Kecskeméti Ujság, 1911. június (4. évfolyam, 125-147. szám)
1911-06-01 / 125. szám
Kecskemét, 1911 junius 1. Ara 2 fillér. ^Csütörtök, IV. évf., 125. sz. (616.) W W A Kecskeméti Nemzeti Munkapárt és Munkapárt- Kör hivatalos lapja. Társszerkesztő: NÉMETH ERNŐ a Kecskeméti Nemzeti Munkapárt titkára. ________ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: DR. RÉTI GYULA ^pr a " Helyettes szerkesztő : VIRÁNYI GYULA. Előfizetési ár helyben . . Vidékre .......................... Telefonszám . . . . . 8 korona 14 korona . . 176 Hol a komolyság? Kecskemét, június 1. A harminc tagú radikális ellenzéknek mind a harminc vezére sűrűn interjúvoltatja magát két-három hét óta a katonai reform javaslatok dolgában és mindmegannyi múlhatatlan szükségesnek látja annak a kijelentését, hogy: — Késhegyig menő harcot folytatunk, obstruálunk, minden lehetséges eszközzel támadunk a katonai követelések ellen! Nyilatkoztak pedig így, mikor még semmiféle pozitív értesülésük se lehetett róla, hogy a javaslatoknak tulajdonképpen mi is lesz a tartalmuk. Nos, erősen komolytalan dolog volt tőlük, hogy láthatatlanban prejudikáltak a katonai reformterveknek és csak természetes, hogy az ország a nagyhangú ellenzéki kijelentéseket egy pillanatra se vette komolyabban, mint ahogy megérdemlik. Ma, amikor in concreto az ország előtt fekszenek a javaslatok, a nyilatkozatok özöne folyik tovább. — Ezekből a javaslatokból nem lesz törvény! — hangoztatták az ellenzéki urak már akkor is, mikor még arra se volt módjuk, hogy legalább felületesen olvassák át ezt a javaslatokat. A javaslatok rosszak, veszedelmesek, támadást jelentenek a nemzet legvitálisabb érdekei ellen! Harcolunk, obsruálunk! De hozzáteszik: — Az obstrukciótól csak úgy állunk el, ha a kormány garanciát vállal az általános, egyenlő, titkos választójog megteremtése dolgában! Teringette, ez aztán logika, ez aztán a komolyság! Ha a javaslatok „rosszak, veszedelmesek, támadást jelentenek a nemzet legvitálisabb érdekei ellen“, vájjon mit változtathat mindezeken az állítólagos súlyos hibákon, ha a kormány akármiféle kijelentéseket tesz a választójogi reform dolgában ? Avagy ha a kormány belemenne abba a választójogi paktumba, melyet a szociáldemokratákkal és oláhokkal, tehát a magyar hazának nem éppen legmagyarabb elemeivel kooperáló Justh-párt ki akar csikarni, hát akkor eltűnnék a katonai javaslatnak valamennyi szépséghibája, melyet Justhék már akkor is bőségesen felfedeztek, mikor e javaslatok még meg se jelentek? Az utóbbi években nem egyszer láttunk ismeretlenül és alaptalanul felidézett obstrukciókat nálunk, de ha most valóban ismét obstrukció találna lenni, úgy ez lelkiismeretlenség, inkonzekvencia és komolytalanság tekintetében messze felül fogja múlni mindazt, amit eddig nálunk produkáltak. De hát ezt az igen tisztelt ellenzéki urak, akik — mint a szimptomák tanúsítják — gyógyíthatatlan rövidlátóságban szenvednek, úgy látszik, merőben képtelenek fölfogni. Midőn most nagy hűhóval ismét nekigyürkőznek a felforgatás munkájának, nem veszik észre, hogy a közhangulat egy csöppet sem áll harmóniában az ő tervbe vett akciójukkal. A közhangulat az, hogy Vnvidéki jelentékeny és örvendetes vívmánynak tartja a szolgálati időnek három évről két évre való leszállítását és ha a javaslatok semmi más előnyt se tartalmaznának, csak ezt (pedig tartalmaznak ezenkívül is sok becses dologot) úgy a közfelfogás már egyedül ezt is olyan örömmel üdvözölné nevezetes vívmányként, hogy ezzel a hangulattal szemben Justhék minden obstrukciós törekvésének hajótörést kell szenvednie. A katonai javaslatok és a választójogi reform közt junkumot teremteni különben se lehet józan ésszel. Ezek különálló dolgok, egyiknek a másikhoz vajmi kevés köze van és mindenik külön-külön mérlegelést követel, amely mérlegelésnél minden taktikázás, minden hangulatcsinálás félreteendő és egyedül csak az képezheti a kérdés tárgyát, hogy az egyikben is, a másikban is mik a nemzet érdekei. A választójogi reform kérdésének az a forszírozása, melyet Justhék tanúsítanak — legalább látszólag — annál nagyobb könnyelműség, mert erősen meg vagyunk győződve, hogy e választójogi reform keresztülvitele dolgában még a kisded Justh-csapat kebelében se tudott kialakulni egységes, határozott vélemény, minthogy a húsvéti kongresszus alkalmával még a szociáldemokrata táborból is hallottunk hangokat, mely aggódva kérdezte, hogy váljon az általános, egyenlő, titkos választójog csakugyan kívánatos-e? Ha van kérdés, mely a nemzet szempontjából a legnagyobb megfontolást igényli, úgy ez az. Nos, Justhéknak könnyű hepciáskodni felelősség nélkül. De a kormányt súlyos felelősség terheli a választójogi reform megvalósításának mikéntje tekintetében. És e felelősség tudatában a kormány nem terrorizáltathatja magát. Kovács Lajos kárpitos ipartelepe nagyban, és kicsinyben. Kecskemét, II. Hosszú utca 235. szám. Állandó aktár divánokból. .. .’. Javaslat az uj telefondijakról. A m. kir. posta és távirda vezérigazgatóság — mint azt ma megírtuk — kidolgozta a magyar távbeszélő berendezések jelenlegi díjtételeinek megváltoztatására vonatkozó javaslatot. A vezérigazgatóság ezt most tanulmányozás és hozzászólás végett az összes kereskedelmi és iparkamaráknak, továbbá a kereskedelmi és ipari körök véleményének nyilvánítására hivatott más egyesületeknek azzal küldte meg, hogy az annak idején összehívandó értekezleten megjegyzéseiket adják elő. A javaslat fontosabb részleteit alábbiakban ismertetjük: A díjtételek egy évi kötelezettséggel a következők: 1. Rendes állomás külön vezetékkel. Az állomás bérlője fizet: a) 120 korona alapdíjat a távbeszélő vezetékért és készülékért; b) beszélgetési díjat a hívásokért és pedig részben előfizetési díj alakjában, részben minden hívásért egyenként. Az előfizetési díjak a következők: összesen évi 1200 hívásra évi 60 K, 1800 hívásra évi 84 K, 2400 hívásra évi 108 K, 3000 hívásra évi 132 K, 3600 hivásra évi 156 K, 4200 hívásra évi 180 K, 4800 hivásra évi 204 K, 5400 hivásra évi 228 K, 6000 hivásra évi 276 K, 7200 hivásra évi 300 K, 7800 hivásra évi 324 K, 8400 hivásra évi 348 K, 9000 hivásra évi 372 K, 10.000 hívásra évi 412 korona. Az előfizetett hívások számát meghaladó hívásokért egyenként 5 fillér jár. Minden bérlő legalább évi 1200 hívásra köteles előfizetni. Egy vezetéken az évi hívások száma a 10.000-et meg nem haladhatja. Ennél több hívás esetén, a fenti díjszabás mellett új állomást kell bérelni. 2. Automata-állomás külön vezetékkel. Automata-állomás az, melynél a beszélgetés díjának megfelelő 10 filléres pénzdarabot előzetesen kell a készülékbe bedobni, hogy a központot felhívhassuk. Ha a bérlő a kért összeköttetést nem kapja meg, a készülék az előre bedobott díjat visszaadja. Az automata állomásért alapdíj nem jár, azonban beszélgetési díjban naponkint 60 fillér — 6 hívás — biztosítandó, amely 30 napnál korábban nem kerül beszedésre. 3. Társas állomás. Társas állomás az, amely egy és ugyanazon vezetékre másik állomással együtt van kapcsolva. Mindkét állomás tulajdonosa azonban mint külön előfizető áll a hálózat tulajdonosával szemben. A társas állomások díja a következő: a) Rendes társas állomás. A vezeték és készülék díjának beszámításával évi 6000 hívásra szóló jogosultsággal évi 96 korona, évi 1200 hívásra szóló jogosultsággal 120 korona. Minden további hívásért egyenként 5 fillér díj jár. 3. Hívások díjazása. a) Évi 10.000 hívásig a rendes állomásokért fizetendő és már fentebb felsorolt díjakat, ezen felül pedig 3000-es hívási csoportonként 120 koronát kell fizetni. Igen érdekes része a javaslatnak, mely a konnektoros berendezésekre vonatkozik. Ezen berendezések célja, hogy a bérlő vezetékét helyiségeinek bármely részéből mellékállomások berendezése nélkül is igénybe