Kecskeméti Lapok, 1901. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-07 / 27. szám
27. sz. KECSKEMÉTI LAPOK 8. oldal Még csak hat hónapja, hogy a segélypénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 208 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni. A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógykezeléséről és anyagi támogatásáról, hogy betegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együtt az irgalom kenyéren tengődni. . A beállott baleset 14 földmivelőt megölt. Mind a 14 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segélypénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nagy nyomorral küzdő családnak. Az Országos Gazdasági Munkás és Cseléd segélypénztár 1901. évi január hónap óta baleset miatt való halál esetében a következők családjának adott 400—500 korona segélyt: 1. Csirke Mátyás, Tápió szele. A tehén úgy megrágta, hogy hasában belső vérzést kapott. 2. György András, Tápió Györgye. Fegyvere véletlenül elsült, úgy, hogy a golyó szivébe fúródott. 8. Kám János, Szemcse Csehi. Pinczeásás közben a föld reászakadt. 4 Bazsó János, Szond. Szalmásszekérről egy keritésre esett, melynek léczei a hasába fúródtak. 5. Szalai János, Pápa. Az eldőlt pajtakapu agyon ütötte. 6. Kovács Péter, Kis-Récze. Meggyilkolták. 7. Kovács Imre, Nádudvar. Gabonával megrakott szekérről lebukott, a kerekek keresztül mentek rajta. 8. Sipos Balázs, Sólymos. Az erdőben agyon lőve találták. 9. Bogdán Sándor, Felső-Józsa Megfulladt. 10. Sági Menyhért, Gic. A rudba beakadt ló hasba rúgta, úgy, hogy szörnyet halt. 11. Doboz István, Mezőhegyes. A gépszij elkapta és agyonzuzta. 12. Geletei László Kökényesd. Orozva fejbe ütötték. 13. Bauer Ferencz, M.Polány. A gőzcséplőgép agyonzuzta. 14. Sándor József, Pihrügy. Munkaközben a ló agyonrugta. Ezek a számok világosan beszélnek és egytől-egyig hangosan hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát. Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól és számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstől. Ez az emberbaráti működés buzdította bizonynyal arra főpásztorokat, főrendeket, nagybirtokosokat, az emberbaráti intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypénztár alapító tagjai sorába. És bizonynyal ez az oka annak is, hogy Felséges királyunk is annyi jóakarattal viseltetik azon intézmény iránt, mely kizárólag a föld népének istápolását és támogatását tűzte ki czélul. HÍREK. — julius 6. — Városi közgyűlés. Ma rendkívüli törvényhatósági biz. közgyűlés volt, a szabadságon lévő főispán helyett Kada Elek polgármester elnökölt. Összesen három tárgy volt és olyan kevesen voltak a bizottsági tagok, hogy a referensnek sem vették zokon a késedelmét, így került a harmadik tárgy elsőnek. A szikrai szőlőtelepen 100 hold beültetett szőlőterület van. Ebből 70—80 terem már az idén. Eddig redszerint helybeliek vagy közel városból valók vették meg a termést, a mustot rögtön szállították. De most már nagyobb mennyiségre számíthatunk és messzebb vidékről is jön vevő, aki itt akarja erjeszteni a bort. Ugyanezért présházat kell építeni, amit a közgyűlés is helyeselt és elfogadta Papp Sándor ajánlatát, aki 11.025 koronáért épit. — A katonai barakkok építését a közgyűlés Szívós István és társaira bízta. Nagy Imre, dr. Horváth, Csősz József és Laczi Sándor felszólalásai után a tanács javaslata fogadtatott el. — A házi pénztár által kezelt alapok múlt évi pénztári és zárószámadását a közgyűlés Hajagos József főkönyvelő referálása alapján letárgyalta és elfogadta. — Hangverseny. A „Kecskeméti Dalárda“ és a „Kecskeméti Polgári Dalkör“ Zolfahl Julia énekművésznő, helybeli műkedvelő úrhölgynek és a szegedi m. kir. honvédzenekar közreműködésével július hó 14 én, jövő vasárnap, a városi műkertben Hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelme a kassai orsz. dalünnepély költségeire fordíttatik. A vegyes karban közreműködnek: Benkóczy Viola, Dékány Juliska, Falta Gizella,Fekete Ilonka, Feuermann Juliska, Hajagos Rózsa, Hornyik Irén, Mezey Ilonka, Mikó Rózsa, Politzer Irén, Rosenbaum Ilonka, Salamon Anna, Spieler Mariska, Spieler Juliska, Szabó Mariska, Szeley Rózsa, Szemerey Janka, Tatay Erzsike, Szt. Tóth Vilma, Vasváry Tinka, Vitéz Ilonka, Vrábel Ilonka, Weisz Rózsika, Witz Hermin, Zaboretzky Anna, Zilzer Szerén. Jegyárak: Bemenet műkertbe 1 korona; Bemenet a műkertbe és tánctterembe 2 korona. Jegyek előre válthatók Farkas Ignácz gyógyszertárában, a hangverseny napján pedig a pénztáraknál. Részletes programm felragaszokon fog közzététetni. A hangverseny kezdete pontban 5 órakor. Hangverseny után táncz. — Meghívó. A „Kecskeméti Kossuth szobor állandó bizottsága“ július 7-én vasárnap d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében a szobor felállításának és a Szent István napi népmulatság rendezése ügyében gyűlést tart, melyre a tisztelt tagtársakat tisztelettel meghívom. Kecskemét, 1901. julius havában, a 100-as bizottság nevében Szappanos István elnök. — A kiállítási sorsjegyek. 12.000 darab 40 filléres sorsjegyet bocsátott ki a Kecskemét vidéki Iparkiállítás rendezőbizottsága tárgysorsjátékra. Az iparosok készítményeit vásárolják meg és azokból adják a nyereményeket. A főnyeremény értéke 300 korona. Ezen kívül van 1 drb. 150 koronás, 1 drb. 100 koronás, 2 drb. 50 koronás 10 drb. 5 koronás, 10 drb. 3 koronás, 86 drb. 2 koronás nyeremén . Az összes néreménynek száma 120. — Nyilvános köszönet. A községi tanitótestület a megyei gyűlésre vidékről érkezett kartársakat nagy számuk miatt a maga körében nem birván elszállásolni rend, bizottsága által városunk intelligens közönségéhez fordult segítségért. Kérelmének rövid időn várakozáson felüli sikere lett, mert sok helyre már nem is jutott vendég. Akik ott voltak szállásolva búcsúzásukkor ellátásuk fölött a legteljesebb megelégedéseknek adtak kifejezést, sőt utólagosan is érkeznek igen meleghangú köszönő sorok. A rendező bizottság azért a legkedvesebb kötelességet teljesíti, midőn a vendéglátóknak, valamint midazoknak, kik más módon az ünepély sikeréhez hozzájárulni szíveskedtek, hálás köszönetét nyilvánítja. — Tanítók védelme. A most itt gyűlésező pestmegyei tanítótestület tagjai körében sok éles önvád nyilatkozott meg. Szinte általános vélekedés volt ebben a körben az, hogy az ország legnagyobb megyéjének tanítói kara semmi érdemmel, semmi munkával nem örökítette meg a maga nevét. Minden megye hivatalos tanítótestülete végzett országra szóló munkát, csak még a Pest megyéé nem. A súlyos önvád súlyán egy lényeges könnyítést a jelenlevő Tóth József tanfelügyelő tett. Fölemlítette, hogy a Pestmegyei Tanítótestület is végzett országra szóló munkát és ez a tanítók védelme az iskolában. Az erre vonatkozó mozgalom Pest megyétől indult ki, s úgy követte Pest megyét az egész ország. — Megerősítés. A hivatalos lapban olvassuk, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter Németh Lászlót, a siketnémák és vakok vezető tanárát állásában való megerősítés mellett igazgató-tanárrá nevezte ki s felruházta az igazgatói jogokkal és illetményekkel. — Időjárás. A borúsan virradó reggelre egész napon át borongós maradt az ég arcza. Délután 3 óra felé aztán leszakadt a sötét felhőtábor s hirtelen erős zápor keletkezett. Egy két pereznyi ideig jég is hullott. Nem hallottunk róla, hogy ez a jég valahol érezhetőbb károkat okozott volna. — Rögtönzött tánczmulatság. Egy kicsit későre értesítenek ugyan róla, de megemlítésre méltó ez most is. A tanítók egyesülete tegnapelőtti közgyűlését, mint említettük, ünnepi lakomával fejezte be. A lakomán hölgyek is nagy számmal voltak jelen. Az egyre melegebb, barátságosabb és vigabb hangulatból egyszerre csak kipattant az az eszme, hogy tánczmulatságot kell csinálni. Este 9—10 óra között bele is kezdtek a tánczba, mely az érdeklődő közönség soraiban levő fiatalságot is odavonzott , így lett aztán az előbb csak familiáris mulatságból általános jellegű, mely eltartott a késő éjfél utáni órákig. Az igazi, magyaros jókedvnek nem közönséges megnyilatkozása ez a rögtönzés. — Rendnek kell lenni. A színészet ügyét is rendezgetik és erre vonatkozik az az intézkedés is, hogy igazgatói engedelmet nem adnak mindenkinek, azt föltételekhez kötik. Szilágyi Dezső, akinek erőteljes hangját annyiszor hallotta közönségünk a karban, megunta az örökös koristaságot és felcsapott igazgatónak. De leintette őt a központi tanács és ezt a végzést hozta : „Miután kitűnt, hogy Szilágyi nem rendes színigazgatói koncesszióval, hanem daltársulati engedélylyel működik, felhivatik, hogy 8 nap alatt szüntesse be működését, különben úgy ő, mint a vele működő egyesületi tagok mint daltársulatnál működő tekintetnek s velők szemben az alapszabályok rendelkezéséhez képest szigorú eljárás foganatosittatik. Működéséről felterjesztés teendő a m. kir belügyminisztériumhoz is.“ — A czigányok a lóvásárokon. A Berlinben és környékén működő czigánybandák múlt vasárnap az Adlerhof mellett levő erdőben kongresszust tartottak. A kongresszus tárgya a kormánynak az az intézkedése volt, hogy czigányok nem bocsáthatók a lóvásárokra. A rendőrség ugyanis a benszülött lókereskedők panasza következtében a kormány utasítására elrendelte, hogy a lóvásárokra csak olyan czigányokat bocsássanak, akiknek igazolványuk van, amelynél fogva lókereskedéssel foglalkozhatnak. A czigányok kongreszusukon elhatározták, hogy a czigány lókereskedést centralizálni fogják és szövetkezeteket fognak alakítani. Mi nálunk is szövetkeznek a czigány lócsiszárok, de nem a törvény védelme alatt, hanem saját furfangjuk alapján, hogy megcsalhassák a hiszékeny embereket. Nálunk sem lenne fölösleges rendszabályokat alkalmazni. — Népszámlálók. A népszámláló biztosok közül azok, akik hiányos lapot állítottak ki, a városháza bizottsági termében megjelentek avégett, hogy a hiányokat pótló adatokat beszolgáltassák. Úgy értesülünk, hogy — bár a statisztikai hivatal a múltkor kiadhatóknak mondotta az eddig visszatartott egynegyedrész keresményeket — hibás számlálólapot azért még ma is küldött le.