Kecskeméti Lapok, 1936. július-december (69. évfolyam, 26-52. szám)

1936-07-28 / 26. szám

­ Olcsón fürödhet a jövőben, mert minden héten szerdán és csütörtökön­­ a gőz és kádfürdőjegy a fürdőpénztárnál megváltva személyenként 60 fillér.­­ E jegyek kizárólag a jegyváltás napján érvényesek. A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI GŐZMALOM ÉS GŐZFÜRDŐ RT. A hét tükre A HÍRŐS HÉTRE a város vezetősége kül­­döttségileg hívta meg Darányi Kálmán dr. mi­niszterelnök helyettest, Hóman és Bornemisza minisztereket. Megjelenésük jelentős mérték­ben biztosítja a sikert, örvendetes, hogy a fő­városi lapok szívesen közreadták Kiss Endre dr. polgármester Hírös Heti meghívóját, vala­mint a program összefoglalását is. Ez a hét hathatósan előre lendítette a Hírös Hét mun­káját. A SZEGÉNYGONDOZÓ aratás után meg­kezdi a gabona és burgonya gyűjtést. Vitéz Szathmáry Kálmán, a Szegénygondozó igazga­tója lapunk útján is kéri a közönséget, hogy a karszalagos megbízottakat fogadja szeretettel és a szegénygondozás nagy munkája irányában tanúsítson minél nagyobb áldozatkészséget. A KECSKEMÉTI SZŐLŐSGAZDÁK érté­kesítési szövetkezet alakítására törekszenek. Az erre vonatkozó elgondolásukat a Borászati La­pok szombati száma adja közre. ,,A szőlősgaz­dáknak meg kell tanulniok. — írja ez a cikk — hogy szervezkedésben van az erő, egyesületben a hatalom és hogy sem a társadalmi, sem a gaz­dasági életben nem várhatunk semmit, ha ma­gunk tétlenül és tehetetlenül nézzük a világ ro­hanó eseményeit.“ A MAGYAR VÁROSOK ÉLETÉNEK HÍ­REI. A belügyminiszter hozzájárult Ú Újpest adóhivatalánál húsz új állás szervezéséhez. — Pápán repülőteret építenek. — Veszprémben kecskeméti mintára szervezik meg a szegény­­gondozást. A MAGYAR—CSEH kereskedelmi összeköt­tetés évekig tartó vámháborúság után újból megindult. Csehszlovákia valamikor a magyar termékek második legjobb vevője volt és re­mélhető, hogy a most megkötött egyezmény a két ország forgalmát jelentékenyen élénkíteni fogja. MAGYARORSZÁG NEMZETI JÖVEDEL­ME Matolcsy Mátyás dr. országgyűlési képvi­selő és Varga István egyetemi tanár beható ku­tatása szerint 1934—35, gazdasági évben 3666 millió pengő volt. Ezt a jövedelmet 34 és fél százalékos közteher sújtja. A VILÁGGAZDASÁGI HELYZET javulá­sáról számolnak be a Népszövetség jelentései. Különösen feltűnő a fellendülés Amerikában és Kanadában. Magyarországon is 11 százalékkal emelkedett az ipari termelés. A mezőgazdasági és ipari termények árai között levő eltérés a múlt év folyamán majdnem minden államban csökkent. Mct›3®q*cKt›»ab»a8cM»c›k^ Hiresheti közlemények Kérjük azokat a szülőket, akiknek gyermekei sem a Csecsemővédő, sem az óvódák, sem az iskolák csoportjához nem tartoznak, hogy a felvonulásban való részvételre hétköznapon­ként a Csecsemővédőben jelentkezni szíves­kedjenek. Azok a gyerekek is jelentkezzenek, akik a felvonulásban kerékpárral, vagy tricik­lin akarnak résztvenni. — Rendezőség. Baromfikiállítók jelentkezzenek sürgősen Kovács Imre dr. elnöknél, Batthyány­ utca 5. A Hírös Hét végrehajtó bizottsága felhívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy a két év előtt jól bevált hangos híradó-szolgálatot az idén is megszervezi. Akik a hangos híradó reklámszolgálatát igénybe akarják venni, mi­előbb jelentkezzenek a központi irodában, ahol részletes felvilágosítást kaphatnak. Az amatőrfényképkiállítás ügyében felvilá­gosításokat kedden és pénteken délután 6 óra­kor lehet kapni a cserkészkerület Rákóczi­ úti helyiségében. Sürgős jelentkezés! Kecskeméti Lapok 1936 július 28. KECSKEMÉTI TANYÁK IRTA: SZABÓ KÁLMÁN DR. XIV. Kétségtelen, hogy tanyai településünk a város megnagyobbodott határterületén az ősi jószágtenyésztő gazdálkodás következménye, a külterületi lakosság nagymérvű szaporodásá­nak oka pedig a homokterületek kiosztása és a filoxéra pusztítása után szőlő és gyümölcsterme­lésünk nagyarányú fellendülése. Közgazdasági tudósaink, politikusok a tanyai település hátrányait sokszor felsorolták. Leg­gyakrabban emlegetik, hogy a tanyai lakosság messze esvén a várostól, a hatósággal nem tud­­ érintkezni, ha gyermeke beteg, nem kap orvost, s a nagy távolságok miatt nem tudja gyermekeit iskoláztatni, rossz időben hosszú utat kell meg­tennie, hogy a városba jutva ügyes-bajos dol­gait elintézze. Azt is mondják, hogy a tanyai lakosság messze esven a várostól, kellő oktatás hiányában a gazdasági termelésben hátramarad. . Vannak ezekben a kérdésekben bizonyos igaz­ságok, azonban ha a dolgokat jobban szem­ügyre vesszük, azt látjuk, hogy nem olyan két­ségbeejtő a tanyai lakosság helyzete, nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. Tanyai lakosságunk helyzetén a tanyaköz­pontok és falvak telepítésével nem sokat se­gíthetünk, mert ha ott legszükségesebb ható­sági dolgait, mint passzusírás, adófizetés, st­b., el is tudja végezni, akkor is éppen úgy be kell járnia a messze eső városba, hogy életének leg­fontosabb szükségletét, terményeinek értékesí­tését ott elintézhesse. Ha tehát a tanyai lakos­ságon segíteni akarunk, akkor elsősorban mi­nél több jó utat kell építeni, amelyek a tanyá­kat a nagy városokkal összekötik. A vasúti köz­lekedést olcsóvá kell tenni Alföldünkön is. A Budapest környékén lakó nép 30—40 km. tá­volságról fillérekért utazhat a fővárosba, ugyan­akkor a Kecskemét környéki tanyai lakosság hasonló távolságokról pengőket kénytelen fi­zetni. Egészséges foglalkozásánál fogva orvosra hál’ Istennek nem sok szüksége van tanyai lakos­ságunknak. Kecskemét természetes szaporodá­sának kedvező arányszámát a külterületi lakos­ságnak köszönheti. Az egész város lakosságá­nak szaporodása 29.6%, ami az országos átla­got 2.1%-kal múlja felül. A kedvező arányszám a külterületnek köszönhető, amely legjobb Matkón 43.6%, Törökfáiban 41.9%, Alsómo­nostoron 41.6%, stb.14 A tanyákon lakó népünk ezen kiváló szaporodása a legfényesebb bizo­nyíték a tanyai település jogossága és hasznos­sága mellett. A ma sokat emlegetett egyke meggátlására még ott is tanyai települést kellene létesíteni, ahol nincs. A tanyán lakó gazdának a gyermek nem teher, hanem áldás. Három éves korától kezdve, amikor már libapásztornak használja, míg csak meg nem nősül, vagy férjhez nem megy, munkaerejével szülei rendelkezésére áll. Tanyai lakosságunk azon baját, hogy gyer­mekeit nem tudja iskoláztatni, Kecskemét már megoldotta. Annyi tanyai iskolát építettünk, hogy a legmesszebb eső tanyáról is 3—4 km-­­nél nem kell nagyobb utat megtennie a gyer­meknek, hogy az iskolába juthasson. Tanyai lakosság a gazdasági továbbképző elő­adásokra éppen úgy összegyűl, mint a falusi vagy városi lakosság. Ha pedig a társadalom­nak és az államhatalomnak annyira szívén fek­szik a szegény tanyai lakosságunk nevelése és oktatása, akkor tessék kötelező ingyenes rádiót bevezettetni minden tanyára s azon időben, mi­kor földművelő népünk munkája annak hallga­tását megengedi, megfelelő nevelő és oktató előadásokat tartani. Mindenki előtt bebizonyított tény, hogy a tanyáján lakó kisbirtokos, vagy bérlő, aki egész családjával kora reggeltől késő estig a gazdál­kodás minden munkájában részt vehet, többet tud termelni, mint a legnagyobb tudományos felkészültséggel vezetett nagygazdaság, ha szá­mításba vesszük gazdálkodásának összes ter­ményeit: tojás, csirke, liba, pulyka, zöldség, gyümölcs, stb. A mai gazdasági viszonyok, a nagy adó és kamatteher mellett csak az a gazda tud megélni és boldogulni, aki csalájával együtt 14 Merétey S.: Magyar Statisztikai Szemle, 1935. évi­ 5. sz. 423. o. állandóan kint lakik a tanyán. A tanyai lakosság erkölcsösebb és valláso­sabb, mint a városi és falusi. Természetes, hogy aki mindennap látja, hogy saját munkáján kí­vül minden reményét és boldogulását az Iste­nétől remélheti és annak köszönheti, hálásabb szívvel fog leborulni Teremtőjének imádására. Akik tanyai településünket gáncsolják, azok­nak az fájhat, hogy a saját birtokán magát úr­nak érző, független és őszinte jellemű magyar parasztot nem lehet könnyen a politikai hata­lom megalázkodó szolgájává tenni. Az alföldi városok a török hódoltság alatt az elpusztult községek határterületét bérbe, zá­logba vették és hasznosították. Később megsze­rezték és lakosaik között kiosztották. Ezzel módot nyújtottak a tanyák keletkezéséhez, de egyúttal sok tízezer szegény magyarból nevel­tek önálló, független polgárt. Ezáltal a magyar faj fennmaradása érdekében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tettek a nemzetnek, bizo­nyára sokkal többet, mint az összes hitbizo­­mányok együttvéve. A vezetők bölcs előrelátása, népünk szor­galma és verejtéke volt tehát szükséges az Al­föld ezen második csodálatos honfoglalásához. Ha ez nem így történt volna, ma Dunántúllal együtt az Alföld veszni induló magyarságának sorsán is siránkozhatnánk. (Vége.) Akar Ön Csehszlovákiába vizum és valutagondok nélkül kényelmesen és olcsón utazni, kellemesen üdülni és gyógyfürdőket használni? Forduljon bizalommal a Csehszlovák Idegenforga­lom Hivatalos Megbízottjához: „CIFI“. Csehszlovák Idegen- és Fürdőforgalmi Információs Iroda KFT, Budapest, V. József­ tér 8. szám. Telefon: 1-808-31. Iskolai értesítők I. Női felső kereskedelmi iskola Barcza József igazgató szerkesztésében XIX. értesítője jelent meg a női felső kereskedelmi iskolának. A tanulmányi eredmény kielégítő, sőt egyes osztályokban jó volt; az intézet tanulóinak ma­gaviselete ellen sem merült fel komolyabb ki­fogás. Az egyik szülői értekezleten Adorján Károly, a másikon Ambruszter Sándor tartott előadást. Az iskola egyik jeles növendéke, Kernács Jolán részt vett és dicsérő oklevelet nyert az országos tanulmányi versenyen. Az intézetet Szakáll Zsigmond dr. főigazgató november folyamán látogatta meg s a tantestü­let munkája felett elismerését fejezte ki. Az önképzőkör működéséről Papp Lajos ta­nárelnök, a gyorsírókör munkájáról Jobbágy Olga szaktanítónő, a sportkör tevékenységéről dr. Szakátsné Gaál Emma nyújt beszámolót. A jövő évfolyamra június 26—27-én kezdőd­tek és szeptember 5—7. napjain folytatódnak a beírások. II. Polgári fiú iskola A polgári fiú iskola az elmúlt tanévben fenn­állásának nyolcadik évét töltötte be. Sajnos, az intézet megfelelő elhelyezés hiányában nem tudja felvenni az összes jelentkező tanulókat. Szemerey Ferenc igazgató szerkesztésében megjelent értesítő fontosabb adatai a követke­zők: Beiratkozott összesen 254 tanuló. A növen­dékek magaviselete, szorgalma és előmenetele ,­általában kielégítő volt. A tanárok időnként otthonukban is felkeresték a tanulókat. A meg­tartott három szülői értekezlet iránt nagy ér­deklődés nyilvánult meg. Értékes és hasznos munkát végzett az önképzőkör, az ifj. sport­kör és a cserkészcsapat. Az intézet fennállása óta 1302 rendes és 32 magántanuló tett vizsgát. Az 1936—37. évi pótbeírások szeptember hó 5—7-én lesznek. A behatáskor fizetendő díjak­ról az értesítő részletes tájékoztatást nyújt.

Next