Kecskeméti Ujság, 1910. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-01 / 1. szám

Kecskemét, 1910. január 1. Ara 4 fillér. Szombat, II. évfolyam, 1. (190) sz. KECSKEMÉTI U­J­SÁG Kecskemét és vidéke érdekeit szolgáló független napilap *_____________ Előfizetési ár egész évre 8 korona n ír A mi , Ibi Dátí funta = Telefonszámok : = Vidékre egész évre 14 korona Fiaerkwitl­: i/i. ROYflCS ral. Felelőserkesztő:Ur.ucllusfilla. Felelősszerkesztő 151.az. Szerkesztőség 176.a Nagy Kecskemét és a vidéki központok. Lapunk karácsonyi számában Kada Elek polgármester urnak, lapunk ki­tűnő munkatársának gyönyörű cikke méltó feltűnést keltett mindenfelé. Az eszme nagyszerűsége meglepte az em­bereket, amely eszme megvalósulásá­nak, hisszük, nem messze van már az ideje. Különös a tünet, hogy míg a nagy vidéki városok nemhogy erősöd­nének, nemhogy nagyobbodnának,­­ hanem napról-napra erejük alább ha­nyatlik, mert lakosai, részint mert nem tudnak megélni, vagy azért, mert meg­szerezték magukat, — boldogabb jövő reményében — a főváros felé gravi­­tálnak ! A magyar népnek az­ amerikai, romániai és a nyugati országok felé irányuló kivándorlás mellett egy más népmozgalom is sorvasztja hát ennek az országnak a gazdasági és társadalmi erőit. E népmozgalom alatt értjük — mint fentebb is említettük — a vidék lakosságának folyton fokosodó tolulását a főváros felé, ahol a képzelet még mindig megrajzolja a száraz lábbal el­érhető Amerikát, az érvényesülést, a jólétet, a vagyonosodás forrását, egy­szóval mindent, amit a vidék ma meg nem adhat. Nem újkeletű a magyarnak ez a népmozgalma. Az immár négy évti­zedet túlhaladt alkotmányos életnek a legelején kezdődött. A közjogát visza­­szerzett nemzet parlamentje és kor­mánya a hetvenes évek elején már kezdte megalapozni a nagy, erős és hatalmas központot, ez a törekvés nagy anyagi áldozatokkal a gróf And­­rássy Gyula lángelméjének a koncep­ciójával volt megalapozva s elsősorban az intelligens középosztály mozdult meg, hogy a maga számára az életnek uj forrásait tárja fel s a maga erejét az uj intézményekben gyümölcsöztesse a haza s egyúttal a saját maga erős é­bitésére. Később kezdődött a munkáselem tömeges vándorlása a főváros felé, majd mikor a főváros fejlődése ame­rikai arányokat vett, a hajótöröttek, a kalandosok, a veszedelmes elemek zaja lepte el a fővárost. Megszületett népességre, külső ragyogása, belső romlottságra nézve ebből a mecha­nikus és legkevésbbé sem természetes népszaporodásból a magyar metropolis, amely még mindig vonzza s magában felemészti a vidék népességét s mind­eddig sem kormány, sem törvényho­zás nem tudta, nem akarta észrevenni, hogy a főváros természetellenes és így nem egészséges gyarapodása, s a vidéknek munkaerőkben való csökkenése a merev központosításból származik. A főváros a maga szörnyű em­­berhullámzásával a benne összpontosí­tott mérhetlen mozgótőke érvényesü­lésének minden csalfa ösvényével leg­inkább ezért vonzza magába a vidék­ lakosságát, mert évtizedes mulasztások a vidéken a megélésnek sokkal keve­sebb lehetőségét tudták megteremteni, mint a fővárosban. Arra nézve,­ hogy a vidék mecha­nikus után, vagyis bevándorlással, bete­lepítéssel, a természetes és szükséges ará­nyon túl ne szaporítsa a főváros lakos­ságát, hogy a vidék lakossága ilyen természetellenes úton folyton ne fogy­jon, a vidék gazdasági és társadalmi életét kell ú­jjá teremteni. Ehhez pedig okvetlen szükséges az, hogy szakítván a merev közpon­­títással, térjen át végre a törvény­­hozás és kormány arra az egyedül helyes útra, hogy elősegíti az erős vidéki centrumok alakulását, megad­ván a vármegyéknek és városoknak az erre való eszközöket. Mi nálunk, Kecskeméten is, meg­van az erő, az eszköz arra, hogy ha központosítunk, a mi közeli vidéki erőinket ide, Kecskemétre összpontosít­sunk s ne engedjük, hogy vagy a fő­város, vagy a közeli városok elszívják azt az erőt, ami úgyis a miénk, úgyis tőlünk való s amely Kecskemét nagy­­gyá tételében, Nagy Kecskemét kiépí­tésének munkájában hathatós támoga­tásban fog bennünket részesíteni. Ezért örvendünk e nagyértékű cikk megjelenésének s éppen most, amidőn e nagy munka úgyis a meg­valósulás stádiumában van, és lapkihordók magas jutalékkal azonnal felvétetnek a Kiadóhivatalban. Javítsák meg már a kövezetei! Kecskemét, december 31. Egy-két régi, de rossz szokás Kecskemét városában is tanyát ütött s nagy kérdés, ki lehet-e ezeket innen irtani és mikor. Ezeknek a szokások­nak egyike az is, hogy a károk és veszedelmek ellen csak akkor védeke­zünk, amikor azok már a nyakunkba zúdultak. Vagy más kifejezéssel: akkor csináltatunk lakatot az istállóra, ami­kor a csikót már kilopták belőle. Követeltük már számtalanszor az utcakövezési programm végrehajtását, illetve minden egyes utcának, de különösen azoknak a rendbehozatalát, amelyeken nagyobb a forgalom, rámutattunk mind­azon károkra és veszedelmekre, amelyek a rendezetlenül hagyott utcákon lép­­ten-nyomon leselkednek, hiába. Nem találták az illetékes körök valami ve­szedelmesnek a helyzetet. Legfeljebb egy szekérnek kereke törött össze,, vagy egy ló töri ki a lábát, vagy az ide oda ugráló kocsirúd leüt a lábáról valakit, ez még mind nem nagy baj gon­dolják magukban. S ha néhanapján meg is történt egy ilyen kis eset, nem is igen hederítettek rá, hiszen hát min­denkit érhet baleset. És amily könnyen megtörténhet a szerencsétlenség az egyik utcán, és oly könnyen beállhat a másik utcán is, bármely pillanatban. Nem akarjuk eze­ket a veszedelmes utcákat itt mind felsorolni, mert akkor úgyszólván az egész várost le kellene írni és az illetéke­sek úgyis nagyon jól tudják, mely utcák szorulnak alapos javításra. Megjegyez­zük, hogy a Szolnoki­ utca és a Collé­­gium-tér talán a legnyomorúságosabb állapotban van s valóban a sors ke­gyelmének köszönhetjük, hogy ott még eddig nagyobb szerencsétlenségek nem történtek. A városunkban igen gyakori állat­kínzások is a csapnivaló rossz kövezet­ben lelik alapokukat.­­ Szinte csodál­kozik az ember, amikor látja, hogy a hatalmas teherhordó állatok a leg­csekélyebb túlterhelés nélkül is majd a párájukat adják ki, míg egy-egy utcán átvonszolják a szekereket. Persze, hogy a durva kocsis, ki ismeri lovai­nak teherhordó képességét, áti-veri ilyenkor a szegény állatot, holott nem A közönségre figyelemmel lévén, a tüzelőanyagok árát tetemesen leszállítottuk,­­ miután tömeges árusításra fektetjük a súlyt. A volt Lichtner Dávid és Fia-féle fatelepen Kozma Testvérek épületfa és deszkakereskedésében kaphatók az itt felsorolt tüzelőanyagok. Telefonszám 50. Elvünk szolid és pontos kiszol­lálás. Telefonszám 50.­ Házhoz szállítva, csakis elsőrendű Vágott tölgyfa imázsánként . . 2 kor. 10 fill Tölgyhasábfa ölenként. . . . 31 korona. Bükkhasábfa ölenként .... 28 korona. Tatai szén darabos mázsánként 3 kor. 10 fill Tatai brikett (tojás) mázsánként 3 kor. 20 fill. Porosz szén mázsánként ... 3 kor. 60 fill. Fenyőfa gyújtónak mázsánként 2 kor. 10 fill.

Next