Kecskeméti Lapok, 1893 (26. évfolyam, 1-27. szám)

1893-03-26 / 13. szám

XXVI. ÉVFOLYAM. 13. szám. KECSKEMÉTI LAPOK ELŐFIZETÉSI DU­I Egész évre 6 frt — kr. Negyedévre l frt 50 kr. Félévre . 2 „ 50 „ Egy szám ára 12 kr. Előfizetni lehet az év folytén minden hónap elején. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ-HIVATAL: V. TIZED, II.­TEMETŐ­ UTCA 93. SZ. HIRDETÉSI DÍJ : Bélyeg díj minden béig tatát ért 30 kr. petit sor 5 kr., többszöri vagy terjedel­mes hirdetéseknél árleengedés adatik. Személyeskedések. Ezelőtt, ha az alkotmányos élet kinövéseiről, fattyúhajtásairól volt szó — azonnal néhány apró nemzet or­­szággyűlésére tévedt gondolatunk s arcunkon a lenéző, kicsinylő gúny mosolya futott végig, mert az ország­gyűlési botrányokban a nép éretlen­ségét, alkalmatlanságát ismertük fel. És ezen gondolatunk közben jól eső önérzet melegített bennünket. Ma már fájdalom, az önérzetről le kell mondanunk , ma már a szégyen pírja egészen illetékesen borítja el ar­cunkat, midőn alkotmányos életünknek legfőbb megnyilatkozása székhelyéről , országgyűlésünkről van szó. Nemcsak botrányok fészkévé téte­tett, nemcsak személyeskedések , üldö­zéssé fajult igazságtalanságok merülnek ott fel napról-napra, de meg kellett érnünk azt is, hogy az elvek sárba taposásának, eldobásainak szomorú je­lenségeit is észlelhetjük csak azért, mert olyan egyén az indítványozó, a­kinek helyét óhajtják elfoglalni, de nem lehet. Ez a legszomorúbb tény. Botrányhajhászok voltak minden­kor s bármily szomorú is az, ha a nemzet szine java közé ilyen elemek keverednek — az ilyen ténynyel le kell számolnunk, mert a választás szabadságával ez együtt jár, ámde sze­mélyeskedésből , személyes kenyér irigységből, a fölötti ideges türelmet­lenségből , hogy az ő napjuk nem akar felvirradni, az évek során keresz­tül követelt eszméktől, intézménytől is elfordulni, az elvet megtagadni, igazán elszomorító jelenség. Pedig mostanában ezt is észlelhettük. Egyik ellenzéki pártnak csaknem vezére nyíltan kimondta, hogy a pol­gári házasság behozatalát óhajtja, de a kormány kezéből nem kell neki. Egy másik ellenzéki párt elnöke pedig, a­ki még nem régen városunk ünnepelt, népszerű képviselője volt, ámbár szinte híve volt a polgári házasság eszméjé­nek, most, midőn a kivitelre már már eljött az idő, most olyan alakba kapaszkodik bele, a­mely az eszmé­nek hátat fordítással egyértelmű. Nem azt nézik tehát sokan, hogy valami nemzetünkre előnyös , üdvös-e , hanem személyes okokból kiindulva a harmonikus működés üdvét meghiúsítni, szétrombolni törekszenek széthúzó ön­zésükkel s ennek kifolyásával. Nem építeni,­­ rombolni töreksze­nek s úgy akarnak babérhoz, érdem­hez jutni, hogy letépik más fejéről, meg akarnak mást akadályozni az érdem szerzésében. És mikor teszik ezt? Akkor, a­midőn olyan férfiak ül­nek a kormányon, a­kiknek úgy sze­mélye , mint tehetsége a legerősebb bírálatot is kiállja, a­kiknek céljai üdvös voltában józan észszel kételkedni sem lehet. A mi szavunk gyenge, messze nem hallatszik, de szükségesnek láttuk az országgyűlési botrányok minden faját elítélni, hadd tudják meg az illetők, hogy a vidék a személyeskedés hősei­től undorral fordul el, nemcsak azért, mert a személyeskedés törvényhozóhoz méltatlan, de azért is, mert nemze­tünkre szégyent hoznak s az alkot­mányos életre jogosultságunk iránt éretlenségükkel kételyt támasztanak. Városi közgyűlés. 1893. március 21. Elnök, amélt. Benitzky Ferenc főispán ur. Mindössze 19 tárgya volt e közgyűlésnek s abból is a legtöbb jelentéktelen, csupán tudtul vételre szolgált s mégis ez a köz­gyűlés nevezetes helyet kér Kecskemét fejlődésének történetében. A polgármesteri havi jelentés; a mi­niszteri értesítés dr. Brüll budapesti consul mű­ködtetése tárgyában; a fogyasztási és italadók megváltása ügyében kelt szerző­dések belügyminiszteri jóváhagyása; Buda­pest közönségének a kormány egyházpoli­tikai programmját pártoló felirata, úgy­­szinte Zemplén megyéé, Ugocsa megye átirata a körorvosi intézmény államosítása ügyében stb. mindez tudomásul vétetett. Első intézkedést kívánó ügy volt a kir. törvényszék elnökének átirata s erre vonatkozólag a városi tanács javaslata a törvényszékkel szomszédos Garacs-féle ház kisajátítására vonatkozólag. Ezen telekre szükség van, hogy a birósági helyi­ségek a kellő mennyiségben legyenek. A város hajlandó a telket megvenni s ajándékul adni, s el is határoztatott, hogy az ügy folyamatba tétetik s szükség esetén a kisajátítási eljárás megindittatik. Még két tudomásul vett ügy után reá került a sor a legfontosabb tárgyra. Az új városháza építési munkáira megtartott árlejtés eredménye beterjesztetvén: a leg­­jutányosabban vállalkozó Lichtner Dávid és fia s társai (Jiraszek és Krausz) csak­ugyan megkapták az építési vállalatot, még­pedig átalány összegre szól az átadás. És ez így igen jól van. Átalában csak jót lehet hallani a Jiraszek és Krausz értelmes építész mérnök vállalkozókról s így remélhető, hogy az épülő városháza, ha nem lesz is hatalmas művészi alkotás, de legalább jó épület lesz. Érdekes megbeszélés tárgyát képezte a városháza homlokzatának iránya is. Egyik fél a nagy templom vonalának irányában óhajtotta az épület vonalát kijelöltetni, a másik lényeges elhajlással. Végre is a minisztérium által jóváhagyott vonal fogad­tatott el, így tehát a templom homlokzati vonala meghosszabbittatik s sarkától 26 méternyire eső pontra esik a városháza sarka s onnan úgy vezettetik a homlokzat vonala, hogy az ellenkező végpont csak 2 méterrel közeledik az egyenes vonaltól a kath. egyház épülete felé. Az eltérés igy alig lesz észrevehető. A vásári bíráskodásnak a helyszínén gyakorlása ügyében­ az igazságügy minisz­terhez kell folyamodni, mivel csak az rendelheti el, hogy egy bíró minden heti és országos vásárban rendelkezésre álljon a felmerülő ügyek azonnali elítélésére. A füzeserdei és előfogati kerti kaszálók haszonbérbe adattak s átlag 46 frtot hoznak. Két csücske eladási ügy szavazással dön­tetik el másik közgyűlésen. Két bábának Tóth Júliának és Königs­­bergnének szülészi oklevelei bemutattattak s tudomásul vétettek. A politikai pártok, a választandókra megegyeztek, mint a következő felhívás is mutatja: Tisztelt válaszó polgárok! A város lakosságának nyugalma, bé­kéje s a minden politikai párt fölött álló városi közügyek minél sikeresebb és célhoz vezetőbb intézése érdekében a helybeli sza­badelvű párt, 48-as párt és függetlenségi 48 as párt vezérbizottságai közös megál­lapodásra jutottak arra nézve, hogy a­z évi március 26-kán megejtendő városi tör­vényhatósági bizottság tagjainak választása alkalmával — minden mozgalmat keltő vá­lasztási harc mellőzésével, kiválasztva vá­rosunk polgárai közül a jókból a legjobba­kat, közmegegyezéssel összeállított névsorral történjék a szavazás. Felkérjük ennél fogva a t. választó­polgárokat, hogy f. hó 26-án az idecsatolt s mind a három párt által közmegnyug­vással elfogadott névsorral szavazni szí­veskedjenek. Kecskeméten A szabadelvű párt vezérbizottsága. 1893. március hó. A 48-as párt vez­érbizottsága. A függ. és 48-as párt vezérbizottsága. Ámbár igy küzdelemre kilátás nincs, mindamellett is fehivjuk a t. választókat, jelenjenek meg s adják be szavazataikat a kijelöltekre, hogy igy pártunk, egyesek által netalán készíthető meglepetésektől meg legyen óva. Kecskemét, 1893. márc. 26. Városunk törvényhatósági bizottsága, a mai napra tűzte ki — a választott bi­zottsági tagok felének kilépésével megüre­sedett helyekre — az uj bizottsági tagok választását. Jónak látjuk a választó közönséget figyelmeztetni, hogy az I. kerület választ az Iparegyletben , II. „ a Ladányi háznál, III. „ a kistemplom melletti óvodában , IV. „ a „Nádor“ nagy termében, s a választás reggeli 9 órától délutáni 4 óráig tart. A „Katona kör“ felolvasó estélye.. Március 18. Szép közönség gyűlt össze. A türel­metlen, bájos fiatal leánykák, a szórakozást kereső mamák, a mosolygó fiatal emberek, s a megfontoló , komoly gondolkozású férfiak mind elmentek a felolvasásra. Dr. Kovács Pál úr az ő kedves, lekötelező modorában, gyengéd, de férfias, és plasticus előadásával olvasott föl az „Őrült lángelmék ” a láng­elméjű őrültekéről. A széles, tágkörű iro­dalmi ismeret, nagy olvasottság, s a mindent élvezhető alakban előadó friss szellem csak úgy sugárzott ki felolvasásából. A felolvasó kutatása, fáradsága nem veszett kárba, hanem igenis megtermette gyümölcsét, mert munkája kerek, élvezetes volt, s megfelelt rendeltetése céljának; mert a mellett, hogy a közönségnek kellemes, nem mindennapi szórakozást, gyönyört okozott, még tanul­hatott is belőle, megismerkedhetett a világ­­ nagy embereinek szokásaival, természetével, s életöknek , munkásságuknak eredetiségéről. A felolvasót felolvasása végeztével élénken megtapsolták és megéljenezték. Pár percnyi szünet következett, mely alatt mindenki készítette magát a következő kedves meglepetésre. Minden szem a kis mellékterem ajtajára nézett, kíváncsian lesve, várva Szluha kisasszony megjelenését. Nem kellett sokáig várni, mert meg­jelent az ő bájoló kedvességében verbói Szluha Margit úrhölgy, hogy meghódítson , elbájoljon minket kedvességével, melynek természetességét legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy hittünk neki, hittük a mit mond. Ezúttal egy kis monológot adott elő, a­melyben gyönyörködtetően panasz­kodik az ő „rettenetes szórakozottsága“ miatt. Nagyon megtapsoltad. Kétszer is ki kellett jönnie, megmutatni magát. Az ünnepély utolsó pontja már csak a fülek gyönyörűségére szolgált. Közönségünk kedvencei, az átalánosan ismert zenekedvelők Szeless József dr., Lévai László, Bordeaux Géza, Horváth György és Bartha Henrik urak gyönyör­ködtették ismét szabatos játékukkal a kö­zönséget. Először a „Paraszt becsületéből adtak elő egy részletet, a mely után oly követelőleg tapsolt, éljenzett a közönség, hogy újra játszaniok kellett. 1893. MÁRCIUS 26. És újra játszottak a közönség teljes, megoszthatatlan megelégedésére, s végeze­tül , midőn indulni kezdett hazafelé a közönség, rázendítették a Rákócy indulót, így ért véget a Katona kör harmadik és egyúttal utolsó böjti felolvasása, a mely után a felolvasó délutánok nyugodni térnek , s majd csak úgy ádvent felé ébrednek fel. —­­ Régi magyar időjárási feljegyzések. (Folytatás.) 1691. die 23. Mai. Az áldozónapi so­­kadalom alkalmatosságával délesti négy óra tájban oly rendkívül való esők, égszaka­dások voltának, melyekhez hasonlót soha s a mi atyáink se éltének. Az Pece vize a völgyekről, hegyekről megáradván, sok há­zakat fundamentumokból felvett, a mezőre kivitte, sokakat félben szakasztott, bar­­j mókát, sertéseket, sok erős sövényeket­­ elhordott. Azután a Szinva vize is az Bikkről megáradván, rettenetes nagy zú­gással, házaknak, malmoknak, hidaknak rontásával éjjel 10—12 órákig annyira rontotta, hogy alig volt ház, mely az árvízzel meg nem telt volna. Sokadalmi alkalmatosság lévén, sok idegen emberek a vízbe hajtanak. Szőlőhegyeinket a rette­netes zápor és kő­eső annyira elrontotta, hogy földét is elmosta. (Miskolc város le­véltárában eredeti év- és jegyzőkönyvekből.) 1695. Havas hideg tél­ e nyara is olyan, hogy nyárnak se lehet mondani. Júniusban a nagy hidegek több napokig tartván, mind mezőben, mind szőlőben nagy károkat tettek. (Hasznos Mulatságok 1822. I. 269.) Június 3-­5 napjain kemény hideg volt a Tátrában; befagytak az álló vizek, akkora hó esett, hogy szánokon mentek az erdőre fűtőért. (Földrajzi Köz­lemények XVIII. 484.) 1699-re forduló oly hideg, hogy janu­­áriusba Karlovicnál, midőn a törökökkel megköttetnék a békesség, az uraságoknak sok cselédjei megfagytak. (Hasznos Mulat­ságok 1822. I. 269.) XVIII. évszázad. 1703 ban volt az a nagy éhség, midőn a fát fűrészelvén , annak porából készítettek eledelt és a stativans katonaság ittlétében a házak tetejéről a szalma és nád levo­­nattatván, összedarabolva a lovaknak ab­lakul adatott. (Katona József: Kecskemét és vidékére vonatkozó rövid chronologiai feljegyzések.) 1706. 1707. és 1708. között esett mind a két nyár oly igen meleg és száraz volt, hogy minden európai folyóvizek elapadtak annyira, hogy a malmok az őrléstől elál­­lottak; Magyarországon pedig a Héja (Hejő,) Sajó és Hernád folyói még folyásaiktól is megszűntek, a kutak kiszáradtak, a mezők egészen kiégtek , mely ínségben sok barmok elvesztek. (Hasznos mulatságok 1822. I. 386.) 1707. július 8-án oly nagy hőség volt, hogy az alföldi aratók napszurást kaptak. 1708-ban őszre roppant hideg idő­járás jelentkezett a megelőző forró után. (Földrajzi Közlemények XVIII. 484.) 1709-re fordulóra az emberek még ágyaikban megfagyának. Oly havazások levének, hogy a hegyes országokban a hegyekről legördült hógömbök ezrenként ölték el az embereket. 1708-ban Szent-Mi­­hály napkor már előjöttek a rettenetes fagyok , télen pedig az őrt álló katonák álló helyeikben megfagytak. A házakban fagyott egereket s házi nyulakat lehetett találni. Európának minden városiban bezárattak a boltok s az utcákon senki se járt; az égi madarak szálltokban megfagyva lehullottak. Párisban naponkint 60 embert is bevittek megfagyva az utcákról. Olaszországban az olaj, narancs és más fák mind elfagytak, az Adriai tenger egyik partjától a másikig fagyott. Magyarországon még március 1- én oly hideg volt, hogy az ember szájából kiköpött nyár, minek előtte a földre ért volna, már megfagyott, még májusban is s minden a fagy alatt hevert. Ez volt az a­­ nevezetes tél, melyen Boerhave is szinte­­ megfagyott; XII. Károly svéciai királynak hadi népét pedig majd mind a hideg emész-­­­tette el, számlálhatatlan ember, barom.

Next