Kecskeméti Ujság, 1909. szeptember (2. évfolyam, 88-112. szám)
1909-09-01 / 88. szám
88. sz. — Pihenő akták. Az ügyes bajos közönség még mindig nem szokta meg, hogy a nyári hónapokban, a nagy vakáció ideje alatt az összes hivatalokban pihennek az akták. Ebbe pedig bele kell törődni, mert a hivatalnokoknak is kell a vakáció, kell a pihenés. Minduntalan érkeznek panaszok, hogy májusban beadott darabok máig sem nyertek elintézést. Tudomásunk szerint a sürgős természetű ügyeket a nagy vakációban is elintézik, a kevésbé sürgős ügyek pihenhetnek. Tagadhatatlan dolog, hogy az volna az ideális állapot, ha a sürgős ügyeket 48 óra alatt s a többi beadványt 8 napon belül elintéznék. Ez azonban teljes lehetetlenség. A hivatalnoknak 40 évet kell közszolgálatban eltöltenie, hogy teljes nyugdíjjal mehessen pihenni; a lakbérét akkor is elveszti, mintha a nyugdíjas embernek lakásra nem volna szüksége s amilyen a jelenkor ügyforgalma s a hivatalnokokkal szemben támasztott követelmény : 25—30 évi szolgálat után a legtöbb tisztviselő kifakart citrom, teljesen kihasznált emberi roncs. Föltétlenül szüksége van a nyári hónapokban minden tisztviselőnek 4—6 heti szabadságidőre, hogy pihenhessen, üdülhessen. Elégre a hivatalnok is ember. Egyébként most már a nagy vakáció vége felé jár, lassanként előkerülnek a pihenő akták s elintézést nyernek. — Szegény falusi leányok. A régi jó időkben az elszegényedett falusi leányok egyedüli megélhetés módja az volt, hogy szolgálatba állottak, bementek a városba cselédnek; még a szegényebb iparosok is szives örömmel adták leányaikat az uriházakhoz, mert ott minden esetre különb háztartási ismereteket sajátítottak el, mint otthon a szegénységben s ez ismereteknek az életben több hasznát is látták, mint a maiak a szegény kisasszonyoskodásban. Ma is a cselédek jelentékeny része faluról kerül be, de leginkább az okos németség köréből; a magyar paraszt, amióta „t. c. polgár“ lett, nem adja a lányát cselédnek. Ma már nincs a falvakban szegény magyar leány. Amint egyik baranyai körjegyző igen érdekesen írja nekünk: a falusi leányoknak jól megy a sora, nagy a napszám, pompás a kereset. A 26—28 koronás búza sokat megbir. Sok községben a falusi leányok kalapot, keztyűt, napernyőt hordanak s a nyakukon valódi aranyláncot viselnek. Hála a magyarok Istenének, hogy ilyen jó módban él fajmagyar népünk, csak a nagy fényűzés tönkre ne tegye az országot, ha majd megint 10 koronára száll le a búza ára s hosszú időn át annyi is marad. No mert nem tőlünk, magyaroktól függ ám, hogy mennyi legyen a búza ára. S ne gondolja senki, hogy örökkön örökké bő termésünk lesz ! — A tejhamisítás büntetése. Fölmerült esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy tejhamisítási kihágás elbírálásánál az egyes személyek felelőssége nem általános jogelvek szerint, hanem minden egyes esetben külön-külön állapítandó meg. — Nyomdászok az ipartörvényről. A magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők III. szakegyesületi kongresszusa az ipartörvény módosításáról a következő határozatot hozta: Tekintve, hogy az új ipartörvénytervezet nem arra szolgál, hogy az „ipari békét“ állandósítsa, hanem elavult rendelkezéseivel a munkásság rabszolgaságát és függőségét, illetőleg gazdasági helyzetének rosszabbodását akarja elérni; tekintve, hogy az új ipartörvénytervezet a sztrájk szabadságát korlátozza, ami pedig az ipari béke legfőbb biztosítéka; mindezeket megállapítva, az 1909. évben megtartott III. nyomdász szakegyesületi kongresszus kimondja, hogy az egész törvénytervezetet alapjában véve elhibázottnak tartja és tiltakozik ezen javaslatnak törvénybeiktatása ellen. — Tűzveszélyes anyagok felhalmozása. A nagyközönség természetében rejlő szokás, hogy csak akkor ügyel a házában levő rendre, ha a hatóság időnként erre szorítja. így vagyunk a házakban fölhalmozott gyúlékony anyagokkal. Egyes padlások tele vannak üres ládákkal, csomagoló forgácscsal, szénával, szalmával, papírral s mindenféle könnyen gyuló limlommal. Sőt sok helyen a kapuk alját, a kamarákat is csaknem a hozzáférhetetlenségig eltorlaszolják tűzveszélyes anyagokkal. Ha ilyen helyen vigyázatlanság folytán tűz támad, nincs a világnak az a tűzoltósága, amely a házat a leégéstől megmentse, sőt mi több, a szomszédok épületei is könnyen a tűz martalékává válhatnak. Tagadhatatlan, hogy a ládákat, faforgácsot, papirost is kell valahol tartani, de ebből még nem következik, hogy a padlásokban megtűrhető a gyúlékony anyagok fölhalmozása. A város tűzrendészeti szabályrendelete elég világosan intézkedik erre vonatkozólag, csak ezt kell végrehajtani. Időnként igen helyes lenne sorra látogatni a padlásokat, legkivált azokban a házakban, ahol üzletszerűleg sok gyúlékony anyag halmozódhatik föl. S ahol rendellenes állapotot találnak a hatóság emberei, ott jóakaratulag kellene eljárni s a rendellenes állapotot meg kellene szüntetni. Az a közönbösségre, negligenciára nem ok, hogy hála Istennek, nem igen fordulnak elő nálunk tüzesetek; minden nap kitörhet a veszedelem s és ez oknál fogva idejekorán meg kell tenni az óvóintézkedéseket. KECSKEMÉTI ÚJSÁG Hölgyek figyelmébe! Az őszi különleges finom angol nőidivatbelmnek már megérkeztek a legnagyobb választékban .......— és azokból a legelső angol nőiszabász által egész Kosztüm-ruhák a legdíszesebb kiállításban —megrendelhetők. Vitéz Gusztáv nőidivat, posztóáruk és divatáru nagykereskedésében. Két templom köz. — Vidéki sertéshús behozatala. A főváros közgyűlése a sertésvágóhidi szabályrendeletet úgy módosította, hogy a helyben lakó hentesek a saját címükre vidékről vagy külföldről friss sertéshúst kaphassanak. A közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a szabályrendeletet azonnal léptesse életbe. A tanács, miután a közögyűlés határozata ellen nem adtak be felebbezést, a határozatot életbe léptette. Belépő állomásul a tanács a sertésközvágóhidat jelölte ki, hol a beérkezett húst a forgalombahozatal előtt az állatorvosok 1 jism&riÁcU' ggm p^rrt.c££áyrt Mám fuxjxi&rt/ /Lcm&tiöJtuiA'. Jlx eredeti dobos tetején. A Vocskft. ill. a 8. oldal. meg fogják vizsgálni. A tanács megengedte, hogy a husszállítmányokat a sertésközvágóhíd hűtőhelyiségeiben is el lehessen helyezni. — A „fekete lista“. A múlt heti országos szabó-kongresszuson — amint lapunk más helyén olvasható — fölmerült egyebek közt a fekete lista gondolata is s a kongresszus nagyhirtelen el is fogadta azt az indítványt, hogy a rossz fizetők listáját országosan meghonosítsák. A kongresszusnak ez a határozata, amely hasonlóan még egy két határozatához, elégtelen meggondolás szüleménye, ugyancsak erős visszatetszést támasztott a napisajtóban. Egész sor cikk foglalkozik vele, amelyekben azok jellemző szemelvényeket közölnek. (írja a Magyar Ipar mai száma.) Szenzáció nevek nélkül Szuronyos katonaság egy betörő ellen* Nevek és hely említése nélkül Írjuk le az alábbi tragikomikus esetet: Este 10 óra körül jár az idő. Egy magányos fiatalember siet hazafelé. Útközben keserves jajveszékelés, sikoltozás üti meg a füleit. Követi a rémes hangok irányát s egy magasrangú katonatiszt háza előtt találja magát. Az ablakok tárva s nyitva s előttük a szobában egy halálraijedt nő sikoltoz serdülő szép leánykájával együtt. A jószívű fiatalember közelebb lép a sikoltozókhoz és részvéttel kérdezősködik a nagy ijedtség oka után. Kérdésére azt a választ nyeri, hogy a szomszéd szobában betörők járnak és hogy folytonos dörömböléseikkel halálra ijesztik őket. A fiatalember rögtön rendőrök után kiált, de az egész környéken egyetlen rendőr sem akadt. Ekkor a szomszédságot veri fel, kik hasonlóképpen hiába keresik a rendőrt. Végül a közeli katonai laktanyát keresik fel s a katonaságot alarmirozzák. Itt azután rögtön intézkednek és vagy 25 fegyveres katona azonnal a helyszínére megy. A legbátrabbak behatoltak a házba s a dörömbölő betörőt keresik fel. Mikor azonban a kérdéses szobába lépnek, szokatlan látvány tárul szemeik elé. A szobában nagy a felfordulás. Törött üvegek és edények hevernek szerteszét, a betörőnek azonban nyoma sincs. Átkutatnak minden zeget zugot s az egyik sarokban egy — négylábú betörőt fülelnek le. Az egerek réme: egy jól megtermett kandúr volt az, kinek egyik lába véletlenül a nagy patkányfogóba akadt bele, mellyel a megrémült állat kínjában ideoda szaladgált s az útjába eső törékeny dolgokat leverdesve s összetörve, folytonos dörömbölést vitt véghez. Ekkor a vezénylő tiszt nevetve takaródót vezényelt s a házbeliek megzavart békéje újból visszatért.