisorsolt értékpapírok beváltására előirányzott tőkéjét a beváltás eszközléséig használhatja, illetve gyümölcsöztetheti. Az előrebocsájtottakban kimutattuk, hogy az értékpapírok kezelése nem áll csu­pán a szelvényeknek levágásából és bevál­tásából , de hogy ezenkívül a tőkeesedék is figyelembe veendő. De ha csak magát a szelvény beváltását vesszük szemügyre, el nem hallgathatjuk azon nehézségeket, me­lyek e tekintetben különösen a vidéken tar­tózkodó értékpapírtulajdonos által leküz­dendők. A beváltási helyeknek keresése, a szel­vényeknek elküldésével járó költségek, az esetleg fizetendő beváltási jutalékok, mind olyan körülmények, melyek időt, munkát és pénzt vesznek igénybe. Menynyivel előnyösebb azon értékpapír­­tulajdonosok helyzete, kik értékpapírjaikat egy megbízható intézetnél őriztetik, és az értékpapírok kezelésével összekötött teendő­ket azokra átruházzák. Csakhogy ez eset­ben a megbízhatóság a fő kérdés, és azon körülmény is, váljon az őrzési és kezelési díjak arányban vannak-e a teljesített szol­gálatokkal. Ezen körülménynek figyelembe vétele mellett — az értékpapírok letéti őrzésére — a sorsolások nyilvántartására — a szelvények beváltására — igen alkalmasnak kínálkozik a m. kir. postatakarékpénztár, mely saját­ságos szervezésénél fogva azon helyzetben van, hogy nemcsak az értékpapírok vá­sárlását eszközli díjmentesen a napi ár­folyamon, de még ezen felül a vásárló kí­vánságára a vett értékpapírt letétbe veszi a sorsolásokat nyilvántartja, azokért szava­tol, az esedékes szelvényeket levágja és beváltja, az illetőt mindezekről esetről­­esetre értesíti, és mindezen teendőkért semmi­féle dijat nem hoz számításba tehát az egész kezelést teljesen ingyen teljesiti. Midőn a m. kir. postatakarékpénztárnak e czélra kiválóan kínálkozó szerepét felem-

Next