Kecskeméti Ujság, 1910. október (3. évfolyam, 226-251. szám)

1910-10-01 / 226. szám

Kecskemét, 1910. október 1. Ára 2 fillér. Szombat, III. évf., 226. (415.) sz. POLITIKAI NAPILAP^ _________ Előfizetési ár helyben. . . 8 kor. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Helyettes szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal Telefon­szám ! ! ! ! ! ! “ ! DR. HUSZÁR DEZSŐ DR. RÉTI GYULA VIRÁNYI GYULA: Csongrádi­ utca 2-ik szám. .. A tanyai gyerekek. Kecskemét, 1910. szeptember 30. Ezek azok a szerencsétlenek, akik­nek védelméről mindig megfeledkez­nek. Pedig ha csak kissé figyelemmel kisérjük a kecskeméti tanyai gyermek­viszonyokat, nem lesz nehéz meglátni, hogy ha van valahol szükség a gyer­mekvédelemre, úgy a tanyákon van arra a legnagyobb szükség. Néhány éve, hogy Kecskeméten fellendült a gyermekvédelem fenséges eszméje. Gyökeret is vert ez a nemes mozgalom és nem egy monumentális alkotás mutatja a munka eredményét. A kecskeméti szülők, kik minden évben bizonyos napon főúri asszo­nyok, szép összeggel járulnak a gyermekvédelem oltárára, annyira bele­élték magukat ebbe a mozgalomba, hogy azt hiszik, tettleg is be kell bi­zonyítani a gyermekvédelmet, össze­fogtak és megvédték gyermekeinket attól, hogy reggel már fél 8 órakor legyenek kénytelenek sötétségben, köd­ben és hidegben az iskola felé bak­tatni. Akkor, midőn a kecskeméti szü­lők ezen mozgalmat megindították, az összes magyarországi lapok támogat­ták őket és ezen segítséggel célt is értek. Ebben a harcban, melyet a la­pok ezen ügyben vívtak, sokról esett szó, csak a tanyai gyerekekről nem, kik pedig nagyon-nagyon is rászo­rulnak ebben a tekintetben a véde­lemre.­­ A tanyai gyermek, aki kénytelen fél, vagy egy órai utat tenni naponta, míg az iskolába juthat, valóban saj­nálatra méltó. Egy ilyen gyermek reggel már öt vagy fél hat órakor kénytelen felkelni, hogy kis batyujával, melyben a tankönyvek és a száraz ebéd van, az iskolát kellő időben el­érje. És ennek az útján nincsen asz-­­­falt, nincsen ház, mely a széltől meg­óvná, sőt még villanyos lámpa sincs, mely a ködben világítana nekik. Ha­nem igenis van sár, köd, eső, hó és a törvény, mely kényszeríti, hogy ilyen utat tegyen meg egészsége árán egy kis kultúráért. Ezekért a gyermekekért kell va­lamit tenni. Most talán addig, míg megint iskolába kell ezeknek menni, lehet rajtuk segíteni. Ha a tanító az iskolában köhö­gést hall, majdnem minden esetben vaktában rá lehet mondani, hogy az egy ilyen köd feküdte méhecskéből­­ fakadt. Még rosszabb, ha ezen gyer­mekeknek délután három órakor kell ugyancsak azt az utat megint meg­tenniük. Ezen legegyszerűbben úgy lehetne segíteni, hogy az iskolaszék magáévá teszi azt az ügyet és elrendeli, hogy a tanyai iskolákban kezdődjék a taní­tás télen (csak néhány hónapon át), november 15-től február végéig reg­gel 9 órakor, a tanítás történjen egy­huzamban és délután két órakor érjen véget. És még akkor is meg lehet tenni azt, hogy a gyerekeknek a déli órák­ban szünet adassák, hogy azon szá­raz ebédjüket elkölthessék. Vízhiányhoz. Saját tudósítónktól. Kecskemét, szeptember hó 30. Az országban napról-napra jobban ter­jed a kolera. A kormány, a hatóságok sürgős utasí­tásokkal látják el a lakosságot, hogy miként kell a kolera ellen védekezni és reámutat­nak arra, hogy a fertőzéstől tartózkodni kell, és hogy főként arra kell ügyelni, hogy min­den tiszta legyen. Az a tisztaság, amit ilyenkor egy jár­vány megkövetel, alig foganatosítható. Az ember fürödhetik naponta, többször mosakodhatik, de már annak útját nem áll­hatja, hogy a kiflit és zsemlyét, mely leg­alább 4—5 kézen ment már át, ne vásárol­jon, hogy a zöldséget, melyet a piacon vesz és mely ott porral volt ellepve és több ké­zen ment át, kézbe ne vegye, hogy a húst, mely a mészárszékben legyeknek van kitéve, amely ugyancsak több kézen megy át, ne érintse, — szóval majdnem lehetetlen kellő­leg védekezni a kolera ellen. Az egyedüli, mely még rendelkezé­­sünkre kellene, hogy álljon: az ivóvíz, mert ezzel a fenti mizériákon is némileg segíthe­tünk és az, hogy minden portól mentve le­gyünk, mert a por terjeszti legjobban a ba­­cillusokat. És minket ily időben a város meg­foszt a víztől és ilyenkor a város az utcá­kat, melyeknek nagy része fel is van tépve, nem öntözteti, a elesetteket feltétlenül veszé­lyessé teszi és más több helyen a canalisok is veszedelmesen büzlenek. Elégszer történt már felszólalás a víz­hiány miatt és az illető közeg mindig azzal nyugtat meg, hogy elég viz van. De hol ? Hát hol van az az elég viz, ha egészséges és bő vizünk nincsen és ha az utcák öntö­zésére sincs viz? PÉLI LEVÉL. Raszkolnyikov, Kecskemét, szeptember 30. (k.) A hivatásos etikusoknak, akik tu­dós kommentárral kísérik sírjukba az egy­napos szenzációkat, ma jó dolguk lesz. Dip­lomás gyilkos került horgukra, kövér, izes falat, el lehet róla hosszasan elmélkedni, akinek tehetsége van hozzá, akár regényt is írhat róla. Ha Raszkolnyikovról lehetett,­­ Fekete Vilmosról miért ne ? Fekete Vilmos abból a fajtából való, a­mely a legenda képződésnek új anyagot, a képzeletnek táplálékot, az idegeknek uj iz­galmat szolgáltat. Vitális Imre, a sokszoros rablógyilkos, a modern korunkra maradt ásatag betyár legföljebb azért érdekes, mert anakronizmus, ma, a távíró és gépfegyver korszakában- Fekete Vilmos ma épen azért érdekes, mert a mi korunk fia, nem épen a telegráfé és a repülőgépé, de a teljes ener­­váltság, a létért való küzdelemben hamaros megrokkanás, a lelki gyöngeség és az ideg­baj korának gyermeke. Jobb ízlésünk, nemesebb érzésünk kö­nyörögve tiltakozik: ne olvasd végig ezt a történetet, hisz ennél aljasabbat, ocsmányab­­bat, piszkosabbat a legtorzabb fantázia sem gondolhat ki. De a gyarló kíváncsiság ra­gad bennünket, hogy elmerüljünk e rettentő gyilkosság részleteibe, és bár megdermedve elzsibbadó érzékkel, vonagló idegekkel, még­is csak végig élvezzük a véres esetet . . . Micsoda kloáka tárul itt fel előttünk! Ez a fiatal ember megszerezte az egyetemen a gyógyszerészi diplomát. Ez azt jelenti, hogy akadémiai képzetsége van. De azért boldogulni nem tud. Mindenhol hamar ki­ismerik és kiadják az útját. Nincs maradása. Nyomorult természete, „enyves keze“, köny­­nyelműsége előbb ínségbe dönti, aztán apró büntetésekre készteti.„ Lop, csal, piszkos adósságokat csinál. És amikor a hitelezők torkára teszik a kést, akkor a turfon próbálja megjavítani szerencséjét. Ez a turf, csak épen ez hiányzik Fekete Vilmos úr élet­­írásából. Ez a vonás teljessé, hiánytalanná teszi a rajzot. Természetes, hogy a megtévedt patikus­nak nincsenek jó tipp­jei. Jó tippjeik nem a Fekete Vilmosoknak szoktak lenni. A két­ségbeesés eléri nála azt a fokot, ahol meg­hal az erkölcsi érzésnek az a csekélyke ma­radványa is, amely eddig a végső tettét visszatartotta. Most már nincs morál, nincs lelkiismeret, rabolni kell és ha a rabláshoz csak az ölés vezethet, akkor gyilkolni kell. Mi mehet végbe egy aránylag intelli­gens ember lelkében, amíg az első könnyel­műen kölcsönkért tíz koronától eljut az előre megfontolt gyilkolásig? Azt hiszem, Fekete Vilmosnak úgynevezett lelkében semmi sem ment végbe. Itt minden a felszínen mozog: bűnbánás, szeméremérzet, meggondolás. Nem a gonoszságra született, hanem a könnyel- MEcrcifiLT a K 0 B R il K-cipőgyár helyi Mate pgyip Nagykőrösi­ utcán (Wersitz házban). FRISS CIPŐK nagy választékban csakis itt kaphatók!

Next