Kecskeméti Lapok, 1928. július-december (61. évfolyam, 152-292. szám)
1928-07-22 / 165. szám
« alti»?. Az új esti gyorsvonat egycsapásra megszüntette Kecskeméten a szállodainséget Már itt vannak a bécsi gyümölcskereskedők, de még mindig vannak üres szobák a Beretvásban Miért jön évről-évre kevesebb gyümölcskereskedő Kecskemétre? Tavaly ilyenkor, ha idegen érkezelt Kecskemétre és meg akart szállni a Beretvásban, a város egyetlen szállodájában, a portás a szeme közé nevetett. Hogyisne, szobát, Kecskeméten ? Hisz 20— 25 szobában külföldi gyümölcskereskedők laktak, a többi 15— 20 szobára pedig már napokkal előre bőségesen akadt jelentkező a különféle utazók, ügynökök közül, akikből 20—30 minden áldott nap megfordult Kecskeméten. Egy esztendővel ezelőtt nem lehetett szobát kapni, most pedig a legszívélyesebb szolgálatkészséggel komplimentál a vendég előtt a portás: — Milyet máltóztatik parancsolni? Egyágyasat vagy két ágyasat? Mert bőven van mind a két fajtából. Pedig az idén is vannak külföldi gyülmölcskereskedők és az ügynökök, utazók sem fogytak meg. Sőt ... Mi hát az oka, hogy a Baretvosban olyan dús választék áll a szobát keresők rendelkezésére? Semmi más, mint az esti gyorsvonat, amely kilenc óra előtt néhány perccel indul Budapestre. Mióta ezt a vonatot üzembe helyezték, alig akad olyan utazó vagy ügynök, aki Kecskeméten töltené az éjszakát. Túlnyomó részének bérletjegye van a MÁV vonataira s bizony hazautazik minden este a családjához Budapestre. Amellett, hogy otthon vacsorázik, szállodáért sem kell fizetnie. Reggel azután a negyedkilences személy így visszajön. Annak a vasúti bérletjegynek igazán egyremegy.. A nagy szobafeleslegnek titka az, hogy afőfogyasztók, az utazók, az ügynökök, akik a szálloda vendégeinek túlnyomó többségét tették ki, elutaznak esténkint Kecskemétről. Máskép kifejezve ez azt jelenti, hogy az esti gyorsvonat megszűntette a szállodaínséget. Magától értetődik azonban, hogy mégis előfordulnak kivételes napok, amikor »zsúfolt ház« van a szállodában. Ehhez legalábbis oly ritka alkalom kell, mint amilyen a múlt héten volt, amikor az Ufa filmgyár színészei töltöttek néhány napot Kecskeméten. Ezeken a napokon tele volt a szálloda, de azelőtt és azóta nem volt olyan nap, hogy 10—15 szoba üresen ne állt volna a szálloda 40 szobájából. Jelenleg tizenöt külföldi gyümölcs kereskedő lakik a Beretvásban Főként bécsiek, de vannak köztük Münchenből, Oslóba, Marisch-Ostrauból, Lembergből és Varsóból valók is. A lengyel zsidó kereskedők nem szállnak szállodába, de nem helyi orthodox izj. vallású családoknál keresnek hajlékot, ahol mindjárt kosztra is elvállalják őket. Érdekes körülmény, hogy évről-évre kevesebb külföldi kereskedő jön Kecskemétre. Ennek abban rejlik a magyarázata, hogy a kecskeméti gyümölcskereskedők mind nagyobb piacot hódítanak meg odakint. A kecskeméti gyümölcskereskedők összeköttetései örvendetesen szaporodnak odakint. A külföldi kereskedőnek felesleges is ideutaznia, ha már összeköttetésben áll valamelyik megbízható nagy kecskeméti gyürmölcsexportőr céggel, amely tökéletesen ki tudja elégíteni minden igényét. Ez ugyan a város idegenforgalmának rovására megy, de ezzel szemben nem lebecsülendő értéket kép- visel az az erkölcsi tőke, amit ez a bizalomra épített üzleti összeköttetés jelent a kecskeméti kereskedelemre nézve. A szállodavilág megszűnésé- nek kapcsán érdekes rámutatnunk arra is, hogy ma már a vásárosok sem laknak szállodában. A múlt évben még minden egyes országos vásár alkalmával valósággal megrohanták a vásárosok a szállodát és még a kártház is tele volt éjszaka a batyuján bóbiskoló vásáros népséggel. Ez az állopot azonban már szintén a múlté. Amióta az automobilizmus lábra kapott, a vásári árus nem ül vonatra és nem hal szállodában. Tizenötöd huszadmagával fogad egy autóbuszt vagy egy teherautót s akkor indul a vásárra, amikor az időpont neki legjobban megfelel. Csak szét kell nézni, mikor Kecskeméten vásár van. Egyik teherautó a másik mellett áll, egyik utcában épúgy, mint a másikban. A vásárosok csak autóval közlekednek. Reggel jönnek s este már mennek is. Megspórolják, szálloda és a vacsora árát, azai magában 5—6 pengőt jelent. Ez ugyan szintén szomorú és siralmas a szállodásokra és vendéglősökre nézve, de hát be kell vallaniok: a vásárosok helyében épúgy nem cselekednének ők sem másként, mint ahogy az utazók és ügynökök sem törik magukat a szálloda után, ha helyükbe jön a gyorsvonat, ami hazaszállítja őket.. . Könyv és váltó Dr. Szabó László egyetemi tanár tollából közöljük a kecskeméti vonatkozásainál fogva is igen érdekes alábbi cikket. Ma befejeztem az »Északi Írások« második olvasását. Mindennap sok könyvet veszek a kezembe (mert tanulni muszáj, hogy az önök igényeit kielégíthessem, nagyérdemű közönség!), de minden huszadik könyvet sem olvasom végig; ha tehát egy könyvet kétszer is elolvasok, akkor annak nevezetes dolgoknak kell lenniök. Persze, belejátszik a dologba az is, hogy a szerzőt egészen jól ismerem: egy ideig sorstársam volt, azaz mind a ketten ugyanabban a pácban voltunk benne, amelyből én már kiszabadultam, d ő szegény, még nem. Van szerencsém bemutatni a szerzőt: dr. Csekey István, a szolnoki református egyház egykori prédikátorának a fia; édesanyja, a nagytiszteletű asszony még ma is ott lakik a szolnoki eklézsia hét házában. A fiatal Csekey XVII. századból véletlenül a XX. századba pottyant ember: tehetséges és hallatlanul szorgalmas, mint a régi paofizk két háromszáz évvel ezelőtt. Református papfiú, aki olyan jól tud némelül, hogy talán csak Schiller Frigyes, vrgy Goethe János Farkas tudott jobban, — német és angol univerzitásokon egészíti ki hazai műveltségét és huszonkétéves korában profeszszor a kecskeméti jogakadémián. De szerencsétlen természet, — ahelyett, hogy jól megnősült volna és a szőlőgazdálkodáson folyton gazdagodva a Miska bácsik, Kati nénik, főispán és püspök urak segítségével egyetemi katedrát szerzett volna, vagy az ügyvédség mezejére átlépve a kecskeméti »öreg takarék« ügyészi állásét smbicionálta volna, minduntalan Budapestre szaladgált és az Országos Levéltárban kutatott. A trónörökösről írt egy könyvet, melyet az Akadémia megjutalmazott és csak úgy mellékesen megtalálta a »Pragmatics Sanctio« eredeti példányát, s III mellyel 200 éves közjogi problémák végleges megoldását tette lehetővé. Jött a háború, a háború utáni köznyomor és amikor 1923 ban az új észt köztársaság tanárt keresett a közigazgatási jognak a dorpati egyetemen való előadására, s Csekey István pályázott erre az állásra és meg is kapta. Egyidőben prelegáltunk a külföldön, — én Ningoraban angolul,, Csekey Dorpatba németül. Én hamarabb meguntam a dicsőséget és hazajöttem. De még odakünn voltam, amikor Csekey István már biztatott, hogy ne jöjjek haza, hanem merjek én is Dorpatba: bizonyos, hogy kapok katedrát, akár egyetemes történetet akarok előadni, akár művészettörténetet. Megírta pontosan, hogy mennyi lesz a fizetés, mennyi az útiátalány, szabad poggyász, vámmentesség, stb. Gyönyörű mondatokban s egy tizenhétéves szerelmes fiúhoz méltó nemes hevülettel irta le, hogy »ez egy szent misszió, becsületet szerezhetünk a magyar névnek«, stb. A »jobbik felem«, ki az én ügyeimben mindig okosabb volt, mint én, nagy meghatottsággal olvasta Csekey István igen szép leveleit, de még Vesztfáliából örökölt higgadtságával csak ennyit mondott rájuk: — Drága fiam, a bolviei kormány pontosan tízszerannyi fizetést ígért, mint az észt kormány és nem mentünk el Bolíviába; ne menjünk tehát Dorpatba se, hanem gyerünk csak szépen hosza Pestre! Budapestre hazaérkezve, azt hiszem, Csekey volt az első látogatóm, aki szintén hazajött a nyári szünidőre. Még mindig el akart vinni Dorpatba, már beszélt is az ügyemben az észt miniszterrel, tisztára csak formalitás, hogy ez írásaimat el kell küldenem Dorpatba, stb. stb. — Meddig akarsz künn maradni? — kérdeztem tőle. — Hit még egy vagy két évig. — És azután? — kérdeztem. — Azután majd csak kapok valami helyet itthon is, hiszen addigra megszolgálom . . . Nem akartam az illúzióit von! kecskeméti tTOI 1928 július 22. * .....— il. — ...... SINGER || varrógépek rég bevalló minőségben |kedvező fizetési feltételek. | SINGER VARRÓGÉP KESZVENYTARSA&AGI Kecskemét Nagykőrösi utca 7. 1687 A forgalmi adózás Magyarországon Az az érdekes kötet, melyben Hajdú József dr. okt. közgazda a forgalmi adózás jelenlegi állását foglalta össze, a napi- és szaksajtóban egyaránt beható méltatásra talált. Valamennyi ismertetés kiemeli a könyv áttekinthetőségét és világos rendszerét. Hajdú József könyve figyelmes és pontos koisuz a forgalmi adózás terén, a ahol az alaptörvények mellett száz és száz pótló és módosító rendelet a szakértőket is sokszor tévedésbe ejti. Ez a könyv röviden és áttekintően foglalja össze azokat a lényegbe vágó rendseteket, amelyek a forgalmi adók különböző fajtáira vonatoznak és az alaptörvényeket is gyökerükben módosítják. Rámutat Hajdú József arra az útra is, amelyen a pénzügyi kormányzatnak haladnia kell, ha egészséges, méltányos és közmegnyugvást keltő forgalmi adórendszert akar megvalósítani. Megállapítja Hajdú József, hogy a forgalmi adókkal a legrégibb idők óta találkozunk, de hozzáteszi, hogy a forgalmi adóknak létjogosultságot csak az államháztartásnak rohamosan növekvő és kényszerítő szükségletei adhatnak. Az adatforgalmi, fényűzési, általános forgalmi adó és az értékpapír forgalmi adó szakszem ismertetése után megállapítja a szerző, hogy morális és közgazdaségi szempontok egyaránt követelik a jelenleg 10 és 13 százalékos kulcsú adóval megterhelt közszükségleti cikkek mentesítését a forgalmi adó alól. A lerovás tekintetében az egész vonalon az egyfázisú rendszert és az átalányozást javasolja. Hajdú József könyve nagy gonddal, a vonatkozó forrásmunkák lelkiismeretes tanulmányozásával készült és szegényes közgazdasági irodalmunk örvendetes gyarapodását jelenti. — Jóforgalmú üzletnek sem elegendő a régi vevőkör. — Lapunk útján szerezhet új vevőket. . .