Kecskeméti Lapok, 1908. január-június (41. évfolyam, 14-142. szám)

1908-01-18 / 14. szám

2. oldal. KECSKEMÉTI LAPOK 14 sz. Egy igen jelentékeny kereskedelmi szakma, a Magyar—erdélyországi fakeres­­kedelem közel járt csődjéhez és minden más kereskedelmi és ipari téren is igen jelentékeny cégek pusztultak el. Most, hogy a londoni pénzpiac ala­csonyabbra szabta a kamatlábat, mi is szabadabban lélegzünk föl és nagyobb nyugalommal nézünk a jövőnek elébe. Annál is jobba ural az optimistikus hangulat, mert Ausztriával kötött szerző­désünk tető alatt van, becikkelyezett tör­vényt képez és kereskedelem­i ipar csak úgy lendülhetnek fel ismét, ha az orszá­got sem pénzügyi, sem politikai, sem pe­dig közgazdasági válságok nem környé­kezik. Biztos jelek mutatnak arra, hogy általam e lapok hasábjain többször han­goztatott ipari eszme, mely hivatva van Kecskemét városnak jövőjéhez nagy re­ményeket fejleszteni, közel van az újjá­éledéshez, hogy ez az eszme csak most kezd újból tápot kapni és a megvalósulás stádiumát hatalmas lépésekben megkö­zelíteni. A kecskeméti bőrkikészítési és bőr­festészeti gyárról szólok. Mert már a kormánykörök is kezde­nek vele törődni. Egy kiküldött miniszteri biztos, ki szakkörökkel érintkezésbe lépett, minden oldalról a legelőnyösebb szakvéleménye­ket szerezte be és a felsőbb körök han­gulata is az, hogy a mai kormányzat aegise alatt — mely annyira a kereske­delem és és ipar szolgálatában áll — nem szabad egy ily hatalmas ipari eszmét könnyelműen kezelni, vagy egyszerűen elejteni. Hogy hol és melyik városnak jut osztályrészül az a szerencse, hogy ez az eszme megvalósíttassék, ez másodrendű kérdés; tény az, hogy nekünk nem sza­bad oly könnyen kiengedni kezünkből az elsőbbségi jogot s meg lesz, — a mikor lesz — de mindenesetre mi kapjuk meg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a terv elodázása azt a körülményt is szük­ségessé teszi, hogy az alapozás minél szélesebb mederben történjék meg. Mert a szőrme­festészet terén mi szembe találjuk magunkat a divat áram­lataival és a ma uralgó divat, hogy mi­nél több természetes, egyébként olcsó szőrme — a festészet útján — sokat nyerjen értékében, így a közönséges házi nyúl és mezei nyúl, amit százezrekben exportálunk bel­giumi és franciaországi gyáraknak, hogy azokat onnét festett állapotban, dupla árakért és magas védvámok mellett kap­juk vissza, szintén az itteni bőrkészítési és bőrfestészeti gyárban volna megfest­hető és a mai árak feléért a kereskede­lemnek átengedhető. Perzsiai, félperzsiai, Asztrah­án, Ca­racal stb. bőrök behozatalát ellenben nyers, tehát vámmentes állapotban lehetne létesíteni és azok megfestését ugyancsak itthon végezni. Az előbbi cikkeknek vámtétele 20 kor., az utóbbiaké pláne 100 korona per 100 kilogramm. Tehát már maga az az összeg, amit a vámtételek révén megtakarítunk, fedezi bőven a festés költségeit. Hol van még az az óriási árkülö­n­­bözet, amennyivel a festett áru többet ér a nyers árunál. Erre szolgál a következő összehasonlítási táblázat: 100 db nyers nyúl bőr ára 60-80 K. 100 db festett nyúlbőr ára 180—240 K. 100 db nyers félperzsiai ára 200—320 K. 100 db festett félperzsiai ára 200—800 K. 100 db nyers perzsiai ára 1200—1800 K. Idő db festett perzsiai ára 1600—3500 K. Ezeket a számadatokat nem lehet elvitatni. Ezek mindennél világosabban be­szélnek. Nem vagyunk mi ara méltók, hogy legnagyobb indolenciával vádoljanak, ha karunkat összefonva, csak töprengünk, nem teszünk semmit és még ebben a tekintetben is felülről várjuk a jó sze­rencsét. Dr.­­ Varadi Ignácz­ pajtásai: hogy miként fogják majd a sze­relmes legényt megtréfálni? Nem sokáig kellett várniok. Miska elkezdett a padkán nyugta­lankodni, arca egyszerre kipirult és szo­katlan mosolygós kifejezést öltött és e lázas álmában aztán szaggatott hangon igy beszélt: — Boriskám! . . . Egyetlenem ! . . . hát te igazán szeretsz? . . . Jöjj hát ide közelebb . . . Hadd csókoljalak meg ! . . . így n­ ! S a levegőben egy forró csók cup­pant el a Miska legény kiesvesorosodott ajkain. Abban a pillanatban szegény Miska arcán két hatalmas pofon csattant el, még pedig jobbról és balról is egy. Mire a szerencsétlen, élesen fölsi­­koltva és szemeit őrültként kimeresztve, leugrott ágyáról és kínos hörgéssel a földre zuhant. A közönség köréből.* A kéményseprés. Tekintetes s­zerkesztőség A Kecskeméti Lapok 1. évi 11. szá­mában a kéményseprő iparról megjelent vezérközleményhez legyen szabad néhány szót szólanom, n­em azért, mintha annak minden sora az egész város közönségének helyeslésével nem találkozott volna, ha­nem hogy egy kis tévedést helyreigazít­hassak, másrészt pedig, hogy a közle­ményt kiegészít­hessem­. A tény az, hogy az I­Iő kerületbe az 1., 2., 3., 4., 5., ,6 és 11. tizedek, vala­mint a város tulajdonát képező összes épületek tartoznak, míg a II. kerületbe a 7., 8., 9., 10. tizedek és a külterület tar­tozik, amely Báthori reáljoga. Hogy mily szembetűnően látszik az aránytalanság, mondani sem kell. Az első hat tized a város központja, amely természetesen a legnépesebb s ugyan ide van osztva az összes városi és állami középületek nagy tömege. Tehát az egyik kerület jövedelme legkevesebb háromszorta nagyobb s a jövedelmi megadóztatása mindkettőnek egyenlő. Hol van itt az igazságos mérték ? Egyet el kell ismerni, hogy az 1886 ban, ezelőtt 22 évvel a kémény­seprő iparról alkotott szabályrendelet rossz, elavult, ósdi és egyáltalában nem felel meg Kecskemét mai viszonyainak. Ezelőtt 4 évvel egy érdekelt adott is be­­ * * * * * * * ez iránt kérelmet a hatósághoz, de a ké­relem még ma is elintézetlen, a meglevő * E rovatban közérdekű ügyekben irt felszóla­lásokat szívesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. S­z­e r­k." két kerület beosztása ma is sérelmesen aránytalan. Az idézett közleményben az áll, hogy új kémény golyózásáért emeleten 1­50 kor., földszinten 1 kor. A tény az, hogy emeleten 70 fillér, földszinten 50 fll., de ez lehet egyszerű számcsere. Egyébként mindenben megegyezem cikkíróval, különösen pedig abban, hogy az erre vonatkozó szabályrendeletet a mai viszonyokra alkalmazva módosítani, a kerületek számát, a reáljogot kettővel szaporítani kell. Akkor nem fordulna elő az, hogy a kokszszal alá fűtött kéményeket is erő­szakolják a kitisztításra. Akkor nem történne az, hogy bár a szabályrendelet akként, intézkedik, hogy május 1 től október végéig csak minden két hónapban tisztitandók a kémények s mégis a legtöbb helyen megjelenik a ké­ményseprő s ha elküldik kéri a járulékot. Mi elhisszük, hogy a mester valószínűleg erről mit sem tud. Ugyan ki fog a kraj­cár miatt patvarkodni? De megtehetnék a mesterek, hogy évenként legalább egy­szer megjelennének minden­­háznál és meg­kérdeznék a lakókat: van-e valami pana­szuk? Akkor elmaradnának ezek a ren­detlenségek. Ugyan ki látta Rondeckit, amióta mester, kéményseprő »uniformisban, avagy bármiként a házaknál ? Várjon ismerik-e a mesterek az összes épületek kémény­­szerkezetét ! A belteszek oka rendesen a hibás kémény boltozat és ebben részök van a mestereknek, mert nem ismerik kerü­leteiket, amint azt kellene. Érdeklődő. SZÍNHÁZ. Műsor — 1907. január hó 18-tól január hó 19-ig. — Szombaton: Elnémult harangok. (Páratlan bér­let.) Vasárnap délután: Ördög. (Télárak.) — Este: Éjjel az erdőn. (Páros bérlet). Előkészületre kitűzettek : „Angot, a kofák leánya.“ — „Rabenstein Bersabé.“ *** Táncosregiment. Bohózatnak is beillő vígjáték került bemutatóra csütör­tökön este, a Vígszínház darabja a „Tán­cosregiment.“ Pár év előtt aktuális tréfa­számba ment a darab meséje Poroszor­szágban, nálunk ilyen értéke nincs ugyan, de azért jól mulatunk komikus jelenetein és félszeg alakjain egyaránt. A darab nem triviális, mint azt a Vígszínház darabjai­nál már rendesen megszoktuk, fiatal le­ánykák is bátran megnézhetik. Az elő­adás itt-ott túlzott, de egészben véve si­kerük­ volt. Boldizsár az ezredes szerepé­ben legjobban megnyerte rokonszenvün­­ket, Magas Bélán pedig legtöbbet mulat­tunk, ki a margarin gyáros kevésbé hálás, szerepéből kitűnő alakot csinált. Dicsére­tet érdemel még Magas az élénk rende­zésért, ha egy két túlhangos szereplőt le­­csendesít, még sikeresebb lesz az előadás. MAPI HÍREK. Kecskemét, január 17. — Közgyűlés. A város törvényható­sága rendes havi közgyűlését f. hó 23-án délelőtt 9 órak­or tartja Gulner Gyula fő­ispán elnöklete­ alatt. 1TK­TM^ Tüdőbetegségek, hurutok, szamár* .................. L C7 J9 köhögés, skrofulozis, influenza I I ^ m W ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. ■ I Emeli az évra, és a testsúlyt, megszün- Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak kérjen raindeakin , omsi rendeletre a gyógyszmárak­tett a b­öhögést, váladékot, éjjeli izzadást. „Roehen eredeti csomagolhat. . ban. _ Ara Uvegenkint 4._korona F.­llofFm­ann-I.a Roch«* *W Ca. Basel (Svájc) \

Next