Kecskeméti Lapok, 1908. január-június (41. évfolyam, 14-142. szám)
1908-01-18 / 14. szám
2. oldal. KECSKEMÉTI LAPOK 14 sz. Egy igen jelentékeny kereskedelmi szakma, a Magyar—erdélyországi fakereskedelem közel járt csődjéhez és minden más kereskedelmi és ipari téren is igen jelentékeny cégek pusztultak el. Most, hogy a londoni pénzpiac alacsonyabbra szabta a kamatlábat, mi is szabadabban lélegzünk föl és nagyobb nyugalommal nézünk a jövőnek elébe. Annál is jobba ural az optimistikus hangulat, mert Ausztriával kötött szerződésünk tető alatt van, becikkelyezett törvényt képez és kereskedelemi ipar csak úgy lendülhetnek fel ismét, ha az országot sem pénzügyi, sem politikai, sem pedig közgazdasági válságok nem környékezik. Biztos jelek mutatnak arra, hogy általam e lapok hasábjain többször hangoztatott ipari eszme, mely hivatva van Kecskemét városnak jövőjéhez nagy reményeket fejleszteni, közel van az újjáéledéshez, hogy ez az eszme csak most kezd újból tápot kapni és a megvalósulás stádiumát hatalmas lépésekben megközelíteni. A kecskeméti bőrkikészítési és bőrfestészeti gyárról szólok. Mert már a kormánykörök is kezdenek vele törődni. Egy kiküldött miniszteri biztos, ki szakkörökkel érintkezésbe lépett, minden oldalról a legelőnyösebb szakvéleményeket szerezte be és a felsőbb körök hangulata is az, hogy a mai kormányzat aegise alatt — mely annyira a kereskedelem és és ipar szolgálatában áll — nem szabad egy ily hatalmas ipari eszmét könnyelműen kezelni, vagy egyszerűen elejteni. Hogy hol és melyik városnak jut osztályrészül az a szerencse, hogy ez az eszme megvalósíttassék, ez másodrendű kérdés; tény az, hogy nekünk nem szabad oly könnyen kiengedni kezünkből az elsőbbségi jogot s meg lesz, — a mikor lesz — de mindenesetre mi kapjuk meg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a terv elodázása azt a körülményt is szükségessé teszi, hogy az alapozás minél szélesebb mederben történjék meg. Mert a szőrmefestészet terén mi szembe találjuk magunkat a divat áramlataival és a ma uralgó divat, hogy minél több természetes, egyébként olcsó szőrme — a festészet útján — sokat nyerjen értékében, így a közönséges házi nyúl és mezei nyúl, amit százezrekben exportálunk belgiumi és franciaországi gyáraknak, hogy azokat onnét festett állapotban, dupla árakért és magas védvámok mellett kapjuk vissza, szintén az itteni bőrkészítési és bőrfestészeti gyárban volna megfesthető és a mai árak feléért a kereskedelemnek átengedhető. Perzsiai, félperzsiai, Asztrahán, Caracal stb. bőrök behozatalát ellenben nyers, tehát vámmentes állapotban lehetne létesíteni és azok megfestését ugyancsak itthon végezni. Az előbbi cikkeknek vámtétele 20 kor., az utóbbiaké pláne 100 korona per 100 kilogramm. Tehát már maga az az összeg, amit a vámtételek révén megtakarítunk, fedezi bőven a festés költségeit. Hol van még az az óriási árkülönbözet, amennyivel a festett áru többet ér a nyers árunál. Erre szolgál a következő összehasonlítási táblázat: 100 db nyers nyúl bőr ára 60-80 K. 100 db festett nyúlbőr ára 180—240 K. 100 db nyers félperzsiai ára 200—320 K. 100 db festett félperzsiai ára 200—800 K. 100 db nyers perzsiai ára 1200—1800 K. Idő db festett perzsiai ára 1600—3500 K. Ezeket a számadatokat nem lehet elvitatni. Ezek mindennél világosabban beszélnek. Nem vagyunk mi ara méltók, hogy legnagyobb indolenciával vádoljanak, ha karunkat összefonva, csak töprengünk, nem teszünk semmit és még ebben a tekintetben is felülről várjuk a jó szerencsét. Dr. Varadi Ignácz pajtásai: hogy miként fogják majd a szerelmes legényt megtréfálni? Nem sokáig kellett várniok. Miska elkezdett a padkán nyugtalankodni, arca egyszerre kipirult és szokatlan mosolygós kifejezést öltött és e lázas álmában aztán szaggatott hangon igy beszélt: — Boriskám! . . . Egyetlenem ! . . . hát te igazán szeretsz? . . . Jöjj hát ide közelebb . . . Hadd csókoljalak meg ! . . . így n ! S a levegőben egy forró csók cuppant el a Miska legény kiesvesorosodott ajkain. Abban a pillanatban szegény Miska arcán két hatalmas pofon csattant el, még pedig jobbról és balról is egy. Mire a szerencsétlen, élesen fölsikoltva és szemeit őrültként kimeresztve, leugrott ágyáról és kínos hörgéssel a földre zuhant. A közönség köréből.* A kéményseprés. Tekintetes szerkesztőség A Kecskeméti Lapok 1. évi 11. számában a kéményseprő iparról megjelent vezérközleményhez legyen szabad néhány szót szólanom, nem azért, mintha annak minden sora az egész város közönségének helyeslésével nem találkozott volna, hanem hogy egy kis tévedést helyreigazíthassak, másrészt pedig, hogy a közleményt kiegészíthessem. A tény az, hogy az IIő kerületbe az 1., 2., 3., 4., 5., ,6 és 11. tizedek, valamint a város tulajdonát képező összes épületek tartoznak, míg a II. kerületbe a 7., 8., 9., 10. tizedek és a külterület tartozik, amely Báthori reáljoga. Hogy mily szembetűnően látszik az aránytalanság, mondani sem kell. Az első hat tized a város központja, amely természetesen a legnépesebb s ugyan ide van osztva az összes városi és állami középületek nagy tömege. Tehát az egyik kerület jövedelme legkevesebb háromszorta nagyobb s a jövedelmi megadóztatása mindkettőnek egyenlő. Hol van itt az igazságos mérték ? Egyet el kell ismerni, hogy az 1886 ban, ezelőtt 22 évvel a kéményseprő iparról alkotott szabályrendelet rossz, elavult, ósdi és egyáltalában nem felel meg Kecskemét mai viszonyainak. Ezelőtt 4 évvel egy érdekelt adott is be * * * * * * * ez iránt kérelmet a hatósághoz, de a kérelem még ma is elintézetlen, a meglevő * E rovatban közérdekű ügyekben irt felszólalásokat szívesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. Sze rk." két kerület beosztása ma is sérelmesen aránytalan. Az idézett közleményben az áll, hogy új kémény golyózásáért emeleten 150 kor., földszinten 1 kor. A tény az, hogy emeleten 70 fillér, földszinten 50 fll., de ez lehet egyszerű számcsere. Egyébként mindenben megegyezem cikkíróval, különösen pedig abban, hogy az erre vonatkozó szabályrendeletet a mai viszonyokra alkalmazva módosítani, a kerületek számát, a reáljogot kettővel szaporítani kell. Akkor nem fordulna elő az, hogy a kokszszal alá fűtött kéményeket is erőszakolják a kitisztításra. Akkor nem történne az, hogy bár a szabályrendelet akként, intézkedik, hogy május 1 től október végéig csak minden két hónapban tisztitandók a kémények s mégis a legtöbb helyen megjelenik a kéményseprő s ha elküldik kéri a járulékot. Mi elhisszük, hogy a mester valószínűleg erről mit sem tud. Ugyan ki fog a krajcár miatt patvarkodni? De megtehetnék a mesterek, hogy évenként legalább egyszer megjelennének mindenháznál és megkérdeznék a lakókat: van-e valami panaszuk? Akkor elmaradnának ezek a rendetlenségek. Ugyan ki látta Rondeckit, amióta mester, kéményseprő »uniformisban, avagy bármiként a házaknál ? Várjon ismerik-e a mesterek az összes épületek kéményszerkezetét ! A belteszek oka rendesen a hibás kémény boltozat és ebben részök van a mestereknek, mert nem ismerik kerületeiket, amint azt kellene. Érdeklődő. SZÍNHÁZ. Műsor — 1907. január hó 18-tól január hó 19-ig. — Szombaton: Elnémult harangok. (Páratlan bérlet.) Vasárnap délután: Ördög. (Télárak.) — Este: Éjjel az erdőn. (Páros bérlet). Előkészületre kitűzettek : „Angot, a kofák leánya.“ — „Rabenstein Bersabé.“ *** Táncosregiment. Bohózatnak is beillő vígjáték került bemutatóra csütörtökön este, a Vígszínház darabja a „Táncosregiment.“ Pár év előtt aktuális tréfaszámba ment a darab meséje Poroszországban, nálunk ilyen értéke nincs ugyan, de azért jól mulatunk komikus jelenetein és félszeg alakjain egyaránt. A darab nem triviális, mint azt a Vígszínház darabjainál már rendesen megszoktuk, fiatal leánykák is bátran megnézhetik. Az előadás itt-ott túlzott, de egészben véve sikerük volt. Boldizsár az ezredes szerepében legjobban megnyerte rokonszenvünket, Magas Bélán pedig legtöbbet mulattunk, ki a margarin gyáros kevésbé hálás, szerepéből kitűnő alakot csinált. Dicséretet érdemel még Magas az élénk rendezésért, ha egy két túlhangos szereplőt lecsendesít, még sikeresebb lesz az előadás. MAPI HÍREK. Kecskemét, január 17. — Közgyűlés. A város törvényhatósága rendes havi közgyűlését f. hó 23-án délelőtt 9 órakor tartja Gulner Gyula főispán elnöklete alatt. 1TKTM^ Tüdőbetegségek, hurutok, szamár* .................. L C7 J9 köhögés, skrofulozis, influenza I I ^ m W ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. ■ I Emeli az évra, és a testsúlyt, megszün- Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak kérjen raindeakin , omsi rendeletre a gyógyszmáraktett a böhögést, váladékot, éjjeli izzadást. „Roehen eredeti csomagolhat. . ban. _ Ara Uvegenkint 4._korona F.llofFmann-I.a Roch«* *W Ca. Basel (Svájc) \