Kecskeméti Lapok, 1908. július-december (41. évfolyam, 154-301. szám)
1908-07-09 / 157. szám
- 2. oldal. KECSKEMÉTI LAPOK 157. sz. Visszaélések a gyümölcspiacon. Vásárbíróságot kérünk. Tudvalévő, hogy a gyümölcsszezon alatt sehol az országban nincs olyan nagy arányú piaci forgalom, mint Kecskeméten. A barack és meggyőzés idején egy pár hét alatt Kecskemét egész évi termése a piacra kerül; egy esztendő munkájának a gyümölcsét aratja a piacon a gazda rövid néhány nap alatt. Tele van a piac gyümölcsszezon idején a túlságosan megszaporodott helyi és az ez időre idesereglett vidéki és külföldi kereskedővel. Hogy aztán e roppant arányú piaci forgalom közben micsoda rumli van a piacon s micsoda visszaélések történnek a lázas s gyors munka közben, azt csak az tudja, aki ismerős a helyi gyümölcskereskedelem titkaival. Szomorúan konstatáljuk, hogy nekünk a szerkesztőségnek is megadatott az alkalom a gyümölcskereskedelem terén megcsontosodott visszaélések megismerésére. Mióta ugyanis a gyümölcsszezon beköszöntött, eleinte szórványosan, most pedig már mind sűrűbben kapjuk szavahihető termelőktől azokat a panaszokat szóban és írásban, amelyek valóban a legsötétebb színben mutatják a kecskeméti gyümölcskereskedelem beteges állapotát. És ha ezeken az állapotokon mielőbb nem segítünk, a kecskeméti gyümölcstermelést és gyümölcskereskedelmet a legkomolyabb, a legsúlyosabb baj a kereskedelem legveszedelmesebb rákfenéje: a tisztességtelenség öli meg. Egész csomó, valóban megdöbbentő adat van előttünk arra vonatkozólag, hogy mi módon csapja be néhány lelkiismeretlen kereskedő — tisztelet a kivételnek — a jóhiszemű eladó gazdaközönséget. Szavahihető, tekintélyes emberek tanúsítják, hogy a legkülönfélébb furfangos kijátszások mellett néhány gyümölcskereskedő még a mázsát, a mérést sem átalja meghamisítani. A legtragikusabb pedig az egész csúnya ügyben az, hogy az igazságát kereső elárusító nem tud hová fordulni panaszával, mert a bíráskodásra nem jogosított sarki rendőrhöz hiába fordul. — Arra pedig se kedve, se ideje nincs a közönségnek ilyen szorgos időben, hogy a rendőrhatósághoz, vagy a bírósághoz szaladgáljon panaszával egy pár korona miatt, mert hiszen a legtöbb esetben tanúsítani, bizonyítani se tudja igazát, akármennyire becsapják is. Az az egyesek zsebéből kicsalt pár korona pedig a sokat összesítve, sok ezerre rúg egy gyümölcsszezon alatt. A rendelkezésünkre álló adatokból ime vázlatos képet igyekszünk adni a kecskeméti gyümölcspiacon már-már megszokott visszaélésekről s a gyümölcseladás lefolyásáról. A termelő a piacon jóhiszeműleg eladja a kereskedőnek a gyümölcsét a méltányos és rendes kialkudott árért, amikor a vevőnek alkalma és joga van az áru minőségéről meggyőződést szerezni. Az eladó aztán beviszi a gyümölcsöt a pakkoló helyre, ahol sok esetben valóságos szervezett fosztogató társaság fogadja. Ha ugyanis a csomagoló asszony nem kap elegendő kávéra valót, lármát csap és jelenti a kereskedőnek, vagy megbízottjának, hogy a gyümölcs csúnya, értéktelen. A kereskedő még hangosabban kiabál és ígér a gyümölcsért felényit, mint amit a piacon már megad ak érte. Mit tegyen a szegény szorongatott termelő? A piacra már nem viheti vissza az árut, mert elkésett; ha pedig haza viszi, akkor holnap már csakugyan nem ér az összetört gyümölcs egy fakovát se. Siránkozva és káromkodva bár, de kénytelen annyiért oda adni, amit ígérnek érte. Egy távoli szőlőben lakó s nálunk is panaszszal járt gazdaasszonynyal történt például a múlt héten az, hogy az otthon megmért 97 kilogramm meggyét eladta a piacon 17 krajcárért kilogrammját. Mikor a kereskedőhöz bevitte, ígértek érte 8 krajcárt azzal a kifogással, hogy nem szép. Nagy veszekedések és siránkozások után aztán kénytelen volt kilenc krajcárért odaadni; mikor pedig lemérték a 97 kiló gyümölcsöt, a kereskedő mázsáján az bizony csak 75 kiló volt. Mert a lemérésnél is különféle miskulanciák vannak gyakorlatban. Az egyes kosarak tartalmát ugyanis a lemérés után azonnal öntik a többi közé. Mikor aztán a lemérés végén az összegezésnél kitűnik, hogy jóval kevesebb a gyümölcs, mint ahogy otthon megmérték, akkor már ok nélkül való minden tiltakozás, mert a gyümölcsöt a többi közül visszaválogatni nem lehet. A megkárosult fél igazához nem jut, mert hiábavaló minden tiltakozása, a lemérésen s a megtörténteken segíteni nem lehet. Egy gazdálkodó ember beszélte, hogy az eladott gyümölcsöt hajnalban gyertya világ mellett mérte föl a kereskedő. Mindjárt az első mérésnél észrevette, hogy véletlenségből ő, vagy készakarva egy tíz kilós körte tartózkodik a mérleg hídján. Nem szólt, csak mikor a mérés vége felé jártak. Valahogy azután nagy nehezen kiegyezkedett a rajtakapott gyümölcskereskedővel. Mindezeket az eseteket csak példának okáért említjük föl a sok közül , mert az ilyen eljárások általánosan megszokottak néhány lelkiismeretlen kereskedőnél. Az pedig csak természetes, hogy néhány lelketlen kereskedőnek a manipulációja rontja a tisztességes, becsületes gyümölcskereskedők renoméját is, akik hál Istennek még elég nagy számmal vannak most is. Mi már több ízben sürgettük egy gyümölcsértékesítő kiviteli társaság létesítését. Mert szinte érthetetlen a kecskeméti gyümölcstermelő közönségnek az az élhetetlensége, amelylyel a kecskeméti roppant arányú gyümölcskereskedelmet kényre-kedvre kiszolgáltatja néhány gyümölcskereskedő önkényének. Hiszen a mostani féltermés mellett a barackárakat is annyira lenyomják, amint csak akarják. Pedig az egész országban kevés barack termett. Addig is azonban, míg a kecskeméti gyümölcskereskedelem is az őt megillető helyre kerül s a kellő módon és formában kifejlődik, óhajtandó volna, hogy a köztudomásúlag elterjedt visszaélések korlátozására legalább a gyümölcsszezon idejére vásárbíróságot létesítsünk. Akkor aztán a panaszok és sérelmek, mindjárt a helyszínen kellő módon és formában orvoslást és elintézést nyernének. Legsürgősebb teendője azonban a rendőrhatóságnak az, hogy a gyümölcskereskedők mázsái mérlegeit lehetőleg naponként vizsgáltassa meg, különösen azokét, akiket tavaly is büntetéssel sújtottak a hamis mérleg használata miatt. Mi kötelességünkből kifolyólag a hozzánk érkező panaszokat nyilvántartjuk, s ha a visszaélések nem szünetelnek, nevekkel is szolgálunk a rendőrségnek. A rendőrhatóságtól pedig elvárja a sokszorosan befont termelő közönség, hogy érdekeik minden lehető módon megvédelmeztessenek. NAPIHIREK. A kecskeméti országos dalosverseny. Az Országos Magyar Daláregyesület XVIII-ik országos dalosversenye tudva levőleg 1909. nyarán Kecskemét városában fog megtartatni. Az Országos Magyar Daláregyesület elnöksége a Magyar Dal- és Zeneközlönyben most tette közzé felhívását, melyben a Kecskeméten tartandó országos dalversenyen való részvételre hívja fel az ország dalárdáit. A felhívásból, amely ismerteti a versenyre való jelentkezés és a verseny feltételeit, közöljük a dalosünnepnek a kiküldött albizottság javaslata alapján öszszeállított összkarait. Az összkarok sorrendje a következő : 1. Megnyitó zenekari előadás. 2. Erney József: Az Orsz. Magyar Daláregyesület jeligéje. 3. Erkel Ferenc : Hymnus. Zenekari kísérettel. 4 Szent Gály Gyula: Üdvözlő kar. 5 Szóló. Zenekarral. 6 a) Them Károly: Dalünnepen. b) Hoppe Rezső : Népd.hegyveleg. 7. Vegyeskar. 8 Lányi Ernő: Régi nóta. 9. Fráter Lóránt: 100 szál gyertya. 10. Sztojanovits Jenő: Kuruc dalok. 11. Egressy : Szózat. 12. Zenekari befejező szám. A tagegyesületek jelentkezése Göndöcs István titkárhoz (Budapest VII. Óvoda utca 3.) intézendő. — Kecskemét, július 8. — Személyi hír: Spitkó Lajos budapestvidéki tankerületi főigazgató a ref. főgimnázium államszerződésének revidiálása ügyében a fentartó testület elöljáróságával folytatandó tárgyalásokra ma délben Kecskemétre érkezett, — Kiss Boldizsár halálához. A félegyháziak közszeretetben állott plébánosát, Kiss Boldizsár c. apátot tegnap délelőtt 10 órakor temették el általános részvét mellett. Temetésén megjelent a megyebeli papság csaknem teljes számmal. Az elhunyt 59 évet ért meg, 36 éves fölszentelt pap s 23 év óta volt plébánosa Félegyházának. — Választmányi ülés A Kecskeméti Gazdasági Egyesület az Egyesület helyiségében 1908. július hó 12 napján délelőtt 10 órakor választmányi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Miniszteri leiratok és átiratok. 3. Negyedéves titkári jelentés; szakosztályok jelentései. 4. Tagsági és folyó ügyek ; indítványok. — Munkás jutalmazás. A Gazdasági Egyesület helyiségében évi július hó 12-én délelőtt 10 órakor Sándor István főjegyző ünnepélyesen adja át Kiss Ferenc régi hű cselédnek, aki Bakó János gazdánál 40 éven át szolgált, azon 100 korona jutalomdíjat és oklevelet, melyet a földmivelésügyi miniszter e célra küldött. — Primicia. Lélekemelő ünnepély folyt le folyó hó 5 én a Tisza mellett fekvő Újkécske községben. Ugyanis Antal Lajos köztiszteletben és szereiben álló fakereskedő fia Károly mutatta be első szentmiseáldozatát az Egek Urának, kinek végtelen jósága és akarata folytán pappá felszenteltetett. — A gabonaárak és a termésjelentés. A földmivelésügyi minisztérium által kiadott hivatalos jelentés a tőzsde irányzatát megszilárdította s a múltbeli árcsökkenést újabb és erősebb áremelkedés váltotta fel. Az üzleti forgalom is megélénkült s az októberi búza ára a tegnapi nap folyamán 35 krajcárral emelkedett. Kétségtelen, hogy az emelkedést a hivatalosan megerősített rossz terméseredmény idézte elő. A tőzsdén ugyan másként vélekednek s különben a vidékről érkezett magánjelentések alapján kialakult vélemény az, amely nem tartja lehetségesnek, hogy június 15-től július 1-ig annyira megrosszabbodott volna a vetések állása, hogy két hét alatt 400,000 méter mázsa " búza eshetett áldozatul" az időjárásnak.