Kecskeméti Lapok, 1929. július-december (62. évfolyam, 147-295. szám)
1929-07-04 / 148. szám
62. évfolyam 148 szám. Ara 8 fillér Csütörtök, 1929. Julius 4 ‘SSS1 IjF W IP ÍP i f 1® tjy3 fP'^PI f « H P| MI f ^ot^orST“ KELIKEPZETI UfKOK Előfizetési ár helyben Ü Ü Hü lÉH301 & lÉi ül Ül ÉÉül ifi M nfS ff Sin S ■ Megjelenik minden nap vidékre postán küldve /I^FfQI^FMFTI FDI^^V II KA fii Szerkesztőség és kiadóhivatal Egész évre .... 19.20 P \l\LwOl\LlllL 11 1 JVljiJ UJortUf V. kerület, Két temploma-közül FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Telefonszám : 141. házhoz hordva , ru*• A kecskeméti bortermelők állami ellenőrzés alatt álló Borraktár Szövetkezetének szervezési munkálatai megkezdődtek A földmívelésügyi miniszter képviselteti magát a Borközraktár megalakulásán Lapunk hasábjain már közöltük, hogy a földmívelésügyi miniszter jóváhagyta a Borközraktár Szövetkezetnek alapszabályait és annak céljaira 150.000 P-t adományoz. A szövetkezet alakuló közgyűlése — mint jeleztük — folyó hó 14-én lesz. Az alapszabálytervezet a taggyűjtő helyeken: a polgármesteri hivatalban, a Szőlősgazdák Egysületében ,a faiskolában és a Mezőgazdasági Kamarában az érdeklődők rendelkezésére áll. A Szőlősgazdák Egyesülete a maga hatáskörében minden lehetőt elkövet, hogy a szőlősgazdák érdekeit szolgáló szövetkezet alapítása a legjobb eredménnyel végződjék. E célból folyó hó 1-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor választmányi ülést tart, amelyre a választmányi tagokon kívül az összes hegyközségi bírókat és helyettes bírókat is meghívta. Ezen a választmányi ülésen Nemere Gyula választmányi tag ismertetni fogja a borközraktár alapszabályait, dr. Steiskál Ottó ügyvéd az új hegyközségi törvényt. Ugyancsak folyó hó 7-én délután a hegyközségi bírók az alapszabály ismertetése és a jegyzések eszközlése végett a hegyközség területén is gyűlést fognak tartani, amelynek idejét és helyét a hegyközségi bírók a csőszök útján minden hegyközségi taggal tudatni fogják. Azokat a szőlősgazdákat, akik a városban laknak s nem vehetnek részt a hegybírók által a hegyközség területén összehívott gyűlésen, kéri a Szőlősgazdák Egyesületének elnöksége, hogy a vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartandó választmányi ülésen jelenjenek meg. Minthogy a földmívelésügyi miniszter a borközraktár megalakításával leginkább a súlyos viszonyok között élő kis szőlősgazdákon szándékozik segíteni, a saját érdekükben kéri a Szőlősgazdák Egyesülete a szőlősgazdákat, hogy ezeken a gyűléseken feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. Mayer János földmívelésügyi miniszter egyébként ma leiratban értesítette a várost, hogy a kecskeméti borközraktár július 14-iki alakuló közgyűlésére a földmívelésügyi tárca képviseletében Zombory Bertalan dr. miniszteri osztálytanácsost küldötte ki. Felhívta egyidejűleg a polgármestert, hogy az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályokat azonnal terjessze föl és tegyen jelentést arról is, hogy az érdekeltek mennyi pinceszövetkezeti üzletrészt jegyeztek és milyen mennyiségű bor beszolgáltatására vállaltak kötelezettséget. Amennyiben az érdekeltség megfelelő számú üzletrészt jegyez és kellő mennyiségű bor beszállítását vállalja, a 100,000 pengő értékű üzletrész lejegyzése és kifizetése iránt a miniszter haladéktalanul intézkedni fog. Az 50,000 pengő értékű kamatmentes kölcsön folyósítása iránt csak a Pinceszövetkezet megtörtént cégbejegyzése után fog intézkedni. A monori erdő mellett majdnem belehajtott egy személyautó a kormányzó autójába Kecskeméten is kutatnak a rejtélyes kékes-szürke autó után Horthy Miklós kormányzó június 23-án este 7 óra tájban Budapest felől utazott autóján Cegléd felé. A monori erdő határában Budapest felé robogva egy másik autó tűnt fel az országúton. Óriási porfelhőt hagyott maga után és az országút kellős közepén haladt, szembe a kormányzó autójával. Közvetlenül a találkozás előtt a teljes sebességgel rohanó autó soffőrje jobbra rántotta a kormányt. A kormányzó soffőrje szabályszerűen balra akart kitérni s egy pillanatig az volt a helyzet, hogy a két autó egymásba rohan. A kormányzó soffőrjének lélekjelenléte azonban megakadályozta a borzasztó katasztrófát. Energikus, kétségbeesett rántással szintén jobbra fordította a volánt és éppen az utolsó pillanatban sikerült a szabálytalanul hajtó autót kikerülnie. A majdnem katasztrófát okozott kékesszürke színű, ékhűtős autó, csukott 70-es Austro-Daimler kocsi volt és a találkozás pillanatában 110—120 kilométeres sebességgel száguldhatott. Felkutatására a budapesti főkapitányság nyomozást indított s miután az autó a Kecskemét a budapesti országúton haladt, a körözőlevelet megküldötte a kecskeméti kapitányságnak is. A kecskeméti nyomozás eddig nem vezetett eredményre. Kecskeméten két Austro-Daimler kocsi van. Az egyik a városé, a másik pedig Farkas Béla dr. gyógyszerész tulajdona, a kérdéses napon azonban egyik sem hagyta el a város területét. Nem tartható azonban kizártnak, hogy a rejtélyes autó — ha Kecskeméten át tartott Budapest felé — rövidesen kézrekerül. A rendőrőrszemek ugyanis minden egyes alkalommal felírják a városon keresztülhaladó autók rendszámát s ha a június 23-i feljegyzések között találnak olyan rendszámot is, amelyet kékesszürke Austro-Daimler kocsi visel, mindenesetre olyan adat lesz a rendőrség birtokában, ami kiindulásul szolgálhat a további nyomozásnak. Júniusban 140 új és 131 meghosszabbított útlevelet adtak ki a kecskeméti rendőrségen A rendőrség útlevélosztályán most készült el a kimutatás az év első felének útlevélforgalmáról. A kimutatás szerint 1929 január 1-től június 30-ig 483 új és 627 meghosszabbított útlevelet adtak ki. Az útlevelek közül június hó folyamán 140-et váltottak újat és 131-et hosszabbítottak meg. Ez a szám lényegesen meghaladja a múlt évi forgalmat, aminek fő oka az, hogy ebben az évben három csoportos külföldi kirándulást is rendeztek a helybeli középiskolák. Az Angolkisasszonyok 66, a piaristák pedig két csoportban 61 diákot vittek ki Franciaországba, illetve Németországba. A külföldre utazók legnagyobb része nyaraló, a kecskemétiek leginkább az osztrák és olasz fürdőhelyeket keresik fel, de igen sokan vannak olyanok is, akik megszállott területen lakó rokonaik látogatására váltották ki az útlevelet. Június folyamán 82 külföldi jelentkezett a kecskeméti rendőrségen s közülük 65 már el is távozott a városból. A női felsőkereskedelmi iskola értesítője Kecskemét th. város négy évfolyamú női felső kereskedelmi iskolájának XII. évi értesítője a napokban jelent meg Barcza József igazgató körültekintő és gondos szerkesztésében, ízléses kiállításban. Ez az első értesítő, mely Kecskeméten szedőgéppel készült. Az értesítő vezető helyén azon tanulmányt közli, amelyet dr. Virányi Elemér tanár a tavaszi szülői értekezleten a leányok korszerű neveléséről elmondott. Ez a kitűnő tájékozottságra valló, alapos tanulmány behatóan foglalkozik az értelmi és erkölcsi nevelés irányelveivel. Minden sorát egészséges haladó szellem hatja át, ezért hasznosnak tartjuk idézni néhány megállapítását: „Egyetemes emberi haladás csak úgy érhető el, ha az egyes nemzetek nem rögződnek meg elavult szokások, gazdasági, szociális és kulturális berendezések mellett, hanem azokat párhuzamosan és korszerűen idomítják a világkereskedelem, világipar, világkultúra méreteihez és uralkodó irányelveihez.“ — „Az erkölcstelenség ott kezdődik, midőn nem tudjuk igényeinket kereseti lehetőségeinkkel összhangzásba hozni s arra törekszünk, hogy minél jobban csillogjunk, könnyebben éljünk, az élet örömeit minél mohóbban élvezzük, megfelelő munkateljesítmény nélkül. Ettől különösen leányainkat kell óva intenünk, mert a nő testi-lelki alkatánál fogva az ilyesmire különösen készséggel hajlik.“ Az iskolai év történetére vonatkozó adatok közül az értesítő nyomán az alábbiakat ismertetjük: A női felső kereskedelmi iskola négy évfolyamába 140 rendes tanuló iratkozott be. Az előző évi létszám 94 volt, a növekedés 46, tehát 49 százalék. Az első évfolyamra 61 tanuló jelentkezett, ami szükségessé tette az évfolyam párhuzamosítását. A tanulmányi állapot valamivel jobb volt az előző évinél, de még mindig nem teljesen kielégítő. Ennek oka egyrészt az, hogy a két helybeli tanítónőképző és leánygimnázium felszívja a tanulók legjobbjait és a női felső kereskedelmi iskolába kevés kivétellel a szerényebb képességűek jönnek, másrészt a tárgyak sokasága s újszerűsége nehéz feladat elé állítja a különböző iskolákból kikerülő és különböző képességű tanulókat. A növendékek magaviselete az egész év folyamán kifogástalan volt. Az első szülői értekezleten dr. Klement Mária tanárnő arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy gondoskodjanak gyermekeik otthoni nyugodt tanulási lehetőségéről, majd rámutatott a testgyakorlás fontosságára. Az értesítő örömmel állapítja meg, hogy a szülői értekezletek évrőlévre népesebbek és nívósabbak. A szülők bekapcsolódnak az igazgató és a tanárok által megindított eszmecserébe és ezáltal a szülői értekezletek eredménye egyre jobban mutatkozik a fegyelem és tanulmány fokozatos javulásában. Az önképzőkör működéséről dr. Mihóczyné Lőcsey Mária dr., a gyorsírókör munkájáról Jobbágy Olga szaktanítónő, az ifjúsági sportkör működéséről pedig Barcza József igazgató számol be. A női felső kereskedelmi iskola jeles növendékeinek névsora a következő: Dormány Mária, Schneider Erzsébet, Poor Juliánna, Poor Vilma, Aszódi Magdolna, Glück Margit, Zsilka Jolán. Amint az értesítő közli, a női felső kereskedelmi iskolában elsajátított gazdasági eske