Kecskeméti Ujság, 1911. április (4. évfolyam, 76-101. szám)

1911-04-01 / 76. szám

2. oldal­­ téri irányt tartják helyesnek, mert legalább 16 zsilipet kellene építeni, amely a vizet ideemeli. Egy-egy zsilip megfelel 2 kilométer útszakasznak. Remény van arra, hogy a minisztérium mégis megvalósítja ezt a ter­vet, hogy a mellékág mellőzésével mégis a főág haladjon itt, mert 2 és fél millió koro­nával olcsóbb is. De számítani kell a város nagy forgalmára, amely jelentékenyen sza­porítaná a csatorna forgalmát. Ez a vasút­­ügyi bizottság javaslata, hogy intézzen a közgyűlés újabb feliratot a miniszterhez, hogy lehetőleg a főcsatorna építtessék ki, de legrosszabb esetben a mellékág egyide­jűleg építtessék. Kéri a bizottság, hogy a közgyűlés a városi birtokok azon részét, ahol a csatorna áthalad, ajánlja meg a közgyűlés díjtalanul. Fodor József bizottsági tag indít­ványozza, hogy ezt a határozatot küldöttség adja át a miniszternek. Szappanos István bizottsági tag hozzájárul ezen indítványhoz, különösen helyesnek tartaná azt az ágat, amely az ágasegyházi suttogó nádasok kör­nyékén haladna átal, amely némi reminiszen­­ciákat ébresztene a nagy szabadságharcos rej­télyes napjaiból. Rossz nyelvek ugyan azt mondják, a nagy szabadságharcos ezt szó­­szerint el nem mondotta, de a felszólalásá­ból betűről-betűre kiolvasható volt. Kada Elek polgármester nem fogadja el a küldöttségi átadást, mert ez nem helyes, ennek a küldöttségjárásnak ideje már régen lejárt, bízzon meg hát a közgyűlés a városi tanács odaadó tagjaiban, akik szívükön vi­selték mindenkor a város ügyeit. Sándor István a gazdasági vasút fon­tos ügyét terjeszti be a közgyűlésnek. Ismer­teti ennek szükségességét és nagy fontosságát. Több vállalkozó (3) volt már itt segélyért, de a vasutügyi bizottság még érdemlegesen nem foglalkozhatott e kérdéssel, mert tör­vény még nem volt, csak most látszik való­színűnek, hogy a vicinális vasutak ügye törvényhozásilag rendeztessék. A vasutügyi bizottság javaslata most az, hogy a közgyűléshez oly értelmű javas­latot terjeszt be, hogy a tett ajánlatokat a város ne fogadja el, hanem a város maga kérjen előmunkálati engedélyeket, mert a város maga tudja mikor és hol építsen ilyen vasutakat a város határában. A közgyűlés elhatározza ezt olyképen, hogy ez a vasút­vonal kiindulna az alsópályaudvarról, onnét Bugacon át — Prónafalván át — Halasig haladna. Az egyik Orgoványon át Kiskürtig, a másik pedig a bugaci határ alsócsücskén át — Móricgáton át Szánknak — Kiskun­­majsáig. Az közgyűlés nagy lelkesedéssel fo­gadja az eszmét. Az Alföldi Gazdák Szövetsége egy in­­ternátust akar Kecskeméten felállítani 2— 300 gyerek részére, ahol középiskolai tanulók volnának elhelyezhetők. A pénzügyi bizottság pártolja a javaslatot és ezt be is terjeszti a közgyűléshez. Ehhez az internátushoz kér bizonyos segélyt a Szövetség, még­pedig úgy, hogy a Sándor-féle telket díjmentesen átengedi a város (694 négyszögöl), az épí­téshez egy és fél millió téglát díjmentesen adja, amely összegeket telekkönyvileg biz­tosítja a város arra az esetre, ha az inter­­nátus gazdát cserélne. Vértessy József bizott­sági tag szól az ügyhöz és kijelenti, hogy ilyen adományozásnál óvatosan kell eljárni, mert itt nagyobb vagyonátruházásról van szó. Kerekes József bizottsági tag szűz­­beszédében szintén hozzászól a tárgyhoz s helyesnek tartja egy jól vezetett, de nem zsebreszóló internátust, mert ezt a három középiskola, a jogakadémia és a felsőkeres­kedelmi iskola indokolttá teszi. De nem tartja helyesnek azt, hogy a város legdrá­gább és a legzajosabb pontjára építsék föl az internátust. Kada Elek polgármester szól a kér­déshez. Kifejti, hogy erre az internátusra szükség van, mert magánvállalkozókra ezt nem lehet bízni. A város csakis abból a szempontból segítheti ezt az internátust, mert egy egész nagy vidék fiatalságát csa­tolja ide, akik, leginkább idegenajkúak lévén, kellemes remíniscentiákkal ápolják a viszonyt később az életben a város irányában. Na­gyon alkalmasnak tartja a vásártér azon részét, ahol már szabályozva van a város, de különösen azért, mert egy oly intézményt is fog legközelebb oda, abba a környékbe, a közeljövőben helyeztetni, amit ezúttal nem hozhat nyilvánosságra, s amely az interná­­tussal karöltve lényegesen emeli annak a környéknek forgalmát. A közgyűlés ezen értelemben hozzá­járul a tanács indítványához. Több állás lévén üresedésben, április 15-ig pályázatot hirdet a város. A Kecskeméti Gazdasági Gépgyár új kibocsájtású részvényeire a város előjegyzést nem kíván gyakorolni, csupán a lebélyeg­zést kéri a tanács a közgyűléstől. Vértessy József ehhez a kéréshez is hozzájárul, s azt hiszi, hogy az a 20 százalék 80-at is megér. — Vegye meg a részvényüket, — ki­ált közbe Héjjas József nagy derültség kö­zött, de erre a felszóllaló nem hajlandó. Fodor József is hozzászól s rengeteg szomorúnak tartja az eredményt. Bogi László h. polgármester fölvilágo­sítja a közgyűlést, hogy ő a közgyűlésen jelen volt a város képviseletében. Bíráskodni nem a t­. közgyűlés célja. Csak arról van szó, hogy a 4800 korona elveszett városi vagyon leh­assék. A közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatát fogadja el. Dékány Károly heves szavakban kéri, hogy a város is csatlakozzon azon mozgalomhoz, amely a vizsgálat elrendelé­sét kéri. Kada Elek polgármester kijelenti, hogy ilyen dologban csak higgadtan kell ítélkezni. Ha a város kéri a vizsgálatot, akkor a vá­rosnak kell a költségekkel, amelyek ezrekre rúgnak, kirukkolni. Bóka Béla dr. szűzbeszédében helyes­nek tartja Dékány Károly indítványát s kéri, hogy a város is csatlakozzon ahhoz a ki­sebbséghez, amely a vizsgálatot keresi. Dé­kány Károly megnyugszik a polgármester válaszában. A közgyűlés elfogadja a tanács javaslatát. Papp György főkapitány ismerteti a belügyminiszteri leiratot, amely a közgyűlés azon határozatát hagyta jóvá, amely egy fertőtlenítő intézet felállítását határozza el. Helynek legalkalmasabbnak tartja a Cigány­város szélén, a Kuruc-tér sarkán álló telket. A fertőtlenítő intézetet a helybeli Kórház­berendezési Vállalat építi. Dr. Angyal Vidor beterjeszti a Vágó­ügy szomorú aktáit, amelyekben ismerteti a vizsgálat eredményét. Bejelenti most a köz­gyűlésnek, hogy a vizsgálat szerint 14,830 korona a hiány. Erre nézve özv. Vágóné­­val tárgyalást kezdett a tanács, akivel meg is egyezett olyképen, hogy az egyezség sze­rint 7000 koronát ajánlott fel a végleges rendezésre, mert a vizsgálat nem lehetett alapos , mert csak az erdőőrök hallgattattak ki, akik ebben a­­dologban különben is ludasok voltak. A városi tanács ez ajánlatot a jogügyi bizottság elé utalta, amely el­fogadta az ajánlatot és ezért a közgyűlés elé utalja. A közgyűlés elfogadja az ajánlatot oly képen, hogy a jogerőre emelkedés után az egész hétezer kor, 15 nap alatt befizetendő. A földmivesiskola igazgatósága arról értesíti a várost, hogy a földmivelésügyi miniszter egy circa 1000,000 koronába ke­rülő internátust, tanítóképzőt állít fel a föld­mivesiskola telkén. Ehhez az építéshez szük­séges 200,000 drb téglát kedvezményes áron adja a város közönsége, melyet a város 32 koronában ajánl fel. A közgyűlés elfogadja. A gabonapiac áthelyezése került ismét a közgyűlés elé. A közgyűlés elhatározza, hogy a piac mostani helyéről helyeztessék ki a vásártérre, még pedig a Vásári-kapu­ban lévő mon­t két oldalára. Iványosi Szabó László méltányolja a kérelmet, de amidőn ezt a kérelmet két évvel előbb beterjesztet­ték az alsóvárosiak, azt akarták, hogy a vá­ros ezen része is fejlesztessék, erősíttessék és központtá tétessék. Elfogadja a javaslatot, de hozzáfűzi, hogy mivel az általános vásár-­­ rendezés küszöbön van, indítványozza, hogy i­s, mondja ki a közgyűlés, hogy a kistemplom- , a­ teret is piacnak tartja fenn. Mert ez mél- (­­­v­­ányos, kiad Kada Elek polgármester felszólal e volt kérdésben. Nem osztja az előbbi nézetet, mert mivel a vásárrendezés küszöbön áll, nem szabad megkötni a közgyűlés kezét, hogy előre kijelöljünk helyeket piacnak és ezzel elébe vágjunk minden következő intéz­kedésnek. A publikum érdeke az első és ezt kell tekintetbe venni legelőbb. Hiszi azonban, hogy már ez évben ráérnek arra, hogy ezzel a kérdéssel véglegesen foglal­kozzanak. Mayerffi Zoltán azt fejtegeti, hogy mi­kor a gabonapiacot a Kistemplom térre he­lyezték, csak egy szavazattal kapta meg a környék azt a piacot, tehát nem közérdek, hogy most kihelyeztessék a gabonapiac s joga van az alsóvárosi közönségnek arra, hogy ott piac legyen. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy ez a kérdés az általáb Ho­nos piacrendezés alkalmával rendeztessék. KSS-t — A nyúlpiac oda mehet, — mondja Héjjas József uram, s ezzel, kár jelezni, a­­ tanács javaslata el is fogadtatott. A város külterületének szabályozása s tervével Pirovits Aladár fővárosi főmérnök bízatott meg, aki azt elfogadta 2000 korona díjért. A közgyűlés hozzájárult a tanács ja­­vaslatához. " ^ A Budapest—Kecskemét—Félegyházi út­­szakasznak kövezési munkálataira beérkezett ajánlatokat a kereskedelmi miniszterhez fel­é­terjesztették, aki a korláthi bazaltgyár I ajánlatát fogadta el. Ezen vállalkozóval kö- HH tött szerződést a közgyűlés elfogadta. A „Kecskeméti Újság“ megírta, hogy Ihili Schiffer A. és Fia helybeli cég a Folyóka­utcán nagyobbszabású, modern, mintegy 100 munkást foglalkoztató gyárat akar alapítani. Évente 80,000 felsőrészt produkálnak, ame­lyeket jórészt Bukovinában, Galíciában, Bosz­niában helyeznek el, hogy ezáltal az idegen osztrák árut kiszoríthassák. Ehhez az épít­kezéshez segélyt kér a várostól és kéri, hogy a város adja meg a gyárnak a szükséges 260 ezer téglát díjtalanul, esetleg felét díjtalanul, felét ö­n­k­öl­t­s­é­g­i árban, továbbá vil­lanyáram kedvezményt kérnek, mert évente cirka 10.000 kilowatt órát fogyasztanak. A tanács, majd a pénzügyi bizottság foglalkoz Tiszte­zett ezzel, hogy adassák 260,000 tégla 24 kecsk korona árban s ha a gyár 15 éven belül nek elkelne, úgy ezrenként 12 korona megtérít- (Rose tessék. A villanyvilágításra 25 százalék ked- ;; ked­vezmény, erőátvitelre 3 filléres dij állapit­­tassék meg. Jövőre az erőátvitelnél 8000 n£U­ kilowattnál nagyobb fogyasztásnál 3 filléres F*­111 dij állapíttassák meg, hol . A közgyűlés, dacára a főjegyző helyes fogad és méltányos, Szappanos Mihály szakavatott, fizető ügyes felszólalásának, a segélyt olyképpen e. köz szavazta meg, hogy a kért 260 ezer tégla 32 koronájával számíttassék, egyebekben pedig helybenhagyta a tanács javaslatát. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 76. (567.) szám. Szoknyanadrág««? újdonságok megérkezteti a Budapesti Csipkeáruház fiókjába Kecskemét Nagykőrösi­ utca 15. szám. Megtekintése a hölgyközönségnek szórakozást nyújt.

Next