Kecskeméti Lapok, 1914. július-december (47. évfolyam, 147-304. szám)

1914-07-01 / 147. szám

A trónörökös tragédiája. Irta Apponyi Albert gróf. Ferenc Ferdinánd trónörökös és neje, Hohenberg Zsófia hercegnő esete tragikumban fölér a világtörténelem legmegrenditőbb egyéni katasztrófáival. Hacsak privát egyénekről volna szó, megrendülne az emberi szív annak láttára, hogy a legzavartalanabb családi boldogság élvezetére csapjon le hirtelen a kegyetlen halál, részvét fordulna a hátrahagyott gyermekek felé is, akiket egy gaztett állásuk természetes táma­szaitól megfosztott. De mily nagyra nő a tragikum, midői merénylet egyik áldozata a trón »mányosa, nagy ambíciókkal, nagy ekkel, nagy akaraterővel teli­tett uralkodásra hivatott férfiú. Meg sem lehet mérlegelni, hogy mi minden­nek vetett véget az a gyilkos golyó, hogy milyen készülő események hiú­sulnak meg, vagy vesznek más irányt. Éppen a következmények e kiszámít­hatatlansága, annak, ami csirájában megöletett, ismeretlensége teszi kétsze- ' résen negrenditöve a katasztrófát. Em­beri étünk semmisége oly kézzelfog­hatóig áll előttünk, mint talán soha. Íme, tgy egészségtől, tetterőtől duzzadó férfiú, akire két trónnak a birtoka, két állam összesített erejének hatalma vár, hogy azt saját elméje szerint irányít­hassa saját koncepciói kivitelére fordít­hassa ime egy nagy jövő váromá­nyosa De elsül egy pisztoly, repül egy golyo és mindebből nem marad semmi, mint enyészet és találgatással vegyitett gyásr. Történelmi nagyságú betűkkel áll e őttünk az irás szava: Nem tud­játok sem a napot, sem az órát! E pillanatban a megrendülés, a megdöbbenés, a fölháborodás, a rész­vét ' zelmei uralkodnak a lelkeken. Fajúm dicséretére legyen mondva, a közvélt ményben még meg sem indult az elmélkedés afölött, hogy mik lehet­tek a ettenetes tettnek politikai indító okai és hogy mik lehetnek politikai következményei? Csak azt érzi min­denki, ij.ogy valami rettenetes, valami nagy, valami kiszámíthatatlan horderejű dolog történt. Eliszonyodik minden becsületes lélek attól az elvetemültség­től, mely merénylő dühében a hitvest se kímélte. Azt a hitvest, aki a trónt törvényeink szerint ugyan nem osztotta volna meg férjével, de annál nagyobb bensőséggel volt részese e férj minden gondolatának és tervének, kinek tehát még a merénylő szemében sem lehe­tett más bűne, mint a szeretet, amely őt férjéhez csatolta. És érezzük azt, hogy valami meg­változott, hogy sok mindenfélének új­ból kell eligazodni, de mindezeknek mikéntjéről még nem bírunk elmélkedni. Egyet azonban világosan látunk ma is és bár látná a föld kerekségén mindenki. Ez az egy pedig nemzeti öntudatunk tisztasága, ez az egy az a tény, hogy bárhonnan is fenyegessék az uralkodóházat és annak tagjait nyílt vagy alattomos veszélyek, az abszolút biztosságot a magyar nemzet körében találják. A magyar nemzeti öntudat meg­erősödése, teljes kifejlődése, csonkittat- lan érvényesülése az a vár, mely biz­tos oltalmat nyújt, az az alap, amelyen felépülhet az uralkodóház számára a hatalom, dicsőség és a kérdőjelek nél­kül való jövő. Közgyűlés. Alig ötven bizottsági tag jelenlétében nyitotta meg a városi közgyűlést Sándor István polgármester, aki kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a trónörökös pár meg­rendítő tragédiájáról s felolvasta a városi tanács határozatait, melyek Kecskemét gyá­szának és részvétének módozatait jelöli meg. A bizottsági tagok állva hallgatták vé­gig a polgármester szép, gondolatokban gazdag, megható beszédét. A május havi kö igazgatásról szóló poigärinesien jelentési oiriiiguvics Gyula olvasta fel, megemlékezvén benne Lechner Ödön elhunytáról, akinek emlékezetét a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökítette. Győrffy Pál főjegyző ismertette a ke­reskedelemügyi miniszter leiratát. Giovanni Modiko olasz kir. konzul kinevezése tár­gyában. Ugyancsak a főjegyző terjesztette be a pénzügyi bizottság és a városi tanács javaslatát a DEMKE kollégiumi alapítványi hely létesítésére irányuló kérelmét, melyet a közgyűlés elutasított. A város kölcsönei. Dékány László h. pvlgármester ismer­tette a város függő és lombard kölcsönei visszafizetési határidejének meghosszabbí­tása iránti tanácsi javaslat. A városnak egy 250,000 s egy 750,000 koronás függő köl­csöne van, a lombard kölcsön pedig körül­belül két millió korona. A város érintke­zésbe lépett az Első Hazai Takarékpénztárral, hogy milyen feltételekkel fizetheti ezeket a kölcsönöket 1017. május 1-én vissza. A visszafizetési határidő ugyanis nincs ki­tűzve s a pinzintézet felmondhatja a köl­csönöket 6 hónapra esetleg oiyaő időben, amikor a városnak nincs módjában azokat kifizetni s bármily nehéz visszafizetési fel­tételeket is teljesíteni kell. Ép ezért szük­séges volt 1917-ig meghosszabbítani a visz- szafizetési határidőt azzal a kikötéssel, hogy ha a pénzviszonyok javulnak s a városnak pénze lesz, az 1917-es terminus előtt is visszafizetheti a kölcsönt. Ez alapon hosz- szabbitották meg a kölcsönt, melyért a ka­matokon kívül a lombardnak 10 százalékos meghosszabbítási jutalékot fizet a város. Özv. Baktayné kérelme. Özvegy Baktay Mihályné egyezségi ajánlatát, a család hétezer korona készpénzt és 00 hold földet a városnak, ha az a meg­indított port visszavonja. A városi közgyű­lés pénzügyi bizottság és a városi tanács javaslatára elfogadta özv. Baktay Mihályné kérelmét. Özvegyi ellátások. A városi tanács javaslatát özv. Körte Döméné özvegyi ellátási dijának s gyer­mekei nevelési járulékának s S. Kovács Andrásné özvegyi dijának megállapítására a városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Hozzájárult özv. Terecskey Pálné özvegyi dijának a városi tanács által készített meg­állapításához. Elfogadta a közgyűlés a tanács azon határozatát, hogy Szalay Zsigmond felfüg­gesztett városi számvizsgáló nyugdijintézeti és egyébb tartozásainak levonásának tár­gyában kelt tanács határozat ellen beadott felebbezését elutasítja. A mérnöki hivatal jelentései. Kerekes főmérnök 'ismertette ezután a tanács azon határozatát, hogy a tiszaughi kompon a vámdijak felemeltessenek. A tiszaughi kompon szedhető vámdi­jak felemelésére vonatkozó tanácsi határo­zatot a közgyűlés elfogadta. Több kisebb tárgy elintézése után Szotyori Nagy Sán­dor ingatlanának megvételénél dr. Garzó Béla a sporttelep ügyében emelt szót s azt a vasút mellé akarta helyeztetni, mig a vá­sártéri telket — utalva a reáliskolára — épületek emelésére akarja fordítani. Sándor István polgármester felel a beszédre, azon­ban a tárgy a közgyűlésre nem lévén ki­tűzve, kéri, hogy a club előbb a tanáccsal lépjen érintkezésbe. Garzó dr. hozzászólása után a közgyűlés úgy határoz. A borközraktár szervezeti szabályait Szegedy György tanácsnok mutatja be. Kí­vánsága, hogy a pincét 50 ezer hl. befoga­dására építsék. Hankovszky Zsigmona a tárgyat le akarja vétetni a napirendről. Élénk vita keletkezik, Faragó Béla, dr. Fodor Sán­dor, Szegedy György a tanács javaslata mellett, Eötvös Nagy Imre ellene szólnak. Sándor István polgármester a félreértéseket kimagyarázza, mire Hankovszky Zsigmond zárószavai után a közgyűlés a javaslatot elfogadja. Több kisebb tárgy után gróf Ráday Gedeon főispán bejelenti a közgyűlésnek, hogy a Kecskeméten Őfelségéről elterjedt hírek — a miniszterelnökségről szerzett in- s\ w. formációk szerint — a valóságnak éppen 7^ nem felelnek meg. A közgyűlés hangos U i n i ‘W^mW . jenzéssel veszi tudomásul. Végül a szokásos tárgyak: szabadsá-J^ ( golás, oklevelek bemutatása után a főispáfff^ffi' tevélttr j a gyűlést bezárja. .......... A szerajevói tragédia. A gyász, szomorúság és részvét, a megdöbbenés és fájdalom fellegéből, melyet a vasárnapi borzalmas merénylet a lelkünkre borított, kibontakozik az elkeseredés és fel­háborodás. — Az országos csapás, nemzeti veszteség feletti mérhetetlen veszteség ér­zete összekapcsolódik ezer más érzettel: a haza és dinasztia sorsával, az ősz uralkodó korával, a szláv politika borzalmaival, a bel­politika sivárságával. S a két kihűlt, mindig együtt dobogó lélek üdvéért fohászkodva, forró ima száll az ég felé az uralkodó éle­téért és a haza sorsáért is. A borzalmas merényletről és következ­ményeiről a következő részleteket adjuk: Összeesküvés. Szerajevó, junius 29. Belgrádban van egy forradalmi szervezet, mely különösen 1908. óta fejt ki intenzivebb működést. En­nek a szervezetnek a tagjai közé a szerb intelligencia sok tagja tartozik. Mindkét me­rénylő, Gabrinovics és Princic, ennek a nagy • szerb terrorista szervezetnek voltak a tagjai. Itteni politikai körökben határozottan állít­ják, hogy formális összeesküvésről van szó, iL>. glyam, 147. szám, f j t ; . I , ______Ara: 2 fillér.____________________________________Szerda, 1914. julius 1. Bflffoyí* V& KM # fl| üssidei! minden m- = Kecskeméti Lapok-­» _ jf A lap szellemi És anyagi (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) sfcÉre vonafknzé Összes FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents