Kecskeméti Ujság, 1911. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1911-03-01 / 50. szám
2. oldal , épülését, az itt összegyűlt nagy számú lakosság állandó szükségleteinek kielégítését, ipari fejlődésünk eszközeit legkedvezőbben szerezhetnénk meg. Ámde a mi elmaradt viszonyaink mellett a termőföld parlagon, a hegyek kincsei kiaknázatlanul hevernek, az áldás gyakran átokká válik. A Tisza, mely tőkeerős, vagy bár szegény, de karjának és elméjének erejét a maga boldogulására következetesen felhasználó nemzet kezében a boldogulás, az anyagi gyarapodás eszköze volna, Kecskemét fejlődésének határozott akadálya. A nagy folyó s még inkább hatalmas mellékfolyói állandó hajózásra nincsenek alkalmassá téve, így rajta csak az év egyes szakaiban mutatkozik némi vérszegény hajóforgalom. Ez a forgalom nem érdemli meg, hogy rajta kikötőt építsünk, melyet alkalmas vasút segélyével a várossal összekössünk. Nincs rajta híd és így Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének a folyó másik oldalán fekvő községeit nem tudjuk vasúttal magunkhoz kapcsolni, sőt még a már mindkét oldalon kiépült kőutak folytonos használatát sem tudjuk számukra az év minden szakára biztosítani, holott ezeket a községeket hagyományaik és jelenlegi gazdasági érdekeik hozzánk kapcsolják. A Dunának, mint viziutnak, távolságánál fogva reánk nézve a mai viszonyok között nincsen jelentősége, de legalább forgalmunkat is kevésbbé akadályozza. Elzár mégis bennünket a legrövidebb fiumei vonaltól, a Dunántúl szén-, kő- és mészbányáitól, tőzegtelepeitől, bár ezt mai helyzetünkben még nem igen érezzük. Talán feleslegesnek is látszik, hogy a vízi közlekedés kérdésével annyit foglalkozom, mert teljesen a vasúti közlekedésre utalva, nem fejlődhetett ki városunk lakosságában az érzék a vizi közlekedés előnyei iránt s mivel így is csak élünk, sőt fejlődünk , sokan felesleges és céltalan időfecsérlésnek gondolják a viziút kérdésének — különben elég ritkán felmerülő — feszegetését. A gazdasági érdekek iránt hazánkban általánosan mutatkozó csekély tömegérzék mellett ennek tulajdonítható, hogy a Duna—Tiszacsatorna kiépítése, mely ezeken a bajokon segíthetne, nagyon kevesebben kelt érdeklődést, sőt gyakran az ügygyel foglalkozó egyének is lekicsinylik annak jelentőségét. Arról vagyok meggyőződve, hogy a Duna—Tisza-csatorna érdekeinket kielégítő módon való kiépítése teheti Kecskemétet nagy várossá, környékét és határát gazdag kultúrájúvá ; reánk nézve kedvezőtlen kiépítése pedig Kecskemét fejlődésének lassú csökkenését, sőt néhány évtized alatt azt eredményezi, hogy városunk elveszti azt az uralkodó helyzetét, melyet ma a Duna és Tisza, Budapest és Szeged között elfoglalt Kiskunfélegyháza mellett másodrendű jelentőségűvé fog válni. Méltóztassék azért megengedni, hogy röviden előadjam azokat az okokat, melyekből ez a véleményem kialakult. gozom arcom verejtékével s azalatt mulatni fogok, sutba dobom őszhaju gondomat, redőshomloku aggályaimat és vigadok. Szaturnusz isten tiszteletére aztán ült országra szóló mulatságokat. A farsang elözönlötte trikójával egész Európát és pezsgőjét pajkosan az orra alá fröccsenti a tulipiros ifjúnak, épp úgy, mint a nehézvérű aggastyánnak. Mi hát a farsang? Tarka mozaik kép számtalan alakból összerakva. A mozaik egyik alakja a gondos mama, kiben csak az anyai szeretet tartja a szuszt a farsang alatt. Ő futja be a boltokat, ő alkudozik a kereskedőkkel, traktál a fodrászszal, jegyzéket vált a cipésszel, szónokol a divatárusnővel. Ha a ruha késik, ő állja ki leányai félelmét hatványozott mértékben. — Sasszemei a bálon kísérik magzatait a cotillion és négyes veszélyes útjain. Ő nézi ki mindenki lelkéből, komoly ember-e, vagy csak afféle táncos, ki egy figura alatt halálra udvarol, hogy holnap a mai ideálra vissza se emlékezzék többé. Az ifjú lány, ki álmokkal megy az első bálba és a báli törzsvendég, kinek rég nincs már illúziója és már csupán szokásból járja, az ifjú jogász, ki Nagy Sándornak képzeli magát és bokrétás nyakkendőjével okvetlenül hódításokra számit, a félőrült rendező, a visá-vis nélkül maradt táncos, ki párját busán helyére vezeti, mig egy társa mohó vággyal lesi táncosnőjét; két héttel előre eligérkezett vele és a hűtlen még sem jön; az álmos és álmatlan cigány, az agyoncsigázott pincér, mindmegannyi darabja e mozaiknak, — aki ezeket összeállítja, egy bált tart a keze közt. Hanem mi a nagyvárosi bál a kisvárosihoz képest. Amott az csak egy csepp a tengerben, egy buborékja a tengernek, míg a kisvárosban — esemény. Hetekkel előbb beszélnek róla, hogy hetekkel utóbb megemlegessék. A nagyvárosi ember elmegy a bálra tán csak szokásból, körülnézni, álmot szerezni magának, a kisvárosi mulatni akar. A régi jó magyar mulatságot ki ne ismerné legalább hírből ? Azokat a hetedhét országra szóló estéket, vagy jobban mondva: napéjeket, mert a hajnal se vetett véget azoknak, hanem áttáncoltak, átmulattak reggeltől estig. Akkor megvolt az a jókedv. Hová lett? Elmúlt. Valahol, szórványosan megvan még a vidéken s egy-egy mulatság hire f elhat az országba, mikor az egész megye három napig együtt ül és mulat, hanem ez is csak fehér holló. Megjózanodtunk, elcsöndesedtünk. A farsangot gyakorlati oldaláról kezdjük felfogni, ismerkedünk, megnézzük, végig mérjük egymást s ha megtetszünk egymásnak — tán el se válunk. Ez a mai mulatság csendes és praktikus, talán jobb is így! A Munkapárt Körben (Vidaféle helyiség, Páva utca) nap-nap után nagy élénkség uralkodik. A párttagok tömegesen vesznek részt a párt munkájában, hogy a hivatalos városatyajelölteket a vasárnapi választáson diadalra segítsék. A jelöltek teljes hivatalos listáját lapunk holnapi, csütörtöki száma közli s hisszük, hogy az városszerte közmegelégedést fog kelteni. — Átirat. Városunk megkeresésére Székesfehérvár szab. kir. városkereskedő és iparos tanonciskola igazgatósága ma megküldötte az ottani iparos tanonciskola rajztanári fizetéséről és óratervéről, valamint az igazgatói állás szervezéséről a kívánt jelentést. Hivatalvizsgálat. Bagi László h. polgármester tegnap kezdette meg a házipénztári hivatal pár napot igénylő vizsgálatát abból az alkalomból, hogy az új házipénztári ellenőrnek, Diószeghy Józsefnek a hivatalt átadták. A hivatalvizsgálattal kapcsolatosan megejti a helyettes polgármester a rovancsolást is. hírek. Kecskemét, 1911. február 28. FARSANG MOZAIKOK. Mennyi dicsőt, nagyot gondolt ki és produkált az emberiség fiatal korában, mikor még teljes legényerejében duzzadt és egetverő ostromaival piramisokat emelt homoksivatagokra, Bábeltornyok üstökével akarván elérni a csillagokat. Ezeket az alkotmányokat az idő elszórta, elöntötte, feldöntötte. Csonka romok regélnek a fiatal legény hetykeségeiről. Régi szokások, szellemi vívmányok elvesztek, elpusztultak. A megvénhedt emberiség fiatal korának annyi szép, ifjúkori emlékét elfeledte. Egyet azonban a sok közül mégis megőrzött, a farsangot. Valamelyik jó napján az ifjúságnak eszébe jutott: tűzök ki magamnak néhány napot, néhány hetet, amikor elfelejtem az év keserveit, és azt, hogy fejlődésem nagy munkáján fáradozom, hol KECSKEMÉTI ÚJSÁG 50. (541.) szám. — Holló Lajos kunfélegyázi mandátumát vizsgálat tárgyává tette a Kúria. A vizsgálatot Istvánffy Lajos dr. budapesti táblabiró végezte, aki körülbelül 250 tanút hallgatott ki, szakértői szemlét tartott és a petícióban felemlített özvegy Holló Józsefné házát is lefényképeztette. A táblabiró az iratokat most terjesztette be a kir. Kúriához, amely legközelebb terminust tűz ki a folytatólagos tárgyalásra. — A th. bizottsági tagok jelölése. A törvényhatósági bizottsági tagok választása, mint már megírtuk, március hó 5-én lesz. Mint értesülünk, már az összes pártkörök és társadalmi egyesületek megejtették a jelölést, kiknek nevei a napokban a nyilvánosság elé kerülnek. — Füvessy Imre h. főkapitány az AFGE igazgatósági tagja. Az Alföldi Földmivelő Gazdasági Egyesület, melynek élén báró Podmaniczky Endre országgyűlési képviselő áll, amint értesülünk, Füvessy Imre h. főkapitányt igazgatósági tagjának választotta meg a január hó 18-án tartott közgyűlésén. A Budapesten székelő egyesületnek feladatát képezi a gazdasági és társadalmi bajok orvoslása s egyéb fontos társadalmi érdekeknek megvédelmezése. Közvetíti a vetőmagnak, mezőgazdasági gépeknek a legkedvezőbb árakban és feltételek mellett való beszerzését, sőt a gépek kölcsönadását is. Az állattenyésztés érdekében pedig annak felvirágoztatása céljából jó tenyészállatok beszerzését közvetíti, fajbaromfit ingyenes kiosztás céljára termel, tejszövetkezeteket létesít s egyéb minden gazdasági kérdésben támogatója, vezetője s jóakarója akar lenni a magyar népnek. Hisszük, hogy ezen egyesület felvirágoztatásához a kecskeméti gazdaközönség is hozzá fog járulni. A tag aláírási ívet a nevezett igazgatósági tagnál bárki bármikor aláírhatja. Ezen egyesület társelnöke Gallovich Jenő, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület alenöke, továbbá dr. Ambrozovics Lajos nyugalmazott főispán és Vécsei Károly nagybirtokosok. — Az uj főgimnázium pályázatai. Mint értesülünk, az uj ref. főgimnázium építésére beadott pályaterveket a hét utolsó napjaiban fogják eldönteni. Ez alkalommal, bár fölöslegesnek tartjuk, mert az egyháztanács mindenkor hivatásának magaslatán állott, figyelmébe ajánlani az illetékeseknek, hogy az építkezést ne csak „esetleg“, de valójában is csak helybeli iparosoknak adják ki. Eltekintve, attól, hogy a helybeli építőiparosság nehéz küzdelemmel tartja fenn magát, de megbízhatóság és lelkiismeretes munka tekintetében, ha nem is mindig fölötte, de legalább is áll azon a fokon, amelyen akármelyik vidéki pályázó. S ismervén a beadott pályaműveket és ajánlatokat, erre alkalom és mód jelenleg is fennáll. A Népkönyvtár működése. Kerekes József népiskolai felügyelő-igazgató, a Népkönyvtár működéséről részletes jelentést tett a városi tanácsnak. Eme jelentésben sok tanulságos és érdekes adat világlik ki. A jelentés értelmében az elmúlt évben a könyvtárból 694 személy olvasott, kik 3269 esetben váltottak ki könyvet és 4549 kötetet vittek ki olvasásra. Minden vasárnap átlag 63 személy váltott ki könyvet, mely alkalommal 87 kötetet vittek el. A legkapósabb könyvek : Benedek Elek, Büttner, Jókai Mór, Mikszáth, Vas Gereben és Verne Gyula művei voltak. 577 kötetből 42 kötetet, tehát mintegy 7 százalékot nem vittek ki. Jellemző, hogy bár Kecskemét gyümölcstermelő és állattenyésztő város, az erre vonatkozó szakmunkákat : Bereczky: „Gyümölcstermelés“, Ritter: Gyümölcsértékesítés, Pater B.: Gabonafélék betegsége, Révész: Sertéstenyésztés munkáit egyáltalán nem olvasták. Az olvasók földmivelők, iparosok, háztartásnál alkalmazottak, tanulók, munkások és intelligens emberek is voltak. Emi lehető esetleg átvétel azonnalult, ajtókrőlös rendez Baut A ügyvéd ván ti