Kecskeméti Lapok, 1923. január-június (56. évfolyam, 1-144. szám)
1923-01-03 / 1. szám
ötvsflhatodik évfolyam 2. szám. Arab korona. Csütörtök, 1923 január 4. mM || || ^ a _____ ««eielTM» ».inda, n,, Isffböfi feáste kordv* fi M IP® JP» fP lg W IP® |§|gES IP* «IP ff ® ifi fi| JAá ■ u hétfő és ----------------------|§||| | Tk Sif Sha BWfl a I! 11 ii B. n m *1 3# ficneputáni nap kivétik?*!. »Idik.a fMlto Mid« fl|*l 1 I II Hr Olm Alapui llen)Uili,ajf Egész évre — K BABWWilBll AB AB BABA WSi ?«« érintő összes kiflié! Ve ~ _ k demények a szerkesztőség !,ez sw K (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) küldendők. Iff hónapra — — 180 K *„*..*«.* i. ki.d«ii,.w il?« .ti. ár« 8 k FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP III. ker., Arany János utca 811 Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. IAL ! Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor. Szent tűz Ez esztendő első napján egy székely zeneszerző mutatkozott be a kecskeméti közönségnek. Maros mentén tatalmaskodó mócokról, a székely édesanya mélységes bánatáról, a csíki gyöngyvirágokról beszéltek dalai s a Tisza vizéről, mely minden cseppig megmarad magyarnak. Minden szívhez utat találtak e dalok, az egyszerű, könnyed melódiák, a hegedű meleg hangjai s egy ünnepélyes órára minden szivén átnyilalt a magyar fájdalom, minden lélekben erőre kapott a magyar keserűség, kigyult az elszántság tüze s ökölbe szorultak a kezek. Egyszerű dalok figyelmeztettek szegény, megtiport és kifosztott voltunkra, egyszeri melódiák figyelmeztettek a legszentebb kötelességre: széttörni e bús rabság kegyetlen bilincseit. Az egyik dal azt üzeni haza Székelyföldre, hogy »őszre otthon leszünk«. A dal optimista és felelőtlen, mi pedig azért emlékezünk meg e dalokról, mert a kétségbeesés reménytelenségével léptük át az esztendő kapuját s szomorú szemmel nézünk a magyar jövendő elé. A kormány egyik lapja így ír ünnepi számában: »Magyarország a legyőzöttek sorában, fegyver nélkül, ellenségektől kürülzárva, a világforgalomtól elvágva — egyedül saját erejére támaszkodva áll ma és a túlerővel szemben egyedüli külpolitikai elhatározása a fagyos nyugalmu várás lehet csak.« Ez a néhány sor beismerése annak, hogy sokat ártott az országnak a külpolitika ökölrázó és kótyagos utakra való kisiklása s ma hangos fogadkozások helyett a csendes munkának kell szentelni minden óránkat, minden erőnket. De éppen azért, mert ki kell várnunk a cselekvés legalkalmasabb idejét, éppen azért, mert a sorsdöntő óra a legnagyobb erőfeszítést fogja követelni, nekünk nincs más feladatunk, nem lehet más kötelességünk, mint minden érzést, minden akaratot, minden erőt és elszántságot ennek a küzdelemnek szolgálatába állítani, erre a harcra szerelni fel. A külpolitika fagyos nyugalmújárása nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. A társadalomnak kezét nem szabad megkötni, a keserűséget, fájdal-'mat nem szabad lecsendesíteni. A tűznek nem szabad kialudni! A tűznek, mely a hazáért áldozatrész szivekben gyulladt ki, nem szabad kialudni. Sőt éleszteni, táplálni kell e tüzet. Őrt kell állani e tűz mellett s ha hunyni készül egy-egy fáradt magyar szívben, elcsüggedt magyar lélekben, uj lángra kell lobbantanunk. Egy csiró nóta, egy dal a magyar fájdalomról, a székelyek bánatáról a hit szívnek elég. Külpolitikai kalandokra nincs szükségünk. Várnunk kell. De arra szükség van, - mert örökre elveszünk, ha kialszik a tűz, hogy egy pillanatra sem feledkezzünk meg arról, hogy nekünk vissza kell hódítani az elrabolt földeket. Politika, irodalom, művészet, sajtó, anyagi erő mind ezt a célt szolgálja, mind ezt a kötelességet lássa maga előtt, mind gondoljon egy órára, amelynek egyszer el kell jönni, amely áldozatokat követel, de amely feltámadást jelent. A tűznek nem szabad kialudni . . . S áldott, aki a szent tüzet őrzi, áldott a dal, mely éleszti lángját. WVNAAAAAAAAAAAAAA/VNAAAAAAA/XAA/VW Kecskeméti adózók. Életbe lépett az árt kereseti adó. Kik fizetik az adót? Milyen könyveket kell vezetni Az eljárás módozatai. A Kecskeméti Lapok már több ízben megírta, hogy az eddig érvényben levő I., II., Ill, IV. osztályú kereseti adók megszűnnek 1022 év végével és a jelen év január 1-től ezeknek az adóknak helyébe az általános kereseti adó lép. Ez az új törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás az adózókra súlyos kötelezettségeket ró. A kecskeméti adózók érdekében alább ismertetjük az új adózási és első közleményünket, melyet holnap megjelenő számunkban folytatunk, itt adjuk: Az általános kereseti adó tárgya az adózó által kereset , jövedelemszerzés végett akár rendszeresen, akár alkalmilag folytatott bárminő személyes tevékenységből, foglalkozásból származó jövedelem. Ide tartoznak: ’’-1. az iparosok, kereskedők, 2. szellemi foglalkozási űzők (ügyvéd, mérnök, tolmács, műépítész, szakértők díja stb.) 3. haszonbérlők, felesek, harmadosok, 4 házak (lakások) főbérlői az albérletbe adásból eredő jövedelmükre nézve, 5. internátusok, cirkuszok, színházak, 6. állattenyésztés, állathizlalás, selymészet, fitéftészés, ha ezt nem mezőgazdasággal kapcsolatban, hanem külön foglalkozásként folytatják stb. Idetartozik még a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem, a járadékok, a szabadalmakért vagy szerzői jogért vzetett díjak, továbbá a gyógyszertárak és "iparüzletek használatáért járó haszonbérekből származó jövedelem, az üres háztelkek bérbeadásából eredő, a "rajta levő épületnélkül bérbeadott udvartérért fizetett haszonbérek stb. Ez a felsorolás nem kimérítő, csupán arra szolgál, hogy a kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozások könynyebben felismerhetők legyenek. Az általános kereseti adó alapja az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet a nyers bevitelnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. 1. Az az iparos, aki csak a megrendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel, köteles vezetni: megrendelési könyvet és feljegyzési könyvet 2 Kisiparos, ki 3 segédnél többet nem alkalmaz és aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, köteles vezetni: megrendelési könyvet, feljegyzési könyvet és anyagbeszerzési könyvet. 3. Kisiparos, ki műhelyében legalább 4 segédet alkalmaz, vagy külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni: megrendelési, feljegyzési és anyagnyilvántartási könyvet. 4 Nagyiparos, nagykereskedő, bejegyzett kereskedő és gyáros, pénztárkönyvet, naplót, főkönyvet, folyószámlakönyvet, raktárkönyvet, ezenkívül zárójeltért köteles évenként készíteni. 5. Kereskedők és gyógyszerészek: pénztárkönyvet, hitelbe adott áruk nyilvántartási könyvét (5traca), árubeszerzési könyvet, ezen kívül az üzseti év végén záróleltárt tartozik készíteni. 6. Mérnökök: Megbízások könyvét, pénztárkönyvet, adósok könyvét. 7. Ügyvéd, orvos, fogorvos és közjegyző: Pénztárkönyvet. 8. Állatorvos: Pénztárkönyvet, adósok könyvét. 9. Ügynök: Megbízások könyvét, pénztárkönyvét, adósok könyvét. A könyveket használatba vétel előtt a városi adóhivatalnál hitelesíttetni kell. A könyvelés kötelessége alól fel vannak mentve: 1. A segéd nélkül dolgozó iparosok. 2. Azok a kiskereskedők, akiknek állandó üzlethelyiségük nincs és segédet nem alkalmaznak (piaci árusok). Ezenkívül a pénzügyigazgatóság az adózó indokolt kérelmére méltányos esetekben (kisebb terjedelmű foglalkozás, hiányos iskolai képzettség) az adózót felmenthet a könyvvezetés kötelezettsége alól. b r »fí z j i c Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, VaSc.ri*UlCa 3» öntöttvas, réz, bronz, alumínium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket O IW . Telefon: 252. 1UT AUTOGÉNNEL HEGESZT. ~ti Hegesztés minden időben! Sürgős munka soron kívül azonnal kész! Minden munka jótállással!