Kecskeméti Lapok, 1925. július-december (58. évfolyam, 146-294. szám)
1925-07-04 / 149. szám
LYNL évfolyam 149 szám. Ára 1000 korona. Szombat, 1925. julius 4. Előfizetési ár helyben házhoz hordva vidéken postán küldve Egész évre — K Fél évre — K Kegyed évre 60.000 K Egy hónapra 20.000 K Egyes szám ára 1000 KKecskeméti Napok (KECSKEMÉTI FRISS UJSÁG) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. Telefonszám: 141. Felelős szerkesztő: Szabó Ambrus dr. Megjelenik minden nap hétfő és ünneputáni nap kivételével A lap szellemi és anyagi részét érintő összes küldemények a szerkesztőség vagy kiadóhiv. címére küldendők Szerkesztőség és kiadóhivatal V. ker., Kéttemplom-köz Kétmillió aranykorona külföldi kölcsönt ajánlottak Kecskemétnek. Ma délelőtt tárgyalta az ajánlatot a pénzügyi bizottság. A kölcsön nem elegendő a vízvezetékre és a csatornázásra. Hosszú vajúdás és tapogatózás után végre döntő stádiumba jutott a magyar városok kölcsönügye, azonban csalódást hozott legtöbb városnak, mert megközelítőleg sem éri el a felajánlott tőke az igényelt összeget. A magyar városok 117 millió aranykorona felvételét határozták el és kaptak 50 millió aranykoronát, tehát a feleösszeget sem. A kölcsön feltételeit f. hó 30-án, kedden délelőtt tárták a városok polgármesterei elé a pénzügyminisztériumban megtartott értekezleten. Kecskemét városát a polgármester elfoglaltsága miatt Tormássy Ferenc főszámvevő képviselte. Bud pénzügyminiszter közölte a városok polgármestereivel, hogy egy amerikai pénzcsoportnál sikerült elfogadható kölcsönt biztosítania. A kölcsön 20 évre szólana, 82 és árfolyamon kerülne kifizetésre -s amennyiben az érdeklődés miatt 89-en felül volna elhelyezhető, az ezenfelüli különbözet felerészben a városokat illetné. A kölcsön kamata 7 és fél százalék. Ehhez járul a 20 év alatti teljes törlesztésre 33 százalék. Évi 9,8 százalékos annuitást kellene tehát a kölcsön után fizetni, amivel teljes törlesztést nyerne 20 év alatt. Ha a kibocsátás 8- es árfolyamát is számításba vesszük, tehát azt, hogy a névlegesen felvett összeg helyett ténylegesen kevesebbet kapnak a városok, akkor a kölcsön kamattörlesztése a legrosszabb esetben 118 százalékos lesz. Ez a kamat a nemzetközi pénzpiacon a pénzügyminiszter kijelentése szerint kedvezőnek minősíthető. A törlesztés félévi utólagos részletekben történne, amit a Magyar Nemzeti Banknál kellene a városnak befizetni havonta a belügyi forgalmi és kereseti adóbevételekből. A kölcsön fedezetére ugyanis a tervezet szerint a városok kereseti és forgalmi adóbevételei szolgálnának, amelyet ahogy befolynak, havonta kellene beszállítani a Nemzeti Bankba s amint a beszállított összeg elérné az arra a félévre szükséges törlesztés összegét, a fizetési, illetőleg beszállítási kötelezettség megszűnne a következő félév kezdetéig. A városok kifogásai. Ez a feltétel azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a városok által beszállítandó havi törlesztési részleteket egy bizonyos ideig, amíg a félév végével azt a külföldi hitelezőknek átadja, kamatmentesen használhatná. Ez a kamatmentesség a városok károsodása is egyben s ez volt az egyik kifogás, amit az értekezleten a városok polgármesterei emeltek. A pénzügyminiszter azonban ezt a kifogást nem honorálhatta , mert ez a kikötés a kölcsön garanciájával kapcsolatos és a hitelt ajánlóknak is egyenes kikötése volt. A városok másik kifogása az volt, hogy a feltételek között nem szerepel az, hogy a kölcsön tíz éven belül is felmondható, illetőleg visszafizethető legyen, amire azért volna szükség, mert egy esetleges pénzügyi javulás idején, kedvezőbb feltételű kölcsönnel eszközölhetnék egyszerre a viszszafizetést a városok. Erre a kifogásra már kedvező döntés érkezett, amennyiben sikerült elérni, hogy a kölcsön öt év múlva 2 százalék, hét év múlva 1 százalék szoróval felmondható. A pénzügyi bizottság rendkívüli ülése. A kölcsön felvétele fölötti javaslattétel ügyében ma d. e. 9 órára rendkívüli pénzügyi bizottsági ülést hívtak össze, amelyen a kecskeméti pénzügyi szaktekintélyek közül dr. Horváth Mihály, dr. Szabó Iván és Pacsa Mihály jelentek meg. Tormássy Ferenc főszámvevő részletesen ismertette a kölcsön feltételeit. Kecskemét 10—15 millió kölcsönre számított és 2 milliót ajánlottak fel. A kölcsön feltételét képezi a kölcsönadók azon kikötése, miszerint az összeg háromnegyed része hasznos beruházásokra fordítandó, amelynek jövedelme fedezi az amortizáció összegét. A kötvény aláírásakor a városnak meg kell jelölni, mibe fekteti a pénzt s milyen jövedelmet vár a befektetéstől. A pénzügyi bizottság megállapította, hogy a mai pénzügyi viszonyok mellett a kölcsön előnyösnek mondható s általában kedvezőbb, mint a Népszövetség által az államnak nyújtott külföldi kölcsön. A kölcsön hovafordítása fölötti tárgyaláskor kizárólag a vízvezeték és a csatornázás került szóba. Azonban itt bajok vannak. Az előmunkálatok elkészítésére, a tervek átdolgozására és a lejtméretezés megejtésére Kerekes Ferenc műszaki főtanácsos szerint legalább egy esztendő szükséges. Kalkulációt kell készíteni a városnak még arra is, vájjon a vízvezeték hoz e annyi jövedelmet, hogy az a kölcsön után esedékes évi hatmilliárd és négyszázmilló kamat és kölcsön törlesztést fedezi s vájjon nem terhelnék-e meg a város lakosságának teherbíró képességét túlságosan a vízdíjakkal. A kalkulációra nézve semmi kiindulási alap nem áll rendelkezésre. Még egy aggasztó körülményt lát a pénzügyi bizottság. A békebeli tervek hozzávetőleges számításai szerint 4 millió koronát igényelne a vízvezeték és csatornázás, viszont csak két millió aranykoronára van ajánlat. A pénzcsoport kikötötte, hogy máshonnan újabb kölcsön nem vehető fel. Már most, ha a kétmilliárd nem elegendő, úgy vagy nem tudnák befejezni a vízvezetéket, ami az egész városi gazdaságra katasztrófális hatással lenne, vagy a pénzcsoport kihasználná a város kényszerült helyzetét. Éppen amikor a pénzügyi bizottság hangulata kezdett a felvétel ellen kialakulni, telefonon hívták a pénzügyminisztériumból a polgármestert. Lukács Ödön mint tanácsos volt a telefonnál. A háborús viszonyokra való tekintettel ajánlja a kölcsön felvételét. A helyzet igen bonyolult — szól a telefonjelentés — Marokkó és Franciaország háborút viselnek, kitörőben van a háború Anglia és Kína között s nem tudni, hogy milyen bonyodalmak keletkeznek Már pedig ha háborús állapotok következnek be, újabb kölcsönre kilátás nincs. A pénzügyi bizottság véleménye az, hogy a háborús helyzet még inkább a kölcsön felvétele ellen szól. Harkay Béla főjegyző a közigazgatás elő küszöbön álló reformjáról szól. Nem lehetetlen, hogy egy év múlva teljesen új törvényhatósági bizottság lesz. A kölcsön felvétele mindenesetre rizikó, márpedig egy nagyobb 20 évre szóló kölcsönnel járó rizikót nem lehet áthárítani az új törvényhatósági bizottságra. Zmay polgármester a kölcsön ama feltételéből, hogy más oldalról nem lehet újabb kölcsönt felvenni, arra következtet hogy a pénzcsoport magának akarja biztosítani a magyar városok jövőbeni finanszírozását is, tehát egy év múlva is hajlandó lesz megadni a kölcsönt, addig pedig elkészülnek a vízvezeték és a csatornázás tervei. Garzó Sándor tanácsnok javaslatát fogadta el végül a pénzügyi bizottság, amely szerint hétfőre összehívják a rendkívüli közgyűlést, amelyen kimondják, hogy a városnak szánfelvenni a kölcsönt, azonban a tanács és a pénzügyi bizottság a felelősséget kívánja megosztani a törvényhatósági bizottsággal. Tekintettel azonban, hogy a kölcsönt csak a vízvezetékre és a csatornázásra volna célszerű fordítani, annak tervei pedig még nem készültek el, legalább 3 havi haladékot kérnek a külföldi pénzcsoporttól. Leszögezni kívánjuk azt, hogy a haladék megadására nem sok remény lehet. Ugyanis a kölcsönügyben az összes városoknak egyöntetűen kell állást foglalni. A hétfői városi közgyűlés már csak formai lesz, mert ugyanakkor Budapesten az összes városok rendkívüli közgyűlést tartanak s kedden a minisztertanácsnak alá kell írni a megállapodást, úgy, hogy augusztus hó első napjaiban már folyósítják is a kölcsönt