Kecskeméti Lapok, 1913. július-december (46. évfolyam, 149-299. szám)

1913-07-01 / 149. szám

Beteg ország. Királyi kézirattal elnapolták az or­szággyűlést október 8-ig. A politikai harcmezőre csendet ez a nyári szünet alig fog hozni, de mégis jó alkalom, hogy megnézzük a politikai mérleget, melyben esztendők óta veszteség hal­mozódik veszteségre. Nagy romhalmaz a magyar köz­élet. Füstölgő, düledező romok közt még folyik itt-ott a hadakozás, de vég­zetesen közeledik az időpont, mikor ha­lálos némaság borul a harcmezőre, a súlyosan megsebzett országra és akkor a győzőnek kell majd megmutatnia, tud-e csakugyan uj életet teremteni a romokon. Bármennyire rokonszenveznénk is az ellenzékkel, illetve azokkal a nagy és nemes jelszavakkal, amelyekkel a végsőkig elfajult küzdelmet annak ide­jén megindította: tagadhatatlan, Tisza István kormányrajutása és végleges be­rendezkedése óla re;, .'ónyvesztetten küzd. Az ország népe már sokkal régebben nem vesz részt a harcban. Nem azért, mintha nem volna határozott meggyő­ződése a történtekről, a történőkről és a szereplőkről. Hanem mert ez a hosszu-hosszu háború már mindenéből kifosztotta, még a hitéből is. Beteg ez az ország, sebesültje a politika hadijátékainak, melyek csak a politikus urak számára játékok, mig az ország súlyosan sínyli meg hadviselé­süket. Hogyan kívánhatják, hogy a magyar nép folyton csak az ő dacoló harcaiknak legyen a népsége-katona- sága — amikor ennek a népnek ezer­nyi egyéb, súlyos baja van, amivel az urak egyáltalán nem törődnek. Az örö­kös politikai nyavalyák, politikai válsá­gok, a velük járó siralmas gazdasági nyomor és az a tény, hogy ennek a szegénységnek, ennek a nyomorúság­nak minden jajkiáltása sem tudta a po­litika hőseit egy kis belátásra, kis fegy­verszünetre, kis komoly szociális mun­kára bírni a nemzet kedvéért: mindez olyanná tette az országot, mint az a végleg legyengült éhező, aki már cse­lekedni, lelkesedni, küzdeni nem tud. Ettől a nagybetegtől ne további támo­gatást várjanak a politikus urak a ma­guk hadijátékaikhoz, hanem vegyék egyszer komolyan azt, amivel mindig csak a szájuk van tele: az országért, a veszendő magyar nép javára cseleked­jenek valamit. Fogjanak össze a beteg ország megmentésére . . . ... De fájdalmasan kell vallanunk, hogy Magyarországon — ahol újabban minden lehetséges volt — ez az óhaj­tás lehetetlenséget jelent. A főerdészi állás. Közgyűlési eló'ertekezlet. Igen helyes dolog ez az uj rendszer, melyet tegnap kezdtek meg a városházán, hogy t. i. a fontosabb ügyek megbeszélése végett a th. bizottság tagjait előértekezletre hívják össze. Tegnap délelőtt 10 órakor volt az első ilyen előértekezlet a főerdőmér- nöki állás ügyében. Bagi László h. polgármester megnyit­ván az értekezletet, ismertette a kecskeméti erdőkezelést és a mostani főerdőmérnöki állásra való pályázat előzményeit. Ezután Szegedy György gazdasági ta­nácsnok referált arról, hogy a pályázókról milyen információkat szerzett a kir. erdő­felügyelőnél és a minisztériumban. Ennek alapján elhatározták, hogy az állásra első helyen Bakkay Józsefet, máso­dik helyen Rákosi Mártont, harmadik he­lyen Kardos Kálmánt jelölik. Bakkay kiváló erőnek mutatkozik, volt már állami szolgálatban is, azért esett rá a választás. Az értekezlet további folyamán Pacsu Mihály arra kérte a városi tanácsot, hogy a jövő fokozottabb figyel jiet fordítson és na- gvobb ellenőrzést koroljon az erdők dolgaiban. Kada Elek emlékezete. A mai közgyűlés volt arra hivatva, hogy megörökítse Kada Elek emlékezetét. Ráday Gedeon gróf főispán megnyitván az ülést, beszédet mondott Kadáról. A hatal­mas, magvas, gyönyörű beszédet az egész törvényhatósági bizottság állva hallgatta végig. A beszéd igy hangzik: Mély megilletődés vesz rajtam erőt, szivem elszorul, amidőn szomorú és nehéz kötelességet teljesítek — megemlékezni azon legújabb súlyos csapásról, mely városunkat érte akkor, amidőn a Mindenhatóság kifür­készhetetlen bölcsességében elhatározta, hogy elhívja az élők sorából városunk szü­löttjét, polgármesterét, büszkeségét Kada Eleket. Kétszeresen nehezemre esik ezt megtennem itt ebben a teremben, melynek falai annyiszor visszhangzottak az ő bölcs és mindenkor meggyőző szavától, ebben a teremben úgyszólván testet öltöttek magas szárnyalásu eszméi és tervei. Hogy ki volt Kada Elek s mi volt ő Kecskemétnek, azt igazán nem kell itt mondanom, hiszen az ő nevének hire mesz- sze túlszárnyalta a város határait és nem hiszem, hogy volna ebben a teremben, volna városunk széles nagy határában csak egy ember is, ki ne részesült volna ismé­telten atyai jóakaratának, jóságos szigorá­nak áldásaiban. Nagy kvalifikációjával a tö­kéletes ember fogalmát közelítette meg. Egyesülve láttuk ő benne a vezető szerepre hivatott nagy ember bölcsességét, a rendít­hetetlen szin tiszta magyar ember hazafisá- gát, az igaz ember szivjóságát. Amig lelkének és testének teljes ere­jében volt ez a pezső és lüktető erő, él­tette és vezette városunkat — mikor azután a sors egy szomorú csapása megfosztotta őt a legnagyobb ékességeitől, — minket pedig ő tőle, akkor ott abból a szemben ievő ablakból, melyre nap-nap mellett ezren tekintettek fel aggódó szívvel, abból az ab­lakból itt ezen városházának falain járatta okos, jóságos tekintetét, féltve, aggódva szemlélve, mit tesz, hogy fejlődik az elha­gyott gyermek. Elválaszthatatlanul szülővárosától, most pedig ott künt alussza örök álmait abban a földben, melyet a fiú imádatával, az apa gondosságával szeretett. Ha volnának álomképei az örök pihenés­nek, én tudom miről álmodnék Kada Elek! Egy nagy, egy magyarságban, erkölcseik­ben, anyagiakban egyaránt nagy hires, ha­talmas alföldi városról, mely soha meg nem felejtkezhetik arról, hogy erejét, nagyságát legnagyobb részben Kada Eleknek köszöni. Elválaszthatatlan volt tőlünk életében — elválaszthatatlan marad szivünktől ha­lálában. Az ő álma legyen nyugodt és boldo­gító, álomképei pedig valósuljanak meg vá­rosunkon, úgy segítsen a Mindenható Isten ! * Meghatva hallgatták végig a bizottsági tagok a főispán beszédét, aki aztán átadta a szót Sándor István főjegyzőnek, aki a ta­nács jelentését olvasta fel. A jelentés hosz- ■*' / szán méltatja Kada Elek érdemeit, majd ja- vasiatokat tartalmaz az elhunyt polgármes- tér emlékének megörökítését illetőleg, végül elbúcsúzik Kada Elektől a város közönsége \ nevében Sándor István könnyező szemek» jf \ 'ö kel, megilletődött hangon olvasta fel ezt részt s a bizottság tagjai is könnyező sze* ~\L mekkel hallgatták azt végig. A jelentést egész terjedelmében holnapi számunkban fogjuk közölni, most csak azt említjük fel, hogy milyen intézkedésekkel óhajtja a tanács Kada Elek emlékét meg­örökíteni. Javasolta a tanács a közgyűlésnek, hogy: 1. Kada emlékét és érdemeit jegyző­könyvben örökítsék meg ; 2. a gyászbaborult családhoz részvét- táviratot intézzenek; 3. sírboltot és emléket állítsanak Kada Elek sírjára; 4. Kada arcképét festessék meg; 5. Vásári-utcát nevezzék el Kada Elek utcának; 6. Kada Elek özvegyének évi hatezer korona nyugdijat szavazzanak meg; 7. müveit összegyüjtsék és kiadják; 8. Emeljenek szobrot Kadának, lehe­tőleg a Rákóczi-uton. Horváth Mihály dr. felszólalása után a közgyűlés mindezekhez egyhangú hatá­rozattal hozzájárult. Közgyűlés. Kada Elek emlékezetének szánt negyed­óra után áttért a közgyűlés a rendes tárgy- sorozat lebonyolítására. A polgármesteri jelentés. Dr. Dömötör Lajos első aljegyző fel­olvasta a szokásos polgármesteri jelentést a közigazgatás f. évi május havi állapotáról. A jelentést tudomásul veszik. Kada emléke. Dr. Szigethy Lehel indítványozza, hogy a főispán előbbi beszédét és a tanács je­lentését Kada Elek érdemeiről a jegyző­könyvbe szóról-szóra bevegyék és ki is nyomassák. Dr. Kovács Pál azt indítványozza, hogy egy emékkönyvet adjanak ki Kadáról, melyben a temetése alkalmával elmondott beszédek is belefoglaltassanak. A közgyűlés intézkedéssel a tanácsot bizta meg. XLVI. évfolyam, 149. szám. ________________________Ára: 2 fillér._____________________________Kedd, 1913. július 1. ElSEzetésiár ■ ■ _____ ____ _______ ■ ___ __ ütegjeién minden nap w*?..«1« ^ 1/cffi/cMtiyí Ii nnAi/ "a“fc likMIMü Ik 11 IÁM VII — ________0 0 Ä lap szellemi és anyagi Vidékre, postán küldve: (KECSKFSIlTI FRISS ÜJSÄ© részére vonatkozó összes tepáfen ___3KSOL . , dolgok a szerkesztőség és-----FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP, kjadóh&alalha firfézendök. A^oíkesztésért felelős: HoOÓsy János. | Tetefanszám: 141. | Laptafajdoaos: a Nyomdarészvénytársaság!

Next

/
Thumbnails
Contents