Kecskeméti Ujság, 1911. február (4. évfolyam, 27-49. szám)

1911-02-01 / 27. szám

2. oldal. POLITIKAI SZEMLE. Kinézet módszer. Budapest, 1911. jan. 31. A kinaiak valamikor úgy áldoztak az ősök emlékének, hogy vagy eltörtek, vagy elégettek valamely értékes tárgyat a csa­ládi oltáron. Ma olcsóbban végzi kegyeletét a kínai, direkt erre a célra hamisított bankókat éget el. Magyarországon valamikor cselekedtek a hazafiak a hazáért. Kínai módra ma ol­csóbb az áldozat. Ma beszélnek a hazáért, még pedig lehetőleg sokat, hogy múljék az idő és a parlament ne dolgozhassák. Azt hitte az ellenzék, hogy valami nagy hatása lesz a hosszúra nyújtott bank­vitának. A vármegyék megint lázongani fognak, a polgárság megtelik harcias han­gulattal. És jönnek majd a népgyűlések, melyek harcra tüzelik, kitartásra buzdítják az obstruálókat. A valóság pedig micsoda? A valóság az, hogy az ország részvétlenül, közönynyel nézi az ellenzék handabandázását. Nem azonosítja magát vele, nem lelkesedik érette, nem biztatja egy árva szóval sem, sőt szíve mélyéig megcsömörlött tőle. Ha pártérdek vezetne bennünket, azt kellene mondanunk : csak folytassák az urak, csak hadakozzanak a nemzetnek a választá­sokon kifejezett akarata ellen. Csak vonják magukra mennél jobban a nemzet ellen­szenvét és haragját. Járják le magukat vég­képen úgy, hogy akkor, ha majdan újra ítélkezik a nemzet, hadd sújtson le rájuk és hadd irtsa ki őket a törvényhozásból. De nem vezet bennünket a puszta pártérdek, csak az ország érdeke. És mert ez vezet, fölvetjük a kérdést: az ország érdekében állónak tartja-e az ellenzék, hogy végképpen lejárja magát és elveszítse még azt a csekély nimbuszt is, amit a közelmúlt négy-öt esztendei aktivitása után meg­mentett. Mi nem tudunk egészséges parlamen­­tarizmust komoly, tekintélyes ellenzék nélkül elképzelni. Épen azért sajnáljuk, hogy az ellenzék most elpocsékolja azokat a rongyo­kat is, melyekkel eddig valahogyan taka­rózhatott. Már­pedig csak az lesz a vége annak, hogy az ellenzék, miután maga nem tudott az ország érdekében hasznos munkát végezni, mikor hatalmon volt, nem engedi dolgozni azokat, akik erre kényesek volnának s akik a nemzet bizalma folytán erre hi­vatottak. De végtelenül fájlaljuk a parlamentben folyó időrablást más szempontból. A most folyó népszámlálásnak eddig nyilvánosságra jutott adatai szerint az ország hihetetlen károkat szenvedett az utolsó népszámlálás óta. Mivel a csaknem állandó politikai krí­zisek miatt az utolsó évtizedben sem gazda­sági, sem kulturális, sem szociális téren intenzív munkát végezni nem lehetett, egész vidékek tönkrementek, vagy kivándoroltak. Ha van még hazafias lelkiismeret, nem volna-e inkább az ellenzék hivatása, hogy a felszaporodott mulasztások pótlására sarkalja, minél több munkára, több reformra ösztö­kélje a kormányt, ahelyett, hogy üres szó­­cséplésével teljesen lehetetlenné tesz minden parlamenti munkát és ezzel az országot fokról-fokra léjebb taszítja a lejtőn. Azt hisszük, hogy a válasz csak egy lehet. Itt volna tehát az a pillanat, hogy az ellenzék magába szállva döntsön, mit akar. Akarja-e, hogy megtépázott tekintélyének utolsó foszlányait is feláldozva, az országot mai súlyos helyzetében tartsa, vagy akarja-e, hogy az utolsó évtized mulasztásait pótolva, a nemzet rátérhessen a haladás, a boldogu­lás útjára. A nemzet nem tréfál. A nemzet le fog sulytani azokra, akik tettek helyett üres fecsegéssel akarják szolgálni és kerrékkötői a gyümölcsöző parlamenti munkának. Az utolsó választás intő például szol­gálhat. Kár felidézni a nemezist. Az mindig utoléri azokat, akik provokálják. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 27. (518.) szám. Villamosvilágítási berendezések Turbinaszivattyu­telepek Maffei Schwartzhopff-műtfek, BERUH. ELEKTRA villamos és erőtelepeket építő Szivógázmotortelepek Diesel- és benzinmotorok. Müncheni motorgyár, München-Sendling. részv.-társ. Budapest, VI., Gyár­ u. 111. “ . A város parlamentjéből. Saját Kecskemét, tudósítónktól. 1911. január 31. Kissé hűvös, mondhatni hideg terem­ben, de élénk hangulatban nyitotta meg gróf Ráday Gedeon főispán úr a mai közgyűlést. A polgármesteri jelentés tudomásulvétele után Sándor István főjegyző ismerteti, hogy a fő­ispán úr a megüresedett főszámvevői állásra Tormássy Ferenc alszámvevőt, ennek állá­sába pedig Soós Gyulát nevezte ki. Az elmekórház. Az országos elmekórház ügyében már 1908-ban lettek tárgyalások folyamatba téve. A város szerződést is csinált már az akkori kormánynyal, akinek 200 hold földet aján­dékozott e célra. Az ügy sokáig húzódott, míg végre most abban állapodott meg a minisztérium, hogy az elmekórházat kisebb méretekben és más rendszerben építi fel. Éppen azért Kada Elek polgármester úr köz­benjárására a minisztérium elhatározta, hogy megépíti a tébolydát a mostani rendszerek­től kissé eltérően. A városi tanács most te­hát azt az előterjesztést teszi a közgyűlésnek, intéztessék felterjesztés a minisztériumhoz az iránt, hogy az állam a tébolyda céljaira felajánlott 200 hold területről mondjon le, s evvel szemben a város a belterületen, vagy mellette egy 30 holdas területet bo­csásson rendelkezésére az államnak teljes tulajdonjoggal. E célra a földmivesiskola melletti terület volna a legalkalmasabb. S ha az elfogadható lenne, úgy a szükséges te­rület a földmivesiskola mai területéből ha­­síttassék ki, melyért az iskolát azután a méhes­­laposi részekből kárpótolnánk. A kereskedelmi iskola. A városi felsőkereskedelmi iskola igaz­gatója és tanárai fizetésének az állami fize­tésekig való kiegészítése ügyében tesz a tanács előterjesztést, melyet a közgyűlés elfogad. Pályázat: Soós Gyula kinevezésével megürese­dett főpénztári ellenőri állásra a pályázat meghirdetését mondja ki a közgyűlés. Az ajándékozások. Mint minden évben, úgy az idén is azt javasolja a közgyűlés, hogy a javadalmi hivatal több tisztviselőjének adja ki a szo­kásos jutalmazásokat. Ez fáj az öreg Szap­panos Pista bácsinak is, aki nem tartja he­lyesnek azt a rendszert, midőn a jövedel­met széjjel osztogatják. Bagi h. polgármes­ter adja meg a választ s kifejti, hogy a díja­zás, a jutalmazás egész indokolt, mert­ az illetők rendkívüli munkássága okozta azt a százezer koronányi többletet, amelyet éppen a javadalmi hivatal kihozott. Hankovszky Zsigmond ellenzi a díjazás kiadását, mert szerinte méltánytalan eljárás okozta a nagy különbségeket. Rózsa Jenő bizottsági tag száz felszólalásában a tiszt­viselők megérdemelt jutalmazását kéri. Kada Elek szólal fel végül, aki kifejti, hogy en­nek a kérdésnek a tárgyalásánál külön-külön kell a jutalmazásokat tárgyalni és különösen tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy a kisebb fizetésű hivatalnokok gyakran a hiányzó, be nem töltött tisztvise­lők helyett ügyködnek. Ezek a fizetések, illetve jutalmazások mintegy ösztöndíjak, miként azt ír. Szabó László biz. tag is kifejti, okvetlen kiutalandók, de helyesnek tartja, hogy ez a gyakorlat eltöröltessék és a java­dalmi hivatal végleges szervezésénél ez te­kintetbe vétessék. A közgyűlés végül többséggel elfo­gadta a tanács javaslatát. Párhuzamos osztályok. A kecskeméti iparos- és kereskedő­tanonciskola egy párhuzamos iskola felállí­tását kéri, melyet mindaddig mellőz a köz­gyűlés, míg az államsegély nem lesz ez irányban elintézve. Nagy vitát provokált ez az ügy, amely­hez Györffy Balázs, dr. Ballus Zsigmond, dt. Mészáros János és Kada Elek szóltak hozzá. Előbbiek az iskola felállítása érdekében szólaltak föl, a polgármester ellenben a vára­kozó álláspontot tartja helyesnek s taktikai szempontból is helyesnek tartja, ha néhány havi várakozás után az államsegély kiszorgalma­zását várjuk be. A közgyűlés a polgármes­ter álláspontját fogadja el. Kongresszus: A Magyar Gazdaszövetség nagygyűlé­sét ez évben Kecskeméten akarja megtar­tani július 2-án. Erre vonatkozólag a tanács javaslata az, hogy a közgyűlés örömmel vegye ezt tudomásul és mondja ki, hogy vá­­­­­rosi tanács ennek keresztülvitelével bizassék meg. A közgyűlés lelkesedéssel teszi ezt magáévá. Egyúttal belép a város közönsége mint alapító tag a Szövetségbe, Baracs puszta eladása. Többször­ fordult már meg ez az ügy is a közgyűlés előtt. Sok ajánlat volt már ez ügyben. Legutóbb a honvédelmi miniszter is kiszemelte ezt katonai lövőtérnek. Miután pedig ez a vétel nem biztos, kéri a tanács az eladást kimondani olyképpen, hogy az ajánlatok e célra ez évi március 20-ig ter­jesztessenek be a tanácshoz. A közgyűlés el­fogadta. Lovassági barakkok. A beszállásolással járó kellemetlenségek elkerülése végett a tanács barakkok felállítá­sát tartotta volna helyesnek. De mivel ez 800 ezer koronát venne igénybe, a tanács ezt mel­lőzi azon véleményben, hogy ez az ügy egyelőre ejtessék el, mert ez nagy terhet róna a lakosságra. Héjjas István a régi lo­­varda és kaszárnya átengedését kéri. Kada Elek polgármester érzi a mai beszállás! rend­ le: es ah azom­ pult, ajtó rőfös rende Bau El Ballós mellet! vésü s adó.­­ helysz. m 2 h v a A ügyvéd van ti

Next