Kecskeméti Ujság, 1911. június (4. évfolyam, 125-147. szám)

1911-06-01 / 125. szám

Kecskemét, 1911 junius 1. Ara 2 fillér. ^Csütörtök, IV. évf., 125. sz. (616.) W W A Kecskeméti Nemzeti Munkapárt és Munkapárt- Kör hivatalos lapja. Társszerkesztő: NÉMETH ERNŐ a Kecskeméti Nemzeti Munkapárt titkára. ________ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: DR. RÉTI GYULA ^pr a " Helyettes szerkesztő : VIRÁNYI GYULA. Előfizetési ár helyben . . Vidékre .......................... Telefon­szám . . . . . 8 korona 14 korona . . 176 Hol a komolyság? Kecskemét, június 1. A harminc tagú radikális ellen­zéknek mind a harminc vezére sűrűn interjúvoltatja magát két-három hét óta a katonai reform javaslatok dol­gában és mindmegannyi múlhatatlan szükségesnek látja annak a kijelenté­sét, hogy: — Késhegyig menő harcot foly­tatunk, obstruálunk, minden lehetsé­ges eszközzel támadunk a katonai követelések ellen! Nyilatkoztak pedig így, mikor még semmiféle pozitív értesülésük se lehetett róla, hogy a javaslatoknak tu­lajdonképpen mi is lesz a tartalmuk. Nos, erősen komolytalan dolog volt tőlük, hogy láthatatlanban prejudikál­­tak a katonai reform­terveknek és csak természetes, hogy az ország a nagyhangú ellenzéki kijelentéseket egy pillanatra se vette komolyabban, mint ahogy megérdemlik. Ma, amikor in concreto az ország előtt fekszenek a javaslatok, a nyilat­kozatok özöne folyik tovább. — Ezekből a javaslatokból nem lesz törvény! — hangoztatták az el­lenzéki urak már akkor is, mikor még arra se volt módjuk, hogy legalább felületesen olvassák át ezt a javasla­tokat. A javaslatok rosszak, veszedel­mesek, támadást jelentenek a nemzet legvitálisabb érdekei ellen! Harcolunk, obsruálunk! De hozzá­teszik: — Az obstrukciótól csak úgy ál­lunk el, ha a kormány garanciát vál­lal az általános, egyenlő, titkos vá­lasztójog megteremtése dolgában! Teringette, ez aztán logika, ez aztán a komolyság! Ha a javaslatok „rosszak, veszedelmesek, támadást je­lentenek a nemzet legvitálisabb érde­kei ellen“, vájjon mit változtathat mindezeken az állítólagos súlyos hi­bákon, ha a kormány akármiféle ki­jelentéseket tesz a választójogi reform dolgában ? Avagy ha a kormány belemenne abba a választójogi paktumba, melyet a szociáldemokratákkal és oláhokkal, tehát a magyar hazának nem éppen legmagyarabb elemeivel kooperáló Justh-párt ki akar csikarni, hát akkor eltűnnék a katonai javaslatnak vala­mennyi szépséghibája, melyet Justhék már akkor is bőségesen felfedeztek, mikor e javaslatok még meg se je­lentek? Az utóbbi években nem egyszer láttunk ismeretlenül és alaptalanul fel­idézett obstrukciókat nálunk, de ha most valóban ismét obstrukció találna lenni, úgy ez lelkiismeretlenség, in­konzekvencia és komolytalanság tekin­tetében messze felül fogja múlni mindazt, amit eddig nálunk produ­káltak. De hát ezt az igen tisztelt ellen­zéki urak, akik — mint a szimpto­­mák tanúsítják — gyógyíthatatlan rö­­vidlátóságban szenvednek, úgy látszik, merőben képtelenek fölfogni. Midőn most nagy hűhóval ismét neki­gyür­­kőznek a felforgatás munkájának, nem veszik észre, hogy a közhangulat egy csöppet sem áll harmóniában az ő tervbe vett akciójukkal. A közhangu­lat az, hogy Vnvidéki jelentékeny és örvendetes vívmánynak tartja a szol­gálati időnek három évről két évre való leszállítását és ha a javaslatok semmi más előnyt se tartalmaznának, csak ezt (pedig tartalmaznak ezenkí­vül is sok becses dologot) úgy a köz­felfogás már egyedül ezt is olyan örömmel üdvözölné nevezetes vív­mányként, hogy ezzel a hangulattal szemben Justhék minden obstrukciós törekvésének hajótörést kell szen­vednie. A katonai javaslatok és a választó­­jogi reform közt junku­mot teremteni különben se lehet józan ésszel. Ezek különálló dolgok, egyiknek a másik­hoz vajmi kevés köze van és minde­­nik külön-külön mérlegelést követel, amely mérlegelésnél minden taktiká­zás, minden hangulatcsinálás félre­­teendő és egyedül csak az képezheti a kérdés tárgyát, hogy az egyikben is, a másikban is mik a nemzet érdekei. A választójogi reform kérdésének az a forszírozása, melyet Justhék ta­núsítanak — legalább látszólag — annál nagyobb könnyelműség, mert erősen meg vagyunk győződve, hogy e választójogi reform keresztülvitele dolgában még a kisded Justh-csapat kebelében se tudott kialakulni egysé­ges, határozott vélemény, minthogy a húsvéti kongresszus alkalmával még a szociáldemokrata táborból is hallottunk hangokat, mely aggódva kérdezte, hogy váljon az általános, egyenlő, titkos választójog csakugyan kívánatos-e? Ha van kérdés, mely a nemzet szempontjából a legnagyobb megfon­tolást igényli, úgy ez az. Nos, Justhék­­nak könnyű hepciáskodni felelősség nélkül. De a kormányt súlyos felelős­ség terheli a választójogi reform meg­valósításának mikéntje tekintetében. És e felelősség tudatában a kormány nem terrorizáltathatja magát.­­ Kovács Lajos kárpitos ipartelepe nagyban, és kicsinyben. Kecskemét,­­ II. Hosszú­ utca 235. szám. Állandó aktár divánokból. .­. .’. Javaslat az uj telefon­dijakról. A m. kir. posta és távirda vezérigaz­gatóság — mint azt ma megírtuk — kidol­gozta a magyar távbeszélő berendezések jelenlegi díjtételeinek megváltoztatására vo­natkozó javaslatot. A vezérigazgatóság ezt most tanulmányozás és hozzászólás végett az összes kereskedelmi és iparkamaráknak, továbbá a kereskedelmi és ipari körök véle­ményének nyilvánítására hivatott más egye­sületeknek azzal küldte meg, hogy az annak idején összehívandó értekezleten megjegyzé­seiket adják elő. A javaslat fontosabb rész­leteit alábbiakban ismertetjük: A díjtételek egy évi kötelezettséggel a következők: 1. Rendes állomás külön vezetékkel. Az állomás bérlője fizet: a) 120 korona alapdíjat a távbeszélő vezetékért és készülék­ért; b) beszélgetési díjat a hívásokért és pedig részben előfizetési díj alakjában, rész­ben minden hívásért egyenként. Az előfizetési díjak a következők: összesen évi 1200 hí­vásra évi 60 K, 1800 hívásra évi 84 K, 2400 hívásra évi 108 K, 3000 hívásra évi 132 K, 3600 hivásra évi 156 K, 4200 hí­vásra évi 180 K, 4800 hivásra évi 204 K, 5400 hivásra évi 228 K, 6000 hivásra évi 276 K, 7200 hivásra évi 300 K, 7800 hivásra évi 324 K, 8400 hivásra évi 348 K, 9000 hivásra évi 372 K, 10.000 hívásra évi 412 korona. Az előfizetett hívások számát meg­haladó hívásokért egyenként 5 fillér jár.­­ Minden bérlő legalább évi 1200 hívásra köteles előfizetni. Egy vezetéken az évi hívások száma a 10.000-et meg nem haladhatja. Ennél több hívás esetén, a fenti díjszabás mellett új állomást kell bérelni. 2. Automata-állomás külön vezetékkel. Automata-állomás az, melynél a beszélgetés díjának megfelelő 10 filléres pénzdarabot előzetesen kell a készülékbe bedobni, hogy a központot felhívhassuk. Ha a bérlő a kért összeköttetést nem kapja meg, a készülék az előre bedobott díjat visszaadja. Az auto­mata­ állomásért alapdíj nem jár, azonban beszélgetési díjban naponkint 60 fillér — 6 hívás — biztosítandó, amely 30 napnál korábban nem kerül beszedésre. 3. Társas állomás. Társas állomás az, amely egy és ugyanazon vezetékre másik állomással együtt van kapcsolva. Mindkét állomás tulajdonosa azonban mint külön előfizető áll a hálózat tulajdonosával szemben. A társas állomások díja a következő: a) Rendes társas állomás. A vezeték és készülék díjának beszámításával évi 6000 hívásra szóló jogosultsággal évi 96 korona, évi 1200 hívásra szóló jogosultsággal 120 korona. Minden további hívásért egyenként 5 fillér díj jár. 3. Hívások díjazása. a) Évi 10.000 hívásig a rendes állo­másokért fizetendő és már fentebb felsorolt díjakat, ezen felül pedig 3000-es hívási csoportonként 120 koronát kell fizetni. Igen érdekes része a javaslatnak, mely a konnektoros berendezésekre vonatkozik. Ezen berendezések célja, hogy a bérlő ve­zetékét helyiségeinek bármely részéből mel­lékállomások berendezése nélkül is igénybe

Next