Kecskeméti Lapok, 1893 (26. évfolyam, 1-27. szám)

1893-03-26 / 13. szám

XXVI. ÉVFOLYAM. 13. szám. KECSKEMÉTI LAPOK ELŐFIZETÉSI DUI Egész évre 6 frt — kr. Negyedévre l frt 50 kr. Félévre . 2 „ 50 „ Egy szám ára 12 kr. Előfizetni lehet az év folytén minden hónap elején. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ-HIVATAL: V. TIZED, II.TEMETŐ UTCA 93. SZ. HIRDETÉSI DÍJ : Bélyeg díj minden béig tatát ért 30 kr. petit sor 5 kr., többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. Személyeskedések. Ezelőtt, ha az alkotmányos élet kinövéseiről, fattyúhajtásairól volt szó — azonnal néhány apró nemzet országgyűlésére tévedt gondolatunk s arcunkon a lenéző, kicsinylő gúny mosolya futott végig, mert az országgyűlési botrányokban a nép éretlenségét, alkalmatlanságát ismertük fel. És ezen gondolatunk közben jól eső önérzet melegített bennünket. Ma már fájdalom, az önérzetről le kell mondanunk , ma már a szégyen pírja egészen illetékesen borítja el arcunkat, midőn alkotmányos életünknek legfőbb megnyilatkozása székhelyéről , országgyűlésünkről van szó. Nemcsak botrányok fészkévé tétetett, nemcsak személyeskedések , üldözéssé fajult igazságtalanságok merülnek ott fel napról-napra, de meg kellett érnünk azt is, hogy az elvek sárba taposásának, eldobásainak szomorú jelenségeit is észlelhetjük csak azért, mert olyan egyén az indítványozó, akinek helyét óhajtják elfoglalni, de nem lehet. Ez a legszomorúbb tény. Botrányhajhászok voltak mindenkor s bármily szomorú is az, ha a nemzet szine java közé ilyen elemek keverednek — az ilyen ténynyel le kell számolnunk, mert a választás szabadságával ez együtt jár, ámde személyeskedésből , személyes kenyér irigységből, a fölötti ideges türelmetlenségből , hogy az ő napjuk nem akar felvirradni, az évek során keresztül követelt eszméktől, intézménytől is elfordulni, az elvet megtagadni, igazán elszomorító jelenség. Pedig mostanában ezt is észlelhettük. Egyik ellenzéki pártnak csaknem vezére nyíltan kimondta, hogy a polgári házasság behozatalát óhajtja, de a kormány kezéből nem kell neki. Egy másik ellenzéki párt elnöke pedig, aki még nem régen városunk ünnepelt, népszerű képviselője volt, ámbár szinte híve volt a polgári házasság eszméjének, most, midőn a kivitelre már már eljött az idő, most olyan alakba kapaszkodik bele, amely az eszmének hátat fordítással egyértelmű. Nem azt nézik tehát sokan, hogy valami nemzetünkre előnyös , üdvös-e , hanem személyes okokból kiindulva a harmonikus működés üdvét meghiúsítni, szétrombolni törekszenek széthúzó önzésükkel s ennek kifolyásával. Nem építeni, rombolni törekszenek s úgy akarnak babérhoz, érdemhez jutni, hogy letépik más fejéről, meg akarnak mást akadályozni az érdem szerzésében. És mikor teszik ezt? Akkor, amidőn olyan férfiak ülnek a kormányon, akiknek úgy személye , mint tehetsége a legerősebb bírálatot is kiállja, akiknek céljai üdvös voltában józan észszel kételkedni sem lehet. A mi szavunk gyenge, messze nem hallatszik, de szükségesnek láttuk az országgyűlési botrányok minden faját elítélni, hadd tudják meg az illetők, hogy a vidék a személyeskedés hőseitől undorral fordul el, nemcsak azért, mert a személyeskedés törvényhozóhoz méltatlan, de azért is, mert nemzetünkre szégyent hoznak s az alkotmányos életre jogosultságunk iránt éretlenségükkel kételyt támasztanak. Városi közgyűlés. 1893. március 21. Elnök, amélt. Benitzky Ferenc főispán ur. Mindössze 19 tárgya volt e közgyűlésnek s abból is a legtöbb jelentéktelen, csupán tudtul vételre szolgált s mégis ez a közgyűlés nevezetes helyet kér Kecskemét fejlődésének történetében. A polgármesteri havi jelentés; a miniszteri értesítés dr. Brüll budapesti consul működtetése tárgyában; a fogyasztási és italadók megváltása ügyében kelt szerződések belügyminiszteri jóváhagyása; Budapest közönségének a kormány egyházpolitikai programmját pártoló felirata, úgyszinte Zemplén megyéé, Ugocsa megye átirata a körorvosi intézmény államosítása ügyében stb. mindez tudomásul vétetett. Első intézkedést kívánó ügy volt a kir. törvényszék elnökének átirata s erre vonatkozólag a városi tanács javaslata a törvényszékkel szomszédos Garacs-féle ház kisajátítására vonatkozólag. Ezen telekre szükség van, hogy a birósági helyiségek a kellő mennyiségben legyenek. A város hajlandó a telket megvenni s ajándékul adni, s el is határoztatott, hogy az ügy folyamatba tétetik s szükség esetén a kisajátítási eljárás megindittatik. Még két tudomásul vett ügy után reá került a sor a legfontosabb tárgyra. Az új városháza építési munkáira megtartott árlejtés eredménye beterjesztetvén: a legjutányosabban vállalkozó Lichtner Dávid és fia s társai (Jiraszek és Krausz) csakugyan megkapták az építési vállalatot, mégpedig átalány összegre szól az átadás. És ez így igen jól van. Átalában csak jót lehet hallani a Jiraszek és Krausz értelmes építész mérnök vállalkozókról s így remélhető, hogy az épülő városháza, ha nem lesz is hatalmas művészi alkotás, de legalább jó épület lesz. Érdekes megbeszélés tárgyát képezte a városháza homlokzatának iránya is. Egyik fél a nagy templom vonalának irányában óhajtotta az épület vonalát kijelöltetni, a másik lényeges elhajlással. Végre is a minisztérium által jóváhagyott vonal fogadtatott el, így tehát a templom homlokzati vonala meghosszabbittatik s sarkától 26 méternyire eső pontra esik a városháza sarka s onnan úgy vezettetik a homlokzat vonala, hogy az ellenkező végpont csak 2 méterrel közeledik az egyenes vonaltól a kath. egyház épülete felé. Az eltérés igy alig lesz észrevehető. A vásári bíráskodásnak a helyszínén gyakorlása ügyében az igazságügy miniszterhez kell folyamodni, mivel csak az rendelheti el, hogy egy bíró minden heti és országos vásárban rendelkezésre álljon a felmerülő ügyek azonnali elítélésére. A füzeserdei és előfogati kerti kaszálók haszonbérbe adattak s átlag 46 frtot hoznak. Két csücske eladási ügy szavazással döntetik el másik közgyűlésen. Két bábának Tóth Júliának és Königsbergnének szülészi oklevelei bemutattattak s tudomásul vétettek. A politikai pártok, a választandókra megegyeztek, mint a következő felhívás is mutatja: Tisztelt válaszó polgárok! A város lakosságának nyugalma, békéje s a minden politikai párt fölött álló városi közügyek minél sikeresebb és célhoz vezetőbb intézése érdekében a helybeli szabadelvű párt, 48-as párt és függetlenségi 48 as párt vezérbizottságai közös megállapodásra jutottak arra nézve, hogy az évi március 26-kán megejtendő városi törvényhatósági bizottság tagjainak választása alkalmával — minden mozgalmat keltő választási harc mellőzésével, kiválasztva városunk polgárai közül a jókból a legjobbakat, közmegegyezéssel összeállított névsorral történjék a szavazás. Felkérjük ennél fogva a t. választópolgárokat, hogy f. hó 26-án az idecsatolt s mind a három párt által közmegnyugvással elfogadott névsorral szavazni szíveskedjenek. Kecskeméten A szabadelvű párt vezérbizottsága. 1893. március hó. A 48-as párt vezérbizottsága. A függ. és 48-as párt vezérbizottsága. Ámbár igy küzdelemre kilátás nincs, mindamellett is fehivjuk a t. választókat, jelenjenek meg s adják be szavazataikat a kijelöltekre, hogy igy pártunk, egyesek által netalán készíthető meglepetésektől meg legyen óva. Kecskemét, 1893. márc. 26. Városunk törvényhatósági bizottsága, a mai napra tűzte ki — a választott bizottsági tagok felének kilépésével megüresedett helyekre — az uj bizottsági tagok választását. Jónak látjuk a választó közönséget figyelmeztetni, hogy az I. kerület választ az Iparegyletben , II. „ a Ladányi háznál, III. „ a kistemplom melletti óvodában , IV. „ a „Nádor“ nagy termében, s a választás reggeli 9 órától délutáni 4 óráig tart. A „Katona kör“ felolvasó estélye.. Március 18. Szép közönség gyűlt össze. A türelmetlen, bájos fiatal leánykák, a szórakozást kereső mamák, a mosolygó fiatal emberek, s a megfontoló , komoly gondolkozású férfiak mind elmentek a felolvasásra. Dr. Kovács Pál úr az ő kedves, lekötelező modorában, gyengéd, de férfias, és plasticus előadásával olvasott föl az „Őrült lángelmék ” a lángelméjű őrültekéről. A széles, tágkörű irodalmi ismeret, nagy olvasottság, s a mindent élvezhető alakban előadó friss szellem csak úgy sugárzott ki felolvasásából. A felolvasó kutatása, fáradsága nem veszett kárba, hanem igenis megtermette gyümölcsét, mert munkája kerek, élvezetes volt, s megfelelt rendeltetése céljának; mert a mellett, hogy a közönségnek kellemes, nem mindennapi szórakozást, gyönyört okozott, még tanulhatott is belőle, megismerkedhetett a világ nagy embereinek szokásaival, természetével, s életöknek , munkásságuknak eredetiségéről. A felolvasót felolvasása végeztével élénken megtapsolták és megéljenezték. Pár percnyi szünet következett, mely alatt mindenki készítette magát a következő kedves meglepetésre. Minden szem a kis mellékterem ajtajára nézett, kíváncsian lesve, várva Szluha kisasszony megjelenését. Nem kellett sokáig várni, mert megjelent az ő bájoló kedvességében verbói Szluha Margit úrhölgy, hogy meghódítson , elbájoljon minket kedvességével, melynek természetességét legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy hittünk neki, hittük a mit mond. Ezúttal egy kis monológot adott elő, amelyben gyönyörködtetően panaszkodik az ő „rettenetes szórakozottsága“ miatt. Nagyon megtapsoltad. Kétszer is ki kellett jönnie, megmutatni magát. Az ünnepély utolsó pontja már csak a fülek gyönyörűségére szolgált. Közönségünk kedvencei, az átalánosan ismert zenekedvelők Szeless József dr., Lévai László, Bordeaux Géza, Horváth György és Bartha Henrik urak gyönyörködtették ismét szabatos játékukkal a közönséget. Először a „Paraszt becsületéből adtak elő egy részletet, a mely után oly követelőleg tapsolt, éljenzett a közönség, hogy újra játszaniok kellett. 1893. MÁRCIUS 26. És újra játszottak a közönség teljes, megoszthatatlan megelégedésére, s végezetül , midőn indulni kezdett hazafelé a közönség, rázendítették a Rákócy indulót, így ért véget a Katona kör harmadik és egyúttal utolsó böjti felolvasása, a mely után a felolvasó délutánok nyugodni térnek , s majd csak úgy ádvent felé ébrednek fel. — Régi magyar időjárási feljegyzések. (Folytatás.) 1691. die 23. Mai. Az áldozónapi sokadalom alkalmatosságával délesti négy óra tájban oly rendkívül való esők, égszakadások voltának, melyekhez hasonlót soha s a mi atyáink se éltének. Az Pece vize a völgyekről, hegyekről megáradván, sok házakat fundamentumokból felvett, a mezőre kivitte, sokakat félben szakasztott, barj mókát, sertéseket, sok erős sövényeket elhordott. Azután a Szinva vize is az Bikkről megáradván, rettenetes nagy zúgással, házaknak, malmoknak, hidaknak rontásával éjjel 10—12 órákig annyira rontotta, hogy alig volt ház, mely az árvízzel meg nem telt volna. Sokadalmi alkalmatosság lévén, sok idegen emberek a vízbe hajtanak. Szőlőhegyeinket a rettenetes zápor és kőeső annyira elrontotta, hogy földét is elmosta. (Miskolc város levéltárában eredeti év- és jegyzőkönyvekből.) 1695. Havas hideg tél e nyara is olyan, hogy nyárnak se lehet mondani. Júniusban a nagy hidegek több napokig tartván, mind mezőben, mind szőlőben nagy károkat tettek. (Hasznos Mulatságok 1822. I. 269.) Június 3-5 napjain kemény hideg volt a Tátrában; befagytak az álló vizek, akkora hó esett, hogy szánokon mentek az erdőre fűtőért. (Földrajzi Közlemények XVIII. 484.) 1699-re forduló oly hideg, hogy januáriusba Karlovicnál, midőn a törökökkel megköttetnék a békesség, az uraságoknak sok cselédjei megfagytak. (Hasznos Mulatságok 1822. I. 269.) XVIII. évszázad. 1703 ban volt az a nagy éhség, midőn a fát fűrészelvén , annak porából készítettek eledelt és a stativans katonaság ittlétében a házak tetejéről a szalma és nád levonattatván, összedarabolva a lovaknak ablakul adatott. (Katona József: Kecskemét és vidékére vonatkozó rövid chronologiai feljegyzések.) 1706. 1707. és 1708. között esett mind a két nyár oly igen meleg és száraz volt, hogy minden európai folyóvizek elapadtak annyira, hogy a malmok az őrléstől elállottak; Magyarországon pedig a Héja (Hejő,) Sajó és Hernád folyói még folyásaiktól is megszűntek, a kutak kiszáradtak, a mezők egészen kiégtek , mely ínségben sok barmok elvesztek. (Hasznos mulatságok 1822. I. 386.) 1707. július 8-án oly nagy hőség volt, hogy az alföldi aratók napszurást kaptak. 1708-ban őszre roppant hideg időjárás jelentkezett a megelőző forró után. (Földrajzi Közlemények XVIII. 484.) 1709-re fordulóra az emberek még ágyaikban megfagyának. Oly havazások levének, hogy a hegyes országokban a hegyekről legördült hógömbök ezrenként ölték el az embereket. 1708-ban Szent-Mihály napkor már előjöttek a rettenetes fagyok , télen pedig az őrt álló katonák álló helyeikben megfagytak. A házakban fagyott egereket s házi nyulakat lehetett találni. Európának minden városiban bezárattak a boltok s az utcákon senki se járt; az égi madarak szálltokban megfagyva lehullottak. Párisban naponkint 60 embert is bevittek megfagyva az utcákról. Olaszországban az olaj, narancs és más fák mind elfagytak, az Adriai tenger egyik partjától a másikig fagyott. Magyarországon még március 1- én oly hideg volt, hogy az ember szájából kiköpött nyár, minek előtte a földre ért volna, már megfagyott, még májusban is s minden a fagy alatt hevert. Ez volt az a nevezetes tél, melyen Boerhave is szinte megfagyott; XII. Károly svéciai királynak hadi népét pedig majd mind a hideg emész-tette el, számlálhatatlan ember, barom.