Kecskeméti Lapok, 1936. július-december (69. évfolyam, 26-52. szám)
1936-07-28 / 26. szám
Olcsón fürödhet a jövőben, mert minden héten szerdán és csütörtökön a gőz és kádfürdőjegy a fürdőpénztárnál megváltva személyenként 60 fillér. E jegyek kizárólag a jegyváltás napján érvényesek. A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI GŐZMALOM ÉS GŐZFÜRDŐ RT. A hét tükre A HÍRŐS HÉTRE a város vezetősége küldöttségileg hívta meg Darányi Kálmán dr. miniszterelnök helyettest, Hóman és Bornemisza minisztereket. Megjelenésük jelentős mértékben biztosítja a sikert, örvendetes, hogy a fővárosi lapok szívesen közreadták Kiss Endre dr. polgármester Hírös Heti meghívóját, valamint a program összefoglalását is. Ez a hét hathatósan előre lendítette a Hírös Hét munkáját. A SZEGÉNYGONDOZÓ aratás után megkezdi a gabona és burgonya gyűjtést. Vitéz Szathmáry Kálmán, a Szegénygondozó igazgatója lapunk útján is kéri a közönséget, hogy a karszalagos megbízottakat fogadja szeretettel és a szegénygondozás nagy munkája irányában tanúsítson minél nagyobb áldozatkészséget. A KECSKEMÉTI SZŐLŐSGAZDÁK értékesítési szövetkezet alakítására törekszenek. Az erre vonatkozó elgondolásukat a Borászati Lapok szombati száma adja közre. ,,A szőlősgazdáknak meg kell tanulniok. — írja ez a cikk — hogy szervezkedésben van az erő, egyesületben a hatalom és hogy sem a társadalmi, sem a gazdasági életben nem várhatunk semmit, ha magunk tétlenül és tehetetlenül nézzük a világ rohanó eseményeit.“ A MAGYAR VÁROSOK ÉLETÉNEK HÍREI. A belügyminiszter hozzájárult Ú Újpest adóhivatalánál húsz új állás szervezéséhez. — Pápán repülőteret építenek. — Veszprémben kecskeméti mintára szervezik meg a szegénygondozást. A MAGYAR—CSEH kereskedelmi összeköttetés évekig tartó vámháborúság után újból megindult. Csehszlovákia valamikor a magyar termékek második legjobb vevője volt és remélhető, hogy a most megkötött egyezmény a két ország forgalmát jelentékenyen élénkíteni fogja. MAGYARORSZÁG NEMZETI JÖVEDELME Matolcsy Mátyás dr. országgyűlési képviselő és Varga István egyetemi tanár beható kutatása szerint 1934—35, gazdasági évben 3666 millió pengő volt. Ezt a jövedelmet 34 és fél százalékos közteher sújtja. A VILÁGGAZDASÁGI HELYZET javulásáról számolnak be a Népszövetség jelentései. Különösen feltűnő a fellendülés Amerikában és Kanadában. Magyarországon is 11 százalékkal emelkedett az ipari termelés. A mezőgazdasági és ipari termények árai között levő eltérés a múlt év folyamán majdnem minden államban csökkent. Mct›3®q*cKt›»ab»a8cM»c›k^ Hiresheti közlemények Kérjük azokat a szülőket, akiknek gyermekei sem a Csecsemővédő, sem az óvódák, sem az iskolák csoportjához nem tartoznak, hogy a felvonulásban való részvételre hétköznaponként a Csecsemővédőben jelentkezni szíveskedjenek. Azok a gyerekek is jelentkezzenek, akik a felvonulásban kerékpárral, vagy triciklin akarnak résztvenni. — Rendezőség. Baromfikiállítók jelentkezzenek sürgősen Kovács Imre dr. elnöknél, Batthyány utca 5. A Hírös Hét végrehajtó bizottsága felhívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy a két év előtt jól bevált hangos híradó-szolgálatot az idén is megszervezi. Akik a hangos híradó reklámszolgálatát igénybe akarják venni, mielőbb jelentkezzenek a központi irodában, ahol részletes felvilágosítást kaphatnak. Az amatőrfényképkiállítás ügyében felvilágosításokat kedden és pénteken délután 6 órakor lehet kapni a cserkészkerület Rákóczi úti helyiségében. Sürgős jelentkezés! Kecskeméti Lapok 1936 július 28. KECSKEMÉTI TANYÁK IRTA: SZABÓ KÁLMÁN DR. XIV. Kétségtelen, hogy tanyai településünk a város megnagyobbodott határterületén az ősi jószágtenyésztő gazdálkodás következménye, a külterületi lakosság nagymérvű szaporodásának oka pedig a homokterületek kiosztása és a filoxéra pusztítása után szőlő és gyümölcstermelésünk nagyarányú fellendülése. Közgazdasági tudósaink, politikusok a tanyai település hátrányait sokszor felsorolták. Leggyakrabban emlegetik, hogy a tanyai lakosság messze esvén a várostól, a hatósággal nem tud érintkezni, ha gyermeke beteg, nem kap orvost, s a nagy távolságok miatt nem tudja gyermekeit iskoláztatni, rossz időben hosszú utat kell megtennie, hogy a városba jutva ügyes-bajos dolgait elintézze. Azt is mondják, hogy a tanyai lakosság messze esven a várostól, kellő oktatás hiányában a gazdasági termelésben hátramarad. . Vannak ezekben a kérdésekben bizonyos igazságok, azonban ha a dolgokat jobban szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy nem olyan kétségbeejtő a tanyai lakosság helyzete, nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. Tanyai lakosságunk helyzetén a tanyaközpontok és falvak telepítésével nem sokat segíthetünk, mert ha ott legszükségesebb hatósági dolgait, mint passzusírás, adófizetés, stb., el is tudja végezni, akkor is éppen úgy be kell járnia a messze eső városba, hogy életének legfontosabb szükségletét, terményeinek értékesítését ott elintézhesse. Ha tehát a tanyai lakosságon segíteni akarunk, akkor elsősorban minél több jó utat kell építeni, amelyek a tanyákat a nagy városokkal összekötik. A vasúti közlekedést olcsóvá kell tenni Alföldünkön is. A Budapest környékén lakó nép 30—40 km. távolságról fillérekért utazhat a fővárosba, ugyanakkor a Kecskemét környéki tanyai lakosság hasonló távolságokról pengőket kénytelen fizetni. Egészséges foglalkozásánál fogva orvosra hál’ Istennek nem sok szüksége van tanyai lakosságunknak. Kecskemét természetes szaporodásának kedvező arányszámát a külterületi lakosságnak köszönheti. Az egész város lakosságának szaporodása 29.6%, ami az országos átlagot 2.1%-kal múlja felül. A kedvező arányszám a külterületnek köszönhető, amely legjobb Matkón 43.6%, Törökfáiban 41.9%, Alsómonostoron 41.6%, stb.14 A tanyákon lakó népünk ezen kiváló szaporodása a legfényesebb bizonyíték a tanyai település jogossága és hasznossága mellett. A ma sokat emlegetett egyke meggátlására még ott is tanyai települést kellene létesíteni, ahol nincs. A tanyán lakó gazdának a gyermek nem teher, hanem áldás. Három éves korától kezdve, amikor már libapásztornak használja, míg csak meg nem nősül, vagy férjhez nem megy, munkaerejével szülei rendelkezésére áll. Tanyai lakosságunk azon baját, hogy gyermekeit nem tudja iskoláztatni, Kecskemét már megoldotta. Annyi tanyai iskolát építettünk, hogy a legmesszebb eső tanyáról is 3—4 km-nél nem kell nagyobb utat megtennie a gyermeknek, hogy az iskolába juthasson. Tanyai lakosság a gazdasági továbbképző előadásokra éppen úgy összegyűl, mint a falusi vagy városi lakosság. Ha pedig a társadalomnak és az államhatalomnak annyira szívén fekszik a szegény tanyai lakosságunk nevelése és oktatása, akkor tessék kötelező ingyenes rádiót bevezettetni minden tanyára s azon időben, mikor földművelő népünk munkája annak hallgatását megengedi, megfelelő nevelő és oktató előadásokat tartani. Mindenki előtt bebizonyított tény, hogy a tanyáján lakó kisbirtokos, vagy bérlő, aki egész családjával kora reggeltől késő estig a gazdálkodás minden munkájában részt vehet, többet tud termelni, mint a legnagyobb tudományos felkészültséggel vezetett nagygazdaság, ha számításba vesszük gazdálkodásának összes terményeit: tojás, csirke, liba, pulyka, zöldség, gyümölcs, stb. A mai gazdasági viszonyok, a nagy adó és kamatteher mellett csak az a gazda tud megélni és boldogulni, aki csalájával együtt 14 Merétey S.: Magyar Statisztikai Szemle, 1935. évi 5. sz. 423. o. állandóan kint lakik a tanyán. A tanyai lakosság erkölcsösebb és vallásosabb, mint a városi és falusi. Természetes, hogy aki mindennap látja, hogy saját munkáján kívül minden reményét és boldogulását az Istenétől remélheti és annak köszönheti, hálásabb szívvel fog leborulni Teremtőjének imádására. Akik tanyai településünket gáncsolják, azoknak az fájhat, hogy a saját birtokán magát úrnak érző, független és őszinte jellemű magyar parasztot nem lehet könnyen a politikai hatalom megalázkodó szolgájává tenni. Az alföldi városok a török hódoltság alatt az elpusztult községek határterületét bérbe, zálogba vették és hasznosították. Később megszerezték és lakosaik között kiosztották. Ezzel módot nyújtottak a tanyák keletkezéséhez, de egyúttal sok tízezer szegény magyarból neveltek önálló, független polgárt. Ezáltal a magyar faj fennmaradása érdekében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tettek a nemzetnek, bizonyára sokkal többet, mint az összes hitbizományok együttvéve. A vezetők bölcs előrelátása, népünk szorgalma és verejtéke volt tehát szükséges az Alföld ezen második csodálatos honfoglalásához. Ha ez nem így történt volna, ma Dunántúllal együtt az Alföld veszni induló magyarságának sorsán is siránkozhatnánk. (Vége.) Akar Ön Csehszlovákiába vizum és valutagondok nélkül kényelmesen és olcsón utazni, kellemesen üdülni és gyógyfürdőket használni? Forduljon bizalommal a Csehszlovák Idegenforgalom Hivatalos Megbízottjához: „CIFI“. Csehszlovák Idegen- és Fürdőforgalmi Információs Iroda KFT, Budapest, V. József tér 8. szám. Telefon: 1-808-31. Iskolai értesítők I. Női felső kereskedelmi iskola Barcza József igazgató szerkesztésében XIX. értesítője jelent meg a női felső kereskedelmi iskolának. A tanulmányi eredmény kielégítő, sőt egyes osztályokban jó volt; az intézet tanulóinak magaviselete ellen sem merült fel komolyabb kifogás. Az egyik szülői értekezleten Adorján Károly, a másikon Ambruszter Sándor tartott előadást. Az iskola egyik jeles növendéke, Kernács Jolán részt vett és dicsérő oklevelet nyert az országos tanulmányi versenyen. Az intézetet Szakáll Zsigmond dr. főigazgató november folyamán látogatta meg s a tantestület munkája felett elismerését fejezte ki. Az önképzőkör működéséről Papp Lajos tanárelnök, a gyorsírókör munkájáról Jobbágy Olga szaktanítónő, a sportkör tevékenységéről dr. Szakátsné Gaál Emma nyújt beszámolót. A jövő évfolyamra június 26—27-én kezdődtek és szeptember 5—7. napjain folytatódnak a beírások. II. Polgári fiú iskola A polgári fiú iskola az elmúlt tanévben fennállásának nyolcadik évét töltötte be. Sajnos, az intézet megfelelő elhelyezés hiányában nem tudja felvenni az összes jelentkező tanulókat. Szemerey Ferenc igazgató szerkesztésében megjelent értesítő fontosabb adatai a következők: Beiratkozott összesen 254 tanuló. A növendékek magaviselete, szorgalma és előmenetele ,általában kielégítő volt. A tanárok időnként otthonukban is felkeresték a tanulókat. A megtartott három szülői értekezlet iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Értékes és hasznos munkát végzett az önképzőkör, az ifj. sportkör és a cserkészcsapat. Az intézet fennállása óta 1302 rendes és 32 magántanuló tett vizsgát. Az 1936—37. évi pótbeírások szeptember hó 5—7-én lesznek. A behatáskor fizetendő díjakról az értesítő részletes tájékoztatást nyújt.