Kecskeméti Ujság, 1910. április (3. évfolyam, 74-99. szám)
1910-04-01 / 74. szám
Kecskemét, 1910 április 1- Ara 2 fillér. Péntek 111. évfolyam, 74. (263)j. sz. ' jr POLITIKAI NAPILAP. * Előfizetési ár egész évre 8 korona Főszerkesztő: Felelősszerkesztő : Telefonszámok. Vidékre egész évre 14 korona DR. HUSZÁR DEZSŐ DR. RÉSI GYULA.______Felelősszerk 151. sz. Szerkesztőség 176 Mikor egymásról beszélnek. Kecskemét, március 31. (a.) Finomnak és lovagiasnak csöppet se nevezhető Lengyel Zoltán eljárása a ki Zilahon azt mondotta a justhpártról: „ismerem őket, hiszen én is abból a bandából való vagyok.“ Az embernek még a tévelygéseit is meg kell becsülni, különösen, ha azok már nem igen nevezhetők ifjúkori eltévelyedésnek. Ha már egy társaságnak valaha tagjai voltunk, s a vele való együttlétnek némi előnyeit élveztük, azt nem szép dolog bandának nevezni, amikor már nem szorultunk rá. Ezért kár lenne politikai anyagot értékesíteni abból, amit Lengyel Zoltán — megint csak a citátum kedvéért használjuk ezt a szót — a „bandáról“ mondott. Hogy ott nem dühöng az őszinteség, hogy annak tagjai és oly alakoskodók egymással szemben mint amilyen kevéssé egyenesek ha a választókhoz szólnak, az nem új dolog. A hősök, a pártvezetők különleges erényeit mások is megismerték, akik azt nem oly közvetlen közelből figyelték, mint arra Lengyel Zoltánnak alkalma volt. S Lengyel Zoltán elítéli az obstrukciót,arra legfölebb a régi közmondás igazságát lehet idézni, hogy a szegénylegényből lesz a legjobb perzekutor. Lengyel Zoltán, aki valaha egy forgalom volt az obstrukcióval, legjobban tudhatja, hogy az mennyire ártalmas a legjobb, ha maga hajigálja a klotür ponyváját az obstruálok felé. A nyilatkozatban az az érdekes, ahogyan Lengyel Zoltán beszélt. Mert ezt a harcmodort Lengyel Zoltán csakugyan a „bandából“ hozta, s ez, ha nem is mondta volna, eleven bizonysága, hirdetője volt annak, hogy nemcsak közülök, de talán közéjük is való. Az a társaság ez, amely uraknak testvéreknek, párthíveknek tiszteli egymást, amíg egy utón járnak, amíg közös céljaik vannak ; amint szétválnak, vagy egy a többitől, vagy egy rész a másik résztől, már bandának tisztelik azt aki nincs velük. Nem Lengyel Zoltán nyilatkozata az első példa erre. Ilyen módon traktálják egymást, hol nyílt szónoklatokban, hol magáncsevegésekben az egykori testvérek : a Kossuth- és Just-párt. Arról nem is kell szólni, hogy a koalíció egykori szövetségesei milyen módon folytatják a régi szerelmet. Zichy Aladár grófot, a koalíció volt miniszterét tegnap záptojással dobálták meg a függetlenségiek, bizonyságot téve arról hogy ezt a politikai fegyvert nem csupán a koalíción kívül álló politikusokkal szemben lehet és illik használni. Önmagukat jellemzik ezzel a harcmóddal. Ez a türelmesség a kezdete és a vége az ő politikai életüknek. Amíg a koalíció együtt volt, addig a régi szabadelvű párt volt a „banda“ amikor a koabálálók szétváltak, mindenik a többi pártot nevezte igy, s mikor a függetlenségi párt kettészakadt, a két frakció mindenike az átellenben levőket nevezte bandának. Ha ma Lengyel Zoltán nevezte őket igy, megeshetik, hogy holnap Batthyány Tivadar lép ki, s ő nevezi ilyen társaságnak az együttmaradókat. S végre is, ők maguk ismerik egymást legjobban. Ha az elvált házasfelek állításait a gyűlölet duzzasztja meg a mikor egymást becsmérlik, mindenesetre nekik lehetett egymást legjobban megismerni. És ha a választók arra hallgatnak, amit a „bandából valók“ mondanak a „bandában maradtak“-ra — hát hamar készen vannak az ítéletükkel, ízléstelen küzdelem ez — de Lengyel Zoltán ezt is tőlük tanulta. Ezzel mondta el az ő legrosszabb tulajdonságukat, s a legnagyobb gyöngéjüket. Ezt a pártot a belőle kilépők is jobban fogják megbecsülni, mint a függetlenségi pártokat azok, akik ma még tagjaiul nevezik magukat. Városi th. közgyűlés. A múlt havi közigazgatási ügyekről szóló jelentés után néhány érdektelen tárgy elintézésével kezdődött a közgyűlés. — c/7 művésztelep létesítése ügyében a tanács javaslata az, hogy ez az ügy addig, míg úgy a jogi komplikációk, mint egyéb körülmények kellőleg tisztáztatnak, vétessék le a napirendről. — A 10 évnél régebben szolgáló napidijasok fizetésének javítását a közgyűlés elfogadta (napi dij-maximum 4 kor.) — Kerekes József népisk ig. nyugdíjbelépési dij tartozásának (600 kor.) elengedése iránti kérelmére a tanács azon javaslatát, hogy Kerekes József részére a 660 koronából segélyként 460 koronát szavazzanak meg — elfogadták. — 11 7 ik gyógyszertár felállításának engedélyezése ügyében a tanács s a közegészségügyi bizottság véleménye igenlő. A 7-ik gyógyszertár a Mezei utca tájékán lenne felállítandó (pl. a Collner téren) mivel a többi gyógyszertárak mind a város központjábanvannak. Dr. Iv. Sz°bó László indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy 7-ik gyógyszertárra nincs szükség. Dr. Csabay Géza válaszol, s kifejti a közegészségügyi bizottság álláspontját, melyet élénk helyesléssel fogadnak. Megtoldja a szót még G. Fekete Mihály, aki szerint nem 7, de 8 gyógyszertár is ránk férne. Polgármester szavazásra bocsájtja az ügyet, mire csaknem egyhangúlag elfogadják a tanács javaslatát. (Közbe felkiáltások: 10 patikát kérünk!) — Ezután mintegy 17 rendbeli telekvétel-eladási ügyet pergettek le végtelen lassúsággal, melyekben a tanács javaslatát elfogadták. — Dr. Stipl Károly lemondásával megüresedett ref. jogakadémiai igazgató tanácsi tagsági helyre dr.Ingyal Vidor v. főügyészt választották meg egyhangúlag. — Horváth Gáborné Szomor Ilona és Kiss Sándorné Tóth Erzsébet szülésznői oklevelének kihirdetését tudomásul veszik. Csak ezután került 11 órakor a sor a választásokra. A jelölő bizottság tagjai: Révész István, dr. Horváth Mihály, Hajdú József, Szokolky Mihály, dr. dr. Szabó László, Gömöry Sándor voltak. Az elhalálozás folytán megüresedett III. árvaszéki ülnöki állásra jelöltetetek: 1) dr. Jeszenszky Lajos, 2) Kiss György dr.. Megválasztatott dr. B. Kiss György (118-63 sz. arány) 2) Az előléptetés folytán megüresedett