Kecskeméti Lapok, 1945. július-december (78. évfolyam, 53-105. szám)

1945-07-01 / 53. szám

2. oldal KECSKEMÉTI LAPOK 1940. július 1 ^|^|^|^M|aiB9®SiEFEPRÄSI Ma kezdődik a döntő c**óta a kenyérort A nemzeti egység, a nemzeti össze­fogás a négy nagy demokratikus p párt- a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemo­­ratapárt, a Független Kisgazdapárt s a Ne­mzeti Parasztpárt összefogása tudja csak ezt, az orszá­got tovább vinni előre azon az úton­, amely visszavezet bennünket a demo­kratikus népek családjába, amely megteremti a boldog, minden­ki szá­­mára jó tisztességes életet biztosító demokráciát. A mai ünneppel Péter Pál napján kezdődik a döntő csata a kenyérért. Ez lesz a második v­ágy erőpróbája a demokráciának. A harc kimenetele nem lehet kétséges- A magyar föld népe ugyanolyan lelke védéssel, ugyanolyan önfeláldozással ,jó áldozatkészséggel indul m­a báréba a kenyérért, mint még soha. Ma ott tanu­nk, hogy munkája eredménye­­képen nem kell félnie az éhség rémé­től az országnak- Amit a tavaszi munkával, a Vetéssel, a magyar falu népe a demokrácia számára tett, mondhatjuk, le a kalappal a magyar föld becsületes dolgozó népe­ előtt. Ennek a csatának, amelyre ma Péter Pál napján aratás ünnepén indul el s, föld népe, a fő jelszava egyetlen szént gabona egyetlen szem termény se menjen veszendőbe. Ezt követeli úgy az­ ország, mint a földműves nép­nél az érdeke. A nehézségek és ba­jok kétségtelenül nagyok. Kevés az igkérő, nehéz az üzem­anyagszállí­tás, nehéz üzembe helyezni a cséplőgépe­ket, kevés a hajtószíj. De a magyar föld népé, úgy a most földhöz jutta­­tott új birtokosok, mint a régi gazdák, meg lehetnek győződve arról, hogy a földművelésügyi kormányzat amit teh­et, mindent megtesz, hogy ebben a nagy küzdelemben a magyar föld né­pének segítségére legyen. (Taps) Ugyanakkor arról is gondoskodunk, hogy ne csak a föld, de a gazdák munkájának gyümölcse is azé legyen aki verejtékes munkával termel. A népet, kirabló Jurcsek-tervet eltöröl­jük, mért lesz Jurcsek-terv. (Nagy taps­) Áldozatokat a mi viszonyok a­özőtt mindenkinek hoznia kell. Ezek sí áldozatok rakják le a táluk ö­vét annak a rendszernek, amelynek egy­részt a földét köszönheti, másrészt amelyik szabad jövendőjét is bizto­sítani fogja, amely egyszer s min­denkorra véget vet a reakció törek­véseinek, ama számításainak, hogy tz Valaha is nyeregbe üljön, a népet leigázza, hogy a demokrácia vívmá­nyait valaha is megsemmisítse. Ezek az áldozatok azonban eredményesek kell, hogy legyenek. A b­eszolgáltatási rendelet szerint minél nagyobb a gaz­daság, minél nagyobb a teherbíróké­­pesség, annál nagyobb és több és több áldozatot vár tőle a nemzet. A Faragh- féle terv nem így nézett ki. (Ki vele a kormányból ) De ezt a ter­vet a demokrácia visszaverte és meg­alkotta azt- amely megfelel úgy a magyar föld népének, mint a demok­ratikus érdekeknek. A beszolgáltatási rendelet gondoskodni kíván arról, hogy a be­adandó gabonamennyiség bizonyos százaléka erejéig a föld népe iparcikkeket, kapjon cserébe. Ugyanakkor gondoskodunk arról is, hogy megfelelő­ gabona- és termény­árak alakuljanak ki és hogy ezekkel a terményárakkal egyensúlyba hoz­zuk azoknak a legfontosabb iparcik­keknek az árát, amelyekre a magyar mezőgazdaságnak legégetőbb szüksége van iparnak és mezőgazdaságnak kz, ország ezen két legnagyobb terme­lési ágának az érdekei egybe esnek Kerékpárok, varrógépek, írógépek, gyermekkoceik javítása KECSKÉS ÁRPÁD műszerésznél, Vörösmarty-u. 4. , Posts resMeft________3­51 ­ennek a két termelési ágnak egymás­­sra kell találni. Mert mind a kettő kölcsönösen egymásra van utalva- A láncotokat internálni kell Ez­ a mi­tikás paraszt szövetség zá­loga az egész jövendő magyar élet­nek, hogy itt ezen a földön boldog, jó, szabad élet legyen. A láncotokat internálni kell Vannak, akik millió­kat keresnek naponta! A kozm­ány­nak egyik fontos­­ feladata, hogy ne legyen­ a magyar falu népe rabszol­gája az ipari nagytőkének. A mező­gazdaság a beszolgáltatással igyek­szik eleget tenni kötelezettségeinek !Ugyanezt elvárja a mezőgazdaság az ipartól is Ugyanakkor azonban a feketézők, az Uzsorakereskedelem el­len is védlen, kell a magyar népet Ennek n­­gyobb eszköze a szövet­kezé­s. Rendőrileg is harcolni kell az u­zso­rakereskedőkkel és feketézők ellen. De ne feledjük el, hogy csupán rend­őri eszközökkel harcolni nem lehet. Fokozott önvédelemmel, erős terme­léssel és népi összefogással lehet csak harcolni. Ennek az eszköze a szövetkezet. Sajnos, a szövetkezeti mozgalmat a reakció a maga önző céljai számára használta ki. A szö­vetkezeti mozgalomba is beférkőzött a reakció. A Wünscher Frigyesek ott voltak a Hangyában. Kisemberek pénzével a saját, maguk üzérkedését folytatták. Megalázták a szövet­ke­­zeti gondolatot. A mi feladatunk az, hogy is megtisztítsuk a­ szövetkezetét a a reakciótól és visszaadjuk eredeti de­m­okratikus népi rendeltetésének. A szövetkezeteket a reakció fészkéből a demokrácia erősségévé kell kiépíte­ni. Mert a demokrácia és szövetkezeti mozgalom egymás mellett halad. Ne­künk arra is kell gondolnunk, hogy ne a régi szövetkezeteket állítsuk talpra. A mai helyzetben, amikor szállítási nehézségek, közlekedési ne­hézségek közvetlenül a mezőgazda­sági termelésre is nagyon hátrányo­san hatnak ki, amikor a mezőgazda­ság termékeit, ami már megvan, nem tudjuk elszállítani, akkor gondos­kodnunk kell arról, hogy helyszínen azt feldolgozzák. Itt van Kecskemé­ten, a kecskeméti gyümölcs. Nem igen tud eljutni a fővárosi piacokra, nem is beszélek arról, hogy nem tud kijutni az országból és mégis meg kell mentenünk. Meg kell mentenünk a szövetkezetekkel. Szeszfőző szövet­kezetekkel. Meg kell mentenünk min­den úton-módon, amely rendelkezé­sünkre áll, öklet.­­ Az összeülő nemzetgyűlés törvénye­síteni fogja azokat a rendszabályo­kat és intézkedéseket, amelyeket a nép érdekében az ideiglenes nemzeti kormány eddig hozott törvényesíteni fogja, törvényesen fogja kimondani a föllreform­rendeletét a földbirtok­­reform végrehajtását. Péter Pál nap­ja, a m­ai n­ap harcos seregszemléje legyen a demokrácia erőinek, harcos seregszemléje és mozgósítása a táma­dásra, amelyre a­ reakció ellen ma megindul. Péter­ Pál napján itt ez az impozáns gyűlés is arról tanúsko­dik, hogy a magyar föld népe, a vá­rosok ipari munkássága tudatában van annak a nagy jelentőségnek, an­nak a feladatnak, amelynek az elkö­vetkezendő hetekben rájuk várnak Rá kell eszmélnünk arra, hogy Ma­­gyarország jövendője ezzel a demok­ráciával él vagy bukik. Ha pedig azt akarjuk, hogy itt Magyarország egy boldog nép hazája legyen, akkor min­den erőnkkel a­ demokráciát kell tá­mogatni. őriznünk kell a nemzeti egységet, a munkás és paraszt szövet­­­séget, ápolnunk kell a jó viszonyt a Szovjetunióval és a szövetségesekkel, akiknek köszönhetjük, hogy ma itten így ünnepelhetjük Péter Pál napját. Éljen az e­lső szabad aratás ünnepe. Éljen az­ ország szántóvérő népét Él­jen független demokratikus népi Ma­gyarország, — fejezte be nagyhatású beszédét a földművelésügyi minisz­ter. A miniszter beszédét sűrűn szakí­totta félbe a tömeg telkes tapsa és köz­beszólásai, majd Kovács László a Nem­­zeti Parasztpárt elnöke köszönte meg a miniszternek, hogy a „Faraghó-tervet“ megsemmisítve, egészséges és igazsá­gos beszolgáltatási törvényt hozott. A tetszéssel fogadott beszéd után Safrankó Emánuel területi pártitkár, többek között a következő beszédet mondotta- Szükségünk van a nagy­tőke együttműködésére A földreformmal kapcsolatban meg akarják rendíteni a nép bizalmát a magántulajdonokba. S­enki soha úgy nem támogatta a magántulajdont, mint ahogyan mi a földreform végre­hajtásával. Az a véleményünk, hogy a kis tulajdon, az eddig kisemmizett parasztság tulajdonát kell kifejlesz­teni, ezt erőssé, hatalmassá tenni. A reakció az ország gazdasági újjáépí­tése ellen is felvonult. Hátráltatni igyekszik, ha nem tudja megakadá­lyozni, a nagytőke egy része nem vo­nul be az építkezésbe, nem veszi ki részét abból, hogy a romokon minél előbb újjászülessen az élet. Elvonul az uzsorakereskedelembe, ahol sokkal nagyobb profitja. Az ország újjáépí­téséhez igenis nekünk szükségünk van a nagytőke együttműködésére. Soha olyan lehetőség, mint most a demokratikus Magyarországon nem volt arra hogy kivegye a részét az ország újjáépítéséből, hogy becsüle­tesen belekapcsolódjék a magyar népi ügybe. De tudjuk azt, hogy a nagytőkével nemcsak országot lehet építeni, hanem hazát is el lehet árul­ni. De keservére,sín csalódni fognak azok, akik a demokrácia gyöngítésére spekulálnak. Saját bőrükön fogják érezni a demokrácia lesui­ó Kemény Péter Pál napján harcba me­gyünk, ei kezdte beszédét­­ Magyar­­ország megrontói ellen. A magyar nép nagy szenvedéseiért büntetni akar­juk és fogjuk azokat, akik továbbra is nincstelenségre, szolgaságra akar­ják ítélni a magyar népet A reakció bontogatja szárnyait. Nyíltan nem mer fellépni, igyekszik módot találni arra, hogy felhasználva a demokrácia gyengeségét, megbújva demokratikus lepel alatt, alattomos módon össze­szedve a reakció szétvert csapatát, támadásba menjen át ellenünk. Mi, kommunisták büszkén és emelt fővel állunk nemcsak a magyar dolgozók színe élébe, hanem az egész magyar nemzet színe előtt, hogy a nemzet­megmentésért folytatott harcban az összes nemzeti erők összefogása alapján megtettük kötel­ességünket. Mostan nehezebb feladat előtt ál­lnnk. Az országnak a romokból való újjáépítése sokkal nehezebb feladat, mint a földosztásért folyta­tott harc. Épen ezért mi újból hívjuk az egész magyar népet, mindazokat, akiknek szívükön van az ország sor­sa, akik becsületesen gondolják Ma­gyarország jövendőjét, tartsanak ösz­sze, két keze munkájával járuljon hozzá a nemzet újjáépítéséhez Amint látjuk tehát, a nemzeti össze­fogás és egység az az alap, amelyen a magyar demokrácia elérte ezeket az eredményeket és az az alap, amely biztosítéka annak, hogy az ország újjáépítését is sikerrel fogjuk befe­jezni. De van reakció és a demok­rácia lagymatagsága következtében ezek az országvesztő banditák nyíl­tan állnak ki már programjukkal, amelyik azt célozza, hogy a nemzeti egységet megbontsák. Nyílt gyűlése­ken hirdetik és mondják, az, aki épí­teni akar, álljon jobbra, aki rombol­ni akar, álljon balra. Pár szót szóljak ezekről az urakról, akiket maguk is nagyon jól ismernek, de jó lesz em­lékezetünkbe idézni újból. Oroszor­szágról mindenki tudja, hogy a kom­munisták uralkodnak, ott ténylege­sen a kommunista párt egyedül az, amelyik az ország gyeplőjét a kezé­ben tartja. (Nagy taps.) Igaz, hogy 25 esztendőn keresztül azzal tömték a magyar nép fejét telé, hogy ott nyomorúság van, szenvedés és ott az, emberek rongyosak, hogy tönkretet­ték az­ országot. (Felkiáltások: Nem igaz!) Ők pedig természetesen „nagy­szerűen“ építettek, mert mind jó volt,­­ ami német volt. Ők voltak a „hatal­masok“, „erősek“. Arról nem beszéltek hogy a kommunisták 25 esztendő al­­tt Oroszországban az elmaradt, agrárországból elsőrangú ipari álla­mot teremtettek, hogy fel tudtak épí­teni egy hatalmas ipari országot, 25 esztendő alatt, amelyhez Angliának 150 esketi dóre, Németországnak több, mint 100 évre volt szüksége, azaz­hogy nemcsak építeni tudnak, de gyorsan tudnak építeni. Kérdezem én magukat, kik voltak azok, akik első­sorban fogtak fegyvert, vagy ha nem­ volt fegyver, botokkal mentek, hogy, a közbiztonságot Magyarországon, biztosítsák. Kik voltak azok, akiré elsősorban odaállottak, éhezve, cipő, ruha, nélkül, sok esetben életük fe­l­áldozásával, hogy Magyarországon ne romboljanak (Felkiáltások: Kom­munisták). Igen, a kommunisták. Demokratikus lepel alatt gáncsolják az Újjáépítést Kik voltak azok, akik a megüresedett­ hivatalokban elfoglalták a helyet, hogy a közigazgatást biztosítsák? Kik voltak azok, akik megszervezték a­ közbiztonságot az egész­­vonalon, nemcsak a falukban, hanem A­­Váro­sokban, hogy itt rend és biztonság uralkodjék. Kérdezem én magukat, hol voltak ezek az urak akkor, ami­kor ezt csinálni kellett. (Felkiáltások­ Németországban!) A földosztásnál természetesen a nemzet összefogása alapján állottak. A demokratikus erők összefogása volt az, amelyik lehetővé tette ennek­­ a nagy műnek gyors és alapos­­végre­hajtását.. De mennyien voltak, akik demokratikus lepel alatt gáncsolták ezt az építést Mondják meg a belvé­­ciaiak és a többi tanyákon, mennyit kellett verekedni, habár törvényes alap is volt, hogy végre mégis csak keresztül vigyük a földreformot ezek­nek az uraknak akarata ellenére. Kik állottak az élen a földosztásnál itt Kecskeméten? A kommunisták. De jól nemcsak ezt csináltuk. Mi tettünk egyebet is. Mondják meg maguk itt Kecskeméten, a tanyákon, kik voltak akik azt mondták, csináljatok szövet­kezeteket, vegyétek át a szeszgyára­kat, legyen nektek, ahol feldolgozni az értékes termést. És kik voltak azok, akik minden ármánykodással keresztül akarták húzni ezt és igye­keznek még ma sem lemondani arról, hogy ezt maguknak megtartsák! Engedjenek meg, de nagyon bolyés, az a mondás és ezt is akarom én ma­guknak mondani, ezek az urak a nép barátainak adják ki magukat és mondják: .Szikrának mintagazda­ságnak kell lennie. Ugyanez áll Hed­véciára és a többi ilyen minta,birtok­nak kiszemelt területre is. Ezeknek az uraknak azzal a magyar közmon­dással válaszolok: ,­Ments meg uram minket az ilyen barátoktól, az ellen­séggel majd csak­ elbánunk“ (Taps) Mi, kommunisták az ország vezető pártja vagyunk, éppen ezért mindent megteszünk körültekintéssel, hogy az ország jövőjét biztosítsuk. Tudjuk azt, hogy az országot a romokból fel­építeni nehéz feladat Nincs kenyér, nincs cipő, nincs ruha, nincs tető, nincs jádé! a fejünk felett- nincs ab- Safrankó Emánuel beszéde

Next