Kecskeméti Ujság, 1910. november (3. évfolyam, 252-277. szám)
1910-11-01 / 252. szám
Kecskemét, 1910. november 1. Ára 2 fillér. Kedd, III. évf., 252. (441 ) sz. _______________ POLITIKAI NAPILAP _________ Előfizetési ár helyben. . . 8 kor. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Helyettes szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal Telefonszám ! ! ! “ *re. DR. HUSZÁR DEZSŐ DR. RÉTI GYULA VIRÁNYI GYULA: Csongrádi utca 2-ik szám :: Polgármesterek az olcsó husért. Kecskemét, 1910. október 31. (vl.) Bárczy István dr. Budapest főváros polgármestere a magyar városok országos kongresszusának állandó bizottságát szombaton rendkívüli értekezletre hívta egybe a városokban országszerte uralkodó húsdrágaságnak megszüntetésére irányuló intézkedések megbeszélése végett. A kongresszus állandó bizottságának tanácskozása bizonyos, hogy egyszerre nem szünteti meg, sőt még csak nem is enyhíti azokat az organikus bajokat, melyek a közélelmezés megrosszabbodását országszerte előidézték. A húskérdést, már tudniillik azt a kérdést, hogy a városok lakossága ne legyen kénytelen nélkülözni a legelsőrendű és nélkülözhetetlen hústáplálékot, a városok alig képesek önerejükből megoldani. Itt az ideje, hogy a városok népe nevében a városok képviselői, is körvonalazzák a kifejezésre juttasák azokat a követelményeket, melyek teljesítése a városok népének érdeke. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a legutóbbi évtizedben a városok lakosságának közélelmezési viszonyai oly mérvben megrosszabbodott, hogy a nép zöme nem képes elsőrendű életszükségleteit kielégíteni. Hústáplálékhoz ma már csak a jobbmódú polgárság jut. Az egy főre eső húsfogyasztás minden városban évről-évre csökken s ez a jövő generáció és a közgazdaság szempontjából felette szomorú helyzet, mert a természetes fejlődéssel, különösen a városokban az ipar és kereskedelem fejlődésével járó nagyobb fogyasztó képesség épen azt kívánná meg, hogy a húsfogyasz- tás emelkedjék. Nélkülöző nép, mely elsőrendű életszükségleteit kielégíteni képtelen és gazdasági haladás egymást kizáró fogalmak. Gazdasági haladásról, az ipar és kereskedelem fejlődéséről csak ott lehet beszélni, hol a nép nem szenved szükséget a legelsőrendű tápszerekben. Magyarországon ma már kétség-telenül megállapítható, hogy nemcsak húsdrágaság van, hanem a legnagyobb mértékű húshiány is, s az ország fejlőlődésének legfontosabb problémája a küszöbön levő husinség bekövetkezőmegakadályozása. Az ankét arra való, hogy oda eszméket vigyenek, s ott eszméket cseréljenek, melyekből kialakuljanak azok a konklúziók, melyek a bajokon segíthetnek. Nyilvánvaló s nem szenved kétséget, hogy a drágaság és húshiány első és fő oka az aránytalan birtokelosztás, s ennek gazdasági és társadalmi hatásai. A földmivelés technikájának javítása, s a termelőképesség fokozása tekintetében a legutóbbi évtizedekben alig történt valami. Az élelmiszertermelés nem tartott lépést a népszaporodással, s az országban évek óta megállapítható a teljes és a szó valódi értelmében vett depekoráció. Az államtenyésztés hanyatlása, a mezőgazdasági termelés általános stagnációja bizonyítja, hogy ezzel a mai állapottal szakítani kell. A városok kongresszusának állandó bizottságára hárult a nem könynyű feladat, hogy mindezekre az okokra rámutatva, javaslatot tegyen a mód és eszközökre nézve, melyekkel a búskérdés megoldható. A szombati értekezleten részt vett Kada Elek polgármester is. Az értekezleten a húsdrágaság okaiul a kiviteli piacok nagy keresletét és a magas árak miatt a nagy kivitelt és az állatállomány csekélységét tartja. Határozati javaslat arra kéri a bizottságot, hogy csatlakozzék a főváros azon álláspontjához, hogy Szerbiából élő állatokat korlátlanul lehessen behozni. Bárczy István elnök megjegyzi, hogy a főváros az általános élelmiszer drágaság tárgyában szaktanácskozmányt akar tartani, de még addig is szükségét látja, hogy foglalkozzanak a húsdrágaság kérdésével. Kada Elek kecskeméti polgármester elfogadja ugyan az előadó javaslatát, de ha azt kívánjuk, hogy Szerbiából az állatbehozatal lehetővé tétessék, akkor azt is kell kívánunk, hogy az állattenyésztés a kormány részéről különösen előmozdíttassék. Igaz, hogy megvolt az állatkivitel az utóbbi időben, aminek akövetkezményét most érezzük, de ez nem azért volt, mintha a gazdák kizsákmányolni akarták volna a helyzetet, hanem kényszerűségből pocsékolták el az állatállományukat, mert nem volt takarmány, amiből tovább tudták volna tartani. Nézete szerint tehát a növendék-marhák kivitelét és levágását kell korlátozni és a közvetítő ke- reskedelmet kell korlátozni. Folkusházy előadó Kada szavaira reflektálva kijelenti, hogy azokat a javaslatokat,amiket Kada fölemlített, az összehívandóankéten fogják előterjeszteni, és ebből láthatják azt a pártatlan álláspontot, amit a főváros a húsdrágaságban elfoglal. Telbisz Károly temesvári polgármester is csatlakozik a főváros akciójához. Azt az indítványt tetszti elő, hogy fogadják el a főváros javaslatát, de a korlátlan kifejezést ejtsék el, s a kormánytól azt kérjék, hogy a tűrhetetlenné vált húsdrágaság megszüntetése érdekében energikusan és céltudatosan intézkedjék. Mayerszky Béla nyíregyházai polgármester a rendezett tanácsú városok nevében csatlakozik az előadó javaslatához, de Telbisz felszólalása értelmében és Kada indítványának megfelelő kiegészítéssel. Szentpály István dr. miskolci polgármester a mezőgazdaság szempontjából a korlátlan behozatalban nem talál semmi veszedelmet, mert az élelmiszer drágaság kihat a mezőgazdaságra is, mert a nagy drágaság miatt a munkások kimennek Amerikába s a gazdák nem kapnak cselédet. Bárczy elfogadja Kada módosítását, mert a városi lakosság is akkarja, az állattenyésztés fejlesztését. Telbisz indítványa szerinte egy kicsit határozatlan, mert a korlátlan behozatal kérése sem veszedelmes, amennyiben Szerbia nem fog tudni oly hamar szabadulni az időközben más országokkal kötött összeköttetéseitől. Elfogadja tehát, hogy a bizottság a korlátlan szó említése nélkül a főváros kérelmét pártolja. Wimmer Imre esztergomi polgármester az előadó javaslatát magáévá teszi. Kludik Gyula fejtegeti a húsdrágaság okait, amely nem a gazdaközönség hibájából állott elő. A javaslatot nem fogadja el; okait, miután az idő előrehaladt, nem fejti ki. A bizottság az előadó javaslatát Kada és Telbisz módosító indítványával kiegészítve elfogadja. Ezután a bizottság tagjai a képviselőházba mentek, ahol Héderváry gróf éppen a főváros küldöttségét fogadta. A miniszterelnökhöz a deputációt Bárczy akadályoztatása miatt Brolly Tivadar pozsonyi polgármester vezette, aki beszédében elmondta az állandó bizottság elfogadott határozatait. A miniszterelnök kijelentette, hogy az 1911. évre nem tudja biztosítani a három millió koronának felemelését, de a további évekre, amint az Andrássy-féle javaslatban tervezve volt, ez megtörténik. Erről biztosítja a városokat, sőt, ha lehet, szeretné még hamarább is. Hogy a folyó évi államsegítség összege mielőbb kiutaltassék, arra törekedni fog. Mert hiszen már a dolog természetében rejlik, hogy ha egy összeg valami célra egy évre föl van véve, azt arra az évre ki is kell utalni. Hogy ez még eddig nem történt, ennek az az oka, hogy törvényen kívüli állapot volt. Törekedni fog arra, hogy a kiutalás megtörténjék (Zajos helyeslés). Ami a húsdrágaságot illeti, elismeri, hogy annak csökkenése nemcsak a főváros, de az ország valamennyi városának is érdeke. Azonban ez nagyon nehéz kérdés. Elismeri, hogy a városok előterjesztésében sok igazság rejlik, ami a kormány felfogásával is találkozik s ha mégsem tudnának annak eleget tenni, annak az az oka, hogy az önálló törvények és külföldi szerződések kötik a kormány kezét. A küldöttség a miniszterelnök beszédét hosszantartó lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Végül Bárczy István dr., a főváros polgármestere bemutatta a küldöttség tagjait a miniszterelnöknek, ki azokkal hosszabb ideig a legszívesebben elbeszélgetett. A bizottság tagjait Bárczy István dr. polgármester délben a Pannóniában ebédre vendégül látta. Karácsonyi Albumunkat mindazon előfizetőink megkapják, akik október hó elsejétől legalább félévre előfizetnek. Ez az album, amely 50—100 oldal terjedelmű lesz, a karácsonyi számon kívül naptárszerű közléseket is tartalmaz. Különben, mutatványszámokat kívánatra két hétig bárkinek küldünk. Félévi előfizetés 2 forint.