Kecskeméti Lapok, 1935. február-június (68. évfolyam, 5-26. szám)

1935-02-02 / 5. szám

4. oldal KEQKETtfTi l­aPOK J­a de illeti... Egy a párna, egy a szelvény ... A mozi pénztárosnőjéről mondják a példát­lan sikerű Meseautó sorozatos előadásai után: A pénztárt valósággal megrohanták a szel­vénybérletesek, akik egyszerre 3—4 szelvényt bélyegeztek felül. A pénztáros kisasszony egész héten mást sem csinált, mint követte a film és Kabos utasítását, vagyis: « Egy a párna, egy a szelvény. Egy lehelet, s egy a szelvény... » A végzetes sajtóhiba A Magyarság egyik múlt heti száma P. Ábra­hám Ernő tollából úgynevezett színes tudósítás jelent meg a képviselőház folyosójának képé­ről,, forgalmáról. Ezt írta e cikk: „Az egységes­párti képviselők valósággal megrohanták a fo­lyosón feltűnő miniszterelnököt, akit hirtelen nagy undor vett körül...“ Másnap megjelent a sajnálkozó helyreiga­zító nyilatkozat akként, hogy az undor szó helyet udvar értendő — természetesen. Mars a kóterbe! Az elmúlt kegyetlen hideg napokban, — mint ahogy a helybeli újságok írták, — lopták a ike­­rítéses lugas oszlopokat, bizonyára fűtési célokra. A rendőrség és a csendőrség nyomozta a tettese­ket, de eredmény nélkül. Volt a hetvenes évek elején városunkban egy kedélyes rendőrkapitány, akit általában csak Gye­­nes Ferkónak emlegettek, s akinek barátja, Do­­nátih Péter ügyvéd egy alkalommal elpanaszolta, hogy szőlőjéből lopkodják a lugaskarokat és nem tud rájönni a tettesekre. Gyenes Ferkó ravasz este rögtön kész volt a tervvel, titokban megfúratta az oszlopokat s a lyu­kakat puskaporral tömette be. Néhány nap múlva rémülten szaladtak a cigány­­város lakói a rendőrségre, elpanaszolván, hogy a tűzre rakott fa felrobbant és szétvágta a putrit. Megvagytak gazemberek — mordult rájuk Gye­nes Ferkó — kóterbe veletek gazember tolvajok, hisz ti lopkodjátok a lugasoszlopokat. A régi jó világban ilyen kedélyesen intézték el a nyomozást. Szerencsére a rémes ijedelmen kívül nagyobb baj nem történt, de az eredmény igen ha­tásos volt, mert nagy időn át nem lopkodták a ha­tárban a karókat és az oszlopokat. 2gcKScgo­§asaH»cac*›«csaK»o£cK^ A Vadásztársaság közgyűlése A Kecskeméti Vadásztársaság LXVI. évi rendes köz­gyűlését 1935. évi február hó 10. napján, határozat­­képtelenség esetén pedig 1935. évi február hó 20. nap­ján délelőtt 10 órakor tartja a városháza bizottsági termében (ez utóbbi esetben a közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz) a következő tárgysorozattal: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére két társasági tag kiküldése. 2. Elnöknek az 1934—35. vadászati évre vonatkozó jelentése. 3. Fővadászmesternek az 1934—35. vadászati évre vonatkozó jelentése. 4. Pénztárnoknak az 1934—35. vadászati évre vo­­natkozó jelentése, mely mellett bemutatja a számvizs­gáló bizottság által megvizsgált és a választmányi által felülvizsgált pénztári számadást, jóváhagyás és a fe­lelős számadók részére a felmentvény megadása végett. 5. A választmány által bemutatott 1935—36. vadá­szati évre vonatkozó költségvetés letárgyalása. 6. A felvételi, tagsági, vadvédelmi, kártérítési és lődíjaknak az alapszabályban meghatározott kerete­ken belül való megállapítása. 7. Tisztviselők megválasztása 6 évre. 8. A választmány megválasztása 6 évre. 9. A számvizsgáló bizottságnak az 1935—36. va­dászati évre való megválasztása. 10. A tagok esetleges indítványainak letárgyalása. A közgyűlésre a társaság tiszteletbeli és rendes tagjait ez után hívom meg, ELNÖK. 1935 február 2. Mercedes Írógép p 178.50 Körzetképviselet: Papp Sándor és Fia cégnél, Nagykőrösi u. 11. írógép, kerékpár és varrógép javítása­ létén, az önálló elhelyezkedés pedig nemhogy javulna, de mindinkább rosszabbodik. Félős, ha a külterület nem jön segítségül, továbbra is statisztikánk jelentékenyen romlani fog. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, hogy a tanyák világát minden lehető erővel támo­gatni kell. Mikor az állam birtokreformmal foglalkozik, nem ártana Kecskemét példáját is megszívlel­ni. Az itt tapasztaltak alapján jobb eredmé­nyeket értek volna el a múltban. Mikor Nagy­atádi Szabó István 1910-ben ország­­képviselő lett, csodálkozott azon, hogy a kecskeméti képviselők nem érdeklődnek aziránt, hogy a kisemberek földhöz juthassanak. Mikor aztán megismerkedett viszonyainkkal, követendő például állította fel azokat. Az egészséges tovább­fejlődésre azonban kí­vánatos, hogy a hitel- és a pénzügyi viszonyok, valamint a termény- és állatárak a közterhek­kel minél előbb arányba jöhessenek. oocxxxxxxxxxxxsoooooooooooooooooooo Hát ennek ugyan mi köze az egészséghez? — kérdezed megütközve. Nézz körmeidre, nem kiáltanak-e olló után? Körmeid nagyon könnyen veszélyeztethetik egészségedet: megsérted arcodat, felkaparod nyakadat — gennykeltő csíráknak kaput nyitsz. — Orrodat piszkálod, orbánccal kacér­kodol. Ha a köröm alatt összegyűlni engedett szen­nyet mikroszkóppal (nagyítóval) megnéznéd, csíráknak légióit látnád. Nagy megdöbbenés­sel ott találnád a tuberkulózis, tetanus, difté­­riáét is. Különösen a gyermek­köröm ilyen lakói jelentenek nagy veszedelmet. A gyer­mek szopja ujját, rágja körmét s ha nem szok­tatod kézmosásra, ha nem vágod le magadéval együtt körmeit — csírákat olt magába. Sok érthetetlen, titkos fertőzésnek ez lehet a kiin­duló pontja.* Ne felejtkezz el lábujjad körmeiről se, fő­ként az öregujjéról. Harisnyafoltozást takarí­tasz meg és húsbanőtt körmöt, körömgyulla­dást. Mindig alkohollal tisztított ollót hasz­nálj s vigyázz, hogy az elevenbe ne vágj. És ha a divattól elkábított embertársad uj­­jain karommá nőtt szivárványszínű körmöket látsz, — embertársi kötelességből ajánld fel ollódat... Egészségi szolgálatot végez az olló borbé­lyod kezében, ha 2—3 hetenként lenyíratod a hajadat, szabad, cipészed kezében, ha kényel­mesre, nem a divat, de az egészség követelmé­nyeinek megfelelően szabja ruhádat, cipődet. * És ne felejtsd el gyermekeidnek megtaní­tani: Kés, villa, olló gyermek kézbe nem való! ORVOS és FOGORVOS Dr. Szekér Dalma rendel mindenféle bete­geknek. — Fájdalomnélküli foghúzás és fogtömés, arany és porcellán fogsorok, gyulladásos vérző foghús gyógyítása a leg­modernebb módon. Mozgó fogak megerő­sítése! — Quarcfénykezelés. — Vérvizsgálat. MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRAK! Nagykőrösi­ utca 35/a. szám. Telefon 319. * f 3 Olló Kik kapták a MIVE tanulmányi segélyeit? A Keresztyén Magyar Ifjúságot Védő Egye­sület (Mive) választmánya január hó 31. nap­ján Szabó László ny. kir. törvényszéki tanács­elnök elnöklete alatt megtartott ülésében az 1934—1935. tanév II-ik felére a következőket részesítette segélyben: Bender Levente, Bense Imre, Boskó József, Grunwalszky Károly, Ke­rekes Eszter, Kósa Ferenc, Lipóczi Sándor, Mácsay Zoltán, Pál Antal, Pásztor Lajos, Sza­bó Mária, Szegi Sándor Gábor és Vadasdi Ilo­na 50—50 pengő, Andor László, Bódog József, Frölich Klára, Hajagos János, Kanyó Mihály, Kéry Menyhért, Kiss Ernő, Kovács István, No­­vák Pál, Szél Gábor, Szombathy Mária és Vi­­dács Márta 40—40 pengő, Dombóvári László, Farkas István, Gáspár Árpád, Györgyi Antal, Hoffmann Ferenc, Hoffmann Géza, Kákonyi József, Kökény Balázs, Pászti Pál, Sárkány Ti­bor, Sármási Jenő és Varga József 30—30 pengő. A nyugtákat kifizetés előtt Szabó László ny. kir. törvényszéki tanácselnök legkésőbb febru­ár hó 10. napjáig, naponta délelőtt 11 és 12 óra között Wesselényi­ utca 5. szám alatti lakásán láttamozza. felfejezett meta tandém Jama­r­a Ab 'fwecskafyk­­a

Next