Kecskeméti Ujság, 1910. augusztus (3. évfolyam, 176-199. szám)
1910-08-02 / 176. szám
2. oldal. A szakember, vagyis az alkalmazott mérnök hiába tiltakozik, ha kenyerét megakarja tartani, akkor meg kell hajolnia a mindenható tőke és az úgynevezett gyárigazgatók előtt, kik gyakori esetben az elemi iskolát alig végezve, protekció révén jutnak állásaikba, saját és az alárendelt munkásai életét kockára téve, hogy előbbiek (tisztelet a kivételnek) a gyárat fejős tehénné téve, céljaikra kihasználják. Műszaki tudás célszerű és az alkalmazottak egészségét és életét óvó berendezésekre nem telik, de minek is, hisz az ember olcsó anyag és könnyen pótolható, a fő az osztalék és az igazgató jutaléka, hiába itt a törvény, hiába a rendeletek, addig, míg aljas, minden becsületérzésből kivetkőzött és kapzsi emberek mások életét könnyelműen kockára teszik és a törvény a gyárak vezetőire vonatkozó törvényt be nem hozza, mely szerint erőgépekkel berendezett gyárak vezetői állásai csakis végzett mérnökök által tölthetők be, nem fog a helyzet javulni. A Katona-sétatér rejtelmeiből!! ^ Vízözön a nyakunkba!! Panaszok a vizesbácsik ellen .... Saját------- Kecskemét, tudósitónktól. aug. hó 2. A mi sétaterünk is kedves, ha a nap süt, de ha bealkonyodik, akkor az öntöző bácsik irgalmatlanul lespriccelnek, akár esik jól, akár nem! A dolog úgy történik naponkint, hogy mikor este fél 9 órakor a hűsölő közönség már letelepedik a padokon, a bólongató lombok alól megindul a locsolás. A locsoló bácsik művészi bravúrral kezelik a fecskendőt, képesek — állításuk szerint — a cipőtalp alatti kis száraz helyet is „trafálni“ anélkül hogy a cipő is nedves lenne! így a padokon ülőknek hol a fülük mellett, hol a lábuk közt, hol a karöltve sétálók hóna alatt süvölt el az esüstös vízsugárt. i. amint a szükség hozza! Egyszer megtörtént, hogy egy elbűvölt ifjú hirtelen — tehát a locsolótól észre nem vett — mozdulattal meg akarta csókolni társnőjét, s a szökkenő víztől az orra nedves lett. Ezen kívül sok minden történt már s a közönség menekül a locsolók elől a park másik felébe . . . azám! csakhogy a bácsik most felkapnak kétkerekű bordájukra, s utánna! Szóval mindig ott locsolnak, ahol vannak, s mindig akkor, amikor már sokan vannak. De mivel még nálunk sohasem láttunk rendezett sétatéri viszonyokat,talán állapotokat ? Szedő. hát azt sem tudjuk, hogy igy kell-e ennek lenni, vagy másként? A kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás SALVATOR vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél és hurutos bántalmaknál kitűnő hatású. T.rmias.tea v.amente. aavanynál.. Kapható a»TánjTl«kereskedése kben .■ gyógyszertárskban. eftuill TCC IPnCT S*inye-Llp.Scil Salvator-forráa- OvnUL I LO nuuel Tiltalak, Bundapaat,Rudolfrakp.8. KECSKEMÉTI ÚJSÁG HÍREK Kecskemét, augusztus 1. A kicserélt asszonyok. Megtörtént. A megye egyik alsó községében levő borbélyüzlet tulajdonosa gondolt egyet: rákacsintott a segédje feleségére. A második gondolata meg a saját feleségének lett szánva; minthogy mindenféle szerelemnek vége szokott lenni, az asszonynak kiadta az utat. A simán lefolyt családi zavarnak nem lett semmi különösen utókövetkezménye, mert hiszen a mesternek a segédje is kívánkozott a szappankeverő principális szép, ifjú feleségére. Egy szó, mint száz, az elrebegett holtomiglant átváltoztatták záros határidőre. A két férj bízva, egymásban, átcserélte barátságos frizuracsinálás és borotválás közben egymás feleségét. Megegyeztek egymással. A főnök marad az illető községben, s elveszi segédjétől elvállni akaró hitvest, viszont a segéd a megye másik oldalára teszi át a cintányért, ott fogja a mester néhai feleségével borotválni a községbeli zsentlemeneket és frizuráim búcsú napján a kalácsszopogatókat. Az asszonyoknak is tetszett a csere. — Olyannyira, hogy tegnap bejöttek Kecskemétre kocsin: a két nő és két férfi. Ügyvédhez fordultak. Négyük részére két ügyvédet fogadtak s most várják, hogy őfelsége a király nevében mihamarább elválassza a bíróság azt a házasságot, amelyet a szerencsés Figarók oly rövid időre kötöttek, mint a szappanbuborék. — A kánikula. A csorbát, melyet a Halley-üstökös ütött a csillagászok tekintélyén, kiköszörülte a kánikula. Megjött csillagászati pontossággal, engedelmes sietséggel. Boldogok tehát az álomszuszék konflislovak, melyek most szégyenkezés nélkül vágtathatnak csigaléptekkel. Mert, ki a kutya szaladoz ilyen kutyamelegben ?! Boldogok a spriccelő emberek, akiket a máskor zord tekintetű járókelők most hálás pillantásokkal buzdítanak, mikor nyakukba lövöldöznek jó vastag, friss zuhatagokat. Boldogok az aszszonyok, kik már májusban felöltötték az ingerlő csipkeblúzokat és röstelkedve tapasztalták, hogy a jó, öreg Napnak semmi érzéke az ilyen látványosságok iránt. Féken tartja kiváncsi, meleg sugarait. Felderült az uszodáknak is, melyek közül tán tegnapelőtt engedett fel , és mosoly hullt a jégspekulánsok alat is, kik eddig maguk ropogtathatták a drága jégkockákat. Elszontyolodva csak a férfiak vannak. Akik valami érthetetlen szeméremből kánikulában is úgy begombolkoznak, mint a szeles őszben. A bakák már levetették a kemény, tüzes gallért, a civilek ellenben duplagallérba bújnak s a csuklójukat is páncélba szorítják. Mellény és kabát szorul derekunkra s igen pironkodunk, ha irodánkban ingujjban lep meg valaki idegen. A férfinak nincs nyári öltözete. Bájait szemérmesen takargatja, sül-föl a kánikulában s ha már leveti a mellényt, legalább selyemkendőt köt a gyomrára. Van ligájuk az öngyilkosjelölteknek, a kövéreknek és soványaknak, van szervezete és propagandája minden ideának, hol késik hát a liga, mely kánikulában lehúzza a férfiakról a kabátot s ad nekik is valami alkalmas, szellős ingblúzt! ? Forradalmat csináltak már a sanscullotteok, csináljunk kabáttalan forradalmat mink is! — Köszönet. A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa ma leiratilag megköszönte városunknak a „népkönyvtár“ iránt tanúsított pártoló érdeklődését. — Mikor lesz kész a félegyházi városháza ? Laptársunk írja: „Merbl Adolf az új városháza építő-vállalkozója bejelentette a városi tanácsnak, hogy a gőzfűtés berendezése, melyet az országhírű kecskeméti kórházberendezési és felszerelési vállalat r.-t. készít, — akadályozza abban, hogy a városháza építés alatt levő részét nov. hó 1-ére átadhassa. A városi tanács tekintetbe véve a felmerülő akadályokat az átadás határidejét december 15-ére tolta ki. — K. A. C. háziversenye. Előre nem sejtett impozáns keretekben zajlott le tegnap az athletikai klub első házi versenye, mely Kecskeméten minden tekintetben „esemény“ számba megy, úgy a megjelent előkelő közönség nagy száma, mint a verseny erkölcsi sikere tekintetében. A műsor tömve volt érdekes számokkal, sőt az volt a baj, hogy túlhalmozták a legfárasztóbb tétekkel, melyekben sok az azonos szereplő. A sok versenyszámot 4 órától kezdve nem tudták lebonyolítani, s így néhány — elmaradt. A verseny rendezése azért — tekintve a vidéki viszonyokat — nagyon jónak mondható. — Súlydobásban első Hegedűs K., második Beretvás I. — Távgyalogolásban 1-ső Héjjas I., 2-ik Tormássy D. — Rúdugrásban 1-ső Hegedűs, 2-ik Demcsák J. — 220 yárdás futás lső Beretvás I., 2-ik Beretvás L. — Negyed angol mértföldes futásban 1-ső Kéry D., 2-ik Joó J. — Távolugrás helyből 1-ső Beretvás I., 2-ik Hévizy. — Magasugrás 1-ső Hegedűs, 2-ik Demcsák. — Az elért eredmények — tekintve azt, hogy athlettáink a szorgalmas tréninget feleslegesnek tartják, mégis elég jók voltak. Ami azonban mindenkit meglepett, az a 40 tornász precíz gyakorlata, s a szertornászok korlátgyakorlata volt. Mindkettő betanítása dr. Garzó agilis elnök érdeme. A sok versenyszám már szinte kimerítette a nézőközönséget is, mikor kellemes változatként a nagykikindaiak revanche mérkőzése következett. Helyszűke miatt — sajnos — erről csak annyit írhatunk, hogy a footbal mérkőzés mindvégig érdekes volt, s a mieink nagy fölénnyel, de csak 3: 0 goal arányban megverték a nagykikindiai football csoportot. — Vasúti jegyek Szent István napja. A Szent István ünnepnap alkalmából a m. kir. államvasutak, valamint a kassaoderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló helyiérdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával — mind a három kocsiosztályra nézve Budapestre mintegy 30 százalékkal mérsékelt áron menettérti jegyek I. évi augusztus 18—20. napjain — az utóbbi napon azonban legkésőbben i. e. 9 óráig Budapestre érkező — valamennyi személyszállító vonathoz (express-vonatok kivételével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, az érvényességük az 5-ik napon éjfélkor lejár. Megjegyeztetik azonban, hogy a visszatérés legkorábban csak f. év augusztus hó 20-án d. u. történhetik; korábbi visszatérés esetére a jegyek érvénytelenek. Az utazás megszakításának sem menet-, sem jövetelkor nincs helye. Gyermekek számára külön kedvezmény nem adatik. — Meghívó. Az apatini férfi-dalkör meghívta városunk közönségét 50 éves fennállásának jubileumára. A város elfoglaltsága miatt (!) azonban nem képviselteti magát, hanem meleghangú levélben köszönte meg a meghívást s 50 koronát küldött. — Sertések a városban. Egy, a régi időben hozott s ma már kétségtelenül elvetendő szabályról kell megemlékeznünk , ugyanis arról, hogy városi szabályrendeletünk az udvarban tartható sertések számát 20-ban állapítja meg. Ez olyan szám, amely mindennél szebben beszél. Elmondja pl. azt, hogy mikor ezt a szabályt hozták, nálunk az „irányt adók“ közt nagyon sok lehetett a sertést hizlaló gazda, akik a maguk érdekével jobban törődtek, mint a város tiszta levegőjével, ... az esténként koncertező sertések hangja pedig nekik kellemes „katonák kérészi kirándi makra . boraim Levelet keres hs Kovács Tanil nosság (első i ten ke!esetén lentkez ig a vagy s 17. sz 10 kor Kiad Nagyke ban 1) (Bere Langerm az 176. szám. ik felh hölj hog és vári héti esi lag íngt fog£ kiár Ián hely vala kr. 1 nik tett kr. n