Kecskeméti Lapok, 1891. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

27. sz.­ kát lealázónak tartják, rendszerint túlon­túl becsülik a munka eredményét, a va­gyont, a­melynek, mihelyt elegendő nagy, eredetét kegyesek elfelejteni! Ha tehát ön leányait háziasságra neveli, ha megked­vel­teti velük azokat a sokszor apró-cseprő teendőket, melyek a családban naponkint előfordulnak, s melyek rendszerint a házi rendnek és tisztaságnak, a család kényel­mének alapjai; ha ekkép leányai a mun­kát becsülni tanulják, oly erényekkel ru­házza fel őket, mely nem csupán az egyén és család, hanem a nemzet boldogulásának is fundamentomai. Ugyanis nincs vagyon, melyet ne a munka tenne értékessé.­­­­ A földbirtokot a szántóvető, a nyers ter­mékeket az iparos és gyáros munkája, sőt még a tőkepénzt is a munka teszi jövedel­mezővé, a­mennyiben a kölcsön vevő vala­miféle vállalatba fekteti s a munka szülte nyereségből fizeti a kamatokat. (Vége következik.) A Beniczky Ferencz főispán úr június hó 24., 25. és 26-án Félegyházán beható hivatalos szemle alá vette a városi és kis- , kun alsó járási hivatalokat, melyekben min­denütt szakszerű ügyvezetést, rendet és helyes kezelést tapasztalt. A főispán úr tiszteletére a félegyházi intelligenczia a kaszinó termeiben kétszer rendezett ban­kettet. A főispán úr Félegyházán való tar­tózkodása, mint a „F. H.“ írja, leirhatlan lelkesedést keltett az egész városban s az ő ismert igazságérzetével, pártatlanságával és szeretetével lebilincselte a félegyháziakat. -- Hasonló lelkes fogadtatásban és ová­­cziókban részesítette a főispán urat Vácz város közönsége is, melyet a múlt héten az ottani közigazgatási viszonyok megvizs­gálása végett látogatott meg. — Női kézimunka-kiállítás. A jótékony nőegylet női kézimunka kiállítására, mely tegnap d. e. 10 órakor, nagyszámú előkelő közönség jelenlétében ünnepélyesen nyittatott meg, felhívjuk a t. közönség figyelmét. A kiállítás ez alkalommal a szokottnál fénye­sebb és nagyobb terjedelmű. A nyíregyházi női­ ipariskola is részt vesz e kiállításban sok és igen szép kézimunkával. Ezeken kívül ki vannak állítva gyönyörű casulák és az egyházi szertartáshoz való díszmun­kák, melyekre a f1. papság szíves figyelmét felhívjuk. A kiállítás megtekinthető vasár­nap , hétfő és kedd reggel 9—12-ig és d. u. 2— 8 ig. A kiállítás tartama alatt előkelő hölgyeink a látogatóknak az udvari sátor­ban frissítőkkel fognak szolgálni, a mire e tropikus hőségben nagy szükség is van. E kiállításra lapunk jövő számában részlete­sebben visszatérünk. — Az aratás, a gazdaközönség e leg­fontosabb munkája a múlt héten megkezdő­dött. Általában véve csakis közepes termésre számíthatunk. A múlt napok, az esőzések után oly hirtelen bekövetkezett, elviselhet­­len tropikus hősége nagy károkat okozott a gabnaneműek szemeiben.­­ Az egyforintos bankók bevonása a forgalomból, hír szerint elhatározott do­log, a­mivel a valuta­ügy elintézésének útját kívánják egyengetni. A magyar és osztrák pénzügyminiszterek úgy intézked­tek , hogy a hivatalnokoknak fizetésük 20%-át ezüst forintosokban fizetik ki. Az állami hivatalnokok évi javadalmazása Magyaror­szágon körülbelül 35 millió frt, Ausztriá­ban 65 millió frt, tehát összesen 100 millió forint és igy a kincstár egy év folyamán 20 millió forintot fog ezüstben kifizetni. Jelenleg 80 millió egy forintos államjegy van forgalomban s ez összeg egy év alatt már a negyedrészével fog csökkenni, azaz 60 millió forintra száll alá, négy év alatt pedig egészen eltűnik a forgalomból. Ha pedig a hadseregnél is úgy járnak el a ki­fizetéseknél, akkor a papírforintosok uralma már harmadfél év alatt szűnik meg. A kor­mány ez intézkedését első lépésnek tekintik a valuta szabályozására. Később az ötforin­tos bankjegyek kerülnek sorra. Ezekből ke­rek 27 millió darab, vagyis 135 millió forint értékű államjegy van jelenleg forgalomban. — A vasárnapi munkaszünet. A va­sárnapi munkaszünetről szóló 1891. XIII. tcz. 1. hó 15-én lép életbe és f. hó 19-én lesz az első vasárnap, mikor a törvény legelőször, tényleg végrehajtatik, mire már a legutolsó intézkedést is megtették. A kereskedelmi miniszter, valamint a pénz­ügyminiszter most bocsájtották ki a rende­leteket, melyekben meghatározzák azokat az eseteket, mikor bármily fontos okból a munkaszünet alól felmentés adandó. — Tánczvigalom. A kecskeméti műkedvelő iparos ifjak 1891. július 12-én, vasárnap a kecskeméti színházban és a „nádor-kávéház“ termében szinielőadással egybekötött zártkörű tánczvigalmat ren­deznek. — Nyári mulatság. Fényesen sikerült­nek mondható a nyári mulatság, melyet a helybeli „Ipartestület“ saját pénztára javára múlt hó 28-án a városi műkertben rendezett. A változatos programm minden pontja kifo­gástalan volt, de különösen a mesterségek allegorikus bemutatása részesült osztatlan tetszésben , sőt elmondhatni, hogy a mulat­ság látványosság tekintetében e szám sikere miatt eddig el nem ért magaslatra emelkedett. A görögtűz és röppentyűk nagyon természe­tes fényesen sikerültek, s ha még hozzá­tesszük, hogy a közönség mulattatására két banda is szolgált (czigány- és fúvó­­banda) úgy nem csodálkozhatunk a fesztelen jó kedven, mely csak a reggeli órákban ért véget. — A „Kecskeméti Zenekedvelők Egye­sülete“ és a „Dalárda“ tagjai e hó 11-én a városi műkertbe kirándulást rendeznek , melyre pártoló tagjaikat meghívják. — Csongrádmegyei verekedő szer­kesztők. A csongrádmegyei, jobban mondva szentesi chronique scandaleuse újabban, az elmúlt hét folyamán , ismét szaporodott egy nem mindennapi, csinos kis történettel, mely a csongrádmegyei állapotok elfajulására igen jellemző. A városi lap szerkesztője korcs­már verekedést kezdett a megy­ei lap szer­kesztőjével. Az előre kitervezett verekedést későbben, az utczán is folytatták: az ütle­gelésbe mindkét fél kísérete is belevegyült és a támadó félt, ennek támogatóival együtt igen szépen eldöngették. Ők boldog Csong­­rád megye és még boldogabb abderai állapo­taid I — Irnoki pályázat. Kecskemét th. város közigazgatásánál előléptetés folytán megüresedett négy irnoki állásra hirdetett pályázat a f. évi június 30-án d. u. 5 órakor járt le, mely ideig 21 pályázati kérvény adatott be, pályáztak pedig a következők u. m.: Hajós János , Nagy István , Sárközy Sándor, Nehéz János, Soós Géza, Rap­­csányi Kálmán, Hévizy Tamás, Pataky Antal, Vajda István, Palócz Kovács Imre, Csiszár István, Beretvás Lajos , Tormásy Mihály, Biró György, Bajtai Ferencz, Schlachta Lajos, Kiss Béla, Lénárt Péter, Kudar László, Ulrich Anselm , Virág Ferencz. Ez állások betöltésénél a kvalifikáczión kí­vül figyelembe veendőnek tartjuk első­sor­ban azt a méltányossági szempontot, hogy a­kik már a városnál több idő óta foglal­koznak és szorgalmasaknak bizonyultak , azokat kell előléptetni, mert csak igy hoz­ható be a fokozatos előléptetés rendszere, a mely hivatva van a tisztviselőkben a munkakedvet fokozni. — Hymen. Nagy Zsigmond a debreczeni ev. ref. főiskola fiatal jeles ta­nára , kit városunk társadalmi köreihez is baráti kötelékek fűznek , június hó 28-án jegyet váltott Kiss Erzsikével nagytiszte­letű és nagyságos hegymegi Kiss Albert ev. ref. lelkész, országgyűlési képviselő úr le­ányával. Zavartalan boldogság és megelége­dés kisérte frigyüket. — Kiállítás. A Szegedi Fa-Butor-Kiál­­litás és Vásár ma nyílt meg.­­ Egységes távirati díjak Magyar­­ország , Ausztria és Németország közt. Baross kereskedelmi miniszter, dr. Stephan a német birodalmi főpostaigazgató és az osztrák kereskedelmi miniszter közt egyez­mény jött létre Magyarország, Ausztria és Németország egymás közti forgalmában az egységes távirati díjakra nézve. Ezen egyez­mény értelmében jövőben az eddigi alapdíj teljes megszűnése mellett Ausztria­ és Ma­gyarország közt egyfelől , épúgy mint Né­metország és Ausztria vagy Magyarország közt másfelől, 3 krajczár lesz fizetendő min­den távirati szóért, de legalább is minden táviratért 30 krajczár. Németországban e dij 5 fillérre rúg szavanként és a minimális dij táviratonként 50 fillér. Németország, Ausz­tria és Magyarország államterületén tehát a kölcsönös forgalomban minden táviratra vonatkozólag egységes díjak lesznek érvé­nyesek. Magyarország és Ausztria közt, valamint Ausztria-Magyarország és Német­ország közt be lesz vezetve az a távirati díjszabás, a­mely a magyar belforgalomban már eredetileg tervezve és megállapítva volt. A létrejöt egyezmény értelmében, az új távirati díjszabás 1892. évi január hó 1-én lép életbe. — Gyászhir. Őszinte részvéttel oszto­zunk a gyászban, mely Kovács István, kir. törv. telekkönyvvezetőt és családját érte Sarolta leánykájuknak elhunytával. A kis halott temetése f. hó 3-án ment végbe a család nagyszámú rokonai és ismerősei részvéte mellett. Elhunytáról a következő gyászlapot vettük: „Kovács István és neje Gyenes Vilma, Vilma és Margit gyerme­keikkel , fájdalmas szívvel jelentik felejt­­hetlen kedves gyermekük és testvérüknek Saroltának folyó hó 2-án, 20 hónapos korában történt kimultát. Hült tetemei f. hó 3-án délután 6 órakor fognak — V-ik tized, nagy-kőrösi­ utcza 10. szám alatti házból — a Szentháromság-temetőben a családi sír­boltba örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1891. július 2. A béke angyala lengjen korán elhunyt porai felett!“ — Rendőrmozgalmi kimutatás. A rendőrkapitányság június havi kimutatása szerint városunk határterületén a személy­­biztonság 1 esetben (gyermekölés által) , a vagyonbiztonság pedig 13 esetben (lopás által) lett megtámadva, 9 esetben a tette­sek kézrekerültek, 4 esetben pedig nem, 7 esetben a tárgyak meglettek, 6-ban nem. A tettesek a kir. törvényszéknek , a meg­került tárgyak tulajdonosaiknak adattak át. A szegényházban teljes ellátásban részesült átlag naponta 42 férfi, 41 nő. Ezeknek ki­osztatott 2475 ételadag és 1848 kiló kenyér­ kívül élelmeztetett naponta átlag 19 férfi, 23 nő, ezek közt kiosztatott 2786 kiló ke­nyér , 131 kiló szalonna, egészben kioszta­tott a segélyben részesülteknek 2475 étel­adag , 4634 kiló kenyér és 131 kiló szalonna; a mértékhitelesítő hivatal hitelesítés alá vett 263 drb tárgyat, mely után 79 frt 93 krt vett be. — Államjegyek forgalma. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött orszá­gos bizottság Bécsben 1891. évi június hó 3-ik napján az államjegyek forgalmi össze­gét 1891. évi május hó végével következő­nek találta: A bizottság saját följegyzései alapján, a tulajdonképeni államjegyek ösz­­szege: 1 forintosokban 77.590,622 frt, 5 forintosokban 130.353,110 frt, 50 forinto­sokban 143.321,600 frt, összesen 341.265,332 frt. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint, a sóbányákra bekebelezett és forgalomban levő zálogjegyek összege: 60.728.900 frt, összesen 411.994.232 frt.­­ A kecskeméti szr. jet.­nőegylet június 29-én, saját pénztára javára, a vá­rosi műkertben szépen sikerült nyári mulat­ságot rendezett. A négyeseket 30 pár tán­­czolta. A mulatság összes bevétele 215 frt; a kiadások levonása után marad tiszta jövedelem: 125 frt. Ezen eredmény első­sorban azon kisasszonyoknak köszönhető, kik a jegyek elárusításával már előre is biztosították a mulatság sikerét. El nem mulaszthatja a választmány azért nekik köszönetét szavazni, valamint a rendezőség­nek és az egylet azon pártolóinak, kik szí­vesek voltak fölülfizetni. Ezek : Dr. Horváth Ádám 4 frt, Behr Mór 3 frt, Brachfeld Sándor 2 frt, Fuchs Géza 2 frt, Szemző Sándorné 2 frt, Witz Antalné 2 frt, Grósz Lipótné 2 frt, Hacker Lajos 2 frt, Ungár Salamon 2 frt, Farkas Ignácz 2 frt, Metzger Béla 2 frt Behr Dezső 2 frt, Schwarcz Gusztáv 1 frt, Hacker Ferenczné 1 frt, Schwarcz Jakabné 1 frt, Gallia Emma 1 frt, id. Lőwy Gyuláné 1 frt, Schwáb Lővyné 1 frt, N. N. 1 frt, Feuer Jakabné 1 frt, Lőw Ernő 1 frt, N. N. 1 frt, Hoppert Gyula (Monor) 1 frt, Karpeles Ede 1 frt, Dr. Scheiber Ignáczné 1 frt, Fuchs Józsefné 1 frt, Schwarcz József 1 frt, Pollák Pál 1 frt, özv. Nagy Sándorné 1 frt, Littauer Józsefné 1 frt, Gál Mór 1 frt, Vámos Béla 1 frt, Dr. Schwarcz Lászlóné 1 frt, Feld­­máyer Ignácz 1 frt, Engel Ferencz 1 frt,­­ Kóka Béla 1 frt, Deutsch Adolf 1 frt, Brachfeld Vilmos 1 frt, Vitéz Géza 1 frt, Schwarcz pénzügyőr 1 frt, Kecskeméty Miksa 1 frt, Kővári Fülöpné 1 frt, Schvéd Samu 50 kr. , Weisz Gyula 50 kr. A választmány. — Népmozgalmi kimutatás. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint a folyó 1891. év 1­ső félévében született 1046 gyer­mek , elhalt 745 egyén, szaporulat 6 hó alatt 301. Halva született 30 gyerek, tör­vénytelen születésű 92. Erőszakos haláleset 15 volt, bonczolás alá vétetett 19 egyén, más hatóság területén elhalt 13 egyén; sze­gény betegek részére orvosi rendelvény 2409 adatott ki. Védhimlő oltásban részesült 1) a városban 1021, 2) külterületen 560, 3) újra oltatott 587, összesen 2168 gyermek. 1 — Öngyilkosság. Simon Gusztáv 30 éves kőmi­vés segéd, folyó évi június hó 3- án virradóra , III. tized , 79. sz. a. laká­sán magát forgó pisztolylyal agyonlőtte. A boldogtalan két golyót röpített agyába; a házbeliek úgy találták meghalva szobájában, semmi írást, miből tettének okát megtudni lehetett volna, maga után nem hagyott. Hullája a városi kórházba szállíttatván, rend­őrileg bonczoltatott. KECSKEMÉTI LAPOK MOZAIK. Alapos megfejtés. Falusi: Minek az a sok drót, a­mivel a házak itt össze vannak kötve? Fővárosi: Azok a telefondrótok. Falusi: (mintha értené) Úgy, telefon­drótok , dehát mért vastagabb az egyik mint a másik. Fővárosi: Tudja azok a vastagabbak a süketek számára valók. Uj rokonság. — Nem tudod, kérlek, ki az a szép nő, a kit X. a karján vezet?­ —• De igen, az neki a — mostoha fe­lesége ! Szomorú kilátás. A férj részegen botorkál haza, miközben igy monologizál: — Mégis borzasztó, ha rágondolok, hogy otthon a feleségemet duplán fogom látni. ÜZLET. Piaczi árjegyzék. 1891. július 3-án. Tiszta búza méte­mázsánként 9.— krtól 9.20 krig Kétszer „ . 7.80 „ 8.— „ Rozs „ . 7.20 „ 7 40 , Árpa „ 6.20 . 6.40 „ Zab . 6.80 „ 7.— „ Tengeri kecskeméti mm. 6.40 „ 6.60 „ Tengeri bánáti „ 6.30 „ 6.35 „ Köles métermázsánként 8.— „ 8.20 „ Krumpli „ 3.80 „ 4.— „ Széna „ . 3.— „ 3.20 „ Szalma „ . 1.20 „ 1.30 „ Szalonna „ . 48.— „ 54.— „ Sertésvásári jelentése az első magyar sertésh­izlaló és kölcsönelő­legező részvénytársulatnak. Budapest- Kőbánya , 1891. július 3. Az e heti üzletmenet lanyha volt. Heli átlagárak • magyar vás­­ára 260—360 klg. nehéz 44%—45 kr., 180—260 klg. nehéz 46—47 kr., öreg 300 klgr. túli 42—43 kr., vidéki sertés 42—47% kr. Szerbiai 45—47 kr., tiszta kilogram­monként. Páronként 45 klgr. életsúly levonás és 4°/0 engedmény szokásos. 3 Az már más. — Tyű, pajtás, mi tör­tént veled ? csupa seb és karczolás vagy 1 — Hát hogy ide indultam a korcsmába, virágokkal dobált meg a feleségem. — De a virágok csak nem tettek ennyire csúffá? — Bizony nem tettek volna, csak az volt a baj, hogy cserepekben voltak! Ritka önérzet. — Uram, volt ön a tegnap tartott árverésnél. — Nem. — Sokat mulasztott, hihetetlen olcsó áron keltek el a portékák. — Bocsánat, nem vagyok árverési hyéna. Gyöngéd intés. — Tábornok úr, ideje volna már, hogy megnősüljön. — Ugyan miért asszonyom? — Istenem! mily kár volna veszni hagyni azt a szép nyugdíjat, a­mit egy tábornok özvegye kap! Utolérhetetlen — nagyszerű! — Oh az én Bélám , mondja Olga, olyan ékesen vallott szerelmet, hogy csaknem elájultam a gyönyörtől. Oh csak hallottad volna az én Ando­romat! Az ő vallomásához képest Romeo minden fellengzése valóságos káromkodás. Kimutatás a „Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület“ 1891. évi június havi forgalmáról. Bevétel: Pénztárállás május 31-én ... 34,045 „ 66 „ Betételek számláján . . . . . 170,379 „ — „ Különféle díjak számláján . . . 279 „ 83 „ „ Kamatok számláján . . 8,809 „ 28 „ Váltók számláján......................... 190,876 „ 84 „ Magánváltó számláján .... 1,948 „ — „ Jelzálog kölcsön számláján . . . 8,412 „ 50 „ Előleg számláján......................... 22 „ — ,, Adósok folyó számláján .... 50,000 „ — ,, Hitelezők folyó számláján . . . 5,000 „ — „ Ingatlanok jövedelem számláján . 8 „ 46 „ Leirt követelések számláján . . 20 „ — „ 469,801 frt 57 kr. Kiadás. Visszafizetett betét és tők. kamat 246,841 frt 30 kr. Kifizetett folyó kamat . . . . 2,111 „ 25 „ Adósok folyószámláján .... 1,085 „ — „ Váltókra.......................................... 193,398 „ 86 „ Magánváltó..................................... 2,260 „ — „ Jelzálog kölcsön ...... 8,890 „ — „ Jótékonyczélú számlán .... — „ — „ Hitelezők folyó­számláján . . . 5,000 „ — „ 10% betét kamatadó számlán . — „ — „ Értékpapír számlán..................... 450 „ — „ Ingatlanok jövedelem számláján . 53 „ 20 „ Igazga­t. díj, tisztv. és szolgafizetés 595 „ — „ üzleti költség............................... 65 „ 89 „ Pénztárállás június 30-án . . . 9,051 frt 07 kr. 469,801 frt 57 kr. Kimutatás a kecskeméti kereskedelmi iparhitel intézet és népbank 1891. június havi forgalmáról. Bevétel: Pénztárállás 1891. május hó 31-én 54,756 frt. 58 kr. Váltó visszafizetésekből . . . . 130,896 „ 10 „ Folyószámlák után...... 59,090 „ 05 „ Telepitvények............................... 61,400 „ — „ Osztrák-magyar­ bank bpesti főin­tézetének képviselete után . .. 39,235 „ 36 „ Kamatok után............... 3,429 „ 16 „ Dijak „ .......................... 320 „ 22 „ Késedelmi kamatok ..... 44 „ 33 „ Átírási díjak................ 4 „ — „ Nyugdíj-alap után..................... 17 „ 51 „ Elhelyezett tőke visszafizetés . . 5,000 „ — „ Jelzálog-kölcsönök..................... 9,135 „ — „ Fedezett magán váltók . . . 11,935 „ — „ 375,263 frt. 31 kr. Kiadás: Váltó leszámítolásra .... 134,113 frt. 50 kr. Folyószámlákra.......................... 73,780 „ 48 „ Telepitvényekre.......................... 29,600 „ — „ Tőke elhelyezés.......... 30,000 „ — „ Időközi kamatok: a) Telepitvényekre . . . 326 „ 95 „ b) Folyószámlákra .... 263 , „ 21 „­­ Üzleti költségekre . . . . . 259 „ 95 „ Elnöki tiszteletdíj és tisztv. fizetése 524 „ 97 „ Osztalékra ....................................... 2,999 „ — „ Osztrák-magyar­ bank bpesti főin­tézetének képviseletére . . . 38,096 „ 44 „ Jelzálog-kölcsönök..................... 12,830 „ — „ Fedezett magánváltók .... 18,267 „ — „ Pénznemek (valuták) és szelvények 4,663 „ 62 , 345,725 frt. 12 kr. Pénztárállás 1891. június 30-án . 29,538 frt. 19 kr.­­ 376,263 frt. 31 kr.

Next