Kecskeméti Lapok, 1925. július-december (58. évfolyam, 146-294. szám)

1925-07-04 / 149. szám

LYN­L évfolyam 149 szám. Ára 1000 korona. Szombat, 1925. julius 4. Előfizetési ár helyben házhoz hordva vidéken postán küldve Egész évre — K Fél évre — K Kegyed évre 60.000 K Egy hónapra 20.000 K Egyes szám ára 1000 KKecskeméti N­apok (KECSKEMÉTI FRISS UJSÁG) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. Telefonszám: 141. Felelős szerkesztő: Szabó Ambrus dr. Megjelenik minden nap hétfő és ünneputáni nap kivételével A lap szellemi és anyagi ré­szét érintő összes küldemé­nyek a szerkesztőség vagy kiadóhiv. címére küldendők Szerkesztőség és kiadóhivatal V. ker., Kéttemplom-köz Kétmillió aranykorona külföldi kölcsönt ajánlottak Kecskemétnek. Ma délelőtt tárgyalta az ajánlatot a pénzügyi bizottság. A kölcsön nem elegendő a vízvezetékre és a csatornázásra. Hosszú vajúdás és tapogatózás után végre döntő stádiumba jutott a magyar városok kölcsönügye, azonban csalódást hozott legtöbb városnak, mert megközelítő­leg sem éri el a felajánlott tőke az igényelt összeget. A magyar városok 117 millió aranykorona felvételét határozták el és kap­tak 50 millió aranykoronát, tehát a fele­összeget sem. A kölcsön feltételeit f. hó 30-án, kedden délelőtt tárták a városok polgármesterei elé a pénzügyminisztérium­ban megtartott értekezleten. Kecskemét vá­rosát a polgármester elfoglaltsága miatt Tormássy Ferenc főszámvevő képviselte. Bud pénzügyminiszter közölte a városok polgármestereivel, hogy egy amerikai pénz­­csoportnál sikerült elfogadható kölcsönt biztosítania. A kölcsön 20 évre szólana, 82 és árfolyamon kerülne kifizetésre -s amennyiben az érdeklődés miatt 89-en felül volna elhelyezhető, az ezenfelüli különbözet felerészben a városokat illetné. A kölcsön kamata 7 és fél százalék. Ehhez járul a 20 év alatti teljes törlesztésre 3­3 százalék. Évi 9,8 százalékos annuitást kellene tehát a kölcsön után fizetni, amivel teljes törlesz­tést nyerne 20 év alatt. Ha a kibocsátás 8- es árfolyamát is számításba vesszük, tehát azt, hogy a névlegesen felvett összeg helyett ténylegesen kevesebbet kapnak a városok, akkor a kölcsön kamattörlesztése a legrosszabb esetben 11­8 százalékos lesz. Ez a kamat a nemzetközi pénzpiacon a pénzügyminiszter kijelentése szerint kedve­zőnek minősíthető. A törlesztés félévi utólagos részletekben történne, amit a Magyar Nemzeti Banknál kellene a városnak befizetni havonta a bel­ügyi forgalmi és kereseti adóbevételekből. A kölcsön fedezetére ugyanis a tervezet szerint a városok kereseti és forgalmi adó­bevételei szolgálnának, amelyet ahogy be­folynak, havonta kellene beszállítani a Nem­zeti Bankba s amint a beszállított összeg elérné az arra a félévre szükséges törlesz­tés összegét, a fizetési, illetőleg beszállí­tási kötelezettség megszűnne a következő félév kezdetéig. A városok kifogásai. Ez a feltétel azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a városok által beszállítandó havi tör­lesztési részleteket egy bizonyos ideig, amíg a félév végével azt a külföldi hitele­zőknek átadja, kamatmentesen használhatná. Ez a kamatmentesség a városok károso­dása is egyben s ez volt az egyik kifogás, amit az értekezleten a városok polgármes­terei emeltek. A pénzügyminiszter azonban ezt a kifogást nem honorálhatta , mert ez a kikötés a kölcsön garanciájával kapcso­latos és a hitelt ajánlóknak is egyenes ki­kötése volt. A városok másik kifogása az volt, hogy a feltételek között nem szerepel az, hogy a kölcsön tíz éven belül is felmondható, illetőleg visszafizethető legyen, amire azért volna szükség, mert egy esetleges pénz­ügyi javulás idején, kedvezőbb feltételű kölcsönnel eszközölhetnék egyszerre a visz­­szafizetést a városok. Erre a kifogásra már kedvező döntés érkezett, amennyiben sikerült elérni, hogy a kölcsön öt év múlva 2 százalék, hét év múlva 1 százalék szor­óval felmondható. A pénzügyi bizottság rend­kívüli ülése. A kölcsön felvétele fölötti javaslattétel ügyében ma d. e. 9 órára rendkívüli pénz­ügyi bizottsági ülést hívtak össze, amelyen a kecskeméti pénzügyi szaktekintélyek kö­zül dr. Horváth Mihály, dr. Szabó Iván és Pacsa Mihály jelentek meg. Tormássy Ferenc főszámvevő részletesen ismertette a kölcsön feltételeit. Kecskemét 10—15 millió köl­csönre számított és 2 milliót ajánlottak fel. A kölcsön feltételét képezi a kölcsön­adók azon kikötése, miszerint az összeg háromnegyed része hasznos beruházásokra fordítandó, amelynek jövedelme fedezi az amortizáció összegét. A kötvény aláírása­kor a városnak meg kell jelölni, mibe fek­teti a pénzt s milyen jövedelmet vár a be­fektetéstől. A pénzügyi bizottság megálla­pította, hogy a mai pénzügyi viszonyok mel­lett a kölcsön előnyösnek mondható s ál­talában kedvezőbb, mint a Népszövetség által az államnak nyújtott külföldi kölcsön. A kölcsön hovafordítása fölötti tárgya­láskor kizárólag a vízvezeték és a csatornázás került szóba. Azonban itt bajok vannak. Az előmun­kálatok elkészítésére, a tervek átdolgozására és a lejtméretezés megejtésére Kerekes Fe­renc műszaki főtanácsos szerint legalább egy esztendő szükséges. Kalkulációt kell készíteni a városnak még arra is, vájjon a vízvezeték hoz e annyi jövedelmet, hogy az a kölcsön után esedékes évi hatmilliárd és négyszázmilló kamat és kölcsön törlesztést fedezi s vájjon nem terhelnék-e meg a vá­ros lakosságának teherbíró képességét túl­ságosan a vízdíjakkal. A kalkulációra nézve semmi kiindulási alap nem áll rendelkezésre. Még egy aggasztó körülményt lát a pénz­ügyi bizottság. A békebeli tervek hozzá­vetőleges számításai szerint 4 millió ko­ronát igényelne a vízvezeték és csatorná­zás, viszont csak két millió aranykoronára van ajánlat. A pénzcsoport kikötötte, hogy más­honnan újabb kölcsön nem vehető fel. Már most, ha a kétmilliárd nem ele­gendő, úgy vagy nem tudnák befejezni a víz­vezetéket, ami az egész városi gazdaságra katasztrófális hatással lenne, vagy a pénz­csoport kihasználná a város kényszerült helyzetét. Éppen amikor a pénzügyi bizottság han­gulata kezdett a felvétel ellen kialakulni, telefonon hívták a pénzügyminisztériumból a polgármestert. Lukács Ödön mint taná­csos volt a telefonnál. A háborús viszonyokra való tekin­tettel ajánlja a kölcsön felvételét. A helyzet igen bonyolult — szól a telefonjelentés — Marokkó és Francia­­ország háborút viselnek, kitörőben van a háború Anglia és Kína között s nem tudni, hogy milyen bonyodalmak keletkeznek Már pedig ha háborús állapotok követ­keznek be, újabb kölcsönre kilátás nincs. A pénzügyi bizottság véleménye az, hogy a háborús helyzet még inkább a kölcsön felvétele ellen szól. Harkay Béla főjegyző a közigazgatás elő küszöbön álló reformjáról szól. Nem lehe­tetlen, hogy egy év múlva teljesen új tör­vényhatósági bizottság lesz. A kölcsön fel­vétele mindenesetre rizikó, már­pedig egy nagyobb 20 évre szóló kölcsönnel járó rizikót nem lehet áthárítani az új törvény­­hatósági bizottságra. Z­may polgármester a kölcsön ama fel­tételéből, hogy más oldalról nem lehet újabb kölcsönt felvenni, arra következtet hogy a pénzcsoport magának akarja bizto­sítani a magyar városok jövőbeni finanszí­rozását is, tehát egy év múlva is hajlandó lesz megadni a kölcsönt, addig pedig elké­szülnek a vízvezeték és a csatornázás tervei. Garzó Sándor tanácsnok javaslatát fogadta el végül a pénzügyi bizottság, amely szerint hétfőre összehívják a rendkívüli közgyűlést, amelyen kimondják, hogy a városnak szán­­felvenni a kölcsönt, azonban a tanács és a pénzügyi bizottság a felelősséget kí­vánja megosztani a törvényhatósági bizott­sággal. Tekintettel azonban, hogy a köl­csönt csak a vízvezetékre és a csatorná­zásra volna célszerű fordítani, annak tervei pedig még nem készültek el, legalább 3 havi haladékot kérnek a külföldi pénz­­csoporttól. Leszögezni kívánjuk azt, hogy a haladék megadására nem sok remény lehet. Ugyanis a kölcsönügyben az összes városoknak egyöntetűen kell állást foglalni. A hétfői városi közgyűlés már csak formai lesz, mert ugyanakkor Budapesten az összes városok rendkívüli közgyűlést tartanak s kedden a minisztertanácsnak alá kell írni a megállapodást, úgy, hogy augusztus hó első napjaiban már folyósítják is a kölcsönt

Next