Kecskeméti Lapok, 1917. január-június (50. évfolyam, 1-146. szám)

1917-01-03 / 1. szám

2. oldal, KECSKEMÉTI LAPOK fáradhatatlan buzgalma mellett. Azt remé­lem, nem olyan hálátlan az utókor, hogy már egészen elfeledte volna, ki volt Kun Anna, az egész város szeretett Nina nénije. Ő is kecskeméti nemes család leánya volt, nemes gondolkodás mellett, páratlan arany kedélylyel megáldva, ki, bár a sors­csapások nem kíméltek, egy percre sem vesztette el törhetetlen lelki erejét, kedé­lyének frisseségét, szívének melegét az em­beriség, a szenvedők, a gyámoltalanok iránt. Ahogy ő buzgólkodott, fáradt, munkálko­dott, agitált, cselekedett az igazán mintául szolgálhat úgy a ma, mint a jövő asszo­nyainak. A boszniai hadjárat idején össze­gyűjtötte a nőket tépést csinálni, akkor még ez kellett, harctérre fehérneműt küldeni, ment is a tépés mázsa számra. Nem tudom a most harcoló hősök anyjait hová soroljam, a múlté-e ők már, vagy a jelené. De mindenképpen dicséretre méltóak, hősöknek nevelt fiaik egy világ elismerését szerezték meg, melyből nekik nemcsak a fájdalom, a szenvedés osztály­részük, de részt kérhetnek fiaik dicsősé­géből is. A most dúló világháború sok rejtett kincseket hozott napvilágra, nem csak a harctéren hőseink vitézségét, bátorságát, ép­­gy az itthoniak önfeláldozását, lelki erejét. Örömmel találtuk meg az igaz ma­gyar asszonyokat is, nem a mostani iroda­lom vérszegény, historikus, erkölcsében meg­hibbant csupa test asszonyát, akikről már csaknem elhittük, hogy csakugyan, ők a modern ma asszonyai. Oh nem ! Értékük oda van, mint hitvány csecsebecsék, mint röpke pillangók, annyi a jelentőségük. Az igazi magyar asszony ma is leánya a régi­nek, az igazinak, a tiszteletre méltónak. Igaz, vannak másforma nők is, voltak, vannak is, lesznek is, voltak, akik gyerme­keiket nem a munkára, nem az önfeláldo­zásra, nem a tiszta erkölcsre nevelték, van­nak most is, akik szorongó örömmel segí­tik fiaik kibúvóját a közös harcból, a közös veszedelemből. Voltak renyhe, dologtalan asszonyok, talán még slamposak (brr de csúnya nő) piszkosak is, akik gyermekeik nevelését elhanyagolták, férjeik vagyonát eltékozolták, mint ahogy emberi gyarlóság volt, van és lesz, még ember lesz a földön. De ha a jövő asszonyai igazán ha­ladni, fejlődni akarnak, ennek az országnak építő munkásai mellett segítő társak akar­nak lenni, akkor csak vegyék ahhoz min­tául bátran a régi asszonyokat, a mi áldott emlékű anyáink, nagyanyánk életét. Igyekezzenek rajta, hogy a tiszta er­kölcs legyen a jövő nemzedék legszentebb kincse, mert bizon még a mostani nagy gyermekhalandóság (mely régen nem volt akkora) is az erkölcs meglazulásának követ­kezménye. Ennek a szegény megtépett, megtize­delt országnak jövője biztosítására most első­sorban egészséges 10—12 gyerme­kes jó anyákra, hűséges feleségekre van szüksége. A többi aztán megjön magától, mi­után annak a magva már el van vetve, ki a maga érdekeinek élhetne. Ma, amikor minden arravaló férfit élete feláldozására hívhatja hazánk jövőjének érdeke, az egyéni érdeket érintő bajok alig számba vehetők. De látjuk is azt, hogy a magyar faj min­den tekintetben megállja, megállotta s meg is fogja állani a helyét mindenkor, sőt asz­­szonyaink is. Mint fentebb is említem, a gazdasági élet önként, de nagy arányokban fog fej­lődni. Fejlődnie kell önként azért, mert ter­ményeinkre a békekötés után még nagyobb szükség fog lenni, mint volt a háború tar­tamán. Ne tévesszük szem elől, hogy Anglia és a többi ellenségeink léte az iparra, a mi létünk pedig a földmivelésre van alapítva. Előbb-utóbb reá fognak jönni az ellensé­ges országok vezetői is arra, hogy a föld­­mivelés fejlesztése arányában szabad csak az ipar és kereskedelemnek fejlődnie. Sze­rencsénk, hogy erre a tényezőre nem jöt­tek reá a háború elején. Nálunk így volt, igy van és igy is lesz. Most már nyugodtan állíthatom, hogy igy lesz. A békekötés után fog bebizonyo­sodni, hogy az ellenséges országok között Magyarország fog legelőször talpra állani és pedig azért, mert lakosságának nagy, illetve legnagyobb része foglalkozik őster­meléssel , de fog is még pedig sokkal in­tenzívebben, mint a háború előtt. Nem sza­bad tehát szűkmarkúaknak lennünk a gaz­dálkodáshoz szükséges célszerű gépek stb. kellékek beszerzésénél, mert csak ezekkel a segédeszközökkel lehet a parlagon heverő milliárdok és milliárdok kiaknázását elő­segíteni. Ismét hangsúlyozom, hogy a földmű­­velés fejlődésétől függ iparunk és kereske­delmünk fejlődése és ezzel kapcsolatban valutánk mérlegének javítása. Ebben pedig bízhatunk, biztosan célt érünk. A fő dolog, hogy a gazdasági gépeinket s más célszerű gazdasági eszközeink beszerzését igyekez­zünk az országban előállítani, de nemcsak ezeket, hanem ruházatunkat s egyéb szük­ségleteinket is itthon szerezzük be, mert pénzünk csak így maradhat az országban. Nyers terményeinkre az ipari államok utalva vannak, mi pedig egy kis jó­akarattal mel­lőzhetjük a külföldi ipartermékeket úgy, hogy csak a nálunk elő nem teremthető tárgyak importálására szorítkozzunk. A japánok és Amerika szédítően nagy vagyonnal kerülnek ki Európa botorságából kifolyólag a világfelfordulásból, de kettőjük közül valamelyik mielőbb el fogja érni méltó büntetését. Valószínűleg mindkettőjük saját zsírjába fog fulladni. A legelkeseredettebb küzdelem Anglia részéről folyt és folyik e háborúban. Ő e háború rendezésének előtáncosa, előimád­­kozója és démona. Az ő élete és halála van kockán s mert élete iparára van ala­pítva, ki fog múlni. A háborúban álló né­pek között ő fog legutoljára talpra állhatni, ha ez egyáltalában fog neki sikerülni. Vas-, acél- és textil-iparunk a háború tartama alatt képzeletet felülmúló nagy mennyiségű anyagot dolgozott fel, külön­böző lövedékek és a hadászathoz szükséges kellékek fedezésére és éppen azért áruhiány mutatkozik e téren, de mindez múló jelen­ség. Amint fontos tehát a többtermelés az őstermelés terén, ugyanilyen fontos ez az ipari téren. A legközelebbi jövőben új viszonyok, új fejlődések előtt állunk, éppen azért a megoldandó problémákkal a napi sajtónak kellene már­is törődnie. Támogassuk tet­tekkel és eszmecserékkel egymást, mert a megfogyott készletek pótlását rövid idő alatt csak így sikerül pótolhatnunk. Vár. Fejlesszük iparunkat! Európa népe és közötte mi magyarok most éljük a világháború legsúlyosabb kor­szakát. Nem volna tehát egy magyar ember sem méltó arra, hogy magyarnak neveztes­sék, ha ezekben a nehéz időkben áldoza­tokat nem hozna akár a harctéren, akár e mögött a tennivalók körül. Megnyugvást kelt a szívekben a tu­dat, hogy a magyar faj kötelességeit most is híven teljesíti ; teljesítette és teljesíteni fogja; őseinek örökét meg nem tagadja és nem fogja megtagadni soha. A jelenlegi helyzet a pillanatok kis­­sebb bajait nem mérlegelheti. Vihar dúl körülöttünk, de nem a mi területünkön s úgy látszik, minél tovább dúl e vihar, csak a mi javunkra látszanak eldőlni és akkor kárpótolva lesznek veszteségeink, lesznek pedig azért, mert gazdasági életünk most még el nem képzelhető lépésekkel fog úgy­szólván önként és automatice is előre haladni. Alig van m­a nemzetünkben valaki, a AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA — Csak a nikkel 20 filléresek érvénytelenek. Nagy zavart okozott a kecskeméti piacokon a nikkel 20 filléresek bevonása, illetőleg érvényességének meg­szűnte. A közönség nem tudja, de sok hivatalos közeg sem, hogy melyik pénz értéktelen. Sokan nem akarják elfogadni a nikkel 10 fillérest. A közönség tájékozására közöljük, hogy csak a nikkel 20 filléres ér­vénytelen, de az Osztrák Magyar Bank s a kir. adóhivatal fizetéseknél azt is elfogadja 1917. április­­­éig. 1. szám. Telefon 141 NAPI HÍREK. Szerkesztőség és kiadóhivatal I. k., Arany János­ utca 8. Naptár: 1917. év, január hó 3., szerda. — Róm­. kath.: Genovéva sz. — Protestáns: Gordiusz. — Görög-orosz: 1916. év, december hó 21., Julius út. — Izraelita: 5677. év, Tebeth 9. — Napkelte 7 óra 48 perc. — Napnyugta 4 óra 22 perc. — Nap­hossza 8 óra 34 perc. — Holdkelte 12 óra 8 délután. — Holdnyugta 3 óra 26 perc, éjjel. —■ Holdtölte 8-án, 8 óra 42 perc, délelőtt. időjárás: A központi meteorológiai intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a következő idő várható : Változékony, enyhe, sok helyütt csapadék. — Előfizetési felhívás. Január hó elsejével új negyedévet kezd lapunk. Kérjük ennélfogva előfizetőinket, hogy a lap elő­fizetési díját idejében szíveskedjenek bekül­deni, illetve a nyugtát beváltani, hogy a lap kézbesítése fennakadást ne szenvedjen. — A főispán üdvözlése. A városi tanács újév alkalmával táviratban üdvözölte gróf Ráday Gedeon főispánt. A főispán a következő távirattal válaszolt: A városi ta­nács szerencsekivonatait szívből köszöni és viszonozza Ráday főispán. — Adomány. Fodor Imre népföl­kelő a harctérről 20 koronát küldött hoz­zánk a polgármester rendelkezése alatt álló alapra. Az összeget illetékes helyére jut­tattuk. — Indemnitás. A város 1917. évi költségvetése tudvalevőleg még nem ké­szült el s a közgyűlés 4 hónapi költség­­vetési felhatalmazást szavazott meg. Az erre vonatkozó határozatot a belügyminisz­ter most jóváhagyta. — Az 1892—1898. évbeli születésű népfölkelők szemléje. A legutóbbi ösz­­szeirt 1892—1898. évbeli születésű népföl­­kelők bemutató szemléje városunkban f. hó 9., 10. és 11. napjain lesz, melyre már kül­dik is szét az idézőket. — A Kada Gyermek Otthon veze­tősége hálás köszönetet mond a szegény gyermekek részére juttatott nemes adomá­nyokért. Özv. Király Józsefné 50 drb fo­nott perec, Móczár Gáborné 4 kgr. hurka, kolbász, egy nagy kenyér. — Eljegyzés. Zradula Annuskát eljegyezte B­u­r­i­á­n Lajos. — Felülfizetések. A Kath. Legény­­egylet teaeszélyén felülfizetői szívesek vol­tak: Kucka Kálmán 2 kor., N. N. 2 kor., Kovács F. 1 kor. A felülfizetésekért a ren­dezőség hálás köszönetét fejezi ki. — Felhívás. A köztisztviselők ga­bonabeszerzési csoportjának intézősége újból felhívja mindazokat, kik vásárlási iga­zolványaikat be nem adták, hogy azt január hó 5-ikéig Kónya Imre tűzoltóparancsnok­nak annyival inkább adják át, mert ennek elmulasztását az intézőség úgy veszi, mintha az illető az általa előjegyzett gabonára már nem tart igényt. Azok, kiknek igazolványuk nincs, de igényüket kellő időben bejelen­tették, szintén jelentkezzenek. — Csecsemővédő tanfolyam. A belügyminiszter csecsemő- és anyavédő női tanfolyamokat rendez Budapesten, Kassán, Szombathelyen, Temesváran, Debrecenben és Nagyváradon. A belügyminiszter támo­gatást és résztvevők kiküldését kéri Kecs­keméttől. — Köszönetnyilvánítás. Folyó hó 21-én a Városi Mozgóképházban I. Ferenc József és kora címen rendezett előadás összes jövedelmét a költségek elengedésé­vel Fenyő Sándor igazgató úr, a Kecske­méti Hadsegélyző Bizottság segélyalapja javára átengedni szíves volt. Az előadás szövegét délután Pásthy Sándor főgimná­ziumi tanár úr, este pedig Bagi Jolán, Egri Borcsa és Vasváry Ida úrleányok­ olvasták fel. A nevezetteknek ezúton is hálás kö­szönetét nyilvánítja a Hadsegélyző Bizott­ság elnöksége. — Jelentkezés a bugaci vadá­szatra. Akik a január 6-án és 7-én rende­zendő bugaci vadászaton részt akarnak venni és a pusztaháznál óhajtanak ellátás­ban részesülni, legkésőbb január 2-ig je­lentkezzenek Kerekes Dezső gazdasági in­tézőnél. Rendezőség.

Next