Kecskeméti Lapok, 1892 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1892-09-11 / 37. szám

t­ séges testi fejlődésére, különösen a rövid­látók száma szaporodik évről-évre. Vizsgá­lata tárgyává tett 34 különféle osztályt, s arra az eredményre jutott, hogy csakis az írás módszerében rejlik a hiba. Kimutatta, hogy az első osztályokban csak 3%, néhol 3% a rövidlátók száma. A felsőbb osztá­lyokban az osztályok foka szerint 9—44^ , a gymnásiumokban 56^. Sőt felemlíti, hogy a heidelbergi egyetem összes megvizsgált tanulói között egyetlen egy hallgatót talált, ki nem volt rövidlátó. És nemcsak hogy a rövidlátók száma növekedett osztályról-osztályra, de a rövid­látás foka is. Ha nálunk vizsgálódás tárgyává ten­nék az egyes osztályokat, bizonyára meg­lepő eredményre jutnának; de itt csak most indul meg a mozgalom, mely az Írást a vele járó bajokat tüzetes vizsgálat alá veszi. Az én osztályomban — III. leányosz­tály — az általam (Schulek dr. szemorvos utasítása után) megvizsgált leánykák kö­zött 22%, a IV. leányosztályban 32% rö­vidlátót találtam , beleszámítva a trachomás szeműeket is, 7—8 egy-egy osztályban. Dr. Mayer Vilmos müncheni orvos Fürthben tett kutatásokat 40 osztályban , vizsgálatait még 1888-ban kezdte. Arra a tapasztalatra jutott, hogy csakis a dülő­­irás az oka a rövidlátásnak, gerinc elgör­bülésnek. Összehasonlítást tett az osztályok között, hol 23-ban álló-, 17-ben pedig dülő­­irással írtak. A görbehátgerincű tanulók száma különösen a leányok között az első évtől az 5-ig 70^-ra növekedett 366 leány között 189 görbehátú. A fiú iskolákban az év elején talált 29^-nyi elferdülés az év végéig megkétszereződött. Dr Mayer és dr. Mannheimer azt is tapasztalták, hogy az elferdülés a leányoknál gyakoribb mint a fiúknál, és pedig azért mert gyen­gébb szervezettel bírnak s mégis jobban foglalkoztatják őket az iskolai időn túl is mint a fiúkat, a­helyett, hogy a friss le­vegőn játszani engednék. A német szemorvosok több mint 100 ezer gyermeket vizsgáltak meg és egyhan­gúlag azt mondják, hogy a gyermekek ke­vés kivétellel rendes vagy messzelátó szem­mel mennek az iskolába s az iskolai évek folyamán nagy része rövid látóvá lesz. Az óvodákba járó kisdedeket szintén megvizs­gálták, kiváltkép dr. Erissmann, s itt rövidlátót nem találtak, 98% messzelátó (hyperopia) és 2% rendeslátó, (emmetropia) miből azt következtették , hogy a gyermek szeme elsőbben messzelátó, majd rendes és végre közellátóvá lesz. Hazai orvosaink közül különösen dr. Fodor József egyetemi tanár, dr. Csa­­podi István egy. m. tanár stb. foglalkoznak az irás kérdésével s mindegyik a dülőirás ellen az állóirás javára beszél. Az állóirás, mint már említettem, az írásnak a legtermészetesebb formája s a vele járó ülés a legkényelmesebb a szem­nek és testnek egyaránt. Nézzük a gyermeket állóirás közben. Az irka a gyermek előtt egyenes közép­­fekvésben van, vagyis úgy, hogy az alsó széle az asztal szélével párhuzamos, vala­mint a vonalzás irányával is. Az irka épen a test közepe előtt fekszik a legtermésze­tesebben. A gyermeknek tehát, hogy egye­nesen láthasson s a betűk irányát követ­hesse, nem kell sem jobbra sem balra for­dulnia, de egyenesen előre néz, következés­kép a törzse is a gerinccel együtt egyene­sen áll. A szemek egyenlő távolságra esnek az irkától, tehát egyenlő benyomást is szereznek. Egyik látóképessége sincs jobban igénybe véve mint a másiké, tehát a szem nem gyengülhet. Mindkét karját felteszi az asztallapra és pedig úgy, hogy a könyök szabadon maradjon s a test közepe előtt összeértetett kézfej mintegy 90°-nyi szöget képezzen, tehát a kar az asztal szélét mintegy 45°-nyi szög alatt vágja. Ily módon a két kar ele­gendő támasztékot ad a törzsnek úgy , hogy az nem hajolhat előre, de egyenesen áll. A két láb egymás mellett a földön nyug­szik. A fej súlypontja ugyanazon síkba esvén mint az ülőhely, előre nem esik, a szemek tehát mindig egyenlő távolságról nézik az írást. A gyermeknek annyira köny­­nyebb az írásmód, hogy még az is, ki ed­dig dülőírással irt, a legrövidebb idő alatt megszokja és nem fárasztja ki annyira mint a dülőirás. Különösen fontos az állóirás azért is, mert otthon, ha házi feladatát végzi a gyermek, kénytelen helyes tartással ülni, miután írásán rögtön észre lehet venni, mi­lyen tartása volt a midőn itt, mert álló­betűket csak­is egyenes tartásban írhat. Az iskolának a feladata az is, hogy ellensúlyozza némileg a szülők hanyagsá­gát a testi neveléssel szemben és úgy, mint a­hogy szellemileg iparkodik a szülői háznál szerzett rossz irányú nevelést is megsemmisíteni. A műveltség mai nívója magával hozza azt, hogy a gyermek sokat tanuljon és ír­jon, szellemileg képezze magát. Ámde azért testi épségét sem szabad elhanyagolnia, s első­sorban az iskola feladata az, hogy a mennyire lehet a gyermeket megóvja min­den olyan bajtól mely testi egészségét ve­szélyeztetné. Ha belépünk olyan iskolába, hol állóírással írnak, a szemlélőnek gyönyö­rűséget okoz a gyermekek helyes és egy­forma tartása, míg oly iskolában, hol dü­­lőbetűkkel írnak, minden gyermek más­más tartást vesz föl, egyik jobbra, másik balra dűl, úgyszintén irkájuk is annyiféle irányban van, mert a helyes 40°-nyi elhaj­lást még minden felnőt ember sem találja el, nemhogy a gyermek, míg álló irásnál egyenesen maga elé teszi s nem kell az állást keresgetni. S mennyivel olvashatóbb az írásuk, mint a sokfelé, néha nagyon is dűlt irás! Kisértsük meg függélyes és ferde vonala­kat megolvasni, mennyivel könnyebb az előbbi. Milyen könnyen olvasható pl. a nyomtatott ál­lóbetű, mint az Írott dűlő; ott vannak a boltok feliratai, egyszerre át­tekinthetők, ha állóbetű­kkel vannak írva, míg a dűlőbetűk elolvasása több időbe kerül. Tudták az állóírás előnyeit már őseink is, kik szintén e módszerrel írtak. Ha a régi írásokat nézzük, azt lát­hatjuk , hogy a betűk mind függélyes hely­zetben állanak. Vannak régi iratok a nürn­bergi germán múzeumban a 8. 9. és 10. századból, mind állóirással írva. A magyar nyelvemlékek a 11. századtól kezdve min­den századból, a nevezetes codexek, egész írott könyvek, a régi, nevezetesebb főurak levelezései — a nemzeti múzeum okmánytá­rában igen sok — mind állóirással írva. Sőt a nürnbergi germán múzeumban néhány rajz is található a középkorból, mely bizo­nyítja , hogy állóirással írtak s a megkö­vetelt helyes testtartással ültek is. A dülőirást 1809-ben Heinrings és Kiesel német szépirók találták fel, hogy általa a góth betűk tetszetősebbeké válja­nak s azóta használták is mindenfelé. De jó eredményre, a mint látjuk, nem vezetett. A művelt európai nemzetek nagy része már állóirással ir. Az angolok voltak az elsők , kik a 10°-nyi elhajlással biró Dierck­­féle írást használták. Az 1891-iki nemzet­közi egészségügyi kongresszus London­ban tartott ülésén határozta, hogy az állóirást a nép- és középiskolákban fel kell karolni és tanítani, Bajorország, Belgium, Francia- és Németország legnagyobb részében állóirással írnak, legutóbb Triesztben is véglegesen elfogadták. Most pedig szept. 22-én az a­l­só-a­u­sz­t­r­i­a­i tantestület fog a Badenben tartandó gyűlésen , hová jelentést tőlem is kértek az állóirásról — határozni az állóirás felől, s ez a határo­zat, a­mint erről értesültem, az új mód­szernek végleges elfogadása lesz. Az utóbbi években Bayr Emánuel, a bécsi iskolák igazgatója vette át az álló­irás ügyét. Steile Lateinschrift című munkája — az első nagyobb munka azon a téren — feltűnést keltett a művelt közön­ségnél és a sajtónál egyaránt. Ép ily ki­váló munka nálunk Kárpáti és Bön­­gérfi fővárosi tanítók munkája is. Az állói­rásról, a­melyben már is be van bizonyítva — és­pedig tapasztalat útján szerzett adatokkal — mindazon kérdések sikeres megoldása, melyet a vall. és közok­tatásügyi miniszter úr adott ki az állóirásra vonatkozólag. Kecskemét th. város iskolaszéke itt is megmutatta, hogy minden, a népiskolai oktatást illető ügyben — első helyen áll, a­mennyiben elrendelte, hogy az állóirás kísérlet végett egyelőre a népiskola né­hány osztályába behozassák. A tantestület aug. 28 iki gyűlésén pedig elhatároztatott, hogy három osztályban álló s háromban dülőírás taníttassék megfelelő körülmények között, s a tanítás eredményét tanítókból s­ orvosokból álló szakbizottság figyelje meg. Én azt hiszem, hogy a kísérlet itt is mint mindenütt— dacára az alkalmatlan, régi szerkezetű padoknak — jól sikerül, s az állóirásnak nemcsak a tanítók, de maguk a szülők is barátjaivá lesznek és elismerik, hogy egyedül ez lehet a „jövő írása.* Bertalan Jolán, tanítónő. Tisza-jubileum Komáromban. A „Kecskeméti Lapok“ eredeti tudósítása. A mi jó Komáromunk mindig szeretett és tudott ünnepélyt csinálni, de olyat, mint a mostani — alig sikerült neki is rendezni. Midőn végig fut tekintetünk az ünnepi díszben úszó városon s a hullámzó vidékiek s messze földről ide sereglettek sokaságán azt kell gondolnunk, hogy sajátságos nép ez a mienk. Mikor Tisza miniszter volt, akkor ócsárolták s ma midőn miniszteri székből leszállt a nélkül, hogy irányát változtatta volna —­ ünnepelik volt ellenségei is s a koszorú, mit neki nyújtanak nemcsak a főgondnok, hanem még az állam­férfiú iránti elismerés fájáról tépett levelekkel is bővelkedik. 4-kén délután 4 órakor érkezett a külön vonat, mely az ünnepély hősét Tisza Kálmánt hozta. Meglepő volt a látvány, mely az érkezőt fogadta. A pályaudvaron volt a város értelmisége, ott a vidék úri osztálya és igen sok országos hirű, kiváló egyéniség, a hölgyekről nem is szólva. Hanem Tisza Kálmán is egész tábor­karral érkezett. Kíséretében volt b. Bánffy Dezső képviselőházunk elnöke. Jókai, Gajáry, gr. Tisza Lajos, Szász Károly püspök , Hegedűs Sándor, Beöthy Algernon, Horváth Gyula stb. Beöthy Zsigmond főrendiházi tag üdvö­zölte az ünnepeltet s Tisza rövid válasza után épen úgy felzúgott a lelkes éljenzés, mint a perronra léptekor. A fogadtatás szebb része, vagy leg­alább érdekesebb mozzanata azonban csak ezután következett. Mikor Tisza kilépett a pályaház ajtaján, előtte volt a híres szeke­res gazdák bandériuma, mely olyan képet nyújtott, hogy visszavitte emlékezésünket a rég­múltba. A­ki nem tudja mi az a szekeres gazda , annak fogalma sem lehet a képről. A szekeres gazdák Komárom ős­lakosai. Mind nemesek, mind reformátusok s a gazdálkodók kék ruháján csupa nagy s szépen formált régi ezüst gombokat s a panyókára vetett mente filigrán munkájú láncát látjuk ragyogni a napfényben. Mintha lovon születtek volna, úgy ülik a lovat. Élükön Konkoli Thege Béla állt s tisztel­gést vezényelt Tisza kilépésekor. Majd a hölgyek léptek elő s a komá­romi nők nevében gyönyörű ezüst koszorút nyújtottak át. „A komáromi nők Tisza Kálmán való­ságos belső titkos tanácsosnak elismerésük és hálájuk jeléül f­őgondnoksága 25 éves jubileuma alkalmából.“ Ezt­ a feliratot vésették a koszorúra. Tisza, mintha elérzékenyült volna, csupán mély meghajtással fogadta a gyön­géd ajándékot. Ezután Sárkány főkapitány fogata megindult, utána a bandérium majd Beöthy Zsigmonddal Tisza fogata haladt s igy tovább. A régi hidat ellepte a sok zöld ág, a vashídon pedig vígan lengette a szél a nemzeti zászlókat. A híd előtt pompás diadalkapu fölött „Isten hozta” felirat int a közelgő felé. Tisza Zuber főispánhoz szállt. A legszebb díszítés a reform, temp­lom környékén van. A templom udvarának kapuja diadalkapuvá van alakítva s fölötte a zöld talajból szépen emelkedik ki szeg­fűkből kidomborítva kör alakban a „Tisza Kálmán“ név. A szemben levő volt collegium emeletes épülete is ünnepi díszbe öltözött s a tetőn kidugott zászlók a földet érik. Este a tündérkertté varázsolt dalárda kertben volt estebéd s azután táncvigalom. 5 kén fél 10 órakor kezdődött az isten­­tisztelet , melylyel a közgyűlés kezdődött. A templom, e szép s tekintélyes épület tömve volt néppel s igen sok nevezetesség volt látható disz magyarban. Tiszát Pap Gábor püspök üdvözölte s T. válasza után Pap Gábor a király következő kéziratát olvasta fel: „Őszinte r­okonszenvvel csatlakozom azon örömteljes szerencsekivánatokhoz, melylyel önt, mint 25 év óta az ev. reform, egyház dunántúli kerületének főgondnokát, hitsor­­sosai és számos tisztelői a mai napon üdvöz­­lik. Adja a Mindenható, hogy mindenkor érdemdús működését egyháza és a közügyek érdekében még számos éven át folytathassa. Ferenc József“. Ezután következtek a küldöttségek. Először Karsay Sándor püspök és Radó főispán s főgondnok, majd Kun Bertalan püspök, Beöthy Zsolt az akadémia, Tátrai polgármester a város, Zuber főispán a megye, Pulay Géza a törvényszék és ügyészség, gr. Gyürky Ábrahám az egyház­kerületi gondnokság nevében üdvözölték. Voltak még üdvözlők, a­kik közül azonban csak a nőegylet küldöttségét és szónokát említem fel. Berénkeyné üdvözölte Tiszát. Volt később díszebéd , melyen volt felköszön­tés bőven, de én arról nem szólok semmit, mert az ilyen hivatalos felköszöntéseket nem szeretem. Szept. 6 -án a reform, volt kollégiumi épület nagy termében leleplezték Tisza arcképét. A képet Thury Gyula festette és sikerült kép. Kac Lajos városi tanácsnok szép beszéde nyitotta meg az ünnepélyt. Tisza köszönete igen nagy tetszésben része­sült. Ezután egyházkerületi gyűlés volt s ezen Pap Gábor szólt az elkeresztelés ügyéről is, én azonban berekesztem tudósí­tásomat azon megjegyzéssel, hogy a Tisza Kálmán iránti ragaszkodás és szeretet még ellenzéki , még más felekezeti részről is hatalmasan nyilvánult — s talán ez meg­mutatja Tisza érdemét s a rég időben ellene elhangzott ócsárlások alaptalanságát. Komárom, KECSKEMÉTI LAPOK 37. sz. Közigazgatási bizottsági gyűlés. A közigazgatási bizottság f. hó 6-án Benicky Ferenc főispán úr elnöklete alatt ülést tartott, melyből a következő közérdekű adatokat közöljük: A f. évi aug. hó végéig esedékes egyenes adó tartozás volt 264,480 frt 22 kr, ebből töröltetett 2358 frt 02 kr, befizettetett 168,814 frt 15 kr , f eként a mutatkozó hátralék 93,308 frt 05 kr, mely befizetési eredmény a múlt év ezen szakában elért eredményhez képest 12,271 frt 73 krral kedvezőtlenebb. A rendőri moz­galom augusztus hóban a következő volt: A személy biztonság megtámadtatott a vá­ros területén 8 esetben elkövetett testi sér­téssel , 2 esetben elkövetett erőszakos nemi­közösülés kísérlete által, 1 esetben elköve­­tetett gyilkossági kísérlettel , 1 esetben el­követett mérgezéssel és 1 esetben elköve­tett tettleges bántalmazással. A vagyon­biztonság megtámadtatott 8 esetben elkö­vetett lopással, 2 esetben elkövetett jogta­lan elsajátítással és 1 esetben elkövetett csalással. Az ellopott tárgyak 5 esetben megkerültek. Úgy a személy, mint a va­gyonbiztonság elleni esetekre vonatkozó ügyiratok további ellátás végett a kir. ügyészséghez tétettek át. A városi szegény­házban teljes ellátásban részesült átlag na­ponta 46 férfi és 31 nő­szegény, kívül pedig 57 férfi és 67 nőszegény nyert élelmezést. A mértékhitelesítő hivatal a hitelesítés alá vett 227 drb. tárgy után 38 frt 52 kv hi­telesítési díjat szedett be. Mint szintén köz­érdekű dolgot közöljük, mikép a közigaz­gatási bizottság mint harmadfokú hatóság az első és másodfokú hatóság határozatának megváltoztatásával Bódogh Ferenc gyógy­szerésznek megengedte, hogy gyógyszertá­rát a 7-ik tized 111. sz. házból a 7 ik tized 1. számú házba áthelyezhesse. A közegész­ségi viszonyokról külön rovat alatt teszünk jelentést. HÍREK. — Kegyes elnézést kérünk azoktól, a­kik lapunk múlt számát idejében nem kapták meg — reméljük, hogy már most többé nem lesz semmi panasz. — A közigazgatási bizottság folyó hó 6-án tartotta rendes havi ülését. Az ülésen melyen Benicki Ferenc főispán úr elnökölt több helyi érdekű fontos kérdés került eldöntés alá, így többek közt a 4-ik gyógytárnak a piactérre leendő behelyezési kérdése is elintézést nyert. Az ülés lefo­lyását különben külön rovatunkban bővebben ismertetjük. — Somogyi János úr isten véghetet­­len kegyelméből a „Kecskemét és Vidéké“­­nek szerkesztője, jónak látta lapunk szer­kesztőjére a „barátunk“ címet pazarolni. Azok iránti tekintetből, a­kik viszonzott baráti indulattal viseltetnek szerkesztőnk iránt, kijelentjük, hogy ama címben rejlő megtiszteltetésre szerkesztőnk semminemű érdemet nem szerzett s vágyai jövőre sem szállnak e cél felé — Parragh Izabella, a köztiszteletben részesülő Parragh Gedeon reform, főgim­náziumi tanár és neje Hertzeg Berta kedves, sokat szenvedett leánya szept. 4-kén reggel jobb létre szenderült. A kedves halottat, kinek elmúlása liliomhullás volt, 6 án délelőtt kisérték ki a teljes nyugalom helyére. Lepje el, borítsa el az elköltözött fiatal leányka sírját az emlékezet tartós virága, s üdítő harmatul hulljon e virágra a szeretet bőven omlott könnye! — Személyi hir. Benicky Ferenc főispán úr folyó hó 5-én este városunkba érkezett a végből, hogy a közigazgatási bizottság 6-án délelőtt tartott ülésén elnö­kölhessen. Körünkből 6-án délután utazott el székhelyére a fővárosba. — Dr. Szászy jogtanár csakugyan ki van nevezve székes-fehérvári albiróvá s igy bár még a megüresedett két tanszék be sincs töltve, már új tanszék betöltésének szüksége forog fenn. Dr. Szászy Béla ur különben városunkba érkezett, hogy a vizs­gálatokon részt vegyen. — A széktói fürdő ez évi jövedelme 602 frt 29 kr., kiadása pedig körülbelül 500 frt, szóval majdnem annyi, mint a bevétel. Ez nem baj, mert a fürdő nem haszonra számított intézmény, a fő az hogy a lakosság egészség­ügyének szolgálatot tegyen Az azonban sajátságos, hogy a fürdést oly hamar abbahagyták, pedig a viz hőfoka most sem kisebb -1- 15 nál, ilyen vízben pedig a legkellemesebb fürdőzés esik s a ki és bemenés ilyenkor épen nem kellemetlen.­­ A felvidéki ínségesek gyermekei közül folyó hó 6-án a déli vonattal 45 gyermek érkezett városunkba, köztük 14 leány, 31 fiú gyermek. A gyermekcsoport, kiket a vasútnál Mészáros alkapitány fogadott és vett át meglepő látványt nyúj­tott. A gyermekek mindannyian városunkban helyeztetnek el gazdálkodó és jobbára iparos családoknál. Érdekes tudni, hogy városunk most másodizben fogad fel­enséges gyerme­keket nevelés végett, 1866-ban volt az

Next