Kecskeméti Lapok, 1890. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

27 . 87., múlt kedden ülésezett adókivetői bizottság előtt jöv. adóm tárgyalása alkalmával a bizottságot arra kértem, hogy jöv. adóm kivetésekor egy hason üzlettel bíró úr már kivetett adójának arányához képest ugyan­olyan arányban állapítsa meg az én adómat, mint a­mely arányban áll az általa eszközölt forgalom az enyémhez. — Ezen — igénytelen nézetem szerint sem formában, sem érdemben nem kifogásolható — felszólalásomban némelyek ártani kívánó szándékot véltek felfedezni versenytársam ellenében , a­mi ha csakugyan meg lett volna bennem, méltó felháborodást kelthe­tett volna nemcsak az illetőben, kinek állítólag ártani szándékoztam , hanem álta­lában minden becsületes ember szemében.­­ Mi azonban a dolog érdemét illeti, némi kis jóakarattal minden józan gondolkozású ember be fogja látni, hogy felszólalásom egyes egyedül az ellenem megállapítandó adókulcs helyes kipuhatolása, nem pedig versenytársam más kivetett adójának felemeltetése czéljából történt és éppen ezért bátran bocsájtom minden elfogulatlan ember ítélete alá eljárásom megbírálását, várjon a puszta tényállás előadása után is szabad-e, lehet-e eljárásomban csak a legcsekélyebb ártani akaró szándékot ver­senytársam ellen felfedezni , midőn különben is lehetetlenség volt neki ártanom miután az ő adója akkor jogerejűleg és pedig az is eléggé bőkezűen már megállapítva volt, hiszen ha ártani kívántam volna neki , feltéve, hogy arra hajlamom és tehetségem lett volna, módomban volt az, mikor az ő adóját tárgyalták, de nem mikor az adó­kulcsot ellenem alkalmazták. Az ép előa­dottak folytán határozottan tiltakoznom kell az ellen, hogy ildomosság tekintetében ugyan azon kalap alá vonassam oly emberek­kel , kik nem átallották versenytársuk adójának tárgyalása alkalmával a bi­zottságnak terhelő adatokkal kedveskedni. Pollák Mór liszt- és sókereskedő. — Lovaglás a szőllők közti körökön. A szőllőkben nyaralók arról panaszkodnak, hogy az utolsó időben az a különös szokás jött divatba, hogy lovas katonák csoportosan lovagolnak a szőllők közti közökön és ott a gyalogjáró utat feltörik; de más részről, a közök szűk volta miatt a közbiztonságot is veszélyeztetik, mert az arra járó közönség ki nem térhet nektek. A szőllőkben üdülést kereső közönség nevében kell tiltakoznunk az ilyen újítások ellen. — Halálozások. Őszinte részvéttel vettük a következő gyászlapokat: Alulírot­tak fájdalomtól megtört szívvel jelentjük az összes nagyszámú rokonság nevében is , hogy a forrón szeretett, felejthetetlen anya, leány, nővér és rokon. Özvegy vecsei, bö­­röllői és izsákfai Vecsei Tivadarné, szüle­tett beczkói Szombathy Fanni asszony , festő­művésznő­, nyugalmazott állami tanítónő­­képző intézeti rajztanárnő, hosszas szenve­dés után f. hó 29-én, vasárnap d. u. 5 óra­kor, 35 éves korában, bús özvegységének, 30-ik napján a halotti szentségek ájtatos fölvétele után az Úrban csendesen elhunyt. A boldogultnak halt tetemei július hó 1-én, kedden d. e. 9 órakor fognak — a II. ti­zed , kanyar-utczai 294. számú házból — a római katholikus egyház szertartása sze­rint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise áldozat ugyancsak július hó­­ én reggeli­g­ 28 órakor fog a róm. kath. anya­templomban a Mindenhatónak bemuttatni. Kecskeméten, 1890. évi június hó 29-én. Az örök világosság fényeskedjék néki! Dr. Szombathy István, fivére, Szombathy Ist­vánná, sz. Csorba Emma, sógornője és gyer­mekeik: Szombathy István, Kati, László és Béla, úgy is mint keresztgyermekei. Gódor Gyuláné, sz. Szombathy Teréz, nővére, Gódor Gyula , sógora. Dr. Szombathy Ignácz, atyja, és neje Szombathy Ignáczné, sz. Onczay Etelka. Vecsei Alice, gyermeke. özv. Epperjessy Edéné, sz. Hamar Mária, napa, özv. Torkoss Sándorné, sz. Vecsey Flóra. Vecsey Lajos, sógora. Vecsey La­­josné, sz. Szentkirályi Margit, sógornője , gyermekeikkel. Az elhunytban Dr. Szom­bathy István, főreáliskolai tanár nővé­rét vesztette el, kinek férje Vecsey Ti­vadar még csak 1. évi május hó 30-án halt el városunkban, hol üdülést keresett. A két haláleset közötti időszakban Vecseyék egyik gyermeke is meghalt. A kérlelhetlen sors e megrendítő csapásai között találjon fájdalmára a gyászoló család némi enyhü­lést és vigasztalást azon általános rész­vétben, mely irántuk városszerte nyilvánul. — Özv. Bellák Jánosné szül. Tobi Boros Judit mint anya, Dr. Bélák János orvos, Mariska, Hód­ka mint tes­vérek — és az összes rokonság nevében — fájdalommal és megtört szívvel jelentik a legjobb gyermek­, felejthetetlen jó testvérnekBellák Erzsiké­­nek élete 24-ik évében hat napi súlyos szenvedés után f. hó 1-én d. u. órakor történt gyászos elhunytát. A feledhetet­lennek földi részei f. hó 3-án d. u. 5 órakor fognak a reform, egyház gyászszertartása szerint a felső-temetőben a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1890. július 2. Áldás és béke lengjen a felejthe­tetlen jó leány , testvér hamvai felett! Az elhunyt temetése nagyszámú gyászoló kö­zönség részvéte mellett ment végbe. A gyász­­szertartást még meghatóbbá tették a zene­kar gyászhangjai, melyek az oly korán el­hunytat örök nyugalma helyére kisérték. — Bencsik Elek és neje Klátik Juliánna úgy saját, valamint kis leányuk, Juliska nevében is — szomorodott szívvel jelentik kedves kis­fiuknak, illetve testvérének, a 18 hónapot élt Bencsik Eleknek f. hó 2-án esti 9 órakor, rövid betegség után történt elhunytát. A kis halott hült teteme f. hó 4-én d. e. 11 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szenthá­romságról czimzett sirkertben örök nyuga­lomra tétetni. Kecskemét, 1890. július hó 1­3 án. Áldás lengjen a korán elhunyt ham­vai feletti — A közegészség és tisztaság érde­kében a rendőrkapitányi hivatal a következő hirdetményt teszi közzé: A nyárnak mele­gebb időszaka minden járványos betegségnek könnyen tova­terjesztője lévén, ámbár ily veszély közeléből nem fenyeget, sőt meg­­nyugvásul szolgálhat, hogy városunk tör­vényhatósági területén a közegészségi ál­lapotok alig hagynak kívánni valót, éppen ezen kedvező helyzetnek állandósítása ér­dekében a rendőrhatóság kötelességének tartja mégis, hogy a szükséges óvintézke­dések idejekorán megtétessenek, a nagy­közönség pedig a köztisztaság fenntartásá­ból reá háramló teendőkre, s tilos cselek­ményekre figyelmeztessék, minélfogva kö­vetkezők juttatnak köztudomásra: A ház­­tulajdonosok kötelesek udvaraikat, csator­náikat s egyéb helyiségeiket tisztán tar­tani , az udvarból, vagy a háztelekről, bármiféle tisztátalan folyadékot kiereszteni, trágyát, pernyét, szemetet, elhullott álla­tot az utczára, vagy a víz­vezető csator­nába vetni tilos; úgyszinte tiltva van nagyobb mennyiségű trágyának az udva­ron felhalmozása. Tilos a trágyának a város szélére, utakra, vagy szőlőközekre kihordása és lerakása. Tartozik minden háztulajdonos a ház telke, vagy üzlethelyi­sége utczai vonalán a járdát tisztán tar­tani , s a nyári hónapokon át naponként legalább egyszer meglocsoltatni. Nyilvános helyeken, mint színház, szállodák, ven­déglők , kávéházak, korcsmák, intézetek , testületek, társulatok s bérházak épületei­ben a peczegödrök , árnyékszékek , istállók, kielégítő fertőtlenítése már most elrendel­tetvén , naponta délelőtti 9 órakor teljesí­tendő , hogy a rendőri ellenőrzést e szerint gyakorolni lehessen. — Népmozgalmi kimutatás. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint a folyó évi június hó 22-től 28-ig született 35 gyer­mek , elhalt 28 egyén , ez idő alatt a né­pesség 7-el szaporodott. Az elmúlt 6 hó alatt a népesség összesen 435 el szaporodott, mi az előző évi eredményt tekintve, szer­felett nagy és egészségi állapotunk kitűnő voltát bizonyítja. — Új kárpitos és diszitő üzlet. Far­sang Flórián, kárpitos és diszitőnek la­punk mai számában közzétett hirdetésére e helyen is felhívjuk a közönség figyelmét. — Látogatás. Hieronymi Károly, az osztrák-magyar államvasút társaság ma­gyarországi vonalainak igazgatója f. hó 3-án meglátogatta városunkat. Látogatásának az volt a czélja, hogy a nagymérvű gyümölcs­­szállítás folytán kicsinynek bizonyult rakodó­hely kibővítése, illetőleg új rakodóhely építésének szükségességéről magát a helyszí­nen személyesen informálja. Szakközegein kívü­l a városi hatóság képviseletében a pol­gármester úr is kalauzolta a vasúti igazgató urat. — A nemzeti színház vendégszereplő művészei , vasárnap fejezték be nálunk vendégjátékukat Szigligeti jeles bohózatával, a Liliom­fi-val, melyen már a közönség is nagyobb számú és lelkesülőbb volt, mint az előzőkön. A művészek a lehető legrosz­­szabb időben jártak nálunk. Nemcsak azért, mert közönségünk nagy része elhagyta már a várost, hanem mert az itthon levőknek is a hirtelen felszökött hőmérő kiállhatatlanná tette a színházlátogatást. De ha ők tán nem a legkedvezőbb benyomások közt tá­voztak is tőlünk , annál kedvesebb emléket hagytak a mi szívünkben hátra, kik mű­vészetüket egész teljességében élveztük. Kedves kötelességünk még följegyezni, hogy társadalmi életünk egyik kiváló hölgy tagja ezúttal is jelét adta ismeretes előzékenységének és műérzékének, midőn Lánczy Ilkát és L. Boér Hermint búcsúelőadásuk alkalmával egy-egy díszes csokorral tüntette ki, melyet valóban meg is érdemeltek.­­ A gazdasági gőzmalom az olva­sókör házát és háztelkét gőz- és kádfürdő fellállítása végett szándékozik megvásá­rolni. Igazán úgy vélekedünk, hogy álta­lános óhajnak és közszükségnek vél a gazd. gőzmalom igazgatósága eleget tenni, ha itt a város központján, melyet a közönség az év bármely szakában legkönnyebben elérhet, a tervezett fürdőket létesitendi, kivált­képpen ha pompás ivóvizű s vasas tartalmú testedző vizét bocsátja a fürdőzők haszná­latába. — Az 1890—91. és 1892. évi idő­szakra kivetendő III. osztályú kereseti és a nyilvános számadásra kötelezett egyle­tekre rovandó adónak megállapítási mun­kálatát az arra kirendelt bizottság Vámos Béla úr elnöklete alatt folyó évi június hó 30-án , mint a múlt számunkban jeleztük megkezdette , s tárgyalásait folyó hó 1—5 ig, 7—12-ig folytatja. Az illető adókötelesek személyesen terjeszthetik elő elfogadható okaikat, melyek a bizottság részéről mél­tánylással meghallgattatnak. — Ma 6-án tartja meg a kereskedő ifjúság nyári tánczmulatságát; .ismételve figyelmeztetjük a tánczolni szerető fiatalsá­got, hogy ez idényben ez lesz az utolsó táncz­­mulatság, kiki vegye ki a részét, mert far­sangig most már pihenő lesz. — Tűz-halál. Borbély Ferencz borbási lakos tanyája, múlt hó 30. napján eddig ki nem puhatolható okból kigyulladt és földig leégett, mely alkalommal a tulajdonos 4 éves Pál nevű fia is a tűz martaléka lett. A szerencsétlen szülők már csak megszene­­sedett testét húzhatták ki a romok közül a kis boldogtalannak. — Új trágyagyárak. Mint értesülünk a temesvári és aradi „Saxl testvérek czég legközelebb Nagyváradon és Sze­geden is egy-egy trágya­gyárat állít fel. Örvendetes jelenség a c­ég jó gyártmányaira, hogy daczára régibb két gyárai tekintélyes készleteinek további mennyiségre is elegendő vevőkre akad, tekintet nélkül az újabb idő­ben felszaporodó verseny­trágya-gyárakra. — Az álom statisztikája. Hervagen Kárpáti professzor ötszáz kérdőtáblát küldött szét az alvásra és álomra vonatkozó kérdé­sekkel : 406 felelet érkezett be, még­pedig 142 nőtől, 113 meglett férfitől és 151 diák­tól. Az álom gyakoriságát illetőleg 99 azt írta, hogy minden éjjel, 133 gyakran, 153 ritkán és 15 soha sem álmodik. Élénk álmot mondott 216 személy, 175 pedig, hogy nem álmodik élénken 15 felelet határozatlanul hangzott. A további számításokból kitűnik , hogy az álom élénksége a gyakorisággal csökken és az alvás annál gyöngébb, minél gyakoribbak az álmok. A nőknek általános­ságban sokkal gyöngébb alvásuk van , mint a férfiaknak és sokkal többet alusznak. Az előrehaladó korral az állam ritkább lesz, nemi különbség nélkül. A nők alvási szük­sége nagyobb, mint a férfiaké. Végül érde­kes, hogy a flegmatikus ember legmélyeb­ben alszik és legritkábban álmodik. — Dohányzó és kávézó Írók. Jaques Holland franczia iró statisztikát állított össze a dohányzó vagy nem dohányzó, ká­vézó vagy nem kávézó franczia irodalmi férfiakról s arra az eredményre jutott, hogy a nem dohányzó irók a kivételek közzé tartoznak. A füstölés csábbjainak ellentáll­­tak a többi közt Victorien Sardou, Ernest Henan, Jules Simon, Octave Feuillet, Fran­­c­isque Sercey, ifj. Dumas (apja idősb Du­mas sem dohányzott, sem fekete kávét nem ivott) A meghalt írók közül Hugó Viktor a nem dohányzók közzé tartozott, hasonló­képen Lamartine, Auguszte Barbier és Al­fréd de Vigny, ellenben George Sand pö­fékelt , akár egy török pasa és Musset akár egy svájczi. A nem dohányzók szeretnek Chevreulre hivatkozni, ki 102 éves és soha sem volt a szivar a szájában; ennek ellené­ben azonban számos példa hozható fel, hogy hasonló magaskorú emberek naponkint gyö­nyörködtek a dohányzás élvezetében. A hires kávéivók közzé tartozott Balsac, a­ki 51 évet élt, valószínűleg megrövidítette életét azzal, hogy naponkint 6—8 nagy csésze kévét ivott meg; legalább ő maga azt hitte mert halála előtt igy szólt egyik barátjá­hoz: „30,000 csésze kávé okozza halálomat.“ Voltaire ellenben , ki napjában szintén több­ször szürcsölgette a fekete levet, 84 évet élt, míg Fontanelle, ki még többet fogyasz­tott ezen italból, mint száz éves halt meg és kimúlása oly csendes volt, hogy vég­­percze előtt igy szólt: „Mi fájdalmat sem érzek, csak nehezemre esik tovább is élni“. — Átok a borhamisítókra a közép­korban. Celtes Konrád, a császár által megkoronázott költő, 1495-ben Nürnberg város tanácsának egy könyvet nyújtott át, mely a városról szólt. Ebben legélesebben ostorozza a borhamisítókat, kik már akkor is oly gonoszul folytatták mesterségüket, mint manapság. „Bármi mindent gondoltak is ki századunkban“, — így i­ — „átkosabbat és gonoszabbat nem gondoltak ki e gyalá­zatosságnál , mi nemcsak Németországban, de más országokban is el van terjedve. Mindent, szint, izt, illatot, állagot, sőt a növény eredetét is meghamisítják. Valóban, az örök pokoli kínokat érdemelné az, ki a szent tényeknél is használt bort, az emberi test üdítőjét, megmérgezi és megrontja. Átok arra, ki a természet legfölségesebb adomá­nyát, melynél becsesebb nem létezik a csil­lagok alatt, a föld legnagyobb kincsét, a­mit Phöbusnak köszönhetünk, a természet KECSKEMÉTI LAPOK NYILT TÉR. Hamisított fekete selyem. Égessünk egy darabocskát a kelméből, a­melyből vásárolni akarunk, é­s az esetleges hamisítás azon­nal szembetűnik: a valódi, tisztán festett selyem azonnal összezsugorodik, mindjárt elalszik és kevés világosbarna színű hamut hagy hátra. A hamisí­tott selyem (mely könnyen szalonnásodik és törik) lassan ég, különösen pedig parázslanak a védszá­­lak (ha festőanyaggal nagyon telítve vannak) és sötétbarna hamut hagynak hátra, mely a valódi selyemmel szemben nem zsugorodik össze, hanem meggörbül. Ha a valódi selyem hamulyát össze­nyomjuk, úgy az szétporlik, a hamisított selyemé pedig nem. 1­. Henneberg (cs. és kir. udv. szállító) selyemgyár-raktára Fürjekben szíve­sen küld bárkinek mintákat valódi selyemszövetek­ből és szállít egyes ruhákat és egész darabokat a házhoz portó- és vámmentesen. 3. ajándékát, mit nekünk orvosságul nyújtott ínségeink ellen, mérges nyavalyákat és be- t­­egségeket hozó, az emberi nemet megsem­misítő szerré változtatja, mint valami ke­­­­gyetlen és vérengző hóhér!“ — A borhami- i sitók gonosz üzelmei miatt elkeseredett költő a következő fölhívással végzi kifakadásait:: „Azért, legbölcsebb atyái a városnak, kik a mérgezés ellen ép úgy oltalmat akartak­­ nyújtani, mint az útonállás ellen, nemcsak a pusztító mérget tartalmazó hordókat kell s a folyó habjaiba sülyesztenetek, hanem azokat is, kik e mérget készítik és terjesztik, elevenen a lobogó lángokba vetnetek!“ — A poétának alighanem igaza volt. Felelős szerkesztő: HABINA JÁNOS. MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDŐJE gyógyhely Budapesten (Budán Idény Május 1-től Szeptember­ 30-ig. Kiváló gyógy­hatással bir.­ női bajokban és alhasi bántalmakban Rendes orvos dr. BRUCK J. (vigadó-tér l. sz.) Egészséges fekvés, jutányos lakások, jó vendéglő. Pontos közlekedés a társaskocsikon, reggeli 5 órától kezdve. Állomási hely: Ferenc* József-tér, a régi Flog Újépület közelében. 74 (folio) Martoni Henrik, tulajdonos. ft Van szerencsém a n. é. közönség 3 | becses tudomására hozni , hogy a jj * nagy-halasi-utcza 12. sz. a. (szinház 11 | udvarán) N | kárpitos üzletet | e nyitottam, hol minden e szakmába a C vágó munkák, úgymint: szalongar- jj | * niturák, ebédlő és háló divánok, ’ | Ottoman, sezlon, lószőr és szeg- | | razmatraczok a legjutányosabb ár- ^ | - ban a legújabb divat szerint elkészít­ a \ tetnek. Elvállalok továbbá minden- | nemű ócska bútorok javítását a leg- * | jutányosabb árban. Számos éveken át | P több fővárosban tett tapasztalásom foly- U | tán azon szerencsés helyzetben vagyok ,­­ hogy a legmagasabb igényeknek is | » megfelelhetek. A n. é. közönség becses « E pártfogását kéri tisztelettel | Farsang Flórián, | P 138 (1-1-1) kárpitos és diszi­ó. I ÉL *'K­» * . -- -Egy ^kereskedelmi kertészeti üzemhez alkalmas 1—2 kat. hold kiterjedésű telket bekerítve, va­lamint 2 szoba és konyhából álló jókarban levő lakással bőséges vízzel ellátott kutat hozzá értve, közel a városhoz haszonbérbe keresek. Szives ajánlatok mielőbb Imre János fényképész úrhoz nagy­­kőrösi­ utcza 20. szám intézendők. Dnri* Aknai? kik a bort savaimivizt/ikei sze DUI1­­­UJÜUdüj pétik vegyíteni, mindenek előtt * sáp ajánlható. E viz közömbösíti a bor savát és az italnál felette kellemetes, ingerlő mellékút ad, annélkül, hogy azt feketére festené.

Next