Kecskeméti Lapok, 1899. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1899-03-26 / 13. szám
2______ galmas csoportjaival 12-szer töltötte meg a házat. ^ Három estére telt közönség Bérezik Árpád „Himfy dalai“-ra, négyszer mulattak sokan Herczeg „Gryurkovich lányai“-n. „Bánk bán“ szokásos díszelőadása a lefolyt évadban szép családias ünneppé nőtte ki magát, amennyiben Komáromy Alajos veterán-színművészt, aki 51 évvel ezelőtt először hozta itt színre a nagy tragédiát, Tiborcz szerepében még egyszer tapsolhattuk és így jubileumot ülhettünk vele együtt. Az évad első felében szokatlan hévvel karolta fel az énekes-személyzet az operai estéket. De ereje elégtelensége és a közönség csekély érdeklődésén hajótörést szenvedett az igyekezet, sőt Csiszér Irén opera-énekesnő hangversenye operai részletekkel sem keltett nagyobb érdeklődést. Helybeli szerzők közül kettő jutott szóhoz, mind a kettő zeneszerző. Szent- Gály Gyula egy rossz népszínműhöz irt nagyon jó zenét és Barta Henrik szerzett egy dallamos keringőt Csongori Mariska szövegére és egy jótékonyczöld előadásra. Ha még megemlítjük, hogy két Shakespeare darab is műsoron állt: a „Makranczos hölgy“ és Ivánfy Jenő budapesti művészszel „Romeo és Julia“, kimentettük mindazt, ami a lefolyt sziniévadban a visszatekintő szem előtt mint nevezetes pont feltűnik. A sajtóban felmerült, de visszhangra nem talált az ingyenes és olcsó diákelőadások kérdése, a városi intendatúra halva született eszméje és egyéb színügyi érdek. Kevésbbé volna könnyű a műsort összefoglalólag jellemezni, mert inkább ötletszerű mozaik, mint tervszerű eljárás képét nyújtja. Nem volt annyira rossz mint a tavalyi, de nem is érte el azt a minimális színvonalat, melyet a vidéki színházak műsoráról e lapokban nem rég irt czikkünkben fölállítottunk. Csak azt erősítsük meg, hogy az az előzékeny mód, melylyel nálunk a Csóka Sándor igazgatóval kötött szerződést felbontották, csúnya polémiára adott alkalmat, mely az érdekelt felek egyikének sem szerzett különös dicsőséget. A mi álláspontunk az volt és maradt, hogy jogsérelem nem történt, csak a jobb jövendő reményében cserélték ki a városházán a kielégítő jelent. Nekünk nem egy színtársulat sorsa, hanem a kecskeméti színészet felvirágozása fekszik szívünkön. De látva az idei nagyfokú színpártolást, a szinügyi bizottság és a szintársulat vállvetett buzgóságát, a búcsúzás perezében minden hátsó gondolat nélkül, melegen szorítunk kezet Csóka Sándor igazgatóval és társulatával, kivonva nekik szerencsés utat és jó emlékeket. (sd.) — Az istenért hallgasson! Ez a stylus kiment a divatból ezelőtt 3000 évvel. Még megtalálja valaki hallani. Aztán meg, ne is vegye úgy a szívére. Hiszen vannak az embereknek gyöngéik, s mi lenne a vidéki társaságból, ha a pletyka ártatlan kovásza nem frissítené fel a napok egyhangúságát! Nem pletyka ez már, ez már rágalom! Elmondanak erkölcstelen darabnak, Lerántanak a durva föld sarába, S galád nyelvvel megszólják azokat, Kik tiszta szívvel, nemes áldozattal, Eljátszásomra vállalkozzanak. Hisz történetem nemes, megható, És a legszentebb fájdalom sugára Von fejem köré fényes glóriát. (De persze e hosszúnyelvük csapatja A múlt történetéből mit se tud.) S bár víg darabba vontak most belé, De angol ember volt, ki rólam irt. S olvasottságuk nincs ez asszonyoknak Még annyi sem, hogy azt tudnák csupán, Hogy angol ember nemtelent nem ir ?! — Erről jobb nem beszélni, — feleltem búsan. — De ismétlem, nem is kell olyan komolyan venni. A mi szelíd, jó közönségünk egy kis részének a Pont-Riquet családok, Megboldogultak, Végrehajtók, Csalj meg édesek anynyira elrontották az ízlését, hogy már nem Közgyűlés. A város törvényhatósági bizottsága folyó hó 2- án tartotta Benitzky Ferencz főispán úr önméltósága elnöklete alatt rendes havi közgyűlését, melyen a bizottsági tagok, — tekintettel a szőnyegen levő ügyek érdekessége és fontosságára — szép számban vettek részt. Polgármester úrnak a közigatás folyó évi február havi állapotáról beterjesztett jelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vévén, a napirendre kitűzött ügyek a következőképpen intéztették el: 1. Perczel Dezső m. kir. belügyminiszter úrnak értesítését, melylyel belügyminiszteri állásától történt fölmentését a törvényhatósággal közölvén, a hatóságnak hivatalos eljárása közben tanúsított közreműködéséért köszönetet mond — a törvényhatósági bizottság közgyűlése tudomásul vévén — a leirat irattárban megtartani rendeltetett. 2. Széll Kálmán miniszterelnök úr értesítvén a város közönséget, hogy ő császári apostoli felsége báró Bánffy Dezső úrnak, miniszteri állásáról való lemondása következő tudják megkülönböztetni a mandulatejet a vitrioltól. De hála istennek, ez csak nagyon kis része a közönségnek,máskülönben boldogult Katona József megfordulhatna a sírjában !) A nagy rész, még meg nem zavarodott ízlésével, józanul ítél, s nem hagyja magát félrevezettetni ezélzatos pletykák által. Azután meg a pletyka sem olyan rémes valami. Hiszen szokása a nőknek lerántani az olyan vállalkozást, amelyben ők vagy esetleg leányaik — — — — — nem vehetnek részt. S ebben van valami megható is; egy sugara az anyai szeretetnek. Azt mondja egy török közmondás: „ Kicsoda szép?“ kérdezték a hollótól. , A gyermekeim!“ felelt az. — Ennek a közmondásnak könnyű kitalálni a másik oldalát. — ,Kicsoda nem szép?“ kérdezték a hollótól. — „A más gyermekei!“ felelt az. — Lássa, ez egész természetes dolog. Vigasztalódjék tehát, s ne feledje soha, hogy a rágalom soha sem tud semmit sem megvetésre méltóvá tenni, ami magában is nem az. Jól van! De mondd a kígyónyelvűeknek! Saját házuk előtt seperjenek, S ne rágalmazzák mások jó hírét, Mert él az égben istenek haragja És bénasággal sújtja nyelvüket! Ezzel beburkolózott peplonába s eltűnt, tében őt magyar miniszterelnökévé legkegyelmesebben kinevezni s előterjesztésére legfelsőbb elhatározásával báró Fehérváry Géza urat honvédelmi, Lukács László urat pénzügyi, Wlassics Gyula urat vallás- és közoktatásügyi, Darányi Ignácz urat földmivelésügyi, Cseh Ervin urat Horvát Szlavon-Dalmát tárczanélküli, gróf Széchenyi Manó urat legmagasabb személye körüli, Plósz Sándor urat igazságügyi és Hegedűs Sándor urat kereskedelemügyi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni s őt a belügyi tárcza vezetésével ideiglenesen megbízni méltóztatott, — a városi törvényhatóság az új minisztérium kinevezéséről és hivatalba lépéséről szóló miniszterelnöki leiratot tudomásul vette s ez alkalomból örömét nyilvánítja, hogy a parlamenti béke helyreállásával a nyugodt és tárgyilagos tanácskozások eredményeként már is a törvényes állapotok beköszöntését szemlélheti. Ebből kifolyólag a törvényhatóság ama reményének ad kifejezést, hogy a fent érintett eredmények alapján megalakult új kormány hazafias és közérdekű munkássága a magyar haza és nemzet igaz jogainak és javainak fentartását és gyarapítását s az összes társadalmi és emberi jogokat fejlesztő szabad irányt tűzi maga elé s ezen munkásság a közszellem kívánt fölfrissülését és a közállapotok föllendülését vonja maga után. Ez alapon a város közönsége az új kormányt örömmel üdvözli s ezt tartalmazó feliratát ő nagy méltóságához Széll Kálmán miniszterelnök úrhoz juttatja. 3. Hegedűs Sándor m. kir. kereskedelmi miniszter értesítvén a város közönségét miniszterré történt kineveztetéséről, azt a törvényhatósági bizottság örvendetes tudomásul veszi, a közérdekű feladatok megvalósítására irányuló törekvéseinek kívánt támogatását készséggel felajánlja. Azon erős meggyőződésben, hogy az ő kiváló vezetése alatt a kereskedelemügyi tárca ügykörét érintő gazdasági és kulturális viszonyok valóban az óhajtott egészséges fejlődést veszik, ő nagyméltóságához a bizottsági közgyűlés ez alkalomból üdvözlő feliratot intéz. 4. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszternek a leirata, melylyel értesíti a város közönségét, hogy Gerter Béla és Török Emil budapesti lakosoknak a Kecskemét város területén, nevezetesen a m. kir. államvasútak kecskeméti állomásától, a Nagy-kőrösi-utczán, a Deák téren, a Vásári-nagy-utczán át a Rudolf-laktanya érintésével a városi fürdőig fővonalként s ebből a Deák térnél kiágazólag egy felől a trombita- és templom-utczai gőzmalomhoz, másfelől a Csongrádi-nagy-utczán a Műkertig, a Halasi-nagy-utczán a kecskekemét—fülöpszállási n. é. vasút Rá vágy állomásáig és a létesítendő Sugár úton (a mai Nagy-temető utczán) szárnyvonalakként vezetendő rendes, esetleg keskeny nyomtávú városi villamos vasútvonalakra, valamint az ezen vasúthoz való csatlakozással a Miklóstelepen és a Vágó járáson át Jászkerekegyházáig s folytatólag, esetleg pedig a Miklóstelepen és Vágó járáson át a Nyír irányába a budapest—lajosmizsei h. é. vasút .Lajos- Mizse állomásig vezetendő, szabványos nyomtávú, gőzmozdonyú, esetleg villamos üzemű h. é. vasútvonalakra az 1897. évi április hó 3- án, illetve 1898. évi január hó 28-án kelt rendeletével kiadott előmunkálati engedélyek érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította. A bizottsági közgyűlés a kereskedelemügyi miniszter ezen leiratát tudomásul vevén, a további megfelelő _____ KECSKEMÉTI LAPOK ___________________13. sz.