Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)
1924-01-06 / 5. szám
tttveis hetedik évfolyam 5. szám. Az» 350 korona Előfizetési ar Vósben bálhoz kardva üdéken postán kilón ifi«ém----- — * ill ém -----------— * It gyed ém___17.5W K ?H( hónapra _ _ 66WI ígjtt itta irt 350 K ^»«.x/rjian—wbmw—h—— nm—____ ____ (KECSKEMÉT! FRISS ÚJSÁG) független politikai napilap Vasárnap, 1924. január 6. Megjelenik minden nap hétfő öt a neputáni nap kivételével A lip rixeikoU tu iuftgi reszét érinti atme küldemények a fiarkesztőség »*?y » kiadóhivatal rímére küldendők Szerkesztőség és kiadóhival HI. ker., iranji jín-m-st-t 8 II Főszerkesztő: Hantovity Zsigmond. j ajgggggja. Felelős verresztő: Almássy Sándor. A kisipar jövője. A háború előtti évek a s- és gyáripar küzdelmében teltek el. A njyfőke a gépmunkára vetette magát s Magyarország gyáripara gyors léptekkel hadt előre. Ez az előrehaladás azonban pufulással fenyegette a kisipart. A magyar zióiparosság azonban nem adta fel az eeülőtlen harcot. Részben termelő sí övezetekbe tömörülve sietett fenyegetett fának védelmére, részben fokozott , tökéletesebb munkával ellensúlyozta a áripar versenyét. Ebben a harcban a kiarosság egy töredéke ugyan elpusztult, a kisiparosság túlnyomó része megye, egészségesen került ki s úgy msségileg, mint ár tekintetében megállta hit a gyári készítmények mellett. Ebben a harcban a hely és gondos tanoncnevelés volt a kisiparik egyik leghathatósabb fegyvere. A gyár kézműiparosság ráeszmélt arra, ki csak alaposan képzett, nagy munkaterményü, első rendű munkással veheti fel arcát a gépekkel s ezért fokozott gon tordndtak a tanoncnevelésre. Ez a harc a háború hezekor megszűnt s az akkori különleges tonyok uj helyzetet teremtettek. A ha utáni, a mostani gazdasági viszonyonészetesen fokozott mértékben neheze a kis tőkéjű kézműiparosságra és keddig nem fenyegeti a teljes pusztulás, csupán a behozatali nehézségek, a vris viszonyok akadályozzák meg, sok kikapcsolják a külföldi gyárakat ayar piacon való versenyből. Ezek az állapotok azonban holnap megváltozhatnak és előrelát, meg is változnak s akkor újból felért a harc, illetve verseny, amely a hábltörésével félbeszakadt, azonban ez a Tüiparosságra nézve sokkal kedvezőb körülmények közt indult meg. A Tüiparosság a háború előtt ugyanis lag sokkal nagyobb tőkével rendelk mint ma. Tehát a kézmüiparosság mérterszükségletekkel is kénytelen , s igy csak félerővel veheti fel a a gyáriparral. A magyar nemzetnek azoemcsak erős és fejlett gyáriparra, h egészséges kézmüiparosságra van ige az utonépítés munkájában. A bétorságnak tehát fel kell készülni a a nagy versenyre. Elő kell venni a gyvert, a tanorcnevelést, amely sajnt a legszomorúbb állapotot mutatja, a nőnevelés csődbe jutott. A most felszabaduló se száma egyre csökken s ha még néng ily kisszámú segéddel szaporpézműiparosság, úgy néhány év mentkezik a szakképzett munkaerőhi A magyar kézműiparosság a legsó válságba jut. Ez a kérdés sürgős megoldást vár. A kisiparosságnak minden áldozatot meg kell hozni, hogy a magyar kézműiparosságot s ezzel közvetve a saját jövőjét biztosítsa. Ezért szükséges többek között a tanoncnevelés kérdésének megoldása, amely több fontos problémán kívül az ország, tehát a kecskeméti iparosságnak is egyik legfontosabb feladata, 30-40 millió aranykorona lesz a belföldi kölcsön. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának mai ülésén, kitűnő forrásból nyert értesülésünk szerint, a pénzügyminiszter részletesen nyilatkozni fog a belföldi kölcsönről s bemutatja a kormány tervezetét, mely a külföldi kölcsön folyósításáig végrehajtandó intézkedéseket tartalmazza. E tervezet legfontosabb pontjai a következők : A kormány a külföldi kölcsön folyósításának időpontjáig az állami kiadások fedezésére belső kölcsönt vetta fel, amelynek öszszege 30—40 millió aranykorona. A kormány január hó végén intéz felhívást az ország lakosságához, hogy a belső kölcsönt jegyezze le. Jegyzési idő mindössze két hét. Kényszerkölcsönről nincs szó, legfeljebb arra, hogy az esetleg hiányzó összeget a jövedelemadó megfelelő felemeléséből fedezzék. Erre aligha kerül a sor, mert a bankok maguk 50 millió aranykorona értékű valuta kölcsönt ígértek a kormánynak. Február végéig megtörténik a Magyar Jegybank felállítása is, amelynek alaptőkéjét 30 millió aranykoronára tervezik. Az alaptőke lejegyzése máris biztosítva van. Az új jegybank már csak fedezett bankjegyeket fog kibocsátani, a hitelnyújtás időpontját pedig három hónapra korlátozza. Március elsejére a bankó prés megáll, ezzel kapcsolatban megtörténik a korona stabilizálása és pedig valószínűleg 0,017-es árfolyamon. Az egész szanálási programmot a miniszterelnök még e hó végén a nemzetgyűlés elé terjeszti. A külföldi kölcsön jegyzése március hó első felében történik meg a londoni, párisi és newyorki pénzpiacokon. A kölcsön folyósítása április elejére várható, mivelésügyi, kereskedelemügyi és a pénzügyi minisztérium egy egy képviselője is meg fog jelenni. Részt vesz továbbá ez alakuláson a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara gazdatársadalmának tekintélyes része. Ez alkalommal is felhívjuk a szőlő és földbirtokos gazdaközönséget, hogy az üzletrészjegyzésben vegyen részt, mert az olcsó mezőgazdasági hitelben csak az űzletré£2es tagok részesülhetnek. Kívánatos volna, ha az alakuláson a gazdák és szőlősgazdák minél nagyobb számban vennének részt. Üzletrészek jegyezhetők a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamaránál, Rákóczi út 5. Vasárnap alakul meg a Körzeti Hitelszövetkezet. A Duna—Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet, amely a 100 holdon felüli birtokosok és 10 holdon felüli szőlőbirtokosok hiteligényeit van hivatva kielégíteni, folyó hób án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor alakul meg Kecskeméten, a Gazdasági Egyesület tanácstermében. Az alakuláson az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara vezetősége, továbbá alföld Kenéz Zoltán A kecskeméti gazdatársadalom csak ismert munkaszerető és fáradhatatlan tagja volt Kenéz Zoltán, mint a Kecskeméti Gazdasági Egyesület egykoron volt titkára. Az ő titkárságának ideje alatt élte a Gazdasági Egyesület igazi fénykorát. Szellemének minden törekvésével igyekezett a gazdatársadalmat összetartani, amihez hozzájárult irodalmilag, az egymást érő termény és állatkiállítások, népes téli előadások, háziipari fejlesztését irányzó munkakörök rendezésével. Kenéz Zoltán emléke még élénken áll a gazdatársadalom lelkében, hogy ki volt ő a gazdászat felemelésében. Élt közöttünk, sokat munkálkodott lankadatlan buzgalommal a gazdászat érdekében, míg a sorshányatásában távozott közülünk; találjon a sírban sokat hányt-vetett lelke boldog pihenést.* Nekünk, mint gazdatársadalom tagjainak ülő, hogy kegyelettel őrizzük emlékét Kenéz Zoltánnak. Mit tennének az írástudók ma egy olyan egyén személyiségéért, aki annyi jóindulatú szolgálatot tett volna az ő osztályának, mint amennyit Kenéz Zoltán tett a gazdatársadalmi osztályának az összetartás és gazdasági kultúra haladásában? A helyi sajtó istenítené azért a köztevékenységéért, amit osztályos sorosannak érdekében kifejtett, ezért nekünk a gazdatársadlomnak sem szabad megfelejtkezni azon kötelességteljesítésre), amelyet Kenéz Zoltán méltán kiérdemelt, — mert ha mi gazdaosztály ezt nem teljesitjük, nem kívánhatjuk, hogy azt más társadalmi osztály helyettünk teljesítse.a gazdatársadalom emléke kisérje a sokat hányatott testét az örök nyugalom siti pihenésére. Közöttünk, — legyen áldott emléke! x/wv/vwvwwx/wx^^ — Diplomás asztalosok. Győrben a napokban asztalosműhelyt nyitott Ugray Imre dr, aki pár évvel ezelőtt jött háza orosz fogságból, ahol kitanulta a mühulot asztalos ipart.