Kecskeméti Napló, 1917. szeptember (6. évfolyam, 105-117. szám)

1917-09-02 / 105. szám

2. oldal Kecskeméti Napló • 105. szám: rajtunk emberi. Abból minket nem zárhat ki senki. Épen olyan, mint a pénz, melyet senki sem vehet ki a zsebünkből, még ha kést akarunk is venni rajta. Annyira már embernek számítjuk magunkat, megmutattuk a három éves háborúban, hogy nem vagyunk kisko­rúak s ennélfogva nem bizonyos, hogy a pénzen okvetlenül kést kell vennünk, sem az nem bizonyos, hogy a késsel a magunk nyakát kell elvágnunk! Azt ugyan nem valljuk, hogy az alantasabb néprétegek a jobbakat vá­lasztani mindenkor elég érettek lesz­nek, sem azt, hogy az értékesebbek eddig is nem érvényesülhettek, — de azt még is hisszük, hogy az alantasabb néprétegek erkölcse még nincs annyira megmételyezve, — főleg a földmivelő nép körében, nem a nyomorúságos el­méletekkel félrevezetett emporiumok­­ban —■ s ennélfogva a tiszta erkölcsű tömegérzés erejével meg fogja találni a­­ jobbik eszét. Ha pedig megtalálja vagy meg­őrzi s nem ül fel ezeknek a hamis prófétáknak, akkor hiába csábítják az „általános, titkossal“, meg fogja ítélni a nép, hogy ki lép tiszta szándékkal a színe elé? Hangsúlyozni kívánjuk, hogy kü­lönbség nélkül tisztelet a kivételeknek ; azoknak, akik valóban önzés nélkül kívánják a nép javát s erre a célra intézményeket létesítenek vagy erejük­höz mérten olyan adományokat tesz­nek, melyek számba jönnek. De azt ne nevezzék jótékonyságnak, ha a 17 milliós hadinyereségből a gyáros lánya a sebesült katonáknak gulyáslevest főz­­­se azt, hogy a népbolondító lapok sok százezres nyereségeikből egyszer-egy­szer tízezres adományokat lesznek. Meg kell érni a közvéleménynek azza, hogy az „általános, titkos“ vá­lasztó­jog hajszája nem annyira a vá­lasztó­jog igazságos kiterjesztését, mint inkább bizonyos mellékcélok elérését szolgálja, hogy a széleskörű választó­jog az embereknek csupán egy termé­szetes és el nem vitatható java, de nem ér többet, mint az az eszköz, melyre nézve kérdéses, hogy célszerűen fel­használni képesek leszünk-e? Ám tűnjenek el a közélet teréről az előjogok, legyen valóban egyenlő jog és tiszta választás; csak ne higgye senki, hogy az általános és titkos vá­lasztó­jog most már a teljes boldog­ság kütforrása lesz. Az lesz sok tekintetben — és ezt mindenek fölött jegyezzük m­eg —, az ország,népe boldogul vele: ha a ma­gyar nép valódi öntudatra ébred, nem ül fel a hazug ígéreteknek, minden körülmények közt magyar marad, é­s különbséget tud tenni a keresztényi érzés és a népjólétnek Üzletszerű ke­zelése között! A hadsegítési és népjóléti célokat szolgáló új nyere­­ménykötvények jegyzése. A közgazdasági irodalom rég elfogadta a tételt, hogy „a nyereménykötvény a mo­dern játékszenvedély biztosító szerepe“. És éppen a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete által most kibocsá­tandó, hadsegítési és népjóléti célokat szol­gáló új nyereménykölcsönre vonatkozó tör­vényjavaslat indokolásában találóan hang­súlyozhatta Grátz Gusztáv dr. pénzügymi­nisz­er, hogy „hasznos dolgot cselekszünk“, ha a játékszenvedélyt „hadsegítési népjóléti célokra használjuk ki“. Hogy egy axiómával éljünk, „a játékszenvedély nemesítésére“ kell törekedni. Ha már számolni kell e szenve­déllyel, igyekeznünk kell azt a köz javára helyes mederbe terelni. Az 1917. évi XII. t.-c. alapján a Magyar Szent Korona Orszá­gainak Vörös Kereszt Egylete által kibo­csátott 1 200,000 darab egyenként 40 ko­rona névértékű és 80 koronával törlesztésre kerülő nyereménykötvényből álló kölcsön készpénzeredménye hadsegítési és népjóléti célokra szolgál: a Vörös Kereszten kívül a hadigondozás céljaira az Országos Hadigon­dozó Hivatalnak, a rokkant honvédtisztek tiszti özvegyek és árvák segélyezésére léte­sített „Szurmay Sándor alap“ gyarapítására a m. kir. Honvédelmi Ministernek, valamint az ipari- és kereskedelmi alkalmazottaknak a tüdővész elleni védelmére létesítendő in­tézmények céljaira az Országos Munkásbe­­tegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárnak,­­ az általa létesítendő kórház építési és fel­­­­szerelési költségeire a Budapesti Poliklinika­­ Egyesületnek, végül alapítványszerűen keze­lendő összeg formájában a Magyar Közmű­velődési egyesületeknek rendelkezésére bo­­csáttatik. A lapunk mai számában közölt prospektus részletező felvilágosítást nyújt ez új és bizonyára népszerűvé váló nyeremény­­kötvény jegyzésének módjáról, a tizenegyszer egy-egymillió koronás, tizenkilencszer fél­millió koronás és többször százezer koronás, évek hosszú során át rendszeresen kifize­tendő nyeremények hosszú sorozatáról; jelzi továbbá, hogy az aláírási határidő 1917. év szeptember 10—15. közt lesz, közli a jegy­zési helyeket, majd végül bejelenti, hogy miután a sorsolási terv biztosítására szolgáló alap a m. kir. állampénztárnál készpénzben befizettetett, a m. kir. pénzügyminiszer úr az 1917. évi XII. t.-c. 2. §-ában nyert felhatal­mazás alapján az állam nevében feltétlen kötelezettséget vállalt a sorsolási terv sze­rint való nyereményösszegek kifizetésére. Az összes nyereménykötvények a sorsolási idő­tartam utolsó évében a névérték kétszere­sével vagyis 80 koronával kerülnek be­váltásra. * Beírás: A kecskeméti állami kisegítő­­iskolában (Mayerffi-ház) az iratkozás szept 1- től 5-ig d. e. 8—11-ig, d. u. 2—4-ig lessz. Hatodikán a rendes tanítás megkezdődik. Egyéb értesítést Dékány Károly igazgató nyújt. * Beiratások a jogakadémián. A jogakadémián a beiratások szept. 1-től 15 ig tartanak, később csak igazolt jelentkezéssel lehet az igazgatótanács elnökének engedé­lyével beiratkozni. Ugyanekkor veszik föl a női hallgatókat is az államszámviteltani tan­folyamra, a katonák és rokkant tisztek szá­mára érvényes rendkívüli kedvezményekről, valamint a beiratkozás egyéb körülményeiről az igazgatói iroda minden délelőtt 8-tól 12-ig felvilágosítást nyújt. Az előadások szept. 18-án kezdődnek, a vizsgálatok szept. 13-tól 15-ig tartanak. * A v. zeneiskolában a beirás szept. hó 4., 5. és 6-ik napjain d. e. 10 -12, d. u. 3—5 óra között megy végbe. Tanszakok: zeneszerzés, zongora, hegedű, cimbalom. Tandíj: évi 80 korona, mely havi részletek­ben is fizethető. Belrási-díj: 6 korona. A tandíjmentességi kérvények a tek.­városi ta­nácshoz címezve a beírásnál nyújtandók be. A kérvényhez csatolandó a múlt évi zeneis­kolai bizonyítvány és új keletű szegénységi bizonyítvány. * A Vöröskereszt Egylet Elnöksége hálás köszönetét nyilvánítja az oroszországi magyar hadifoglyaink felsegélyezésére befolyt következő újabb adományokért: Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület 200, Első Kecske­méti Konzervgyár, Nagy Lajos, özv. Juhász Gyuláné és Szeless János lovastábori csendőr­őrmester 50—50, felső Kecskeméti Gyufagyár, Első Alföldi Cognacgyár 30—30, Tatay Jes­r­nőné, Réthey Gyula, Gyenes Bertalan, S. Kovács Gábor, Dö­mötör Pál és dr. Fodor Sándor 20—20, Gonda Kenyérgyár, Schiffer Adolf fiai, Aszódi József 15—15, Mayerffi Mariska, Pócsy György­né, Bianka, Szalontay Barnátné, Kecskeméti Szikvizgyár, Ij Feldmáyer Ignác és Szabó Márton 10—10, Peri Jakab 5 és Dömötör Lajos 2 korona. * Rendeznek-e Csehországban nép­ünnepélyt a magyar árváknak? A „Kecs­keméti Lapok“ folyó évi augusztus 28-iki számában feladott azon kérdésre, hogy a Csehországban levő magyar ezredek ren­deznek-e az ottani lakosság támogatásával ünnepélyeket a magyar árvák javára ; a magam részéről és teljes meggyőződésből a leghatározottabban „igen“ net­­felelek A sok közül csak egy esetet említek, melynek tanúja volt Márton Frigyes ezredes ur, a. cs. és kir. 68. pótzászlóalj akkori parancsnoka, jelenleg itteni pótzászlóalj parancsnok, hogy a Prágában állomásozó 68. 51. és 2. számú cs. és kir. gyalogezredek már 1915 és 1916. évek telén rendeztek magyar jótékony célokra anyagilag és erkölcsileg fényesen sikerült hangversenyeket, a­melyeken a polgári aris­­tokrata világ és nagy közönség mindig és teljes számmal képviselve volt. Magam saját tapasztalásból pedig egész határozottan állí­tom, hogy jó hosszú idő óta, mióta segéd­tiszti minőségben itt vagyok Kecskeméten, a cs. és kir. 94. gyalogezred zenekara számos kecskeméti jótékony­­ünnepélyen közreműkö­dött és készséggel lett kérelmező intézményeit rendelkezésére bocsájtva, a nélkül, hogy köz­reműködéséért a maga részére bármikor dí­jazást követelt és fogadott volna el. Kecske­mét, 1917. augusztus hó 30-án. Kiváló, tisz­telettel és nagyrabecsüléssel. Schimka, fhd h­íre­k. * A dalárda igazgatósági ülése. A kecskeméti Dalárda igazgatósága vasárnap d. e. 11 órakor ülést tart, az elnök hivatalos helyiségében.

Next