Kecskeméti Lapok, 1929. július-december (62. évfolyam, 147-295. szám)

1929-07-04 / 148. szám

62. évfolyam 148 szám. Ara 8 fillér Csütörtök, 1929. Julius 4 ‘SSS1 IjF W IP ÍP i f 1® tjy3 fP'^PI f « H P| MI f ^ot^orST“ KELIKEPZETI UfK­OK Előfizetési ár helyben Ü Ü Hü lÉH301 & lÉi ül Ül ÉÉül ifi M nfS ff Sin S ■ Megjelenik minden nap vidékre postán küldve /I^FfQI^FMFTI FDI^^V II KA fii Szerkesztőség és kiadóhivatal Egész évre .... 19.20 P \l\LwOl\LlllL 11 1 JVljiJ UJortUf V. kerület, Két temploma-köz­ül FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Telefonszám : 141. házhoz hordva , r­u*• A kecskeméti bortermelők állami ellenőrzés alatt álló Borraktár­ Szövetkezetének szervezési munkálatai megkezdődtek A földmívelésügyi miniszter képviselteti magát a Borközraktár megalakulásán Lapunk hasábjain már közöltük, hogy a földmívelésügyi miniszter jóváhagyta a Bor­­közraktár­ Szövetkezetnek alapszabályait és annak céljaira 150.000 P-t adományoz. A szö­vetkezet alakuló közgyűlése — mint jeleztük — folyó hó 14-én lesz. Az alapszabálytervezet a taggyűjtő helyeken: a polgármesteri hivatal­ban, a Szőlősgazdák Egysületében ,a faiskolá­ban és a Mezőgazdasági Kamarában az érdek­lődők rendelkezésére áll. A Szőlősgazdák Egyesülete a maga hatás­körében minden lehetőt elkövet, hogy a sző­lősgazdák érdekeit szolgáló szövetkezet alapí­tása a legjobb eredménnyel végződjék. E célból folyó hó 1-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor választmányi ülést tart, amelyre a választmányi tagokon kívül az összes hegy­községi bírókat és helyettes bírókat is meg­hívta. Ezen a választmányi ülésen Nemere Gyula választmányi tag ismertetni fogja a bor­közraktár alapszabályait, dr. Steiskál Ottó ügy­véd az új hegyközségi törvényt. Ugyancsak folyó hó 7-én délután a hegyközségi bírók az alapszabály ismertetése és a jegyzések eszköz­lése végett a hegyközség területén is gyűlést fognak tartani, amelynek idejét és helyét a hegyközségi bírók a csőszök útján minden hegyközségi taggal tudatni fogják. Azokat a szőlősgazdákat, akik a városban laknak s nem vehetnek részt a hegybírók által a hegyközség területén összehívott gyűlésen, kéri a Szőlős­gazdák Egyesületének elnöksége, hogy a va­sárnap délelőtt fél 11 órakor tartandó választ­mányi ülésen jelenjenek meg. Minthogy a földmívelésügyi miniszter a bor­közraktár megalakításával leginkább a súlyos viszonyok között élő kis szőlősgazdákon szán­dékozik segíteni, a saját érdekükben kéri a Szőlősgazdák Egyesülete a­­ szőlősgazdákat, hogy ezeken a gyűléseken feltétlenül megje­lenni szíveskedjenek. Mayer János földmívelésügyi miniszter egyébként ma leiratban értesítette a várost, hogy a kecskeméti borközraktár július 14-iki alakuló közgyűlésére a földmívelésügyi tárca képviseletében Zombory Bertalan dr. minisz­teri osztálytanácsost küldötte ki. Felhívta egy­idejűleg a polgármestert, hogy az alakuló köz­gyűlésen elfogadott alapszabályokat azonnal terjessze föl és tegyen jelentést arról is, hogy az érdekeltek mennyi pinceszövetkezeti üzlet­részt jegyeztek és milyen mennyiségű bor be­szolgáltatására vállaltak kötelezettséget. Amennyiben az érdekeltség megfelelő számú üzletrészt jegyez és kellő mennyiségű bor be­szállítását vállalja, a 100,000 pengő értékű üz­letrész lejegyzése és kifizetése iránt a miniszter haladéktalanul intézkedni fog. Az 50,000 pengő értékű kamatmentes kölcsön folyósítása iránt csak a Pinceszövetkezet megtörtént cégbejegy­zése után fog intézkedni. A monori erdő mellett majdnem belehajtott egy személyautó a kormányzó autójába Kecskeméten is kutatnak a rejtélyes kékes-szürke autó után Horthy Miklós kormányzó június 23-án este 7 óra tájban Budapest felől utazott autóján Cegléd felé. A monori erdő határában Buda­pest felé robogva egy másik autó tűnt fel az országúton. Óriási porfelhőt hagyott maga után és az országút kellős közepén haladt, szembe a kormányzó autójával. Közvetlenül a találkozás előtt a teljes sebes­séggel rohanó autó soffőrje jobbra rántotta a kormányt. A kormányzó soffőrje szabályszerűen balra akart kitérni s egy pillanatig az volt a helyzet, hogy a két autó egymásba rohan. A kormány­zó soffőrjének lélekjelenléte azonban megaka­dályozta a borzasztó katasztrófát. Energikus, kétségbeesett rántással szintén jobbra fordította a volánt és éppen az utolsó pillanatban sikerült a szabálytalanul hajtó autót kikerülnie. A majdnem katasztrófát okozott kékesszürke színű, ékhűtős autó, csukott 70-es Austro-Daimler kocsi volt és a találkozás pillanatában 110—120 ki­lométeres sebességgel száguldhatott. Felkuta­tására a budapesti főkapitányság nyomozást indított s miután az autó a Kecskemét a buda­pesti országúton haladt, a körözőlevelet meg­­küldötte a kecskeméti kapitányságnak is. A kecskeméti nyomozás eddig nem vezetett eredményre. Kecskeméten két Austro-Daimler kocsi van. Az egyik a városé, a másik pedig Farkas Béla dr. gyógyszerész tulajdona, a kér­déses napon azonban egyik sem hagyta el a város területét. Nem tartható azonban kizártnak, hogy a rejtélyes autó — ha Kecskeméten át tartott Budapest felé — rövidesen kézrekerül. A rend­őrőrszemek ugyanis minden egyes alkalommal felírják a városon keresztülhaladó autók rend­számát s ha a június 23-i feljegyzések között találnak olyan rendszámot is, amelyet kékes­­szürke Austro-Daimler kocsi visel, mindeneset­re olyan adat lesz a rendőrség birtokában, ami kiindulásul szolgálhat a további nyomozásnak. Júniusban 140 új és 131 meghosszabbított útlevelet adtak ki a kecskeméti rendőrségen A rendőrség útlevélosztályán most készült el a kimutatás az év első felének útlevélforgal­máról. A kimutatás szerint 1929 január 1-től június 30-ig 483 új és 627 meghosszabbított útlevelet adtak ki. Az útlevelek közül június hó folya­mán 140-et váltottak újat és 131-et hosszabbí­tottak meg. Ez a szám lényegesen meghaladja a múlt évi forgalmat, aminek fő oka az, hogy ebben az évben három csoportos külföldi ki­rándulást is rendeztek a helybeli középiskolák. Az Angolkisasszonyok 66, a piarist­ák pedig két csoportban 61 diákot vittek ki Francia­­országba, illetve Németországba. A külföldre utazók legnagyobb része nya­raló, a kecskemétiek leginkább az osztrák és olasz fürdőhelyeket keresik fel, de igen sokan vannak olyanok is, akik megszállott területen lakó rokonaik látogatására váltották ki az út­levelet. Június folyamán 82 külföldi jelentkezett a kecskeméti rendőrségen s közülük 65 már el is távozott a városból. A női felsőkereskedelmi iskola értesítője Kecskemét th. város négy évfolyamú női felső kereskedelmi iskolájának XII. évi ér­tesítője a napokban jelent meg Barcza József igazgató körültekintő és gondos szer­kesztésében, ízléses kiállítás­ban. Ez az első értesítő, mely Kecskeméten szedőgéppel ké­szült. Az értesítő vezető helyén azon tanulmányt közli, ame­lyet dr. Virányi Elemér tanár a tavaszi szülői értekezleten a leányok korszerű neveléséről elmondott. Ez a kitűnő tájé­kozottságra valló, alapos ta­nulmány behatóan foglalkozik az értelmi és erkölcsi nevelés irányelveivel. Minden sorát egészséges haladó szellem hatja át, ezért hasznosnak tartjuk idézni néhány megállapítását: „Egyetemes emberi haladás csak úgy érhető el, ha az egyes nemzetek nem rögződnek meg elavult szokások, gazdasági, szociális és kulturális berendezések mellett, hanem azokat párhuzamosan és korszerűen idomítják a világkereskedelem, világipar, világ­kultúra méreteihez és uralkodó irányelveihez.“ — „Az erkölcstelenség ott kezdődik, midőn nem tudjuk igényeinket kereseti lehetőségeink­kel összhangzásba hozni s arra törekszünk, hogy minél jobban csillogjunk, könnyebben éljünk, az élet örömeit minél mohóbban élvez­zük, megfelelő munkateljesítmény nélkül. Ettől különösen leányainkat kell óva intenünk, mert­­ a nő testi-lelki alkatánál fogva az ilyesmire különösen készséggel hajlik.“ Az iskolai év történetére vonatkozó adatok­­ közül az értesítő nyomán az alábbiakat ismer­tetjük: A női felső kereskedelmi iskola négy évfolyamába 140 rendes tanuló iratkozott be. Az előző évi létszám 94 volt, a növekedés 46, tehát 49 százalék. Az első évfolyamra 61 ta­nuló jelentkezett, ami szükségessé tette az év­folyam párhuzamosítását. A tanulmányi állapot valamivel jobb volt az előző évinél, de még mindig nem teljesen ki­elégítő. Ennek oka egyrészt az, hogy a két helybeli tanítónőképző és leánygimnázium fel­szívja a tanulók legjobbjait és a női felső ke­reskedelmi iskolába kevés kivétellel a szeré­nyebb képességűek jönnek, másrészt a tárgyak sokasága s újszerűsége nehéz feladat elé állítja a különböző iskolákból kikerülő és különböző képességű tanulókat. A növendékek magavi­selete az egész év folyamán kifogástalan volt. Az első szülői értekezleten dr. Klement Mária tanárnő arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy gondoskodjanak gyermekeik otthoni nyugodt tanulási lehetőségéről, majd rámutatott a test­­gyakorlás fontosságára. Az értesítő örömmel állapítja meg, hogy a szülői értekezletek évről­­évre népesebbek és nívósabbak. A szülők be­kapcsolódnak az igazgató és a tanárok által megindított eszmecserébe és ezáltal a szülői értekezletek eredménye egyre jobban mutat­kozik a fegyelem és tanulmány fokozatos ja­vulásában. Az önképzőkör működéséről dr. Mihóczyné Lőcsey Mária dr., a gyorsírókör munkájáról Jobbágy Olga szaktanítónő, az ifjúsági sport­kör működéséről pedig Barcza József igazgató számol be. A női felső kereskedelmi iskola jeles növen­dékeinek névsora a következő: Dormány Má­ria, Schneider Erzsébet, Poor Juliánna, Poor Vilma, Aszódi Magdolna, Glück Margit, Zsilka Jolán. Amint az értesítő közli, a női felső keres­kedelmi iskolában elsajátított gazdasági es­ke­

Next